Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-24 / 52. szám
a í W / ^ Huszonnegyedik évfolyam. 907 in 25 52-lk szém. Szatmár, 1907 deoemberni24. VJ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: == ... 6 kor. I Negyedévre Ikor. 50 fill. Pel évre . . . . 3 » | Egyes szám ára 16 > Közeégek, községi jegyzők ée néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Mervai János könyvnyomdája Eötvis-utcza 6 ik sz. alatt = TELEFON-SZA ivr : 78. A Szerkesztő lakááa: EőtVös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap Madéhivataláhaa a fegotosábk árak mellett fölvétetnek. NyiHtér garmoad sera 20 fillér. ===== Hirdetések díjjal előre fizetendők. —m Karácsony. Betlehemre századok óta ki van öntve az első karácsony-éjnek derűje, varázsa. Világ, gondolat, kultúra, művészet és élet elváltoznak, hatalmuk majd emelkedik, majd vész, energiájuk és lendületük koronként fokozódik vagy hanyatlik, belső értékök néha csökken, néha növekszik: de Betlehem, vagyis az a nagy s világotváltó valóság, hogy az Isten gyermek lett, ez a bensőség- gel s meleggel telitett édes valóság, örök értékű s örök érvényű; nem veszt erejéből, nem bájából, sem lendületéből. Mindenütt másutt az elmúlásé s az elváltozásé az uralom; a világ elváltozik gyorsabban és merészebben, mint a hogy azt a ».kétezredik“ vagy „háromezredik év“ regényei megálmodhatnék. Gyönge kontárnak bizonyul a féktelen fantázia is a haladás és fejlődés kovácsmühelyében, szárnyalása nem ér föl e műhely mesterének még Sárájáig sem. Az az eke, mely a világkorszakok nagy barázdáit megvonja; nem manufaktúra | azokat a perspektívákat,- melyekben világok váltakoznak, nem emberi szem nézte ki a chaosból. Kultúránk nagy szövőszékén uj meg uj szálakat fűzhet be az emberi intelligencia, de a világalakulás mintáit a napok őse szemeli s szövi ki. Annál TÁR CZ A. Két virág. Sóhaj kél az égben: »Ti fényes csillagok, Oh hallgassátok meg I — Én a Nyomor vagyok ; Nincs erőm, hogy a kezem’ imára emeljem, S tán a végórákért küzd lihegő mellem... Beteg vagyok, fázik vézna testem váza, A kolduló ínség rongyokkal ruházza; Sáppadó arcomon bánat, aggodalom, Miknek szavát, kinját könnyekbe foglalom ; Egy fekete madár vérfakasztó karma Szivemet, lelkemet láncra kötve tartja, S ha örömre kelni látom a Jólétet, Pokoli irigység kínos lángja éget. A szivem tájéka mély sebet rejteget, Mely folytonosan nő, soha be nem heged ; Az emberek szerint bűn a neve ennek, Nyomába csak börtön és rablánc jöhetnek. 4 — És itt van egy más seb; a neve gyalázat, „ Mely csak undokká tesz, mely csak megalázhat, Mely összetépi az ártatlanság, a hit, A lelki tisztaság hőszin virágait! — De ne lássátok ezt; ami bűn és vétek, Lelkemen kárhozat, ne, oh ne nézzétek ; KönyörQletet kér egy elhagyott ajka, Szörnyű az Ínségem, enyhítsetek rajta!« És egy kettős csillag az égről leszállóit, Hozott enyhületet, hozott édes álmot; S fényes sugarain a földet bejárván Segít a nyomoron, a bűnösön, árván; Mert megáldott nyomán két virág született: Egyik a Szánalom, másik a Szeretet, S csodás balzsamot rejt virága, levele, — A nyomor sebeit győgyitgatják vele. $|É> Kik nemesek vagytok lélekben és szivben, Ezt a két virágot ápoljátok híven, S jóságotok fénye, — ah, oly sokan várják, — Világítsa be a nyomor éjszakáját! Kótay Lajos. feltűnőbb Betletnnek örök érvényest!