Szatmár és Vidéke, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-15 / 28. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Van nekem egy apacs-ingem . . , Ha felvenném, kérem, Sérlve érezné magát az összes közszemérem. Tankóczy meg elkobozna Pornográfiáért . . . S lányos mamák leköpnének A Ma divatjáért. Van nekem egy apacs-ÍDgem,. Derékig kihajtott Ha felvenném, mint ogy bolond, Úgy néznék szakajtott. Szakasztott olyan lennék, mint Egy maláji dendi ; ; S a nyilt testem látva, bizton Alkudna rám Szendy. Van nekem egy apacs-ingem, Fel is öltném aztat, De az eső minden percbe Nyakamba szakadhat. Ha felvenném, hát megfagynék Abba minutumba . . . Dörzsölhetné oszt a testem Borszeszbe vagy rumba. Van nekem egy apacs-ingem. De csak itthon hordom . . . De ha nyár lesz, megjelenek Benne majd a korzón. Aki látja, hogy fog tőle Majd a falnak esni . . . És a sarkon hogy fognak rám Az ápolók — lesni . . . Aiglon. * — A közigazgatási bizottság tegnap d. e. 10 órakor tartotta rendes havi ülését a főispán elnöklésével. Jelen voltak: Dr. Vajay Károly polgármester, dr. Kőrös­mezei Antal főjegyző, dr. Antal Sándor tiszti főügyész, dr. Jéger Kálmán főorvos, dr. Göncy Miklós jkönyvvezető, Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató, Kacsó Károly műszaki tanácsos, dr.Fabó Zoltán kir. ügyész, Bodnár György kir. tanfelügyelő, György Lajos kir. folyammérnök, Tichy Gyula gazdasági fel­ügyelő, Cilly György kir. állatorvos és dr. Keresztezeghy Lujos, Korányi János, dr. Farkas Autal, dr. Harcsár Géza, dr. Tunódy "Márton, dr. Fejes István, Pethő György biz. tagok. Az első tárgy, mint rendesen, a pol­gármesteri jelentés volt, mely főként az ár- vízvédelem körül előfordultakról referált. Az egyes előadók jelentéséből megemlítjük a következőket: A pénzügyigazgató jelentése szerint az elmúlt hóban befolyt egyenes adó 29829 K 61. fillér. 14141 K 17 f.-rel több mint az előző év hasonszukában; bélyeg és illetékben 24381 K 54 fillér. 3907 K 04 f.-rel több, mint az előző évben; hadmentes­ségi díjban 20 Korona. 20 K.-val kevesebb. — A főorvos jelentése szerint az elmúlt hó­ban a közegészség kedvező volt. Előfordult összesen 27 hevenyfertőző betegség és pedig vörheny 4, béltifusz 2, szamárhurut 5, ka­nyaró 13, fültőmirigy 3. — A kir. ügyész jelentése szerint a helybeli fogházban a fog­lyok száma volt 151 és pedig férfi 127, nő 24; rabmunkáért befolyt a kincstár részére 47 K., a foglyok részére 63 K. 94 fillér. — Az állatorvos jelentése szerint levágatott a városban 211 nagy marha, 37 szopós borjú, 38 bárány, 495 sertés; a Szatmárhegyen 3 nagy, 14 növendék marha, 2 szopós borjú és 3 sertés Vasúton elszállittatott belföldre 492 szarvas marha, 1704 sertés, küllőidre 169 szarvasmarha és 105 juh. — A gazda­sági felügyelő jelentése szerint Szatmárhegyen a vértetü nagyon pusztít, minekfolytán a bizottság a szükséges intézkedéseket meg­tette. A jelentéseket a bizottság tudomásul vette, mire az ülés 11 órakor véget ért. — Árvíz mindenfelé. A tavalyi mostoha gazdasági év után biztató szép re­ménnyel néztek, különösen a szatmármegyei gazdák az idei eléggé jó tavaszi időjárás folytán szépen indult gazdasági év elé. Ke­ménnyel telt szivünknek fájdalmas istencsapás­ként jött azonban a múlt heti innormális esőzések folytán bekövetkezett árviz. Észak­keleti folyóink szabályozatlansága oly elemi csapást mért különösen Szatmár és Ugocsa vármegyék kalászos és kapásveteményeire, melynek értéke jelenleg kiszámíthatatlan. Ezer és ezer hold került alig egy pár nap alatt viz alá, s tekintettel arra, hogy a bo­rús, esős idő még most is tart, nem is remél­hető, hogy egyhamar visszatérjenek a rakon­cátlan folyók medrükbe, ami csak fokozza a kárt. A hatóságok a katonasággal karöltve éjjel-nappal