Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-04 / 40. szám

Huszonhotedik évfolyam. 40.ik #zám Szatmár, 1910 október 4. TÁRSADALMI, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap. MEGJKLEN MINDEN KEDDEN. —2 AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: == Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fllL F« évre .... 3 » 1 Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők éa néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: == Mami János Unyvnyomdája Eötvös-atcza 6-ik sz. statt. = TRT.WFnN-aZÁM: T«S_ A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. « HIRDETÉSEK s tag MoéfMvoMábaa a legstasáhb árék mellett fűvé telnek. l^iMr gjurmond sora 20 fillér.--------Hirdetések díjjal előle fizetendők, jaa A Tanítók házának felavató ünnepsége. Hivalkodó lárma nélkül, a. szív őszinte melegével nagy jelentőségű ünnepet ül ma Szatmár vármegye tanítósága, mely nap egyúttal városunk kulturális fejlődésének is egyik emlé­kezetes dátuma marad. A mai napon avatták föl a Szatmár vármegye nép­tanítók diszes uj hajlékát, mely immár 126 növendéknek nyújt egészséges, modern kényelmet s szerető otthont s mely intézetnek felállítását a szük­ség sugalta, az áldozatkészség segí­tette elő s a szeretet tetőzte be s ez által a magyar kultúrának egy újabb világitó tornya emelkedett, mely jóté­kony sugarait, a vidékre árasztja szét. A nevelés a vallással fog itt karöltve haladni s ezzel szilárd alapja lesz megvetve ama műveltségnek, mely a midőn fölemel, egyúttal nemesit s varázs erejével nz ellenségeket is nem­zeti eszméink s érzelmeink körébe fogja vohzpni. A tanítóság örömünnepében igaz lelkesedéssel osztozik városunk közön­sége, tudatában annak a nagy jelen­tőségű munkakörnek, melyet, a nevelés terén oly önzetlenül, oly hiven 9 a gyermekek iránti rajongó lelkesedéssel teljesítenek. A Tanítók háza felállításával a Szatmárvármegyei ált. tanitóegyesület, elsősorban azonban Bodnár György kir. tanfelügyelő hervadhatatlan érde­meket szerzett, az ö,erös hite s fárad- hatlan szívóssága kellett ahoz, hogy szép és nagy gondolata, a mai diada­lát elérje. Mellette legnagyobbrész jut lelkes segítőtársának Neubauer Elemér igazgatónak s a tanitóegyesület veze­tőségének, kiknek együttes munkája eredményezte a szép sikert. Az ünnepség lefolyásáról részle­tes tudósításunk a következő: A közgyűlés tagjai reggel 8 óra­kor a szatmári ref. templomban isteni tiszteletet hallgattak, majd 9 órakor részt vettek a székesegyházba -ő fel­sége névnapja alkalmából tartott ün­nepi sz. misén. A díszközgyűlés ^,11 órakor vette kezdetét a városháza tanácster­mébe impozáns nagy közönség rész­vételével, kiknek sorozatában ott lát­tuk Ilosvay alispánt,- dr. Fái ussy Árpád v. főispánt, s városunk s vár­megyénk számos kiváló alakját. A gyűlést Iíótay Lajos elnök nyitotta meg s Fábián X., Imre K., Alexy K. s Paládi L tagokból álló küldöttség hívta meg a gyűlésbe Csaba Adorján főispánt, mint a kultuszminiszter kép- \ iselöjét s dr. Boromisza Tibor megyés püspököt. Az ünnepséget u tanítóképzők növen­dékei által előadott Hymnus vezette be, majd Kótay Lajos egyesületi elnök magus- szárnyalásu megnyitó beszédeit tartott. A s/.utmérvmgyei ált. tanitó egyesület — agy-' mond — házat építtetett s most a munka befejezése után ünnepet ül, hogy méltó örömének és jóltevői iránt érzett hálájának e diszgyülés keretében kifejezést adjon. E diszgyülésnek egyik tárgyát képezi a nevelő intézet feluvutása s ezt kapcsolatba hozza a mai nevezetes nappal, midőn ő felségének van névünnepe. Majd a király iránti hódo­latának ad kifejezést s lelkesedések köszönti a befejezett munkát s a bálaérzett szavát tolmácsolja mindazok iránt, kik az intézmény alkotásához a lehetőségét megadták. Az egyesület munkásságának legkiválóbb alkotása s legmaradandóbb emléke lesz ez u nevelő- intézet. Az álomkép megvalósult mert az intézet áll, diszes külsejével figyelmet kér a szemlélőtől s a némán álló falak, ez egy­másra boruló kövek minden ajaknál szebben hirdetik az erős akarat munkáját. — Ékes szavakkal fejti ki azt a nemes missiót, melyet az intézet hivatva van teljesíteni, a szépen fejlődő város legforgalmasabb útvo­nalán emlékoszlop leend, mely nemcsak az állam és társadalom jóakaratát hirdeti hosszú