Szatmár és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1912-10-29 / 44. szám
é '• TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ?,< r ' • ' MEGJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL 1 —v HIRDETÉSEK -v— ... — hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenéban Az előfizetés ára: előfizetések és hirdetések küldendők: vétetnek föl. Egész évre ■ . . 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. SO fill. Morvái János könyvnyomdája, A hirdetések díjjal előre fizetendők.-Fél » • . ! 3 » 1 Egyes szám ára 16 > 1 Eötvös-utoa 6. zz. t * Telefon-szám : 73. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Az ügyészi felhívás Két hete múlt, hogy a helybeli kir. ügyészség vezetője ismert felhívását kibocsátotta, a mely valósággal felkavarta a közvéleményt, különösen pedig a helybeli pénzintézetek vezetőségeit^ mint a kik ellen az a felhivás elsősorban irányult. Ma mái* minden irányba kialakultak a vélemények és kétségtelen megállapítást nyert, hogy az a felhivás egy kissé elsietődött és több haszon lett volna belőle, ha egészen elmarad, minthogy napvilágot látott. Városunk jó hírnevét alaposan tönkretette, mert ma már uz egész országban úgy beszélnek rólunk, mint mi az Avasról, mert mi tudjuk, hogy a felhivás miből indult ki és tulajdonképen, mit akart, de a távol állók abból a kijelentésből, hogy: „az uz óra Szatmá^-Németi városában is annyira elharapódzott, hogy nemcsak magáno- sak, hanem pénzintézetek is stb. stb.“ egyáltalában nem a pénzintézeteket fogják elitélni, hanem magát a várost, a hol ilyen tekintélyes helyről jövő nyilatkozat után nem gondolhatnak egyebet, minthogy nálunk egymás bőrét húzzák le az emberek és az egész lakosság csak két osztályból áll, szorult helyzetben lévő adósokból, a kiknek ezen helyzetét a másik osztályba tartozó többiek felhasználják. A pénz- | intézetek ugyanis kevés kivétellel az egész országban ugyanazt csinálják, a mit a helybeli pénzintézetek, s ha a felhívásba a „magánosok“ kifejezése bele nem jön, a város tnaga kompromit ál va nincsen, mert hiszen a pénzintézetek jelenlegi helyzetével körülbelül tisztában vannak az emberek az egész országban. Arról pedig, hogy városunkban a magánosok között annyira el volna terjedve az uzsora, hogy az alapul szolgálhatna arra, hogy hivatalból üldözendőnek mondassák ki, tudomásunk nincsen és valószínűleg az ügyészségnek sem lehet. Hogy uzsorások itt is akadnak, az valószinü, de az uzsoráskodásnak a mérve semmi esetre sem olyan, melynek megszüntetése céljából arra a rendkívüli intézkedésre szükség volna. Helyes intézkedése a törvénynek, mikor módokról gondoskodik, hogy az uzsorások körmei közé került népet, a mi inkább a falusi népre vonatkozik, megmenthesse, de a városi polgárság értelmesebb voltánál fogva tud magán segíteni és a mint Az ország többi hasonló városában, a hol a helyzet a miénktől semmiben sem tér el, még nem jutott eszébe senkinek a rendkívüli intézkedések életbeléptetését indítványozni, ez az eszme itt nálunk is elmaradhatott volna. Ami a pénzintézeteket illeti, azoknak igazgatói megadták a választ az ügyészi felhivásra, e tekintetben tehát mi nem akarunk okosabbak lenni, azonban egy észrevételt még is kénytelenek vagyunk megtenni, még pedig a közönség érdekében. Valamennyi igazgató ur azt hangoztatja, hogy a bankok maguk is drága kamat mellett kapják a kölcsönöket, tehát kénytelenek ők is magasabb kamatot szedni. Ez igaz, csakhogy ez tisztán a vissz- leszámitolásra vonatkozik, azonban a bankok kihelyezik alap és tartalék tőkéjüket is, nemkülönben betétjeiket, azokért pedig nem fizetik azt a magasabb kamatot, amit a viszleszámitolási kölcsönökért fizetnek, nincs igazságuk tehát abban, mikor az egész kintlevőségük után a kamatot úgy számítják, mintha az egészet viszleszámitolási kölcsönként kapták volna. Tegyük fel pl. hogy egy pénzintézet összes kihelyezett tőkéjének fele az alap és tartaléktöke és a betét, a másik tele pedig a viszleszámitolás, az esetben az egyik feléért teljesen elég, ha mindenféle *3címen 8 %-ot vesz, a másikért pedig 10°/0-ot, de miután nem lehet megállapítani, hogy a kamatot fizető adós melyik feléből vett kölcsönt, a közép- arányost, vagyis 9°/0-ot fizettet az adóssal. És mentői nagyobb az egyik vagy a másik rész, aszerint emeli vagy szállítja le a kamatot. Amelyik pénzintézet nem igy jár el, az illetéktelen íasznot vág zsebre és egyáltalán csak a saját érdekével törődik,- holott neki épen a mostani viszonyok között nagyon is törődnie kellene a nehéz pénzügyi helyzettel küzködö feleinek érdekével is. Minden pénzintézetnek módjában áll kiszámítani az átlag-kamatot, s erkölcsi kötelessége magát ahoz tartani, mert arról sokat lehet beszélni, hogy ini is az az uzsora, de annyi bizonyos, hogy az uzsorát nem éppen a szedett kamat magassága állapítja meg, mert sokszor, ha a feltételek fentforognak, már egy félszázalék is uzsora számba megy, A szorult helyzet ma általános, az adós fizetni kénytelen, amit követelnek tőle, mert tetszésére van ugyan bízva, hogyha nem tetszik neki a kamat, hát a tökét fizesse vissza, de melyik adós tudja azt ma megtenni, amelyik pénzintézet tehát a szorult helyzetben levő adóstól csak egy fél százalékkal is magasabb kamatot vesz, mint amennyit az ö tisztességes polgári haszna mellett venni jogosult, az szerintünk már az uzsora himes mezejére lépett. És bár határozottan akad olyan pénzintézet, amelyik a mostani nehéz időket a maga javára kihasználja, az sem állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek az ügyészi felhívásnak jogos alapul szolgálhatnának. TÁRCA. In memóriám. Ma minden halottnak van egy virágcsokra Kegyelet angyala ül ki a sirokra. Lábainál sok-sok szines olajlámpa, Szomorodott arcoal hiven azt vigyázza. Lombhullató fák közt lobognak a lángok (Mozdulnak oda lent a megkövült ágyon) S varázslatos szóra — int az emlékóra — Bús halottak jönnek bús találkozóra . . . Nekem is van csokrom az asztalra téve, Tavaszról itt maradt fehér virágkóve. ö küldötte titkon, szeme rajta lángol, Csupa egy virrasztás lesz az éjszakából. „Felkerestél óh hát?“, szólok hozzá sirva, Lásd, megnyit ma bennem az emlékek sírja, Kilép onnan némán vesztett boldogságunk S elválasztva ketten mi igy — találkozunk“. Bakkay Béla. * A betörő. — Irta: id. Kárpáti Endre. — Nagy figyelemmel és bizonyos részvéttel olvassuk az újságok hasábjain azokat az áldatlan harcokat. amelyek Afrikában, Ázsiábau dúlnak. De csak kevesen vannak, akiknek arról a borzasztó állapotról, amelyet az ilyen országos háború előidéz, csak némi fogalmuk is volna. Mert nemcsak azon a vidéken üti föl a nyomor, a kétségbeesés tanyáját, ahol az ütközetek lefolynak: az egész ország rendje, fegyelme felbomlik. Az összob hatóságok munkája csupán abból áll ilyenkor, hogy u hadsereg élelmezéséről, elszállásőíásáról gondoskodhassanak. Ennek következménye rendesen a nép fegyelmezetlensége és főleg a nem ritka éhínség. Mert az óriási hadsereg, umely ellepi a vidéket, rendesen fölemészt mindent, úgy hogy a lakosságnak alig marad, mivel éhségét lecsillapítsa. Győrváros a szubadságharcban exponált hely volt. Egyik nap a magyar honvédsereg, a másik nap a német, majd változatosság kedvéért a. horvát meg a muszka züdult a városra. És ezek számára elő kellett teremteni u kirótt élelmiszereket. Természetesen a lakosoknak kellett emiatt szen- vedniök. Még drága pénzért sem juthattak néha ceak egy falat kenyérhez sem. Boldog volt, aki előre beszerezhette élelmiszereit. De hát a szegény ember napról-napra él. Ezeknek u hatóság adott kenyeret a szomorú napokban. És még ez sem volt elég, Igaz, hogy uz ellenség nem kapott engedélyt szabadrablásra, de a katonák segítettek magukon. Szétoszlottak a városban és amelyik házban valamit gyanítottak, berontottak, a lakókat megfélemlítették és nem egyszer gazdag zsákmányra tettek szert. Jó anyám könnyezve osztotta ki egyik este öt apró árvájának az utolsó darub kenyeret és figyelmeztetett bennünket, hogy kérjük a jó Istent, segítsen rajtunk, mert holnapra már nem marad egy falat ennivaló sem. Jól imádkoztunk. Másnap délben örömtől sugárzó arccal jött haza édesanyánk, kezében egy üveg tejjel és egy kisded kenyérrel. Mily örömmel tartottuk poharunkat a tejhez I Mily diadallal vettük kezünkbe a darab kenyeret I Mert ünnepi ebéd volt az részünkre; hetek óta kenyéren kivül más ételt nem láttunk. Hogy még ünnepélyesebbé tegyem ebédemet, kiültem a kertbe (a Heffner-, akkor Fojtler-házba) a nagy diófa alá és lassan, apró falatokban márto- gatni készültem a kenyeret a tejbe, hogy mennél tovább élvezzem. De még első falatomat se nyeltem le, hirtelen marconaképü német katona jön be a kapun. Egyenesen felém tart, merően nézi, mit eszem és „Kossuth- Mili“ szóval kikapja kezemből a tejespoharat, kiissza, a poharat földhözcsapj», kenyeremet elveszi kezemből, durván rámpillant és eltávozik. Én csak nézem... nézem. Nem is ijedtem meg tőle, mikor közeledett. Hiszen én nem bántottam ... 0 sem bánt engem ... csak a honvédek bántják. Látom, mint fogyasztja el az én ritka ebédemet. Eszembejut, hogy azt tanultam, hogy minden embert szeretnünk kell, még ha ellenségünk is. Hát ez nem tanulta azt? Mert ő nem szeret engem; m rt máskép nem ette volna meg ezt a keservesen szerzett ebédemet. És nekem ezt a német katonát mégis szeretnem kell... Bementem, elpanaszoltam anyámnak. Megvigasztalt, hogy háborús időben igy van ez.. . és adott kenyeret, de a tej már elfogyott. Az én eszemből csak nem ment ki az eset. Elmondtam mindenkinek és mindenkitől megkérdeztem, hogy azért mégis szeretni kell-e a katonát. Délután kimentem pajtásaimhoz u Homokgödörbe. Ott töltöttük többnyire a napot. Hanem már nem volt kokárdánk, nem volt zászlónk, nem egzecéroztunk ... csak a háborúról beszéltünk, meg, hogy mi történt otthon, milyen nehezen jutunk egy kis ennivalóhoz. Pedig a prófuntház most is tele van prófunttal, meg cvipakkal. De azt mind a német eszi meg. Pedig tőlünk vette el — szólt hevesen egy nagyobb fiú. Szemei csakúgy szikráztak. — Az ám I Mi még ma nem ettünk egy falatot ee. Édesanyám összejárta minden rokonát, ismerősét; de egyiknek sincs kenyere, meg semmi élelmiszere. Most a városházán van; ott kér; mert éhen halunk, ha nem adnak. — No, majd lesz kenyér! Tudom ón, mit csinálok, ha belehalok is — szólt az előbbi fiú. wi múlja a hason összetételű .‘Etf -m- «• <®r Árjegyzéket L vegyi alkatrészeinél fogva a 5 legjelesebb, gyógyhatása felül- külföldi ásványvizeket. Kapható mindenhol. kívánatra küld a Bikszádi Gyógyfürdő Igazgatósága. == Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! uijlUl üli lül ui -■ IMF* A valódi amerikai King duality cipók kizárólagos raktára. “911 idényre megrendelt valódi box és ohevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
