Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-15 / 28. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. munka árát sem fizetik meg. A nagy viz- tenger ugyan 24 óru lefolyása alatt a Tar medrébe terelődött, de bizony rengeteg kárt hagyott .maga után. Amint e siralmas völgyből kievickél- tünk, balsej telin88 fái unióm teljesedett be. A vám falui állomáson uzt a leverő hírt tu­datták velünk a vasutasok, hogy tovább nem utazhatunk, mert a rakoncátlan Túr vize elvitte a vasúti hidat. Persze azonnal elvesz­tettük a fejünket, hogy mit tevők legyünk legyünk tehát már most ? Szerencsére fej vesztettségünk nem sokáig tartott, mert a nagy zavarból a fürdőigazgatóság kocsisu, ki a postáért kocsival volt ott, mentett ki bennünket, felhiván, hogy üljünk fel és halud­junk a fürdőbe. Ilyen végzetes utón juthat­tam el e helyre egyik fiunokámmal. Mig n többi utasok kénytelenek voltak veszteg maradni a vámfalusi állomáson, a hol kimond­ták a szentenciát a vasutasok, hogy innen ugyan nem megyünk sem előre, sem hátra; hogy ezt mennyiben tartották be, arról már nem tudok beszámolni, mert én a szeren­csétlen szerencse folytán ott hagytam őket, mint szent Pál az oláhokat, a kocsi fedele ulól nézve az ég folytonos siránkozását, és az országutat sok helyütt mélyen ellepett vizet. A neki vadult Túr vize nemcsak a vasúti hidat vitte el, hanem az útjában talált házakat is megrongálta, sőt le is döntötte, mint hírből tudom. Mugam is láttam, hogy A vasfelsőfuluban egy ujabbkoru bosszú ház­nak a partján álló részét elseperte. Úgy olvastam egykor valamelyik lap­ban, hogy egy ungvári deák, vagy barát hosszú időre menőleg megjósolta u bekövet­kezendő katasztrófákat. Egy esztendőre a többek közt azt jósoltu, hogy „kutya sem szeretne Magyarországon lenni“. Már hogy ezt 1913 ra jósolta-e meg? — nem tudom. De* annyi bizonyos, hogy ez a 13 as számú esztendő minden tekintetben nagyon szeren­csétlen egy esztendő. De ha szerencsétlen I esztendő is másokra nézve, én a magam ré­széről minden kulamitások dúcára is szeren­csésnek mondbulom, mert ez az esztendő hozza meg szabadságomat, vagyis teljes füg­getlenségemet — a mi után régen vágya-l koztam. E« nekem egyelőre elég. Már hogy aztán minő érzelmekkel fognak kikisérni a sorompón kívüli örök nyughelyemre, arról nékem most fogalmam sincs, akkor pedig épen semmi sem lesz. Mert már akkor uzt Bem mondhatom: „adieu a renidere“. Most veszem észre a kulamitások le­írása után, hogy én tulajdonképen a bikszádi fürdőről akurtum irni. De hát voltaképen megint uzt kérdezem, mit is írhatnék én erről a magyar Karlszbddról, o gyomor és gégehuruto&ok Mekkájáról!? Tu Ián uzt, hogy nem méltányolja úgy közönségünk, a mint megérdemli, a mit szégyenlonék nyilvánosan bevulluni, pedig igy van, a mit egyedül u rósz gazdasági viszonyoknak és szerencsét­len időjárásnak rovására kell felszámítanunk. Felesleges volna a bikszádi fürdő rend­kívüli gyógy hatását ismertetni, mert hiszen azt már nagytekintélyű és tudományu embe­rek ismertették meg u közönséggel, de saj­nos I — nagyon kevesen értik meg; mert inkább mennek külföldre, a mit nagyon hi­básan tesznek, nem pusztán azért, mert a drága pénzt uzoknak adják, a kik pénzükért belőlünk gúnyt űznek, hanem gazdasági és nemzeti szempontból is. De eltekintve előtt a két nagyon fontos ügytől azért is, mert ez a hely a gyomor és az Isten tudná, mi­féle bajban szenvedőknek valódi gyógyfor­rása. Én legalább erről tehetek tanúbizony­ságot. Harmadszor vagyok itt, — ennek a hurmadszornuk legalább 12 esztendőt tudha­tok be, — vagyis háromszori használata után azt mondhatom, hogy