időkön át, de emlékeztetni fogja a vármegye néptanítóit arra, hogy az ideálizmus nemes lelkesedésével kell betölteniük a hivatást, mely a vallás, haza s társadalom szolgála­tában reájuk vár s hála érzetüknek az lesz a legszebb bizonyítéka, ha nz iskola falain belül és kívül kifejtett munkásságuk az állam és társadalom közelismerésével ta­lálkozik. Beszédét azzal hittel és reménységgel fejezi be, hogy ez az intézmény veteményes és virágos kertje lesz minden szépnek, min­den jó erkölcsnek, az iguzi vallásosságnak a haza, az - ember és munkuszeretetnek s befejezi azzal az'óhajtással, hogy mindazok, kik valaha az intézet falai közt gondozást nyernek, majd mint a társadalom felnőtt emberei hálával és szeretettel emlékezhesse­nek vissza azokra az időkre, melyet az' in­tézet falai közt töltöttek. Majd üdvözölte a vendégeket s a gyűlést megnyitotta. Az elnök tartalmas, szép beszéde után Rozsos István igazgató árvaalap létesítése iránti indítványát, mely szerint egy szalmár- vármegyei tanitó árva díjtalanul felvétessék az internátusba, egyhangúlag elfogadták. A „Tanítók háza“ létesítésének törté­netét minden részletre kiterjedő gonddal leg- s nagyobb tárgyilagossággal-Neubauer Ele­mér igazgató ismertette. Bevezető szavaiban reámútat arra ama nagyfontosságu feladat­ra, mely Magyarországon a hazafias taní­tóságra háramlik s hogy céltudatos terv szerint lankadatlan szorgalommal folytatja u hangyaszorgalmú építkezést, hogy a magyar kultúrának, a magyar nemzeti érzésnek be­fogadására alkalmas hajlékot készítsen min­den honpolgár szivében. A szatmárvármegyei tanítóság — úgymond — ma már eredményre hivatkozhatik, mert lángoló lelkesedése hova­tovább több és több honfitársunk lelkében gyűl ki a hazaszeretet tüze s mind sűrűbben hangzik fel az ajkakról édes honi nyelvünk a szamosmenti síkon és bérceken s lelke egész melegével a tudás meggyőző világos­ságával oltalmazza meg a hazafiség és vallás- erkölcs kemény ostromnak kitett várfalait s készíti elő zajtalanul ugyan, de annál ered­ményesebben a jövő Magyarországnak demo­kratikus alapon való újjászületését. Ha az önzetlen működésüknek akadályaik vannak, hazafius közérdek, hogy ezek elháritassanak. A vidéki családok lelkét leginkább megüli gyermekeik továbbtanitása lehetőségének nyomasztó gondja. Így merült föl két évvel előbb az eszme, hogy a vármegye területén működő tanítók középiskolába járó tanulófiai számára otthont létesítsenek és ez által még mig egyrészt a tanitótársak legsajgóbb se­bére nyújtanak gyógyiirtását, másfelől elér­hető az, hogy a felekezeti iskoláknál mű­ködő tanitók s g. k. lelkészek nem kény­szerülnek u balázsfalvi, naszódi vagy belényesi gimnáziumban küldeni gyermekeiket, haneiü Szatmár-Németi törzsökös magyarságának légkörébe. Az eszme nagy lelkesedésre talált s 1908. XII/7-én az ált. tanitóegyesület gyűlésén az internátus létesítését elhatározták. Az eszme terjedt s győzelme biztosra volt vehető, mert a vármegyei tauitóság nemes- lelkű vezére Bodnár György kir. tanfelügyelő magáévá tette a gyönyörű eszmét s főkép az ő buzgóságának köszönhető annak sikeres keresztül vitele. Előadó ismerteti azután az internátus létesítésének történetét. Dicsérettel emlékezik meg dr. Vajuy Károly polgár- mester, dr. Falussy Árpád volt főispán s dr. Kelemen Samu orsz. gyűlési képviselő közbenjárásáról, kik fölismerték a nemes eszme hordsrejét 1 hogy a terv nem az -ábrándok világába való gondolat, hanem reális alapon nyugvó életre vuló vállalkozás volt. Beszámol azután arról, hogy megala­kult az épitőbizottság, majd arról .a nemes áldozatkészségről, melyet a létesítés ügyé­ben a szatmári tauitóság s a vármegye tanítótestülete hozott. A gyűjtésekből közel 20.000 korona folyt be s itt kiemelte a tanítónők s több nemesszivü uriuő buzgói kodását. A váro9 hagyományos nagylelkűsé­gét, mely közgyűlésén Csomay Imre nem­rég elhunyt bizottsági tag indítványára a háztelek megvásárlására 25 000 koronát sza­vazott meg. A Széchenyi társulat az intézet támogatására 600 kor. évi szubvenciót nyújtott. A kultuszminisztériumból dr. Fa­lussy A. volt főispán évi 2000 kor. segélyt eszközölt ki s örömmel jelzi, hogy Csaba Adorján jelenlegi főispán ígéretét bírják arra nézve, hogy az intézet ügyeit pártfo­golni fogja a közoktatásügyi kormány előtt. A vármegyei törvényhatóság 1000 koronát engedélyezett a Tanitók háza fólsegitésére s az alispán körlevélben szólította fel a köz­ségeket szép sikerű adakozásra. Dr. Kelemen Samu nagy lendülettel vitte előre az épít­kezés ügyét, midőn a Szatmári kereskedelmi S; iparbanknál 160.000 korona kölcsönnek folyó számlára való engedélyezését eszkö­zölte ki. Majd meleg szeretettel emlékezik meg Bakcsy Gergely igazgatónak az iskola benépesítése körüli érdemeiről s a tanári karok és igazgatók jóindulatú pártfogásáról. Elismeréssel adózik Kótay Pál műépítész, iparszakiskolai igazgatónak a palota geniális tervezőjének érdemeiről, ki ezen munkájával maradandó emlékét állított magának szülő­városában s Weszelovszky testvérekről, kik megelégedve a szerény polgári haszonnal, önzetlenül segítették elő a cél megvalósítá­sát, végül Isten áldását kéri az intézet ma­gasztos piüködéséhez. A Tanitók házát mint épitő bizottsági elnök Bodnár György kir. tanfelügyelő adta át rövid beszéd kíséretében, majd Halász Ferenc elhunyt min. tanácsos felett tartott eszmékben gazdag, remek emlékbeszédet, mely a következőleg hangzik: Tisztelt Közgyűlés! Az emberi szív örömének van egy neme, melyet tiszta örömnek neveznek. Ennek az örömnek forrása az érdek nélkül való szeretet. Talaja, melyből sar- jadzik, a lobogó lelkesedés. A nyomában fakadt érzés felemeli az érdek salakjából a szivet egy ideális világba... de ennek a világnak lakója csak az lehet, a ki mint­egy feledni tudja önmagát, hogy egészen másoké... eszményekké és elvekké legyen. Ez az érzés az emberi öröm gyémánt kiadása. Nekünk édes mindnyájunknak nagy örömünk van, mikor a mi Tanitóházunk kapui megnyíltak és ott halljuk nyüzsögni, látjuk hullámozni, az aranyos ifjúságot, akikből készül a jövő! De minket mégis bizonyos érdekszálak földhöz kötöznek, az élet érdekeinek szálaihoz fűznek... De ha az életnek és halálnak Ura megengedi vala, hogy a mi Halász Ferenc- ünk ez órában, legalább e percekben itt lehetne, — itt köztünk, az ő nagy, hatal­mas családja egy ágának fellobogott uj tűzhelyén... itt az ő tanítóinak csendes, de annál mélységesebb ünneplő köré­ben ... nem* csillámlana-e meg szemében egy gyémánt könycsepp ... kristály har­mata amaz édes érzésnek, boldogító ön­tudatnak, jövendőbe látó sejtelemnek, melyet mondom a filozófusok tiszta, igaz örömének neveztek el? Ám mégis nem szabad igy beszél­nem igy gondolkoznom! Van az emberiség keblében egy másik szent érzelem. A hit, — mely arra tanítja az embert, hogy nem halhat meg az soha, aki milliókért élt. A hit, mely a sírokban nem csak a por­ladó testet látja, hanem hiszi, hogy azok­ból a sírokból a nagy lelkek, a megdi- csőült szellemek kilépnek, kiszállanak, valahányszor azokkal az eszmékkel, azok­kal a titáni küzdelmekkel idézzük melyek­ért éltek, dolgoztak, harcoltak, áldást hin­tettek, jövendőt teremtettek. Az a hit ez, mely az elhunytak szellemét össze tudja kötni az élők szellemével, mely a letűnt múltnak szent törekvéseit össze tudja kapcsolni a folyó jelen, — és a bekövet­kező jövő nagy és hatalmas eredmé­nyeivel. E hittel idézem én szerény tanítvá­nya a nagy mesternek... Halász Ferenc szellemét! E hittel érezzük mi édes mind­nyájan, hogy ő neki sokkal tartozunk; a szőke Szamos partján virágzó magyar város, a történelmi emlékekben gazdag vármegye hálás kegyelettel szentel ma­radandó elismerést és hervadhatlan virá­got az ő emlékezetének. ♦ * ♦ Valóban Halász Ferenc sokszorosan a mienk! Szatmár városáé és az egész megyéé is! Alig van szép Magyarország­nak talán egyetlen zuga, ahová az ő elméjének melegítő sugara szivének hazá­jáért dobogó lüktetése, munkájának ered­ménye vagy terve el ne ért volna. De Szatmár egészen lényéhez van nőve. Mint ifjúságba szökni készülő gyer­mek jő ide a Tiszahátról, a lomha Vérke partjainak városából Beregszászból. Ajkán a tiszta magyar szó csengésével, szivében az elszegényedett, de egykor jobb napo­kat élő, jótékony családnak beléje oltott érzelmeivel lép be a szatmári kath. tanító­képzőbe. Itt a képzőben ringott az ő egész egyéniségének bölcseje, a fegyelmezett, ROTH SIMON Már és nie 1 WGY ELnEZIlSTÉIS! nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást V Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom