Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-30 / 27. szám

8ZATMÁR ÉS VIDÉKE. adó és munkás tagjai saját kebelükből, külön-külön, három évre választják. A nem állandó birói tagokat és póttagokat titkos választási eljárás szerint kell válasz­tani. A bíróság tárgyalásai nyilvánosak s a tények s bizonyítékok mindig hivatal­ból veendők figyelembe. A választott bíró­ságok a törvények, a törvényes rendele­tek és a törvényes szokás szerint tartoz­nak eljárni és Ítélni. Ha a per érdeme végeldöntésre alkalmas, a bíróság ítéletet hoz. Ha az állami munkásbiztositó hivatal elnöke azt tapasztalja, hogy valamely elvi kérdésben ellentétes határozatok hozattak, vagy, ha valamely tanács többsége vala­mely elvi kérdésben el akar térni a birói osztály tanácsai által addig követett gya­korlattól, az elnök a birói osztály teljes ülésének megtartása iránt intézkedik. A kiszabott pénzbírságok és pénzbüntetések közigazgatási utón, a közadók módjára hajtatnak be és az országos munkásbeteg- segélyző és balesetbiztosító pénztárba foly­nak be, amely azokat külön kezeli. Szatmáron a munkásbizlositási válasz­tott bíróság a pénztár tavaszi közgyűlésén alakult meg. A bíróság elnökévé Szabó József kir. törvényszéki bírót, h. elnökévé Horváth Benő kir. törvényszéki birót nevezte ki az igazságügyminiszter. A választott bíróság rendes tagjai: Roóz Gyula, Harácsek Vilmos, Veszelovszky Béla, Mertz József, Maasz Henrik, Mátyus Károly, Kozma Károly, Fokk Gusztáv, Róth Gyula, Polonyi Endre, Válek János, Kupás Mihály, Kulcsár László, Kádas Sándor, Lauf József, Kulcsár László, Klein Farkas, Szilágyi György, Buscholcz János, Pers Jenő. Póttagok: Gulya László, Galló Antal, Gyukodi Árpád, Matolcsi Lajos, Jancsovics József, Nagy István, Tóth Jenő, Merk András, Bartha Ferenc. A polgármesterek kongresszusa. Mindenkor nagyjelentőségű dolog, ha a városok vezetői, a polgármesterek s a főtisztviselők tanácskozásra gyűlnek össze, mert hiszen annyi sok fontos, a városok anyagi és erkölcsi érdekeit érintő ügy van megvitatni való, hogy azoknak cél­irányos, egyöntetű elintézése határozottan országos érdek. Ezúttal az önálló törvényhatósági joggal biró városok polgármesterei gyűl­tek össze Hódmezővásárhelyen. Nem célom a kongresszuson tárgyalt ügyekkel foglalkozni, én itt inkább azt akarom szóvá tenni, csodálkozásomnak ki­fejezést adni, hogy a törvényhatósági jog­gal felruházott és rendezett tanácsú váro­sok miért nem közösen tanácskoznak ? Én úgy hiszem, érdekeik közösek úgyis. Mire való hát ez a rideg elzárkó­zás ? Bárc/.y István Budapest népszerű polgármestere az adóreformjavaslat meg­vitatására március havában együttes érte­kezletre hívta az összes magyarországi városok polgármestereit. Ez alkalommal beigazolódott, mennyivel előnyösebb úgy a törvényhatósági, mint a rendezett ta­nácsú városokra nézve, ha közös ülésen vitatják meg sérelmeiket. Akkor sok kö­zös veszedelmet soroltak fel magánbeszél­getés közben s megállapodtak, közös akciót indítanak nemcsak az adó s községi tör­vény, de a szegényügy, rendészet, világí­tás, vízvezeték, csatornázás és sok más kulturális és társadalmi, szóval számos nagyfontosságu kérdésekben. S mégis mit látunk? Még csak nem is Írott, csupán csak kigondolt malaszt volt az egész. Hogy egyebet ne említsek, itt van a közigazgatás ügykezelésének tökéletesbi- tése, miről a hódmezővásárhelyi kongresz- szuson sok szó esett. Aki ismeri a váro­sok adminisztrációját, feltétlenül be kell ismernie azt is, hogy e nagyjelentőségű kérdést csakis közös megegyezéssel old­hatják meg a városok helyesen. A városok eddig minden üdvös re­form kezdeményezését az államhatalomtól várták, így szegődtek annak uszályhordo- zóivá, holott épen ennek ellenkezőjére, vagyis függetlenségük megóvására