Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-04-09 / 15. szám
J*> > R ____________________________ _________________________szatmAb és vidéke._____________________________________________________ Br ód-3r Béla a.rog'ériájá-Toa.n. a legujabb angol és franciái illatssior-különleg'ossóg'ck már kaphatók! Amateur fényképezőknek ingyen sötétkamara. GYERTYÁNLIGET f™“ a legszebb, legegészségesebb klimatikus erdei hegyi gyógyhely, ásványfürdé és vizgyogyintézet. Csodálatos szép magas fekvésű, por és szálmentes, dzondus, enyhe levegé, kitűnő izil ős könnyen emészthető tiszta vasforrások. Teljesen berendezett vizgyégyintézet. Fekvő kúra fedett csarnokban. Legradikálisabb gyűgysiker: vérszegénység, siípkór, idegesség neurasthenia, gyomor-belbajok és nfl bántalmaknál. Kényelmes, csinos lakások és igen jő ellátás. Igen mérsékelt árak. Idény május—október. Vasútállomás: Nagybocskó, Gyertyánliget — Előnyök: 1. Olcsó árak és fesztelen életmód. 2. Enyhe éghajlat és barátságos környezet. 8. Közeli vasútállomás és jő kocsiút. Interurban telefon. A fürdőlgazgatóaág. Vásárcsarnok és közegészségügy. Minden nagyobb városban a lakosság ellátás« jó ás jutányos élelmi cikkekkel, közegészségOgyileg igen nagy fontossággal bir. A városok ellátása élelmi szerekkel kivétel nélkül rendesen hetivásárok által szokott történni ős idők óta. Az élelmi szereknek szabadtereken való árusításának egészségügy ellenes hátrányok járnak. A nap hősége folytán az összes élelmi cikkek szenvednek, a mennyiben gyorsan romlanak. De a téli fagy is árt nekik. A nyitott vásáron kirakott élelmi cikkekre a szél ráhajtja az utca porát, melyben lehetnek igen gyakran betegségi csirák is, ami által fertőző bántalmak nem sejtett módon zavartalanul terjedhetnek. A szabad vásártereken való élelmiszer árusítás közegészségügyileg igen nagy hátrányai csakis úgy kerülhetők ki, ha az élelmiszer árusítást épületekbe, vásárcsarnokokba helyezzük. Ezek a vásárcsarnokok távoltartják az élelmi szerektől az időjárás befolyását és egyedül ezek képesek az élelmiszerek árusítását közegészségügyileg kifogástalan útra terelni és ott mindenkorra fentartani. A mi városunk már régen tervbe vette égy modern vásárcsarnoknak fölépítését. hat vagy ha nem, hová lesz?! Nem tudunk I semmit, csak mindent sejtünk s a sejtelmek I szomorúsága félelmet okoz, csak tapogatód- j zunk, mintha Bötétben lennénk. Szerények I legyünk. A szerénység a legnagyobb kincs, a legerősebb fegyver, a settenkedő gyanúsítás, a bujkáló rosszasággal szemben. Igaza van; ha időnk engedi meneküljünk a zenéhez, a művészethez. A művészet fölemel, harmóniába hozza tépelődő lelkünket a fájdalmas valósággal, amellyel szemben olyan sokszor tehetetlenek vagyunk. Ne sopánkodjunk a múlton és azon, ami elveszett, hanem igyekezzünk betölteni a hivatást, amelyet a végzet számunkra kijelölt. Csendben élni, elrejtőzni — amennyire lehet — a világ elől; boldogulva, boldogságra törekedni, munkálkodni a közös jón, amely mindannyiunknak örömet, megnyugvást hoz. Ez legyen célunk. Kerüljük a hazug látszatot, de ahol igaz fájdalmat észlelünk, ahol látjuk, hogy az erős visszaél a gyenge erőtlenségével, ott résün leszünk és támogatjuk az erőtelent. az érezőt. Milyen különös — nemde — két idegen lény megismeri, felismeri egymást, egymásra talál, egyik a másiknak meggyötört, halódó leikébe uj életet, erőt varázsol, a homályból, a ködből egyszerre vakító fény sugárzik. Felébredtem. — A szép álomra a nappal világossága vagy sötét éjszakája? borult. Félig ébren, félig öntudatlan elmémben az álom és valóság homályos ködképei kergetik egymást. János áll előttem, hű szolgám már ismerte gazdája bogarát s ha nem vagyok otthonn, tudta hol kell keresni; mikor látta ébien vagyok, hangosan szinte kétségbeesetten kiáltotta. -Egy barátja a nagyságos urnák sürgős üzenetet küldött a börzéről, ahol tolonganak az emberek; kiütött a spanyol forradalom, u német - császár nem irta alá a hármas szövetséget, papírjaink rohamosan esnek, — tönkre megyünk, tönkre megyünk. Dehogy megyünk tönkre János — ■zólt nyugodtan a bankár, — a pénz csak a gyávának minden; a nélkülözés sarkal, a küzdelem nemesit, az erős hit tartalmat ad a -léleknek s ez megacélozza az ember tetterejét. Hu a pénz el is veszett, mi nem , veszünk el, mig szép álmaink, nemes eszmé- . nyeink vannak: addig nemcsak küzdeni érdemes — de élni is jó. Meghajtvn, letörve, a földön csúszva — én megyek utána. Ennek most aktuális színezetet adott a föld- j mivelésügyi miniszternek a városhoz intézett ■ n-ndelete, mely a sátoros husárulást eltiltja s ajánlja a városnak külön hueárusitó csarnok létesítését. így volnn most megoldható | a vásárcsarnok építése, mely mig egyrészt közegészségügyileg kiszáinithatlan előnynyel bir, másrészt a Deáktér rendezésénefe~ügyét is a megoldás felé segítené. Hogy a vásárcsarnoknak a szabad vásárokkal szemben minő előnyei vannak, elég a következőkre rámutatnunk. Az áruk gyors romlásból és beszennyezésből védve maradnak. Az emberek, vevők és eladók, a födött vásárcsarnokban menedéket találnak az idő járás viszontagságai dől. A vásár naponta egész esteiig folyhat le, úgy hogy a reggel nagyon is elfoglalt háziasszony a neki alkalmas napszakban eszközölheti bevásárlásait. Az egyenletes, időjárástól független kínálat és kereslet, a raktári helyiségek készenléte biztosítják az élénk élelmiszer vásárforgalmát. Az árak szigorú ellenőrzése, mely csakis vásárcsarnokokban lehetséges, a hatósági közegek részéről sokkal eredményesebb és kihatásában áldásosabb. Ez által a cikkek jósága és élvezhetősége csak emelkedik és sokkal inkább van biztosítva. A város lakossága ily módon abba a kellemes helyzetbe jut, hogy mindenkor jó élelmi cikkeket kap. Sokan azt vélik, hogy a vásárcsarnok létesítésével az árak is emelkednek. Ezeket megnyugtatjuk, mert a befektetett tőke önmagát amortizálná a helypénzekből, különben is az eddigi tapasztalat azt mutatja, bogy a vásárcsarnokok magasabb piaci helyárai nem hatnak emelőleg az élelmi cikkek áraira. Mert hiszen a magasabb helyárak az élénkebb áruforgalom, az egyenletesebb kereslet és a romlás elmaradása által természetszesilen kiegyenlítődnek. Vásárcsarnokok építésében Franciaország előzte meg a világ összes országait. Párisban már a 16-ik században létezett egy vásár- csarnok, mely 1762-ben leégett. Metz város két vásárcsarnoka 1831 és 1834-ben épült. A párisi központi vásárcsarnok 1856-ban nyílott meg és még mai napig is óriási forgalmát és nagyszerűségét illetőleg páratlan. Tizenkét csarnok összesen 44,190 négyszögméternyi területet lep el. Az összes elárusitási közvetítés és az ellenőrzés a városi hatóság kezeiben nyugszik. Más rendszer van Angliában. Ott a vásárcsarnokok főképp magán vállalatot képeznek. A városi hatóságok ott kerülik a forgalom befolyásolását. Belgium, Olaszország, Magyarország, Ausztria és Németország a vásárcsarnokokat illetőleg mind a francia minta után indultak. 