Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-30 / 27. szám

Huszonötödik évfolyam. 27-ik szám. \ I Szatmár, 1908 jtrníus 30. f------ ^ TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = R|4k éwe ... fi kor. I Negyedévre I kor. 50 fül. Fél évre.. . . . -3 » | Egyes szám ára 16 » Községek, községi Jegyzők ée néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: ’ = Msrval János kBnyvnyosedája EctvS|Mcza 6-ik sz. alatt = TELEFOBT-ezAyf T&. A Szerkesztő lakása: Eöi vöst-utcza 19-ik szám. HIBDBTÉ8BK o lap Maéátfvatatákaa a leteésséhb árak Mllett fBtvétetnsK. NjiHlét garmond sora 2D Már. Hirdetések díjjal alöie fizetendők. Feministák. Az idők folyamán gyökeres átvál­tozásokon megy keresztül minden. Meg­változik életmódunk, megváltozik világ­nézetünk és teljesen átalakul a társa­dalom is. Ha ezelőtt még csak néhány évtizeddel is valamelyik nőapostol a feminizmus jogosultságát hirdetni, a vagy a feminizmus tanait megvalósí­tani akarta Volna, alighanem mint köz- veszélyes egyén megfigyelés alá kerül, vagy a legjobb esetben a közönség gunykacajának lett volna kitéve. De nem úgy van ez mai A józan ész törvényei szerint a nőt igenis megilletik mindazon jogok, a melyek ezidőszerint a férfit meg­illetik. A régebbi időben a feminizmus tanait nem hirdették, és nem, is ösmer- ték, de meg sem valósíthatták, mert észszerütlen dolog lett volna jogokat adni olyanoknak, kiknek semmiféle kö­telességük nincs. A régi nő a külvilág ügyes-bajos dolgaival nem törődött, mert egyedüli teendője az volt, hogy otthon - ülve vigyázzon a házra, gon^ dozza a gyermekeket és hűséges szol­gája legyen férjének._ A mai világban azonban az egész társadalom átalakulásával, fontos szerep jutott a nőnek^ ki minden tekintetben ép oly kenyérkereső mint a férfi. Most, midőn fiatal leányaink szá­zával tódulnak az egyetemre, ellepik az irodákat, tanítanak, és mindenütt egyenragu munkát végeznek a férfiak­kal, most, midőn a roppant nehéz megélhetési viszonyok között szinte rá van szorulva a család, hogy úgy a férj, mint a feleség kenyérkereset után nézzen, most időszerű az, hogy a férfi­munkát végző nő, a kire csupán már a nehéz létfentartás is — nem is szólva a család fentartásáról — köte­lességeket ró, kötelessége arányában az őt megillető jogok részesévé legyen. A feministák immár világszerte ösmert tanát nem teszi minden nő magáévá, mint a hogy joggal nem is tehetné. Hiszen jelenleg még hölgyeink nagy része nem veszi ki részét a ke­serves kenyérkereset munkájából és igy nem is méltányolhatja a nehéz mun­kában görnyedő nőknek jogos kí­vánságait De nap-nap után többen csatla­koznak a lelkes feministák táborába, minthogy nap-nap után többen vannak olyanok, kik kenyérkeresetre vannak utalva. Ezek pedig keresetük után ép úgy fizetik a jövedelmi adót, mint azt a férfi fizeti meg. A reális élet szemüvegén keresz­tül kell nézni az eseményeket és látni fogjuk, hogy a nőben manapság az ideális nőt keresni csak luxus dolga lehet már és kevés férfi engedheti is meg ezt magának, mert az emberiség nagy része, a középosztálybeli férfi, rá van utalva arra, hogy kenyérkereső társat véve maga mellé az életét gondtala­nabbá tegye és a kettős erővel meg­szerzett keresményből gyermekei nevel- i késére nagyobb gondot fordíthasson. Erős szervezkedés társadalmi utón, kitartó munka és hiábavaló szónokla­tok nélküli folytonos előrehaladás a kitűzött cél felé, meg fogják hozni mindazon jogokat, a mely jogok a fe­ministákat, a kenyérkereső nőket tár­sadalmi állásuknál fogva megilletik. Csakhogy a mi speciálisan magyar — feministáink abba a gro­teszk hibába estek, hogy az angol har­coló feministák — az úgynevezett euffragetták — összes allűrjeit utánoz­zák. Már pedig épenséggel nem valami épületes látvány a rendőrökkel vesze­kedő hölgyek bekisértetése, a kik struc- tollas kalappal díszítve indulnak az előkelő államférfiak nézeteinek meg­változtatására s aztán tépett ruhával sárosán, szétzilált, lelogó hajjal, mint a részeg csavargók, a rendőrség előtt felelnek szánalmasan komikus harc­modorukért. Sokkal nagyobb és intenzivebb harcot kell végig küzdenie a feminis­táknak, mint az a pár hónap, a mit eddig csupán beszélgetésekkel eltöltői­tek. Hosszú társadalmi evolutiónak kell eljönnie, a mig a nő is hívása magas­latára emelkedik, a mig az eszme ál­talános lesz; általánosos és az egész emberiséget átható és akkor, ha már az eszme megérett, akkor kell bekö­vetkeznie a küzdelem korszakának és ha majd nem lesz különbség az erő­sebb és gyengébb nem között, sem a felsőbb néposztályban, sem a nép leg­alsóbb rétegeiben és ha akkor is azon a hiten lesznek a nők milliói, mint ma egynéhány szikár vén kisasszony, akkor lesz győzelmük biztos, mert a férfi csak örülni fog ha komoly bajtársat nyer az élet nehéz harcára. Munkásbiztositási választott bíróság. A kereskedelmi miniszter a hivatalos lap közelebbi számában a munkásbiztositási választott bírósági eljárásról rendeletet bo­csátott ki, melynek lényegét ezekben fog­laljuk össze: A rendelet értelmében min­den kerületi munkásbiztositó pénztár szék­helyén választott bíróságot kell szervezni, mely áll az elnökből, ennek egy, vagy a szükséghez képest több helyetteséből, meg­felelő számú, de legalább 20 ülnökből és 10 helyettes ülnökből. A választott bíróság elnökét és énnek helyettesét, illetőleg a szükséghez képest helyetteseit, a válasz­tott biróság székhelyén itélö-birák sorából az igazságügyminiszter nevezi ki. A má­sodfokú választott bíráskodási hatásköri az állami munkásbiztositási hivatal bírói osztálya gyakorolja. Az állami munkásbiz­tositó hivatal bírói osztálya állandó bírók­ból és nem állandó birói tagokból áll. A nem állandó tagokat felerészben a munka­adók és felerészben a munkások sorából, az országos munkás belegsegélyző és bal­esetbiztosító pénztár közgyűlésének munka­TÁRCA.- * «cmoo—>r- — Az alvégen lakodalom. Az alvégen lakodalom, Zeneszóra kis ablakom kinyitom. Szép menyasszony koszorúsán, Olyan fehér, mint a nyíló liliom. Most megy el a kapum előtt, A nótázó nászmenet, Én meg, mint egy szép halottat, Úgy siratlak, úgy sajnállak tégedet. Az alvégről temetés jön, Harangszóra kis ablakom kinyitom. Szegény asszony! koporsóban Elhervadtál, mint a letört liliom. Most megy el a kapum előtt, A zokogó gyászmenet, De én már az esküvődön Mind elsírtam búbánatos könnyemet. _____ Döcxy József­A török nő. Konstantinápolyban van egy ameri­kai iskola leányok számára. Az igazgatónő Mary Mills Patrick kisasszony, akinek épen ez állásából kifolyólag bő alkalma nyílt, bővebb, mint bárkinek, a török­asszonyokkal és leányokkal való érintke­zésre, és amit a török nőkről a Wommann's Journalban róluk ir, méltán figyelmet érdemel. A mohamedán nők életviszonyait egy állandó törvénykönyv szabályozza. A fe­lületes szemlélő mindazonáltal semmi hala­dást nem talál a török nő jelenlegi helyze­tében. Pedig téves azon hiedelem, hogy a török nők nem vesznek részt azon hala­dásban, a mely Törökországot lassanként áldásosán átalakítja. A török nő aláren­delt helyzete dacára is, mindig gyakorolt bizonyos befolyást a társadalmi életre. Messzire kellene visszamennünk, vissza a mohamedanismus gyermekkoráig, hogy erről bizonyságot szerezhessünk. Az araboknál és móroknál a nők tanították a Koránt mecsetekben és bazá­rokban. A mór uralom alatt pl. egy spanyolországi egyetem tanárait a kor legtudósabb női közül Válogatta ki. És ma is a török nők azok, akik a nyugati nyelvek és szokások iránt való érzéküknél fogva érdeklődéssel vannak a muzulmán birodalom határain kívül történő dolgok iránt. Sókan beszélnek közöttük franciául, angolul és németül. Csak Konstantinápolyban 300 török nő van, akik betegápolással foglalkoznak. 45 éve, hogy specialiter nők számára rend­szeres gyógyászati tanfolyamot alapítottak Konstantinápolyban. A fiuk és leányok együtt nevelése Törökországban a leg­régibb idő óta szokásban volt. Mindenütt voltak iskolák, a hol a Koránt magya­rázták. Semmi ellenvetéssel nem találko­zott az együttnevelés a leányoknak 11, vagy 12 éves koráig. A tanítás nem ter­jedt tovább a vallásos énekek betaní­tásánál; Az első nyilvános elemi iskola leá­nyok számára, körülbelül félszázaddal ezelőtt alapittatott a Bosporus egy falujá­ban. 1872-ben Stambulban egy középiskola­féle nyílt meg, ugyancsak leányok szá­mára. Erre az időre esik két szépművé­szeti iskola felavatása is, ugyancsak nők részére, melyekhez később egy főiskola járult. Mindezen iskolák a közoktatásügyi kormánytól függnek. Á tanítás ingyenes és a tapasztalok szerint évröl-évre életbe léptetnek valami újítást. Mostanában tervbe van véve a leányiskoláknak egész Török­ország területén való felállítása, Kurdistán, Hadjast és Yement kivéve. Jelenleg 1600 elemi iskola van, mintegy 250 ezer leány­növendékkel. A tanítás leginkább abban áll, hogy a Koránt olassák és a gyerme­keket megtanítják a szöveg kibetüzésére, a mi haszontalan munka, mert az arab nyelven irt szöveget azok nem értik meg. A tulajdonképeni elemi oktatás: az irás- olvasás, a földrajz, a természettndományok és a számvetés elemeire szorítkozik. Ezen iskolák felállítása egy uj pá­lyát, a tanítónői pályát nyitotta meg a nőknek. Csak nagyon kevés férfi tanitó van leány-iskolákban. A tanitónők férjhez menetelük esetén is megmaradhatnak ál­lásukban. A ki csodálkozik azon, hogy a török nők ilyen könnyen jutottak ily szerephez, az csak arra gondoljon, hogy a hol a tö­rök nő maga a kenyérkereső, ott mindig befolyást gyakorol a társadalmi életre. A török nőnek különben miudig meg­volt a törvény-elismert joga. A Bagdadi Törvénykönyv, mely a tulajdon jogot törvénybe iktatta és melynek eredete a VII. században nyúlik vissza, nem tett különbséget nem és állás között. A férjes vagy hajadon nők között sem volt különb­ség a törvény előtt. Ezen egyenjogúság akkor bomlott meg először, amikor ki­mondták, hogy 2 női tanú szükséges egy férfi tanúságának megdöntésére. Az ezután következő törvények hasonlóan igazságta­lanok. A fiú két részt örököl atyai vagyon­ból ; a leány csak egyet. Az özvegyeknek férjük halála után a vagyon nyolcada jut, ha nincsenek gyermekek, ha vannak, úgy a negyedrészt kapják. Tüzzük még az elmondottakhoz azon megemlítésre méltó körülményt, hogy a török nő manapság már nem oly féltett és ezért rabja urának mint régen volt. A három rendszer bomladozásával, illetve a civilizáció terjedésével a nők szabadabban mozoghatnak; sokan az európai Ízlést kö­vetik minden tekintetben és egyre gyak­rabban találkozhatunk Konstantinápoly utcáin fátyolazatlan, egyedül járkáló török urinőkkel. Viszont a szegényebb néposz­tálynál, hol a férfi rendesen csak egy feleséget képes eltartani, teljesen oly hely­zetet foglal el, mint a mi hasonló osztály­hoz tartozó asszonyaink. Végefelé jár a keleti regékből isme­retes és annyire megcsodált káprázatos háremélet és a civilizáció e tekintetben is egyre nagyobb hatást gyakorol a törö­kökre. — Bizony, tempóra mutantur és — a törökök változnak. —8. :: Valódi angol:: lüsz terek mindenféle di­vatos színekben. 1 Nyári idényre érkezett újdon­ságok kiválóak, melyek a legma­gasabb Ízlést is :: kielégítik. :: Maradék Csakis kipróbált elsőrendű legjobb gyártmányú gyapjúszövetet árnsit WEISZ GYULAs vásár ’• '• '• —s—Szatmár, 3Deái3s:-tér szám. 0 1 00 Utolérhetetlen olcsó szabott árak. minden pénteken mélyen leszállí­tott árak mellett. Legújabb eredetű párizsi és äuge* női. .0 őst tun :: kelmék.::

Next

/
Oldalképek
Tartalom