kellett volna törekedniük. Tanuljanak egymástól, buzdítsák egy­mást, vitassák meg hogyan kellene a sok­sok tehertől valahogy szabadulni, az égető bajokat orvosolni. Egyes rendezett tanácsú városokban több üdvös reformot létesítet­tek. Ha azok bevájtak, kérdem miért nem szabad azokat a szab. kir. városoknak is alkalmazni? Talán csak nem derogál ne­kik ? Közjogi állásaik nem feszélyezik ? A társadalomban dúló cimkórság remélhető­leg nem ragadt rá a városokra is ? Erős kézre, okos főre lenne szükség, ki lerombolná a fennálló barrikádokat s az ország védbástyáit: a városokat az együttes, üdvös, célirányos munkában vas­akarattal vezetné a boldogulás felé. Első sorban pedig felszabadítaná őket a reájuk roskadó állami terhektől. A nemzet nagy­sága, jövője követeli ezt. —V' Beírás a jövő 1908—9. tanévre. A helybeli községi felső kereskedelmi iskolában a jövő tanévvel megnyílik a felső osztály is. A tanulók szabályszerű felvétele julius hó i—4.-én d. e. 8—íz óráig történik, amikor a jelentkezők az igazgatónál hagyják iskolai bizonyítványu­kat s io korona felvételi dij ellenébben igazolványt kapnak. Szeptember hó jelző­jén csak az esetben lesz folytatólagos fel­vétel ha a szabályszerű létszám (egy osz­tályra 4o tanuló) még nem telt be. Vidékiek a júliusi. beiratást levélben is kérhetik. Megfelelő minősítés esetén az újonnan belépő tanulók is részesülhetnek tandíj­mentességben. A női kereskedelmi tanfolyamot, ha elegendő tanuló fog jelentkezni a jövé évre is megnyitjuk. Minthogy a megnyitót már a szünidő folyamán kell kérelmezni, s ahhoz legalább 30 tanulót kell kimutatni, kérem az érdekelteket, hogy a jelentkezés­sel ne késsenek. E tanfolyamra is julius 1 — 4.-én lehet jelentkezni, azontúl pedig levélben lehet kérni az előjegyzést. A jelentkezésnél csak az iskolai bi­zonyítványt kell átadni, a dijak csak szépt. elsején fizetendők. Bárminő felvilágosítással készséggel szolgál az Igazgatóság. Apróságok. A viharágyuknak befellegzett, teljesen elvesztették a hitelüket. Kisült róluk, bggtf csak a puskaport fogyasztják, de a jégesőt elkergetni nem képesek. — Mindig is mondtam, — szólal meg Bögre ur — hogy üres puskával nem lehet az ellenséget legyőzni. Tessék golyóra meg­tölteni azt a viharágyut, akkor a jégfelhők bizonyosan respektálni fogják. * Az uj bank tehát nem fog megala­kulni. A régi pénzintézetek úgy rá ijesztet­tek az ulapitókra, hogy azok jobbnak látták- a visszavonulást. Elcelődik valaki a leendett igazgatóság egyik tagjával s különösen a bátorságuk hiányát emlegeti. — Mit? hogy mi megijedtünk volna? arról szó sincsen! Csak úgy jártunk el, mint a példaszó mondja, hogy az oko­sabb enged. * Három iskolai találkozó is volt a na­pokban, 2 tiz és egy 25 éves. Egy 25 éves találkozóval esett találkozásom és kérdem tőle, hogy milyen volt a hangulat. — Jónak jó volt, de hamar véget ért. Sajátságos, hogy mennyire sietnek az embe­rek. Még jóformán bele se melegedtünk a viszontlátásba, s már a legtöbb igyekezett hazafelé. Pedig a 25 év már csakugyan megérdemelne egy igazi görbe napot. * — No ez már még sem járja, hogy ilyen hideg idő van. Az ember abonálja ma­gát az uszodába, s már egy hét óta nem lehet fürödni. — Minek nbonálod magadat, mikor'az tiszta vesztesség. Lásd, én mindennap 48 fil­lér hasznot könyvelhetek el, miután kétszeri fürdést számítva ennyi pénz marad a zse­bemben. — Jaj! ne is említed, hogy kétszer, is lehetne fürödni, mert mindjárt elájulok. * Pisti fiam addig kunyorált egy bicik­liért, míg lépre mentem és megígértem neki, hogyha két. legfeljebb három jója lesz, a többi p dig jeles, hát akkor csakugyan venni fogok. Most aztán sürgeti az Ígéret beváltását, s tegnap pláne u. következő ki­jelentést tette: — En többször nem fogom mondani, hogy vedd meg a biciklit, de ha 3 nap alatt meg nem les/, ilgyvédkézre adlak. Demeter. HÍREINK. Huszonötéves találkozó. Hus/onötéves találkozóra jöttek Össze a tegnapi napon azon ma már őszbe csavaró- rodott férfiak, akik 1883-ban a szatmári kir. kath. főgimnáziumban érettségi vizsgálatot tettek, nóvszerint a következők : dr. Heller Gyula orvos Szatmár, Hárátius Pál rk. plé­bános Jenke, Keresztes Endre birtokos Szatmár, Nagy Károly m. kir. erdőmester Lugo9, dr. Paul Lipót orvos Budapest, Szentkirályi Zoltán országgyűlési képviselő, r. kath. plébános Görcsön, Sztankai Gyula g. kath. lelkész Rákász, dr. Tóth István egye­temi tanár Budapest, Tóth Sándor igazgató főmérnök Királyhelmec, dr. Török István közkórházi orvos Szatmár, Vodicska Imre miniszteri titkár Budupest, dr. Zuhoray Pál r. kath. plébános Nagyszőlős, dr. Teörsök Károly ügyvéd Szatmár, Aiben József gaz­dasági intéző Lázári. Reggel fél 9 órakor a székesegyházban Hehelein Károly praelátus-kunonok bálaadó istenitiszteletet mondott, mig a szentmise alatt Szentkirályi Zoltán országgyűlési kép­viselő énekelt, buzgó áhítatra hangolva gyönyörű hangjával u jelenvoltakat. Szent­mise után testületileg a temetőbe vonultak, ahol néhai szeretett tanáraik sírját a Jand- risics Jánosét és az Aiben Mátyásét meg­koszorúzták. Innen a gimnáziumba vonul­tak, ahol Szentkirályi Zoltán üdvözölte Ratkovszki Pál igazgatót, aki igen szívesen fogadta a tisztelgőket. Majd Hehelein Károly praelátus-kunonokhoz vonult az illusztrisz társaság, akit Tóth Sándor a kö­vetkező beszéddel üdvözölt: Méltóságos Praelátus Uram 1 Egykori szeretve tisztelt Igazgatónk I Ma már rég elköltözött egykori taná­runknak, a közszeretetben álló aranyszáju szent Jánosnak*) egy hasonlata szerint az emberi szív olyan, mint a bánya, hol érté­kes és értéktelen tömegek vannak együtt. A férfi legszebb lelki tulajdonai a fé­mekhez hasonlatosak. Az isteni szeretettől telt szivet: arany szívnek mondják, a pol­gári eréuyekkel ékes tiszta jellem: ezüst jellem, mig a tettekre ösztönző erős akarat: vas akarat. Előttünk, akik a Méltóságod lelkét egész közvetlenségében tanultuk ismerni, Méltóságod jelleme e három fővonás incar- natiója. Egész életünkben a mai napig mint eszménykép lebegett előttünk Méltóságod jelleme. S ma, mikor a férfi nyugodt elbírálá­sával igazat adunk ifjú lelkünk benyo­másainak s midőn hálával köszönjük meg Méltóságodnak irántunk tanúsított ezer jó­ságát s nagy erényei jutalmakép látjuk az arany keresztet mellén, az Isten jutalma­kép az ezüst glóriát ősz hajában, nemes fején, még csak azt kívánjuk, ám legyen jutalma a harmadik érc is, áldja meg az Isten állandó .vas egészséggel. Éljen sokál Hehelein Károly meghatottan köszönte meg az üdvözlést és szives társalgásba bo­csátkozott kedves volt tanítványaival. Innen uz egész társaság a Kossuth-kertbe vonult társas ebédre. A pohárköszöntők sorát dr. Zahoray Pál nyitotta meg, éltetve Hehelein Károly volt igazgatót. Utána Vodicska Imre, dr. Tóth István, Hehelein Károly, Ratkovszki Pál, Szentkirályi Zoltán, Tóth Sándor, Fásztusz Elek, Hofbauer Ignác mondottak szebbnél-szebb felköszöntőt. A sok szellemes tószt közül ide igtatjuk a Tóth Sándor mérnök verses felköszöntőjét, amely következőleg szól : Emlékezés. — 1908 junius 28. — Ha olykor az emlékezet Gyermekkoromba elvezet, S végig futom a boldog pályát, Mit egykor csaknem öntudatlan, Nem is élvezve meghaladtam, *) Jandrisics János néhai apát-plébános a találkozók egykori történelem tanára. S lelkem öröin-rep> sve száll, át — Az emlékezés szárnyain — A hímes rét virányáin, Hol játszadoztam és futkostam Kergetve a színes lepkét, Nem látva gond s bú fellegét; Elfog a vágy: Óh vajha mostan Kezdhetném ezt az életet Együtt — pajtásim — véletek !... ... S íme itt