Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-04 / 40. szám
Huszonhotedik évfolyam. 40.ik #zám Szatmár, 1910 október 4. TÁRSADALMI, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap. MEGJKLEN MINDEN KEDDEN. —2 AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: == Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fllL F« évre .... 3 » 1 Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők éa néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: == Mami János Unyvnyomdája Eötvös-atcza 6-ik sz. statt. = TRT.WFnN-aZÁM: T«S_ A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. « HIRDETÉSEK s tag MoéfMvoMábaa a legstasáhb árék mellett fűvé telnek. l^iMr gjurmond sora 20 fillér.--------Hirdetések díjjal előle fizetendők, jaa A Tanítók házának felavató ünnepsége. Hivalkodó lárma nélkül, a. szív őszinte melegével nagy jelentőségű ünnepet ül ma Szatmár vármegye tanítósága, mely nap egyúttal városunk kulturális fejlődésének is egyik emlékezetes dátuma marad. A mai napon avatták föl a Szatmár vármegye néptanítók diszes uj hajlékát, mely immár 126 növendéknek nyújt egészséges, modern kényelmet s szerető otthont s mely intézetnek felállítását a szükség sugalta, az áldozatkészség segítette elő s a szeretet tetőzte be s ez által a magyar kultúrának egy újabb világitó tornya emelkedett, mely jótékony sugarait, a vidékre árasztja szét. A nevelés a vallással fog itt karöltve haladni s ezzel szilárd alapja lesz megvetve ama műveltségnek, mely a midőn fölemel, egyúttal nemesit s varázs erejével nz ellenségeket is nemzeti eszméink s érzelmeink körébe fogja vohzpni. A tanítóság örömünnepében igaz lelkesedéssel osztozik városunk közönsége, tudatában annak a nagy jelentőségű munkakörnek, melyet, a nevelés terén oly önzetlenül, oly hiven 9 a gyermekek iránti rajongó lelkesedéssel teljesítenek. A Tanítók háza felállításával a Szatmárvármegyei ált. tanitóegyesület, elsősorban azonban Bodnár György kir. tanfelügyelő hervadhatatlan érdemeket szerzett, az ö,erös hite s fárad- hatlan szívóssága kellett ahoz, hogy szép és nagy gondolata, a mai diadalát elérje. Mellette legnagyobbrész jut lelkes segítőtársának Neubauer Elemér igazgatónak s a tanitóegyesület vezetőségének, kiknek együttes munkája eredményezte a szép sikert. Az ünnepség lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: A közgyűlés tagjai reggel 8 órakor a szatmári ref. templomban isteni tiszteletet hallgattak, majd 9 órakor részt vettek a székesegyházba -ő felsége névnapja alkalmából tartott ünnepi sz. misén. A díszközgyűlés ^,11 órakor vette kezdetét a városháza tanácstermébe impozáns nagy közönség részvételével, kiknek sorozatában ott láttuk Ilosvay alispánt,- dr. Fái ussy Árpád v. főispánt, s városunk s vármegyénk számos kiváló alakját. A gyűlést Iíótay Lajos elnök nyitotta meg s Fábián X., Imre K., Alexy K. s Paládi L tagokból álló küldöttség hívta meg a gyűlésbe Csaba Adorján főispánt, mint a kultuszminiszter kép- \ iselöjét s dr. Boromisza Tibor megyés püspököt. Az ünnepséget u tanítóképzők növendékei által előadott Hymnus vezette be, majd Kótay Lajos egyesületi elnök magus- szárnyalásu megnyitó beszédeit tartott. A s/.utmérvmgyei ált. tanitó egyesület — agy-' mond — házat építtetett s most a munka befejezése után ünnepet ül, hogy méltó örömének és jóltevői iránt érzett hálájának e diszgyülés keretében kifejezést adjon. E diszgyülésnek egyik tárgyát képezi a nevelő intézet feluvutása s ezt kapcsolatba hozza a mai nevezetes nappal, midőn ő felségének van névünnepe. Majd a király iránti hódolatának ad kifejezést s lelkesedések köszönti a befejezett munkát s a bálaérzett szavát tolmácsolja mindazok iránt, kik az intézmény alkotásához a lehetőségét megadták. Az egyesület munkásságának legkiválóbb alkotása s legmaradandóbb emléke lesz ez u nevelő- intézet. Az álomkép megvalósult mert az intézet áll, diszes külsejével figyelmet kér a szemlélőtől s a némán álló falak, ez egymásra boruló kövek minden ajaknál szebben hirdetik az erős akarat munkáját. — Ékes szavakkal fejti ki azt a nemes missiót, melyet az intézet hivatva van teljesíteni, a szépen fejlődő város legforgalmasabb útvonalán emlékoszlop leend, mely nemcsak az állam és társadalom jóakaratát hirdeti hosszú időkön át, de emlékeztetni fogja a vármegye néptanítóit arra, hogy az ideálizmus nemes lelkesedésével kell betölteniük a hivatást, mely a vallás, haza s társadalom szolgálatában reájuk vár s hála érzetüknek az lesz a legszebb bizonyítéka, ha nz iskola falain belül és kívül kifejtett munkásságuk az állam és társadalom közelismerésével találkozik. Beszédét azzal hittel és reménységgel fejezi be, hogy ez az intézmény veteményes és virágos kertje lesz minden szépnek, minden jó erkölcsnek, az iguzi vallásosságnak a haza, az - ember és munkuszeretetnek s befejezi azzal az'óhajtással, hogy mindazok, kik valaha az intézet falai közt gondozást nyernek, majd mint a társadalom felnőtt emberei hálával és szeretettel emlékezhessenek vissza azokra az időkre, melyet az' intézet falai közt töltöttek. Majd üdvözölte a vendégeket s a gyűlést megnyitotta. Az elnök tartalmas, szép beszéde után Rozsos István igazgató árvaalap létesítése iránti indítványát, mely szerint egy szalmár- vármegyei tanitó árva díjtalanul felvétessék az internátusba, egyhangúlag elfogadták. A „Tanítók háza“ létesítésének történetét minden részletre kiterjedő gonddal leg- s nagyobb tárgyilagossággal-Neubauer Elemér igazgató ismertette. Bevezető szavaiban reámútat arra ama nagyfontosságu feladatra, mely Magyarországon a hazafias tanítóságra háramlik s hogy céltudatos terv szerint lankadatlan szorgalommal folytatja u hangyaszorgalmú építkezést, hogy a magyar kultúrának, a magyar nemzeti érzésnek befogadására alkalmas hajlékot készítsen minden honpolgár szivében. A szatmárvármegyei tanítóság — úgymond — ma már eredményre hivatkozhatik, mert lángoló lelkesedése hovatovább több és több honfitársunk lelkében gyűl ki a hazaszeretet tüze s mind sűrűbben hangzik fel az ajkakról édes honi nyelvünk a szamosmenti síkon és bérceken s lelke egész melegével a tudás meggyőző világosságával oltalmazza meg a hazafiség és vallás- erkölcs kemény ostromnak kitett várfalait s készíti elő zajtalanul ugyan, de annál eredményesebben a jövő Magyarországnak demokratikus alapon való újjászületését. Ha az önzetlen működésüknek akadályaik vannak, hazafius közérdek, hogy ezek elháritassanak. A vidéki családok lelkét leginkább megüli gyermekeik továbbtanitása lehetőségének nyomasztó gondja. Így merült föl két évvel előbb az eszme, hogy a vármegye területén működő tanítók középiskolába járó tanulófiai számára otthont létesítsenek és ez által még mig egyrészt a tanitótársak legsajgóbb sebére nyújtanak gyógyiirtását, másfelől elérhető az, hogy a felekezeti iskoláknál működő tanitók s g. k. lelkészek nem kényszerülnek u balázsfalvi, naszódi vagy belényesi gimnáziumban küldeni gyermekeiket, haneiü Szatmár-Németi törzsökös magyarságának légkörébe. Az eszme nagy lelkesedésre talált s 1908. XII/7-én az ált. tanitóegyesület gyűlésén az internátus létesítését elhatározták. Az eszme terjedt s győzelme biztosra volt vehető, mert a vármegyei tauitóság nemes- lelkű vezére Bodnár György kir. tanfelügyelő magáévá tette a gyönyörű eszmét s főkép az ő buzgóságának köszönhető annak sikeres keresztül vitele. Előadó ismerteti azután az internátus létesítésének történetét. Dicsérettel emlékezik meg dr. Vajuy Károly polgár- mester, dr. Falussy Árpád volt főispán s dr. Kelemen Samu orsz. gyűlési képviselő közbenjárásáról, kik fölismerték a nemes eszme hordsrejét 1 hogy a terv nem az -ábrándok világába való gondolat, hanem reális alapon nyugvó életre vuló vállalkozás volt. Beszámol azután arról, hogy megalakult az épitőbizottság, majd arról .a nemes áldozatkészségről, melyet a létesítés ügyében a szatmári tauitóság s a vármegye tanítótestülete hozott. A gyűjtésekből közel 20.000 korona folyt be s itt kiemelte a tanítónők s több nemesszivü uriuő buzgói kodását. A váro9 hagyományos nagylelkűségét, mely közgyűlésén Csomay Imre nemrég elhunyt bizottsági tag indítványára a háztelek megvásárlására 25 000 koronát szavazott meg. A Széchenyi társulat az intézet támogatására 600 kor. évi szubvenciót nyújtott. A kultuszminisztériumból dr. Falussy A. volt főispán évi 2000 kor. segélyt eszközölt ki s örömmel jelzi, hogy Csaba Adorján jelenlegi főispán ígéretét bírják arra nézve, hogy az intézet ügyeit pártfogolni fogja a közoktatásügyi kormány előtt. A vármegyei törvényhatóság 1000 koronát engedélyezett a Tanitók háza fólsegitésére s az alispán körlevélben szólította fel a községeket szép sikerű adakozásra. Dr. Kelemen Samu nagy lendülettel vitte előre az építkezés ügyét, midőn a Szatmári kereskedelmi S; iparbanknál 160.000 korona kölcsönnek folyó számlára való engedélyezését eszközölte ki. Majd meleg szeretettel emlékezik meg Bakcsy Gergely igazgatónak az iskola benépesítése körüli érdemeiről s a tanári karok és igazgatók jóindulatú pártfogásáról. Elismeréssel adózik Kótay Pál műépítész, iparszakiskolai igazgatónak a palota geniális tervezőjének érdemeiről, ki ezen munkájával maradandó emlékét állított magának szülővárosában s Weszelovszky testvérekről, kik megelégedve a szerény polgári haszonnal, önzetlenül segítették elő a cél megvalósítását, végül Isten áldását kéri az intézet magasztos piüködéséhez. A Tanitók házát mint épitő bizottsági elnök Bodnár György kir. tanfelügyelő adta át rövid beszéd kíséretében, majd Halász Ferenc elhunyt min. tanácsos felett tartott eszmékben gazdag, remek emlékbeszédet, mely a következőleg hangzik: Tisztelt Közgyűlés! Az emberi szív örömének van egy neme, melyet tiszta örömnek neveznek. Ennek az örömnek forrása az érdek nélkül való szeretet. Talaja, melyből sar- jadzik, a lobogó lelkesedés. A nyomában fakadt érzés felemeli az érdek salakjából a szivet egy ideális világba... de ennek a világnak lakója csak az lehet, a ki mintegy feledni tudja önmagát, hogy egészen másoké... eszményekké és elvekké legyen. Ez az érzés az emberi öröm gyémánt kiadása. Nekünk édes mindnyájunknak nagy örömünk van, mikor a mi Tanitóházunk kapui megnyíltak és ott halljuk nyüzsögni, látjuk hullámozni, az aranyos ifjúságot, akikből készül a jövő! De minket mégis bizonyos érdekszálak földhöz kötöznek, az élet érdekeinek szálaihoz fűznek... De ha az életnek és halálnak Ura megengedi vala, hogy a mi Halász Ferenc- ünk ez órában, legalább e percekben itt lehetne, — itt köztünk, az ő nagy, hatalmas családja egy ágának fellobogott uj tűzhelyén... itt az ő tanítóinak csendes, de annál mélységesebb ünneplő körében ... nem* csillámlana-e meg szemében egy gyémánt könycsepp ... kristály harmata amaz édes érzésnek, boldogító öntudatnak, jövendőbe látó sejtelemnek, melyet mondom a filozófusok tiszta, igaz örömének neveztek el? Ám mégis nem szabad igy beszélnem igy gondolkoznom! Van az emberiség keblében egy másik szent érzelem. A hit, — mely arra tanítja az embert, hogy nem halhat meg az soha, aki milliókért élt. A hit, mely a sírokban nem csak a porladó testet látja, hanem hiszi, hogy azokból a sírokból a nagy lelkek, a megdi- csőült szellemek kilépnek, kiszállanak, valahányszor azokkal az eszmékkel, azokkal a titáni küzdelmekkel idézzük melyekért éltek, dolgoztak, harcoltak, áldást hintettek, jövendőt teremtettek. Az a hit ez, mely az elhunytak szellemét össze tudja kötni az élők szellemével, mely a letűnt múltnak szent törekvéseit össze tudja kapcsolni a folyó jelen, — és a bekövetkező jövő nagy és hatalmas eredményeivel. E hittel idézem én szerény tanítványa a nagy mesternek... Halász Ferenc szellemét! E hittel érezzük mi édes mindnyájan, hogy ő neki sokkal tartozunk; a szőke Szamos partján virágzó magyar város, a történelmi emlékekben gazdag vármegye hálás kegyelettel szentel maradandó elismerést és hervadhatlan virágot az ő emlékezetének. ♦ * ♦ Valóban Halász Ferenc sokszorosan a mienk! Szatmár városáé és az egész megyéé is! Alig van szép Magyarországnak talán egyetlen zuga, ahová az ő elméjének melegítő sugara szivének hazájáért dobogó lüktetése, munkájának eredménye vagy terve el ne ért volna. De Szatmár egészen lényéhez van nőve. Mint ifjúságba szökni készülő gyermek jő ide a Tiszahátról, a lomha Vérke partjainak városából Beregszászból. Ajkán a tiszta magyar szó csengésével, szivében az elszegényedett, de egykor jobb napokat élő, jótékony családnak beléje oltott érzelmeivel lép be a szatmári kath. tanítóképzőbe. Itt a képzőben ringott az ő egész egyéniségének bölcseje, a fegyelmezett, ROTH SIMON Már és nie 1 WGY ELnEZIlSTÉIS! nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást V Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.