az életemet sok­kal több évvel nyújtottam meg, mint azt remélhettem. Ezt figyelmébe ajánlom minden józan gondolkodó embernek, a nélkül, hogy kupacitálni akarnék bárkit is, mert hiszen mindenkinek csak a joblultát kell keresnie. De minden becsületes és józan gondolkozásu embernek figyelmébe ajánlom, hogy a ki gyomorféle bajok ellen óhajt orvoslást ke­resni, az csak a bikszádi gyógyfürdőbe jöj­jön, mert itt uz orvosi előírás szerint biz­tos gyógyulásra számíthat. Én legalább erről győződtem meg. A fürdőtelepet nem ismertetem azért, mert azt országszerte ismerik. Tehát felesle­ges munkát nem akarok csinálni. De azt mégis meg kell jegyeznem, hogy ez egy olyan egészségügyi telep, amilyen kevés lehet nagyon — de nagyon messze földön. A ki nem hisz nekem, annak azt ajánlom, próbálja FEIE NESTLE régbeválflTHilnHimfi a legjobb és leöc DOBOZA K 1.80 MINDEN GYÓGYSZERTÁR renden fogom tartani ezt az ügyet, mig ki­elégítő megoldást nem nyer. * Nagy veszedelem környékezte városun­kat a Szamos hirtelen áradása miatt. Úgy mondják, ennél nagyobb viz nem is hömpöly­gőit még a Szamoson. Dicséretes szorgalommal és fáradságot nem ismerve állottak munkábun az árv-iz ellen mindazok, akiknek^z hivatalos köteles­ségük volt. Csúnya, zimnnkós éjszakákon is éberek voltak s az elcsigázásig dolgoztuk. A város tehát remélhetőleg most el­kerülte a veszélyt. Mindazonáltal kiszámít hatatlan az a kár, melyet u Szamos okozott. És nemcsak a mi határunkban, hanem fent is, lent is, egészen.a Tiszába ömléséig. Egyidejűleg az ország több szép vidé­kén pusztított borzalmasan az árvíz. Kell, hogy ez a csapás gondolkozóba ejtsen min­den tényezőt, li'gy milyen hathatós védelmi intézkedéseket is kell tenni az árvizveez':de- lem ellen. Nagy költségvetési tétel lesz ez, de hiába, elsőrangú országos érdek kívánja. A vizek szabályozása, gátak emelése, csator­nák építése feltétlenül szükséges. Az árviz által sújtott vidékek szomorú tapasztalatait feltétlenül 'értékesíteni kell. Láttuk itt is, hogy mit kell tennünk a jö­vőre nézve. E tapasztalatokat össze kell gyűjteni, s memorandumban a kormányhoz fólterjeszteni. Addig is azonban, mig a kérdés orszá­gos rendezése megkezdetnék, nekünk magunk­nak házilag kell szervezkedni. Épp úgy, mint a közegészségügynél, a közbiztonságnál, á lűz elleni védekezésnél. Műszaki testületet kell alakítani, kellő ezámu emberrel s a szükséges felszerelésekkel, szakértő, fegyel­mezett vezetés alatt. Ennek lenne feladata az árviz elleni védekezést alaposan előkészí­teni s foganatosítani. Árviz nem minden héten jön, de hu jön, nem ismer tréfát s egy nap alutt tönkreteheti évtizedek munkáját. * A balkáni eseményeket mindenki láza­san figyeli. Hiszen Bécs hosszúra nyúlt tit­kos akciói Magyarországot is, minden atom­jával, hozzá láncolták a balkáni kérdéshez. Még egyes emberek mindennapi kenyere is a balkáni kérdéstől függ. Nem beszélhetsz, nem Írhatsz semmiről, ami kapcsolatban ne volna vele. Hogy tönkre ment a magyur ipar és kereskedelem, hogy napról-napru sze­gényedik az ország s a kétségbeejtő nyomo­rúság üt tunyát e Kánaánban, mind azért történik, mert Bécs rendelkezik a pénzünk­kel s felelőség nélkül játszik vele uz európai diplomácia kártyaasztalánál. A jövőt ukarja megalapozni s biztosítani akarja Magyar- ország létét is, — mondják. S ez alapozás és biztosítás alatt Magyarország teljesen el­vérzik. Elvérzik anélkül, hogy háborút látott volna. Elriasztották tőle n külföldi tőkét; bevonták n jegybankba s szövetséges bank­jaikba a hazui pénzt s folyton gyűjtik, ezzel megfosztották az országot a legelső és leg­szükségesebb forgalmi