'Hazánkban Budapesten 4, Fiaméban 3, (egy balvásárcsarnok), Pozsonyban, Temesváron 1—1 vásárcsarnok nyújtja a városi lakosságnak a föntjelzett előnyöket az egészséges közélelmezés nagy fontosságú ügyében. Utóbb Szeged város határozta el, hogy egy millió hetvenezer koronával vásárcsarnokot épit. Miskolcon még nem befejezett dolog, de ott is közeledik a megvalósulás felé. Kassán az építkezés szintén tervbe van véve. Pécsen és Szolnokon ez ügyben most indultak meg a tárgyalások. Gyermekjáték a ruhamosás elvégzése a rPersil Oi Önmüküdő mosószerrel. Biztositottan ártalmatlan! Chlor nélküli Félórai főzés után vakító fehér ruhát! T^jyPQll^ kíméli a vásznat és a JJ* wAÖA* fehérnemű az üstben való kifőzés után olyan szép lesz, mintha a napon a szabadban lett volna fehérítve. fijár: Gottlieb Voith, Wien IÜII. Kapható mindenütt. j Péteri Curettes • Győződjék meg mindenki saját szemével Máriavölgy-fürdő gyógyhatásúról és páratlan előnyeiről. A kristálytiszta, kellemes, csípős izü Máriavőlgyi vizet igyuk; mert ez a legolcsóbb, legjobb égvényes savanyu viz. Gazdasági középiskola Szatmáron. Mindnyájan ismerjük, naponta látjuk azokat u nagy átalakulásokat, a melyek ma minden téren megindultak. A tudomány, az irodalom, a művészet, közgazdaság, köz- igazgatás, a politika eddigi kereteit feszíti a forrongás, a mely közállapotaink jelen formációit avultnak minősítve, jobb, szebb, tökéletesebb megoldást keres. A magyar társadalom és tanügyi világ mindennap erősebben és hangosabban hirdeti mai iskola rendszerünkkel való elégedetlenségét is. Ez a rendszer majd nem teljesen ugyanaz, a melyet közel egy félszázaddal ezelőtt alkotott meg a magyar törvényhozás. Milyen más volt az 50 év előtti Magyarország mint a mai 1 Egy uj világ a régi helyén. Es iskolái mégis ma is majdnem változatlanul ugyanazok. Természetes dolog, hogy a törvényhozásnak olyan iskolákat kellett volna szerveznie^ a milyeneket a változott élet megkíván és nem fordítva elvárni, hogy az élet a maga változásaival bizonyos megszabott formákhoz simuljon Am ezeket az igazságokat- hiába hirdették sok százan a társadalom minden rétegéből a sajtóban és a különböző egyesületekben egyaránt. Azok, akiknek módjuk lett volna modernizálni iskolarendszerünket — ahogy Európa szerte történt, — nem tették, mert épp ők voltak mai rendnek a megala- jitói. Hiába minden ember önmaga irányárán elfogult. Sok meddő vita után ebbe a perbe fordulatot hozott, — legalább egy irányban —^ egyik legtekintélyesebb magyar egyesületünk, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Több napos gyüiésezés és alapostárgyalás után felkérték u közoktatásügyi minisztert bét osztályú gazdasági polgári iskolák és majd idővel egy közgazdasági egyetem felállítására. A kultuszminiszter az egyesület kérelmét magáévá tette A szervezendő gazdasági egyetem ügyét egyelőre csak előjegyzésbe vette, — hisz épp most állít föl két uj egyetemet, — de a felállítandó hétosz- tályu gazdasági polgári iskolák ügyében a tárgyalást több várossal már megkezdte. Leginkább olyan helyeket választott ki, a íol polgári iskola és valamelyes gazdasági iskola, vagy tanfolyam eddig is fennállott már. Úgy értesültünk, hogy városunk is a ma kiszemelt helyek közzé tartozik, hol a miniszter ily gazdasági polgári iskola fel állítását tervbe vette. A megindított mozgalmat a mi városunkban a vármegyei gazdasági egyesület fogji felszínen tartani. A legutóbbi közgyűlésén nagy lelkesedéssel tette magáévá Daróczy Endre választmányi tagnak gazdasági középiskolának Szatmár- Németiben leendő létesítése tárgyában benyújtott indítványát s a szükséges előkészületi munkáknak megtétele céljából 12 tagú bizottságot választott. A bizottság előadójául Bodnár György kir. tanfelügyelőt, a bizottságban leendő képviseltetésre a debreceni gazd. akadémia igazgatóságát s Haj- gató Géza gazd. isk. igazgatót kérték föl. Tagjai sorából pedig a bizottság tagjaiul Böszörményi Emil dr. alelnököt, Világossy Gáspár titkárt, Dr Damokos Andor jogtanácsost, Dr. Vajay Károlyt, Bartba Kálmánt, Daróczy Endrét, Cholnoky Imrét, Jókey László df.-t, Spiegel Ferencet küldte ki az egyesület. A felállítandó gazdasági középiskola célját és szükségességét lapunk jövő számában ismertetjük. Apróságok. Pénzügyi körökben élénk megbeszélés tárgya a nagysomkuti bank kirablása. — Én nem hiszek benne, — mondta rá egy vezérigazgató — költött históriának tartom az egészet. Maga a bank eszelte ki, hogy ebben a pénzszük világban dicsekedjék vele, mennyi készpénze van neki a kasszában. * Csúnya idő, komisz idő, hanem azért szeretném ha az ünnepekig ilyen maradna. — Már hogy lehet azt kívánni? — Budapesti atyámfiáitól levelet kaptam, a melyben arról értesítenek, hogyha az idő jobbra fordul, okvetlenül lejönnek hús- vétra. * A „Heti Szemle" húsvéti számában a Ratkovszky főigazgató ismert pohárköszöntőjéről és az abból származott kellemetlenségeiről írván, többi között ezt is mondja: „Először a helybeli zsidó hitközségnek egy tiszteletbeli (keresztény) tagja csipkedte meg ismételten a lapjában.“ Azokhoz az apróságokhoz annak ideján zsidók és keresztények, sőt kath. papok is gratuláltak, de hogy mennyire sikerültek voltak, csak most látom igazán,' mikor még két hónap malva is jelentkezik a hatása. * Azt írja a jelzett cikkecskében, hogy Ratkovszky Pál főigazgatónak sok jó tulajdonsága mellett megvan az a magyaros jellemvonása, hogy meggyőződését nem igeD szokta véha alá rejteni. Okkal móddal bizony kimondja, a mi a szivén fekszik. Altkor is kimondta, de előbb körülnézett és miután meggyőződött róla: „hogy a jelenvoltak között dídcs senki, akit a keresztvíz ne érintett volna“ — annak a jeles beszédnek bevezető szavai — emelte fel a vékát, mely alá meggyőződése rejtve volt. Rosszul tettei hogy felemelte, de még rosszabbul teszi, hogy tovább is emelgeti. # Bögre ur olvassa egyik helyilap táviratait, hogy Pékár Pál debreceni gazdát a lova, mikor putkolni vitte, hasba rúgta; bogy Karosa Pál kaposvári földmives a haragosát leforrázta; hogy Maróthy László győri rendőrségi alkalmazott magát agyonlőtte, etb. stb. — No az igazán furcsa! — mondja az öreg. Hogy megtörténtek és a „saját tudósító“ megsürgönyözi, azt értem, de hogy ki az ördögöt érdekel ez minálunk, az már eehogysem megy a fejembe. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jolen száma két nappal előbb jelent nieg. — Igentisztelt munkatársainknak és olvasóinknak boldog húsvéti ünnepet kívánunk. — A nagyhét. A tavaszi napsugár, mely bosszú tél után oly korán éreztette velünk kedvességét, alaposan rászedett a — nagyhéten. A szeszélyes áprilisi időjárás minden változatában bemutatta magát. Volt hó, vihar, eső, csak a jó idő hiányzott. A nagyhét szomorú szertartásait a már közölt sorrend szerint lélekemelő ünnepélyességgel tartották meg a székesegyházban. A nagycsütörtöki, nagypénteki, nagyszombati szertartásokat dr. . Boromisza Tibor püspök végezte. A nagypénteki s a fel tám a dási körmenet a hűvös, esős idő miatt elmaradt. — Húsvéti istentiszteletek. A róm. kath. székesegyházban hu-vét vasárnapján reggel 6 órakor pászkaszentelés, 7 órakor plébániai nagymiae, amely után Székely Gyula s lelkész mond szentbeszédet. A püspöki nagymise 9 órakor kezdődik; a szentbeszédet is a püspök fogja mondani. Husvét hétfőjén a 7 órás mise után Benkő József kanonok, apátplébános, a 9 órai nagymise után pedig Wolkenberg Alajos dr. theol. tanár prédikál. Kedden 9 órakor énekes mise lesz. A ref. templomban husvét első napján délelőtt prédikál Biki Károly esperes, ágendázik Kováts István dr. lelkész, délután prédikál Vincze Elek s. lelkész. Husvét másodnapján délelőtt prédikál Kováts István dr. lelkész, ágendázik Boros Jenő s. lelkész, délután prédikál Boros Jenő s. lelkész. A kültelken husvét első napján délután 6 órakor Boros Jenő s. lelkész tart istentiszteletet. Az evangelikuz egyházban husvét első napján háromnegyed 11 órai kezdettel ünnepi istentisztelet urvaosoraosztással. Husvét má- sodnapján Duszik Lajos lelkész Oláhgyürü- sön a fiókegyházban tart istentiszteletet.