szolgálatban van, azonban a leg­nagyobb önfeláldozással telj sitett munka sem képes gátat vetni a rohanó elem rombolásá­nak. Emberéletben, ingóságokban és házi­állatokban kiszámithutatlan, több millió a kár, amelyet ez a szokatlan időben jött ár­viz okozott, s a Szamos, Túr és Tiszu men­tén fekvő községek a legnagyobb ínségnek néznek elébe. — Árvízkár. A gazdasági felügyelő szerint a megyében elöntött a Szamos a hullámtérben 12000 hold lankát, a Túr és Tisza 60000 hold földet, ami a legkisebb számítással 2 millió 900 ezer korona kárnak felel meg. — A Szamos áradása. Julius 10-én délután 2 órakor érkezett az első távirati értesítés Deésről, bogy a Szamos gyorsan árad, a folytonos nagy esőzések miatt. Dr. Ciomay Aladár főkapitány helyettes nyom­ban értesítette a városi mérnöki hivatalt a kellő óvóintézkedések megtétele végett. Ugyancsak julius 10-én d. u. 6 órakor újabb távirat jött Deésről, hogy a Szamos kiöntött s az áradás folytonos. Beszterce felől nagy veszély fenyeget. Ekkor már a vízállás 4 méter volt Szatmáron. A főkapitány helyettes tudatta a távirati jelentést dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármesterrel, azután pedig intézkedett a zsilipek elzáratása és felügye­lete b a szivattyúk beállítása iránt, utasítást adott a csendőrség és rendőrség szolgálati beosztására, az utcaseprők kirendelésére nézve, felhívta a városgazdát és a mérnöki hivatalt a szükséges intézkedések megtételére s el­rendelte a közönség tájékoztatását a közeledő vészről. Továbbá utasítást adott az ártérben lakók élet- és vagyonbiztonságának megóvása céljából. Este 10 órakor ismét távirat jött, hogyha veszély növekedőben van. Julius 11-én délelőtt a vészbizottság is összeült. Estére a viz 550 cméterre emelkedett s az ártereket is ellepte. Dr. Csomay kocsin és lóháton járta be a töltéseket s mindenütt, különösen a veszélyeztetett darái utón, ellenőrizte a vé­delmi munkálatokat, amelyek sikere érdeké­ben a katonai helyőrség közreműködését is igénybe vétette a vészbizottság. Julius 12 én a viz 606 cmétert ért el, dacára annak, hogy I Berenden a Szamos az egész falut határával együtt elöntötte, nemkülönben Udvari köz­séget is. E községekbe katonaság vezényel­tetek. Julius 13 án már 618 cméter volt a viz, ekkor rőzsék, trágya, deszka s más vé­delmi eszközök újabb beszerzésével és fuva­rosok beállításával, különösen a durai töltés védelme folyt megfeszített erővel, ahová dr. Csomay Aladár Nagy József rendőrtisztvise­lővel ismét kiment s a kevés számú közerőt karhatalommal pótoltatta. A várost fenyegető nagy veszély elhárítására tehát minden szük­séges intézkedést megtettük. Dr. V.ijay Ká­roly polgdrmoster is sűrűn megfordult a veszélyeztetett helyeken. Általában a hatósá­gok dicséretes buzgalmat fejtettek ki. Külö­nösen a rendőrség, élén dr. Csomay Aladár főkapitány helyettessel, Ferencz Ágoston vészbizotteági h. elnök, Köröskényi és Faur mérnökök, Flontás Döme és Soltész Miklós; Seres Pál, Laky Lajos és Darabánt lovas­őrök, u csendőrség és főleg a katonaság. A viz csak julius 13-án délben kezdett apadni b lus&ankint 14 én délutánra 420 cméterre apadt le. Minduz&ltal mindenki permanenciá- ban maradt, miután föntről újabb esőzések folytán Deésről ismét 35 cm. áradás hire ér­kezett. A mellékfolyóktól függ, milyen mérvű lesz az újabb árudás, amely kétségtelen. — Tegnap este városunkban is nagy eső volt. Ennek folytán a belvíz nagyon megnőtt, úgy hogy az elzárt zsilipek környékét veszélyez­tette. Á szivattyúk kettőzött erővel vétettek működésbe. — Kinevezések. A m. kir. Pénz­ügy miniszter Beróy Károly és Bnrbély Szé­kely Zoltán szatroárnémet’.i adótisztekét u IX-ik fiz. osztályba főtisztekké ; Szuplonczay Endrét ugyancsak szatmárnémetii adóhivatal­nál X. fiz. osztályú tiszté kinevezte. — Áthelyezések. A m. kir. Pénz­ügyminiszter a szolgálat érdekében Biró Imre nagy károlyi előadó főbiztost hason mi­nőségben Nyitrára, Jakab Imre szatmár-né- metii pénzügyőri biztost pedig Kőszegre helyezte át. — Kinevezés. A szatmár-németii pénzügyőri biztosi állásra Berger Jenő biz- tOB helyettes lett kinevezve. — Halálozás. Tamássy József, volt földbirtokos, dohánygyári becsüs, vasárnap délután hirtelen meghalt. — Gyászjelentések ellen szólal föl Majláth, Erdély nagyszerű r. kath. püspöke. Kifogásolja azt a sok helytelen, banális és eablbnos kifejezést, amit gyászlapokon el­koptatnak. (Fájdalomtól megtört szívvel.“ Ugyan kinek van megtörve a szive, hisz akim* nem élne és nem jelentene 1 „Béke lengjen humvui fölött,“ A béke hogy leng­jen ? és hol vannakk hamvai ? hisz mi nem gyakoroljuk a halottégetést. „Legjobb apa, legjobb testvér, legjobb npó>, legjobb rokon stb., meghűlt.“ Hisz akkor az egész világnak gyászba kellene borulnia, ba mind csak t rosszak merudtuk volna itt! stb. stb. Máj láthnak igazu van, mi is régen hangoztatjuk ezts különösen a temetési vállalkozóktól el­várhónk, bogy a régi rósz sablon helyett uj szöveget alkalmazzanak, mert hisz ők a nyomdászok turtják fenn azokut a kétség- beejtően lapos kifejezéseket, amiktől szánal­masan tarkáinak az összes gyászjelentések. Figyeljen e névre és’^kérjen mindig határozottan Erdőgyöngyét. Hasonnevű értéktelen utánzatok vissza- utasitandók ! Erdőgyöngyeaiívek’ Moritz I.ÖW, Brünn-Hussovltz 14—26 — Eliamerő levél:... A tabletták kitűnőek, régi gyomorbajomtól szabadítottak meg. Mint háznál tartandó szórt, ajánlha­tom mindenkinek. Nagybánya, 1912. jul. 15. Smarcgla Mihály rendőrfőkapitány. (7) — Ne felejad, mondja leányának az anyja a kereskedőtől az önműködő ártalmat­lan mosószer. „Persilt“ elhozni. Holnap rop­pant sok fehérneműt mosunk és nagyon ke­vés az idő hozzá. legújabb rendszerű gépekkel szerelt teljes berendezésű fel­jutányos árban előnyős feltételek mel­lett eladó. — Értekezhetni Szatmáron Hartman Mózesnél. 3—4 — Katonák szerencsétlensége a Szamoson. Súlyos szerencsétlenség történt csütörtök délután a Szamos folyón, a Tiszt­viselőtelep háta mögötti lanka környéken, ahol a különféle ezredek Szatmárra összpon­tosított utászcsapatai táboroznuk. A megáradt Szamos közepén folyt a katonák gyakorla­tozása Unger főhadnagy, parancsnok vezetése alatt, amikor a két egymáshoz kötött csolnak, amelyeken négy tiszt és négy utászkatona ült, felfordult. A csónakban ülők mindnyájan beleestek a folyóba, de a parton álló katonák a tiszteket és három utászkatonát kimentettek, egy közlegény azonbnn azonnal elmerült a megáradt folyó hullámai között és azóta a bulláját sem sikerült megtalálni. A vizbefult közlegényt, aki a 3. honvédezred katonája, U. Nagy Ferencnek hívják és Szeghalomra való. A veszedelmes helyzetből megmenekült tisztek azonnal átöltözködtek és nyomban visszatértek az utásztáborba, a Szamos part­jára, ahol személyesen vezették a munkála­tokat, hogy a vizbefult katona holttestét megtalálják. Eddig azonban a legszorgosabb kutatás sem vezetett eredményre. — Repülő nap. A 13 ikára tervezett repülőnap, tekintettel az árvízre, továbbá arra, hogy a karhatalom másfelé volt igénybe véve, elmaradt. E hó 20-ikán lesz megtartva. A gépek a Károlyi-kertben megtekinthetők. — Kiállítás a faipar iskolában. E. hó hó 10-ikén nyilt meg a m. kir. állami faipari iskola növendékeinek rajz- és bútor kiállítása. A kellemetlen esős idő dacára szép számban jelentek meg az érdeklődők, s nem is bánták meg a fáradtságot, mert a szép és érdekes kiállítás a figyelmet nagyon megérdemli. Igen örvendetesen tapasztalható, a szukszerü vezetés a gondos felügyelet melynek eredménye már a kezdő tanulók részéről is meglepően sikerült darabok. A III-ik és IV-ik évfolyam tökéletes, eszthe- tikai és plasztikai érzéket mutattak produk­ciókban, hogy szép reménnyel nézüak az iskolából kikerült asztalos ifjúság jövője elé, melyet minden tekintetben tanult és inte- ligens, jószellemü és igeu ügyes ülésterekké fogja művelni az élet. ; — Színészeinkről. Megrendítő s végzetes csapás érte Heves Béla társulatát az Erdélyben is mindenütt rombolást okozó árvíz folytán. Társulatunk nyári állomás­helyét, Marosvásárhelyt, elöntötte az árvíz s a nyári színkör szintén áldozatul esett. A felszerelések, ruhatár mind tönkrementek, előadást tartaniok nem lehet, úgy hogy sür- gönyileg fordultak segítségért a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, ki kilátásba is helyezett némi csekély segélyt. A Szatmáron gyengén végződött téli szezon, a Nagybányán rosszul sikerült szereplés után most ez a Marosvárhelyi katasztrófa bizony súlyos vég­zetként nehezedik társulatunkra s ha mind- I ezeket kibirja, úgy csak életrevalóságát fogja ezzel bizonyítani. — Uj királyi adóhivatal. Az 1. számú postahivatal szomszédságában, a R&- kóczi-közben teljesen elkészült a kincstár ál­tal 'épített uj királyi adóhivatal épülete. Az ideiglenes átvétel e hó 17-én fog megtörténni. E hó 21-én kezdi meg az átköltözködéBt az adóhivatal, s az érdekelt közönség figyelmébe ajánljuk, hogy 21—23-ibán nem lesz kezelés, s a működés csak 24-ikén fogja kezdetét venni. — Az uj fényképészeti és fes­tészeti műterem megnyilt Deák-téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Soherling Antal. — {Telefon 375. 63 — A vidéki hírlapok közös meg- állapodása. A magyar újságkiadók orszá­gos szövetségének nagygyűlése kimondotta, hogy ezután a vidéki lapokban minden ma- gánérdekü közleményt, elszámolásokat, felül fizetéseket, jelenvoltak névsorát, adományo­kat, gyűlési híradásokat, iskolai boiratási stb. értesítéseket, sportklubok, vívó akadé­miák híradásait, mozgó-szinházak, képtárla­pok reklámjait, bankok közléseit csakis mint fizetett közleményeket adják ki. E határozat kötelező lévén, értesítjük olvasóinkat, hogy a kötelezően megállapított díjazás nélkül ezentúl semmiféle magáaérdekü, vagy rek- lám-hirt nem közlünk. Jégszekrények mükőlap burkolattal, szab. ruha mángorló gépek, horgany lemezből készült fürdő­kádak, terasz és kerti bútorok, nickel aluminium és réz abronosos konyha edények és mindennemű konyhafelszereléei czikkek nagy választékban kaphatók Melchner Testvérek 7—10 vaskereskedésében Szatmár Dr. Lehotzky-ház. Telefon: 162. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor. Laptulajdonos és kiadó: Morvái lánOS. 1913. V. 300/3. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c, 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a halmii kir. járásbíró­ságnak 1909. évi 747/17. számú végzése következtében Dr. Székely Mór halmii ügyvéd által képviselt Szentpály Istvánná javára 2284 K s jár. erejéig 1913. évi április hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2270 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: bútorok, szőlő­karók, hordók, kádak, prés stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a halmii kir. járás­bíróság 1913-ik évi V. 300/3. számú vég­zése folytán 2284 kor. tőkekövetelés és eddig összesen 1250 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig, a már tör­tént fizetések betudásával Halmibun, adós lakásán leendő megtartására 1913. évi julius hó 24 ik napjának délelőtti 10 órája a halmii hegyre pedig ugyanazon napnak délutáni 3 Órája, adós szőlőjébe határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értel­mében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halmiban, 1913. évi junius hó 27 ik napján. Szabó József, bírósági kiküldött

Next

/
Oldalképek
Tartalom