eszköztől, a pénztől. Megszűnt a kereslet. Nincs adás vétel. Ha volna is valamid, nem tudod értékesíteni, mert nincs pénz. De azért szüntelenül jár az adóprés. És mert nincs pénz, nem tudnak az adóala­nyok jól fizetni, az emberek ingó és ingatlan vagyonkáit elkótyavetyélik. Kell a rémségéé pénz a diplomácia játékaihoz, amellyel a mi országunk javát is akarja. Szép jóakarat. Ugyan mit véd itt meg nemsokára, ha ez tovább is igy tart? Ezért kell nekünk közös pénzügy, hogy ki lcgyüok teljesen szolgál:atva az osztrákok kénye-kedvének, ügyetlenségé­nek vagy roszakaratának. Szatmár, 1913 jul 13. Csom&y Győző. olcsóbbj IArban ES drogériában. Próbadobozt ingyen küld: HENRI NESTLÉ,Wien.l.Bibersfr I73. meg, és bizonyosan meg fog győződni arról, amit deklarálni merészkedtem. Igaz, hogy ez az Avas, melynek lelkét a bikszádi gyógyfürdő képezi, a bicskások hazája, de azt nem itt, hanem Rózsapallagon, Komorzánban, Turcon csinálják a hős mata­dorok. Tehát itt senki se féljen a mogbics- kázástól, mert olyan erős csendőr fedezet vun itt, ami az ilyen tréfálkozásnak rögtön nyakátszegné. Hogy itt az egészségügyi követelmé­nyeknek minden megfelelően van berendezve, arról felesleges volna külön említést tennem. Mert minden megvan, arait csak egészségügyi szempontból megkövetelni lebet. — A ki­szolgálás figyelmes. — A koszt jó, — hogy drága, azért csakis az általános világdrágaság lehet felelős. Hogy falra borsót ne hányjak, nem firkálok többet, nehogy megcsömöröljenek tőle, akiknek vakmániája lesz e sorok el­olvasásához. Még C9ak egy nehány nevét említek fel, kik e fürdőt ez év folyamán fel­keresték. Névszerinti Szatmárról: Dr. Farkas Jenő ügyvéd, Tauszig Sándor, Léber Antal, Bariba Kálmán, Erdélyi István, Bán Sándor, Ké.pos Miklós és neje, Fogarassy Sándor, dr. Schönpflug Jenő, Hunyor Ödön, Szűcs József, Beer Miklós, Werner Sándor, -Keller István. Tatarján István és neje, Gottlieb Mór, Kraseó Miksa, Rávi Miklós, Feldner Endre, Schiffer István, Szűcs Józsefnó, dr. Soós Jenő, Szegedi György, Dénes Sándor és neje, dr. Visky Sándor, Küszner Albert, dr. Tanódy Endre, Vulkovics János,' Bakó Ignác, dr. Cholnoky Imre, dr. Bartha József, Sajó József, dr. Erdélyi Miksa, továbbá dr. Antal Gábor ref. püspök Komáromból és az ország több részéből. Jó mugum is itt vagyok őrölve uz unalmat — amihez nagy ürelem kell. Fodor György. Sirolin " Roche" orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen. tüdőbetegségek, gégehurut, szamárhurut, k gyermekek görvélykórja ellen., Kapható minden gyógyszertárban így üveg óra * kanna Szemlélődés. Az utca-elnevezésekről jó régen Írtam. Kifogásoltam, hogy több jeles emberünk em­lékét figyelmen kívül hagyták. Kértem in­tézkedést. Máig sem történt semmi- Ezért ismét felszólalok, hogy az utcaelnevezéseknél tör­tént hiányok pótoltassanak. Most is hangoz­tatom, bogy a legkiválóbb neveket kifelej­tették. - iSS-SS Hogy ez a dolog melyik városi hiva­talhoz tartozik, nem keresem. Mindegy. A polgármester ur az összes hivatalok feje. Hizzá fordulok tehát, méltóztassék intéz­kedni. Adja ki a rendeletet annak az ügy­osztálynak, amelyiket illet, hogy tegyen sür­gős előterjesztést a mulasztás pótlására. De tessék hozzátenni, hogy forgalmas, jelentős u'cák vétessenek föl ! Mint amilyenekről az elnevezést azok az elhunyt jeleseink meg­érdemlik. Nagyon rugaszkodom e kérdés helyes elintézéséhez. Hiszen ez az óhaj kétségtele­nül jogOB, meg aztán olyan végtelenül köny- nyen megvalósítható dolognál nincs helye semmi indolenciának. Nem akarok világosan igazságos témá­kat csak az ürís c evegés kedvéért tárgyalni: füleken be, füleken ki. Ezért teljes ambíció­mat kötöm hozzá, hogy az utcaelnevezések kifogástalanul pótoltassanak. Mindaddig napi­ÜKáriavölgyi vizek mégis a legjobbak és legolcsóbbak Csodás összetételüknél fogva mint gyógyvizek is a legelsők közzé tartoznak — s a leg­nagyobb mértékben érdemesek a t. közön­ség pártolására és az orvos urak figyelmére. Főraktár mindig egész friss töltésben : a SZATMÁRI KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL. Apróságok. Mugarn is aláírtam a Tisza István diszpolgársági indítványát, mert abban a meggyőződésben voltam, hogy ma uz ország­ban ő nála különb ember nem találtatik és igy a városnak nem szégyenére válik, de egyenesen dicsőségére, hu megválasztják. A közgyűlésen aztán végig hallgattam az el­lenzéki és nmukapárti felszólalásokat és konstatálom, hogy a meggyőződésem azok dacára sem változott. * Thurner Berci is kivágta a rezet, azt indítványozván, hogy miután Tiszának az általa véghez vitt érdemes munkában a leg­kiválóbb segitője Pavlik rendőrlanéc’09 volt, válassza meg u közgyűlés azt is díszpolgár­nak. Nagy hatást az indítvány nem tett, csupán egyik városatya mondott rá annyit: — Berci, Berci, mintha nem lettél volna ma olyan szellemes, mint máskor szoktál lenni. v Épen úgy volt nálunk is, talán egy kicsit enyhébben, mint Aradon és Debrecen­ben, az ellenzék megakadályozni nem tud­ván az indítványt, elkövetett mindent, hogy csúffá tegye a famíliát. — Nekem az egyszeri inas esetét jut- - tatja eszembe, — jegyezte meg egy hiva­tott munkapárti — aki, hogy társainak az étvágyát elvegye, u közös tálba bele köpött. * — Én csak azt szeretném tudni, — mondja egy városatya— hogy mi' szüksége van egyik-másik embernek a felszólalásra? tssf: Az p?dig könnyen érthető, — ma­gyarázza a másik — mert a ki beszél, az már valaki, még ha szamárságokat mond is, előnyben van azok feleit, a kik semmit sem szólnak. Ha pedig éppen okosnn is beszél, meg van ulapitva a szerencséje. A szeren­cséjét megalapítani pedig sok ember szeretné. A tegnapi közgyűlésen nem a munka párt, sem Tisza István, hanem Tanódy Band aratta a dicsőséget. A főispin az elnök székből szólt elismerőleg a szónoki képessé géről, Kovács Abrahám pedig azzal gyanú sitotta meg, bogy képviselő tikár lenni. Má pedig az ilyen gyanúsítás egyenes elisme rése Naz arra való kvalifikációnak, szinte ki váuntos tehát, hogy nyilvánosan minél töb ben hangoztassák. Kezdetnek azonban má ez is valami. Demeter. HÍREINK. Az apacs-ing;. Van nekem egy apacs-ingem Gyönyörű len-vászon . . . Iia felveszem, benne mindjárt Fő-apacsnak látszom. Ki van hajtva a gallérja Jobbra-balra mélyen . . . Úgy, bogy kilátszik a mellem, Kilátszik a térdem. Van nekem egy apacs-ingem . . Hóditó viselet . , . Minden úri ház asztalán Ez foglal most helyet. Hu felveszem, ha kihajtom Hejh I a dekolltázsát . . . A nyakamnak hétországban Nem találni mását. Eddig magas gallért hordtam, S mindig ölt a bánat, Ha kellőkép nem födte el Az ádámcsutkámat. Most az ádámcsutkám végre Érvényesül szintén, S tudom, ő is épp oly boldog, Épp úgy örül, mint én. Vun nekem egy apacs-ingem, Ki van hajtva szörnyen. A kis Márkusnak néznének Ha felvenném — könnyen. Azaz még sem? Hiszen látnák Hisz mindenki látná . . . És hogy Márkus nem lehetek: Menten kitalálná ... Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által 20— Rühafestó «« Gázmosó gyárában tin ár BB A BIKS2 ■ A Dl BB természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. m Kopható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld 20— a bikszádi fürdőigazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom