Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-12-17 / 51. szám
Muszonkilencedik évfolyam. 51-ik szám. Szatmár-Németi, 1912 december 17. T* SZATMÁR TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A háború a városok szempontjából. Minden időben, a történelem minden korszakában egészen napjainkig a népeknek nagyon kevés beleszólásuk volt a hadüzenetekbe. A történelmet helyesen olvasva, visszamenve egészen az első bizonytalan emlékekig, látjuk, hogy a háborúk mindig gazdasági nyomások hatása alatt keletkeztek. Nem támadt és nem is volt sohasem háború, sem forradalom vagy lázadás gazdasági okok nélkül A magyar 1848-iki forradalom sem ki- vétel: a gazdasági reform szükségessége, az általános gazdasági nyomorúság, a jobbágy munka silánysága, . a mezőgazdasági terményeknek Ausztriától megszabott alacsony ára, a hitel hiánya voltak közvetett okai annak, hogy a középnemesség végleges ura- lomrajutása betetőzést nyert az 1848-iki forradalomban. A városok minden időben részben aktiv, részben passziv részesei voltak nsindau háborús mozgalomnak. Ködbe vész az az idő, mely elhatárolja általában a városoknak kifejezetten háború-ellenes és inkább a szabad fejlődést elősegitö, békére irányuló törekvéseit. Bizonyos azonban, hogy a városoknak a háborús mozgalmak ■ © TARCA. Apák és fink a XX. században. Irta és a Sz. E. I. E. f. hó 16-én tartott estélyén felolvasta DUNAI SÁNDOR felsőkereskedelmi iskolai igazgató. Ellen Key, svéd Írónő a XX. századot, születése hajnalán, a. gyermekek századának nevezte ol. Az elnevezés meglepően j találó. Gyermekkel ée gyermeknevelés ügyével soha sein foglalkoztak annyit ée annyian, mint a XX. században. Trónok ingadoznak, királyságok omlanak össze, de van egy királyság, amely hová-tovább erősbödik és amelynek uralma már-tnár a korlátlanságba csap át; ez a királyság a család és zsarnokoskodó kiskirálya: a gyermok. Ui' tikodé sóba sem részesült több hódolatban. mint a XX. század gyermeke, többet élünk velük, többet elünk értük, többet foglalkozunk egészségükkel, többet aggódunk /jólétükért, mint hajdan, csak arra gondolunk, hogy őket boldognak lássuk és életüket széppé és édessé tegyük. És e cél érdekében nem is vugyunk nagyon válogatósak. A gyermek környezetének minden nagysohasem voltak hasznára és javára. A városok a középkorban inkább kereskedő, mint ipari gócpontok voltak. A kereskedelmi tőke, mely különösen a nyugat és kelet közt között közvetítette a kereskedelmet, amilyen arányban növekedett, oly arányban szívott fel több és több készpénzt, aranyat és ezüstöt. A tökének, a kereskedelemnek a szabad, békés forgalom volt az ér- deke, a készpénz, az ezüst.,' arany háborús időkben könnyen elveszthető féltett kincs volt, kétségtelen tehát, hogy a városok polgárságának a háborús mozgalmak nem lehettek soha kedvére. Háborús világban a városok gyülöhelyei lettek nagyszámú tömegeknek, a mindenfelől összesereglett proletároknak, pénzvágyó kalandoroknak, uraiktól megszökött jobbágyoknak, birtokukból kizavart szabad parasztoknak, tönkrement iparosoknak, kereskedőknek, katonáknak, szétzavart zsoldosoknak, rablólovagoknak. Ez a tömeg, a szedett-vedett, összeverődött népesség azután sok olyan úgynevezett hőstettet, gyilkolást, véres öldöklést vitt véghez a városi.nevében, melyeket később mint a városok polgárságának hőstetteit jegyezte fel a történelem. A fejlődő városokat minden érdekük a békés állapotok felé hajtotta. A városok kereskedelmének erős és korú tagja vetekedik a kiskirály tetszésének elnyerésében. Udvaroncai a szülők, nemcsak az apa, anya, hanem a nagyapa és nagymama, a nagybácsi és a nagynéni is. Mind keze.t csókolnak neki, kedveskedéseikkel, hizelke- déseikkel mind, mind azon buzgólkodnak, hogy a gyermek gyengéd, finom életét megédesítsék', megszépítsék. A szülők és környezete nem akarnak egyebek lenni, mint alázatos szolgái, engedelmeskedő hűbéresei a „Gyermek uraknak“, ahogy Legaraé Ernő nevezi őket. A költők róluk énekelnek, vagy nekik költik a csengő-boDgó dalokat. írók gyermekmeséket, elbeszéléseket, regényeket nekik imák. Művészek rajzolják képes könyveiket. Az iparművészet gondoskodik szobáik berendezéséről, játékszereik készítéséről. A gyerroekkultusz lépten-nyoman megnyilvánul a társadalmi életben is. Egyre- másra keletkeznek a gyermekvédelmi és nevelési iutézméuyek. Egyik nap a Gyermekvédő Liga javára nyitjuk ki pénztárcáinkat, másik nap a Gyermekszanatorium javára folyik a gyűjtés, majd a Gyermektanulmányi Társaság vagy | Gyermekbarát ülésére kapunk meghívót. A napközi otthonok, szünidei gyermektelepek, a különböző patronázs egyesületek és gyermekmenhelyek fényes palotái, mind megannyi hirdetői az államkormányzás és a társadalom nagyfokú érdeklődésének, a mellyel. a gyermekvédelmi és nevelési ügynek szolgálatába sorakozik. A közélet porondjain heves tusák folyszilíird államhatalomra volt szüksége, mely biztosítsa a belső piac biztonságát a hübérurak ellen, erős hadsereggel pedig lehetőleg a külpiacokat is megnyissa számára. A városoknak nem váltak előnyére a forradalmak sem. A parasztforradalmak — különösen a német városokban —■ megszilárdították | patríciusok uralmát és a polgárság ellenzékeskedését megtörték. A régi patrícius tétlenség egész a francia forradalomig tovább élősködött, a városok ipara és kereskedelmének hátrányára. A fejedelmek a városokat tették felelőssé azokért a pillanatnyi sikerekért, melyeket kebelükben a a polgári és plebejus pártok háborús időkben elértek. A városokra kemény sarcokat vetettek, elszedték, vugy megnyirbálták kiváltságaikat. A mezőgazdasági népességnek a városokba tódulása nagyobb mérvben tulajdonképpen csak az ipari kapitalizmus kifejlődésével indult meg. A városok meglehetős ellenszenvvel fo- gadták a bevándorlást, a múltak háborús tapasztalatai jogost aggodalommal . tölt&tták el a városok törzsla kasságát. Hiába zárkóztak el azonban a városok polgárjogok, céhszabadalmak osztogatásával, nem voltak képesek megakadályozni, hogy a városok bevándorlás által ne szaporodjanak. A történelemből tudjuk, hogy különösen a földesurak által gyötört és kizsarolt jobbágyok, parasztok szívesen menekültek a városokba, hol, hu a polgári jogokból ki is voltak zárva, védve voltak kegyetlen uraiktól. A törvények tiltották a szabad költözködést, a földesurak legtöbbnyire sikerrel meg is akadályozták azt, de ha sikerült is röghöz kötni a falu népét, — a város mint szabaditó, csábitó, csalogató, szabadságot biztositó hely folyton szeme előtt lebegett a falu népének. A megszökött jobbágy ritkán volt megtalálható a városok kevert népe között s a városok őrségeiben a nemesekkel együtt igen sok jobbágy szolgált. Ha ezek a jobbágyok megunták a szolgálatot s visszatértek a falvakba, mint világlátott, tapasztalatokat szerzett, bátor, harcias emberek már nem tudták tűrni a földesurak önkényét s ők lettek a forradalmak, fölkelések szervezői. Ez volt a városok hatása a forradalmakra. A modern kor háborúi ugyanazon okból származnak, mint a múltaké. Az elnyomás, a dolgozó osztályok jogtalansága, .„nélkülözése,, szenvedése semmivel sem kisebb napjainkban, mint volt a történelem bármely korszakában. Csak az elnyomatás és a munka gyümölcsét eltulajdonító kizsákmányolás módszere változott, a lényeg a régi. az egyik ország fejlődő nuk le előttüuk. Világnézetek ütköznek össze; a harc célja • az emberiségnek boldogabbá tétele. Egyfelől a vallásos érzés, másfelől a vallástalauság és a vallás iránti küzönbösség; itt a konzervatív, amott a radikális tábor áll egymással, szemben. Az. egyik fél úgy értelmezi a szocializmust, hogy a mi a tied, az az enyém is, a másik úgy, hogy ami az enyém, az a tied is. A szabadságért és jogegyenlőségért vívott harcokat u XX. században u kenyérért vívott küzdelem váltotta fel; a remélt béke helyébe a XX, századbun ujubb, még hevesebb küzdelem lépett, a mely ugyancsak felkavarta a társadalom szellemi és érzés világát, lelki békességét és nyugalmát kihütötte a családi tűzhely melegét és felforgatni készül a közállapotokat. A nemes küzdelemre és a béke biztosítására mi fegyverezhetné fel jobban fiainkat, a jövő közélet harcosait, mint a megváltozott életviszonyokhoz alkalmazott nevelés | Éennálló állami és társadalmi bajaink közepett a legaggasztóbb tünet és a legnagyobb bajok kútfeje az, hogy a magyar társadalomDuk nincsen elég hátgerince, hogy tagjai híjával vaunak az egyéni erőnek, a szív benső jóságának, az istenfélőimen alapuló vallásosságnak, Hr jellem acélos szilárdságának, az önbizalomnak, az önállóságnak és a meggyőződés ama erejének, a mely az érvényesülést nem várja mástól, mint a szerencsedijat, a mely nem ad rá, mit szól hozzá a világ, hanem megy a maga meggyőződésétől eléje szabott egyenes utón. Ezeket a nagy bajokat csak úgy orvosolhatjuk, ha a vallásosságot, a jellem függetlenségét, a meggyőződésnek minden irányban való bátorságát, a büszke, de mégis szerény férfiasságot fiainkba beoltani igyekszünk. Ez a sürgős feladat a családra vár és az iskolára I A családban a fiának nemcsupán a gyermeket, a drága magzatot, hanem ennél sokkal többet és jelentőségesebbet: a jövendő magyar állampolgárt, akire majd átszármaztatjuk legdrágább és legféltettebb kincseinket : vallásunkat, hazánkat, alkotmányunkat, nemzeti kultúránkat, törekvéseinket, küzdelmeinket, családi életünket, vagyonúnkat, szóval mindazt* amit elődeinktől továbbfejlesztés és továbbadás végett örököltünk, vagy amit egész élet küzdelmes fáradtságával szereztünk meg. A család tehát korán szoktassa a magyar fiukat, a leendő állampolgárokat ahhoz a gondolathoz, ehhoz a tudathoz, hogy az élet nem játék, üres mulatságok és szórako-' zások szintere, hanem erős küzdelem és szakadatlan harc a népek óriási és kérlelhetlen versenyében,, ahol a gyengéket és gyávákat eltupossák az erősek és bátrak, ahol az „erőtlen csügged, az erős megállja**; hogy a jelenkori ütközetek nem a harctereken mennek végbe, hanem művelődési és gazdasági téren; hogy amint a nemzeti küzdelmek nehéz és szinte végzetes korszakában mindig 11—12 Karácsonyra legalkalmasabb ajándék tárgyak n könyv-, zenemű- és papirkereskebésében * Debreoenben, Piac-utca 8. szám. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. ROTH SIffiO nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t- vevó közönségnek, miit a legolcsóbb bevásárlási forrást. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King duality cipók kizárólagos raktára. HEGÉBKEZTEKü! az őszi és téli idényre megrendelt valódi boz és ohevrauz bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