*' lése és ünneplő változatlansága ; annál csodálatosabb a karácsonyéj bübája és ragyogása mely sugárzásából semmit sem vészit; annál elragadóbb a jászolban fekvő kisdednek eszményi szépsége, melynek adója a szivek hódolata. Miben rejlik hát az elváltozások világában Betlehem örök érvényesülésének s kétségbe nem vont. uralmának titka ? Abban, hogy Betlehem karácsonyéje, az édes anya és isteni gyermeke, az a barlang a szegények hódolatával s az a magányos hegyoldal a reá telepedett angyalszárnyas, melódiás menny- . országgal, telítve van a leggyöngédebb, legnemesebb s legtisztább erkölcsiség- gel; nincs benne más motívum, mint a szív motívuma s nincs benne más erő, mint a fölség s a szépség , ihlete. Azért Betlehem folyton élő* s éltető hatalom, mely természetfölötti életet ébreszt a lelkekben s hurokqt pendít meg s érzéseket vált ki, melyeket mindenki ért s melyek életünknek ép oly örök érdekei, mint költészeuibknek,. művésziünknek, lelkésülésünL érvényű tárgyai. A betlehemi lágyság és finom lelkiség megértésére szemünk előtt kell tartanunk, hogy Betlehemben lepleződik le legbájosabban az Isten arca, a legédesebb hang itt csendült meg; ez a Hogyan készülnek a tárcacikkek ? Irta: Erdőaiy Vilmos. A napokban egy szőke szépség erősen ostromolt, mondanám el neki, hogyan készülnek a tárcacikkek. Nem annyira kérésének, mint inkább szép szemének nem tudtam ellenállani, megígértem neki, legközelebb teljesítem óhaját. íme most szavamnak állok. Igaz ugyan, hogy : veszedelmes tűzzel játszim, mert előre is tudom, hogy e miatt az én igén tisztelt nyilvános és titkos kollegáimmal meg fog gyűlni a bajom, de hát állok elébök; könnyű nekem, nehéz nekik. De térjünk a dologra. Én például ha tárcát akarok Írni, emlékembe idézem a hírlapok legújabb s legérdekesebb eseményeit ; eszembe jut fű, fa, virág, rét, erdő, mező, délibáb, napsugár, s mi fő, egy szerelmes pár; mert az talán önök is tudják szépséges olvasónőim, hogy szerelmes pár nélkül nehéz manapság érdekes tárczát irni; önmagokról tudhatják, hogyha a tárczában nincs boldog vagy boldogtalan szerelemről szó — csak a kaszinói öreg urak olvassák azt el. Ha pedig nem jut semmi különösebb esemény eszembe, úgy nem marad más hátra, mint valami érdekes mesét kitalálni, mint például most is. Tegyük fel, volt egy fess huszárfőhadnagy és egy gyönyörű szép leány, kik — természetesen — szerelmesek voltak egymásba, de . . . de ... de nem le- i hettek egymáséi, mert... Persze, ha a „de“ és a „mert“ nem volna, a házasság is olyan könnyen menne, mint a tárczagyermek találta el legjobban a hangot, melyet ember értsen, jobban mint a próféták, akik dörögtek, jobban mint Jeremiás, aki siralmakat sirt, jobban mint Mózes, midőn életének hattyúdalát zengé. Ez a gyermekarc megbecsülhetetlen kincse s pótolhatatlan támasza keresztény theologiánknak. E ntílkül vallásunk a sinai hegy gránitsziklái körül gomolygó ködben kóvályogna, vagy Ezechiel s Izaiás vízióinak p<|éziséből emelné ki téziseit; rémülettel tekintenénk az Istenség torzképeire, melyekbe az elesett ember merevített meg kegyetlenséget, szívtelenséget, rémületet s torzulatot egyaránt. Ijedve szem- lélnők a természet után kópiázott s ugyanakkor eltorzított isten képeket, Dágont, Molochot, Visnut, a százkezü isteneket: szóval Betlehem nélkül Isten •után járva vagy ködben tapogatóznánk, v4gy rémséges örvények közt téve- deznénk. A betlehemi istenreveláció mindet- t megóv; a gyermek arcában mutatta ru£g nekünk különben örökké lefátyolozott arcát, mintha mondaná: no, ezt ^már csak értitek ! É gyermekarc kihatásának szférája a széles világ s nem veszti el hatalmát, ahol embersziv dobog; leér még az eluyomorodott ember odúiba s a bűnösnek rejtekeibe is, úgy űdvözlik mindenütt, mint a napsugárt. Ki haragudirás, igy azonban ez a két rövidke szócska bizony sok szerelmes szivet zúzott már össze. Keressünk hát egy alkalmas mert-et. Pl. „mert nem volt meg a kautió-“ Ej! ez már nagyon is elcsépelt, valami jobba#: „mert a leendő anyós...“ Nem, nem; ez sem jó. Anyósról még csak írni se szeretek, már egyszer megégette a forró kása a számat. Gondolkozom.... gondolkozom ........ Br rravoól Három „r“-rel és két „ó“-val. Megvan: „mert egy szép asszony....“ De nem árulom el gondolatomat, mert ha előre megtudják, sutba lökik a tárczát. Ha a tárgy megvan, csak ki kell dólgozni. Ez pedig már könnyen megy ,* olyan sablonos munka ez nekünk, akár csak a suszternek a cipő, a szabónak a ruhakészités. Van már nekünk jelző, titulus egy csomó készenlétben; van szőkének, barnának, aggnak, ifjúnak, hüllen szerelmesnek, kikapós férjnek, házsártos feleségnek, szigorú, zsarnok apának, hét- fejü sárkánynaki (anyós) való. Csak elő kell őket szedni, s a tárcza személyeire alkalmazni. Hogy pedig annál jobban megnyerjék az önök tetszését, egy kis hajport, festéket, pudert sem sajnálok tőlük. Czimet is hamar találok; van ebből is elég raktáron. Egy rövidke óra s kész a tárcza. Legyen czime: „A megzavart boldogság/* S hogy még érdekesebb legyen, adjunk egy alcímet is neki: „Útban az újvilág felé.“ nék a tavaszi napsugárra.? Pedig e gyermekarc az isteni kihatások napsugara, melybe a legtöbb szeretetet s a legédesebb vonzalmakat fektette Isten. Ezt a gyengéd s mély erkölcsi hatást ki is váltja, mert a hatalmas császárt trónján épugy vigasztalja,, mint a beteg gyermeket hideg ágyacskáján. Tőlefogó- dik el minden szív s nem bir a fönsé- ges gyengédségnek bájával megküzdeni. A legkeményebb ember is olyan vele szemben, mint a gyermek, kinek leikébe édes anyja meséi rajzolták be- a betlehemi éjt, csillagával, angyalaival, glóriájával együtt. 'A hit ecsetje az a művész, aki Betlehemben remekel s a szeretetnek inspirációi azok az éneklő angyalok, kik az embert az Isten közelségébe terelik. — A szinügyi bizottság pénteken f. hó 2Q.-án Körös mezey Antal városi főjegyző a bizottság elnökének vezetése alatt ülést tartott, melyen több igen fontos határozatot hoztak, elsősorban pedig a városi színházra pályázatot hirdettek. A pályázati feltételek a régiek, egyik uj pontja nagyon helyesen az, hogy csakis olyanok pályázhatnak, kiknek az Országos Szinészegyesülettől színigazgatói engedélyük van. A pályázat határideje 1908 január hó 15.-én jár le. A bizottság a társulat működését A baden-badeni huszárok legderekabb, sőt tulzásnélkül mondhatom legszebb tisztje: Mezőfalvy Tibor főhadnagy volt. Meg volt benne minden jó tiszti tulajdonság : vívni, lőni, lovagolni ő tudott ezredében a legjobban. Föllebbvalói becsülték, bajtársai szerették, a legénység tisztelte, az asszony nép pedig rajongott érte.-Nem volt Bárándon — az ezred állomáshelyén — egyetlen leány vagy fiatal asszony sem (sőt talán még az idősebb mamák között sem) kiről biztosan el lehetett volna mondani: na ez egy cseppet se szerelmes az „aranyos főhadnagyba?, mint ahogy őt az asszonyok elnevezték. S mindezen szép és jó tulajdonságokon kívül még más tekintetben is aranyos fiú volt ő. ötvenezer forint vagyona volt csengő aranyban. Á legkülönösebb és talán a légcső- dálatraméltóbb pedig az volt az aranyos főhadnagynál, hogy jóllehet nagy úri passziói voltak, pénze meg volt az utolsó fillérig. Úgy mondják, roppant szerencsével kártyázott s a totalizatőrön is mindig nyert, igy volt miből költekeznie anélkül) hogy örökségéhez kellett volna nyúlni. Hogy pedig a pénze még szaporodjon is, aztán szép asszony is legyen a háznál, elhatározta megnősül. Nem sokáig kellett keresgélnie, hamar talált magának megfelelő menyasszonyt. A szomszéd vármegye alispánjának Nemesközynek leánya szép is, gazdag is volt s a pezsgő, zajos életért ép úgy rajongott, mint ö. — Csupa ideg, csupa temperamentum ez az Olga — mondotta nem egyszer. Olyan huszártisztné válik belőle, mint a MEGÉRKEZTEK 111 nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. • rrt of i Sßl 1ü lllf , íréi*1' ni ütő*' >nn** Ilivel flő* níínJ lllfl#™ |ez9Ő . oiI kir. lindíoZaa 8-án szál ános sten. ?abb )san lőtt ftzar F a* «szi és téli iJénjre megrendelt összes ni-, női- és gjermek valódi ebeire és box kórtól készült cipók a legjobb is legdivatoaabb kiiitetkjen.