van a boldog óra, íme visszajött még egy szóra Megemlegetett ifjúságunk. S kik szétváltunk „mint oldott kéve“, Válásunktól 25 évre Egymásra ismét rátaláltunk. ... Járom u múltat álmodó szemmel Veletek együtt, kiket lelkemmel Gyermek-barátság fűzött szorosra, — Még amikor együtt tanultunk — Együtt élvezzük közös múltúnk, Bár kit-kit messze vitt a sorsa. ... A lelkünk meg van ittasulva Ifjúságunk ábránditul, Ám zengjen hát ajkunkról újra A „gaudeamus- igiturl“ Factor. Az ünnepi ebédén a jubilánsokon kívül részt vettek mint egykori tanáraik: Hehelein Károly, Ratkovszki Pál, Fásztusz Elek, Hofbauer Ignác és Erdélyi Imre. Az egész tár.-aság a nevezetes nap emlékére lefény- képeztette magát, s a jubilánsok a Pázmány konviktus emlékére 210 koronát adományoz­tak s elhatározták, hogy öt év múlva ismét találkozóra gyűlnek össze. Sarmaságh Géza és Lukácsy György tanáraikat távirat­ban üdvözölték. A találkozón megjelenni akadályozva voltak : Binder Endre, Felföldy Béla járásbiró Munkács, Krasznay Zsigmond segédlelkész Felsőbánya, Kabos Ede iró Budapest, Szécsényi Lajos földbirtokos N.- Bajom és Szivei* Elemér. Meghaltak: Alexi Aurél és Dunes Lajos. — Aratnak. Dől már a rend kint a mezőn, a kaszat belevágták az álló gabo­nába. A földeken szép sorjában emelkednek a keresztek, mert az erős meleg megérlelte már a rozsot, itt-ott pedig a búzát is. Ün­nep van most a mezőkön, a munka nagy és fáradságos ünnepe: a feketeföldekről az élet betakarítása. — A leghosszabb napok. Az a néhány nap, amely juuius 21-től 24-ig volt, az év leghosszabb nappala. 25-től kezdve azonban már rövidül percenkint. Mig előtte való napon a nap 4 óra 3 perckor kel, 25.-én már egy perccel későbben s igy per­cenkint hanyatlik, úgy aznuban, hogy julius 31.-én már 31 perc lesz a különbség. így leszünk a napnyugtával is; a napnyugta ju­lius 3.-án kezd korábban beállani s julius 31.-én már 34 perccel korábban nyugszik, mint julius 3.-án. — Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter S á g h y Endre szat­márnémeti törvényszéki telekkönyvvezetőt a IX. fizetési'osztály 3-ik fokozatába,. Per­se n s z k y Miklós segédtelekkönyvvezetőt a X. fiz. osztály 3-ik fokozatába telekkönyv­vezetővé, Bodnár Lajos, Szenek Ár­pád, Bura József, B e n e Károly s P u j d a János tszéki, illetve járásbirósági írnokokat a X. fizetési osztály 3-ik fokozatába jelen­legi állomáshelyükön irodatisztekké ne­vezte ki. — Uj doktor juris. S e 1 y e b y Béla ügyvédjelöltet a kolozsvári egyetemen a na­pokban uvutták a jogtudományok doktorává. — Uj állami tanítónők. A vallás­áé közoktatásügyi miniszter Nyíri Ma­riska oki. tanítónőt a mikolai, Be ni ez ky Gizella okj. tanítónőt a szamosdobi állami iskolához 1908 évi szeptember 1-től számí­tandó hatálylyal tanítónővé nevezte ki. — Változás az egyházmegyei pénz­tár vezetésében. A szutmár-egy házmegyei pénztár vezetésében rövid idő alatt változás fog beállani. Ugyanis a pénztár gondnoki állásából Pemp Antal prelátus-kanonok visszavonul s helyét dr. Binder András kanonok foglalja el. — meghívás előadásra. A magyar- országi róm. kath. hittantanárok és hitokta­tók egyesülete junius 30-tól julius 3-ig szemléltető eszközök kiállításával kapcsola­tosan katechetikai tanfolyamot rendez. Elő­adói az ország legjelesebb tanférfiaiból van­nak összeválogatva. Ezen előadásokon B 0 d- nár Gáspár jeles pedagógiai tanárunk, la­punk belinunkatársa, fog julius 2 -án dél­előtt fél 11 órakor „Az jparostanoncok val­lásoktatásáról“ előadást tartani. ítÚTH SIMON nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vévé közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. MEGÉRKEZTEK a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bérből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom