Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1912-04-02 / 14. szám

TÁRS A DAT,MT ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az előfizetés ára: Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél » . . . 3 * 1 Egyes szám ára 16 » SZERKESZTŐSÉG ésí KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények« továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Eötvös-utca 6. sz. * # Telefon-szám : 73. —v HIRDETÉSEK -v— — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek fői. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér.------Ü.------------------------- - ..................----------------------------------------->-------—-—fi»«----­a sértést érzik, a mit az igazság ki­mondása szokott okozni és az első ér­zés náluk a boszu érzete, a mely a megtorlást szomjuhozza. Nincs az a dicséret, a mit a vidéki nagy ember természetesnek ne találna és el ne fo­gadna, de sértés számba megy a leg­kisebb igazmondás, a mit nyilvánosan szemébe mondanak. Ezzel a specziális helyzettel számolt a mi sajtónk és ne­héz feladatát úgy igyekezett megol­dani, hogy az igazságot is megmondta a. nélkül, hogy amiatt állandóan ha­dilábon állott volna az irányadó egyé­nekkel. A ki városunknak sajtóviszonyait ezelőtt 30 évvel ismerte, az tudja meg­ítélni a haladást, mely ezen a téren tapasztalható. Akkor felekezeti viták és nem közérdekű összekülömbözések voltak napirenden, a városi ügyeknek nyilvános tárgyalása azóta vette ke/, detét és e téren a mi sajtónk érdemes munkát végzett, a miért ha elisme­résre nem pályázik is, de a lekicsiny­lésnél minden esetre többet érdemel. |||- Az „Uj Szatmár“ bizonyára szá­mot vetett a jelzett nehézségekkel, s a közérdek szempontjából hasznos munkát fog végezni, ha minden sze­mélyi tekintetet félre téve bátran fogja az igazságot szolgálni. De a fö, Ijpgy mindig inkább több igazsága, mint bátorsága legyen. D. .«*». .4». Tisztalettel értesítem, hogy könyv- és papirkereskedésemet május havában — az ideiglenes helyiségből — Deák-tér 7. szám alá (Fógel Károly ur házába volt 6— Hal mi ház) helyezem át és ezért -5H a raktáron lévő árukat ■ g leszállított árban kiárusítom. Szives pártolását továbbra is kérve, maradok kiváló tisztelettel •4» HUSZÁR ALADÁR. Szív a** ka papír és ... szivar ka hüvely ÄBÄDIE PARIS ' Minden tőzsdében kapható Színházi esték. Márkusz Emíliáról, annak művészi já­tékáról nehéz Írni, szinte nehéz a kifejezése­ket eltalálni, mellyel nagy művészetét jelle­mezhetjük. Gyönyörű két esténk volt; szer­dán A boszorkány, csütörtökön A kaméliás hölgy címszerepét kreálta Márkus Emilia. Nem kívánok e helyei) Sardou történelmi Uj Szatmár. A helyi sajtónak nevezetes ese­ménye van. A múlt hó 27-én „Uj Szatmár“ név alatt egy napilap indult meg, a mely a közönség részéről nagy rokonszenvvel fogadtatott s a mely már az eddig megjelent számokból is Ítélve, úgy irányánál, mint jól szer­kesztett voltánál fogva a mi sajtó­viszonyaink között, határozott nyere­ségnek mondható. Az a nem épen helytálló kritika, a mivel beköszöntő számában a helyisajtót megtisztelte, nem tart vissza minket attól, hogy a mi elismerésre -méltó, azt elismerjük és kötelességszerüleg annak kifejezést is adjunk. De megmosolyogni "való naivság is volna a sajtó részéről, hall­gatni és nem venni tudomást egy eseményről, mely épen a sajtó köré­ben merült fel és első Dórban a nagy közönséget érdekli. Mi az uj lapnak jövőt jósolunk és őszintén óhajtjuk, hogy ez a jóslatunk valóra is .váljon. A mi azonban azt a lekicsinylést illeti, a rnejylyel ^beköszöntő számá­ban a helyisajtót jellemezte, arra nézve nem hallgathatjuk el, hogy igazsága nincsen, már pedig a hol a demokráciát írják a zászlóra, ott első sorban az igazságot kell szolgálni, mert igazság nélkül nincs demokrácia, az lévén ennek a lényege. TAECA. A Kálvária. E. sz K. és más egyházi történészek nyomán. A Kálvária Elizeus idejében nem volt olyan, mint Jézus idejében — siralaku falak­kal és barlangokkal, hanem egészen puszta. Elizeus tudta, hogy a Kálvárián vau az Adám és Éva sírja, a vízözön alatt egy szikla gördült reá, éz jelezte á sir helyét. Elizeus próféta ásatott is u csontokig s le­ment u sirba. Egy koponya és az egyik csontváz oldala hiányzott, a még meglevő koponya abbun a csontvázban volt, melyhez nem tartozott. Elizeus kezébe vette a kopo­nyát, most megjelent neki így angyal, ki mondá: „Ez az Adám koponyája 1‘ Elizeus el ukarta viuni a koponyát, de az ángyul nem engedte, több csont és koponya is volt ott egy kővályuban. A próféta elbeszélése után nevezték el a Kálváriát Gólgothának, a koponyák helyének. A vízözön után későbben a tájék nem volt olyan vad és puszta, szőlők és legelők terültek el mellette. Itt tanyázott számos nemzedékével és nyájaival Júfet pátriárka, ez az öreg, magas, barna ember. A Kálvárián a Jáfet jelenlétében uj módon sajtoltak bort egy uj, a kereszthez hasonló sajtóban. Kivájt’ magas törzsben zsürő zsák volt felakasztva és odaszögezve, erre nehezedett egy sulyok, a fa két olda­lán, a lyukakon át fa karok a zsák fölött Szó sincs róla, hogy a helyisajtó valami különösen kiváló volna, de azért mégis vannak és voltak érdemei,- az meg épen kétségen felüli, hogy semmivel sem áll lentebb, mint a vidéki sajtó általában, értve azokat a helyeket, a hol még csak műkedvelő erők dolgoznak. Az már a haladásnak egy magasabb foka, midőn az újság­írás a vidéken is hivatásszerű foglal­kozássá fejlődik, de ez a fejlődés mégis abból a lekicsinyelt keskeny- vágányu sajtóból fakad, a mely addig a közvéleménynek irányitója volt és a melyre még ezután is szükség lesz, hogy konzervatív magatartásával a sokszor felesleges rohanásnak mérsék­lője legyen. A dolog természete hozta magával, hogy aggressziv nem lehe­tett. E tekintetben különben a vidéki sajtó mindig hátrányosabb helyzetben van, mint a fővárosi és ez a helyzet ugyanaz marad, akkor is, ha a vidéki sajtót hivatásos jerők fogják is vezetni. Vidéken ugyanis lépten-nyomton bele­ütközik az újságíró a személybe, a ki mindig kapcsolatban van az ügygyei, a mely kritika tárgyát képezi, mig a fővárosban a személylyel voltaképen egyáltalán nincs érintkezése, ottan tehát nyíltan és szabadon beszélhet. Azok az egyének, a kiknek működését a sajtó bírálja, szokva vannak a kritikához, de a vidék úgynevezett nagy emberei csak alkalmazva, melyek fel-alá mozogván, a zsák­ban levő szőlőt összezúzták. A kisajtolt lé a törzs alján öt lyukból folyt egy kővályuba és ebből két fahajból vékony pálcikákkal és kátránynyal erősített csatornácskán ugyan­abba a pincébe folyt le -a bor, melybe Jézust megfeszítése előtt taszították. Sok ifjú és gyerek dolgozott ottan, csak övvel ruházva, mint Jézus. Háromnegyed tizenkettőre lehetett, mi­dőn Jézus a Golgothára ért. A poroszlók vagy hetven lépésnyire északra vitték őt, ahoz a ciszternához, melyben egykor Jáfet bora folyt s melybe eleve a sajtolásra szánt szőlőt helyezte vala. A poroszlók fölemelték a ciszterna fedelét s oly kegyetlenül lökték az Üdvözítőt a gödörbe, hogy csoda nélkül összetörte volna térdeit. Aztán lezárták a fedelet és őröket állí­tottak mellé. Á hóhérok aztán helyet fúrtak a sziklába Jézus keresztjének a Kálvária legmugasubb pontján, Adám koponyája fe­lett. Kis és erős emberek voltak, idegen- szerű arcokkal, kócos hajjal, tüskés szukál- lal, csúnyák, piszkosak, félmeztelenek, álla- tiasak. A zsidókat és rómaiakat pénzért szolgálták. A vesztőhely köralaku vala egy alacsony, földből fölvetett fallal körülvéve, melyen öt üt tört át. Ez ország majdnem minden nyilvános helyén látható vala öt ut, fürdőhelyeken, keresztelőhelyeken, a Beteszda tavánál stb., különben sok városnak öt kapuja szokott lenni. Ez régi időkből át- szármnzott szokás, az újabb épületeknél is látható még. Mint mindennek, urait a szent­földön látni, ennek is mélyebb jelentősége volt, tudniillik az üdvhöz vezető öt ut és Jézus öt szent sebe. A lovas farizeusok a hör nyugati ol­dalán állottak, amerre a hegy már lejtős; a vár feletti oldalán, melyen a kivégzés volt történendő, meredek és puszta vala. Körül­belül száz katona a svájci határokról állott, részint a hegyen elszórva, részint az itólő- hely körül. Egynéhány a két latornál állott, kiket térszüke miatt nem vihettek egészen föl, hanem valamivel ulantabb hagyták a kereeztkarókra kötött kezekkel s ott, ahol az nt délnek fordult, hátukra fektették őket. Igen sok nép volt ott,, kik nem féltek a fertőztetéstől. Négy hóhérlegény ment a hetven lé­pésnyire fekvő ciszternákhoz és kirántották onnan Jézust, a kereszthez hurcolván őt, durván levetkőztették s az Üdvözítő maga feküdt a keresztre, szent jobbját a jobb szeglyukra rántották s karját kötelekkel szorosan megkötötték. Az egyik szolga mel­lén térdelt, a másik lecsukódó kezét fölfe- szité, a harmadik a kéz húsos részére tartá az- erős vasszöget s nehéz ütéseket mért reá vaskalapácscsal. Éles, átható jajveszékelés hallatszott az Ur szájából, vére a porosz­lókra freccsent. A kéz izmai fel lettek sza­kítva s a háromélü szöggel a szűk furott lyukba préseltetett. A fúró nagy darab vas volt, úgy né­zett ki, mint a latin „T“, nem volt semmi fa rész rajta, a nagy kalapácsoknak is szin­tén a nyelük is vas volt. A szögek pedig oly hosszúak voltak, hogy fent is, lent is egy hüvelyknyire kiállottak; a szögek fejei kupában végződtek, melyek körülbelül egy ezüst forint nagyságával bírtak, fent hü- velyknyi vastagok, lent olyanok, mint a kisujj, hegyük reszelővei volt élesítve. A jobb kéz oduszegezése után a hóhé­rok látták, hogy a balkéz, amelyszintén meg volt kötve a keresztkaron, nem ért a furott Íjukig, hogy vagy két ujjnyi hely van még az ujjhegyek és a lyuk között : tehát kötél­lel megkötözték bal' kesét és lábaikat a ke­resztnek feszítvén, addig húzták, mig a kéz a szeglyuk felett volt. Jézus ismét jajveszé- kelt, vállai egészen kifeszültek, könyökein látszottak a kificamított csontok. Melle ki­domborult 1 térdei fölhuzódtak. Karjain és mellén térdeltek, megkötötték karjait és a második szeget verték baljába; az Ur vére ismét magasra fiecscsent s Jézus édes jaja tulhangzott a nehéz kalapácsütéseken. Az Ur karjai annyira meg voltak feszítve, hogy már nem feküdtek vízszintesen a keresztka­rokon, hanem átlehetett látni a keresztkarok és a hóna között. A keresztfára hóna alsó harmadában egy fadarab volt megerősítve, hogy Jézus inkább álljon mint csüngjön a kereszten, különben kezei kiszakadtak volna és lábait eltörés nélkül nem lehetett volna odaszegezni. Ebbe volt a szeglyuk fúrva; A sarkok szá­mára is volt mélyedés vágva, úgy, mint a kereszt több részein is, hogy a szenvedő kezei és lábai ne szakadjanak ki a test súlya alatt. Üdvözítőnk egész teste fölhuzódott a karok erőszakos kifeszitése által, térdei is felhuzódtak, de most ezekre vetették magu­kat a poroszlók, kötélhurkot vetvén reájuk, lefelé húzták, mert a szeglyukak rossz al­kalmazása által a lábak nem értek a fadarabig Ekkor a poroszlók között nagy károm? lás keletkezett, egynémelyik gondolta, hogy talán jó volna uj lyukakat fúrni a karokon, Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. MEGÉRKEZTEK ill 1 tavaszi és nyári idényre megrendelt összes ári-, női és gyermek valódi ehevro és bei bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom