Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-22 / 4. szám
Huszonnegyedik évfolyam. 4-ik szám. Szatmár, 1907. január 22. TÁRSADALMI ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A városi tisztviselők lakbérügye. Köztudomású, hogy a városi tisztviselők lakbérűgyének rendezésére az , 1907 évi költségvetésbe 14000 koronát j vett fel a városi közgyűlés. Az is is'--, meretes, hogy a közgyűlés saját kebeléből bizottságot küldött ki még a múlt év december 8.-án tartott közgyűlésből. Az ismert akadályok miatt ezen ügy a mai napig egy lépést sem haladt előre, noha a tisztviselők a mai nehéz megélhetési viszonyok között alig várják, hogy az eddigi nyomorúságos helyzet javuljon. Mindenek előtt kijelentem, hogy egyáltalán nem célom az igen tisztelt bizottság határozata elé kertelni, mert teljes tudatában vagyok annak, hogy a bizottság alapqs tanulmányozás után kellő körültekintéssel s a helyi viszonyok alapos ismerete után bölcsen és igazságosan fog ezen a városi tisztviselőkre nézve felette fontos kérdésben határozni. S hogy ennek dacára mégis hozzá szólok ezen — ismétlem — fontos kérdéshez, - azt csakis* azért' teszem, hátha némi szolgálatot tehetnék annak minden tekintetben helyes megoldására. Első sorban is azon véleményben vagyok, hogy a Szatmár városi tisztviselők lakbérügyének rendezésénél egyáltalán nem vehető irányadóul sem az állami sem más városok tisztviselőinek lakbére annál is inkább, mert évek óta általános a panasz úgy az állami mint különösen városi tisztviT Á It C Z A. Gondolatok a leányok házi nevelése felől. •— Felolvasás a Kölcsey-kör januári matinéján. — Dr. Tanódy Márton. Cicero (azt mondják) beismerte, hogy valahányszor a szószékre lépett, erős iz- .galom vett fajta erőt. Pedig ő volt a világ legnagyobb szónoka. Ami, mellesleg mondva, nem volt nehéz dolog a nőtiman- cipáció előtt. Majd megválik, az marad-e tovább is, ha a nők kivívják a teljes politikai egyenjogúságot. Nő már, ha az a halhatatlan római meg volt szeppenve a hallgatóságától, tessék elképzelni,—mi játszódik le most az én idegzetemben, mikor ehhez a fényes közönséghez kell szólanom, amely nemcsak válogatott; hanem válogatós is. Mert tudnivaló, hogy Cicero és közöttem nemcsak az a különbség, amivel ö nálam nagyobb szónok volt, hanem az is, hogy ő mindig jól tudhattar miről beszéljen, én pedig egyáltalán nem tudom. Ebben a matinék főrendezője a hibás. Túlságos szabadeTvüségében nekünk esik a megbízással, hogy szerepeljünk, és teljesen szabadjára enged bennünket a téma megválasztásában. selök részéről a lakbérviszonyok, rosza- sága miatt s állandóan küzdenek úgy az állami mint a városi tisztviselők is lakbérük emelése iránt. Olyan lakbéreket tehát, melyeket ország-világ rosznak tart, mintául egyáltalán nem lehet venni. De még a más városokban esetleg a legutóbbi időben rendezett: lakbérösszegek sem vehetők irányadóul, mert nagyon jól tudjuk, hogy úgyszólván minden városban mások a lak- bérviszonyok. Nézetem szerint csakis a helyi viszonyok alapos szem előtt tartásával s minden más körülménytől menten oldható meg helyesen a városi tisztviselők lakbérügye. Megállapítandó volna tehát, hogy a fizetés hány százaléka volna megfelelő lakbér a helyi viszonyokhoz mérten. S ha ez meg volna- állapítva, akkor a kérdés -többi része nagyon könnyen menne. Ugyanis minden tisztviselő kapná az állása után járó fizetésének meghatározott százalékát. A fizetés feltétlenül elfogadható alapulómért ax escrit -a"közei mtiitban (2 éve) állapíttatott meg szigorúan szem előtt tartva az egyes állásokhoz kívánt képesítést, szolgálati időt -s az állásokkal járó felelőséget. A lakbérügy ilyen módon való elintézése szerintem nagyon megköny- nyitené a bizottság dolgát, mert eléje vétetnék először a személyes kérdések előtérbe tolásának, amint ilyen alkalmakkor rendesen történni szokott, máTisztelt hallgatóim, különösen az asszonyok, ugyancsak meg lehetnek lepve, hogy valaki a túlsók szabadság miatt panaszkodik. A férjeiktől, ugy-e bár, ilyesmit még sohasem hallottak? Pedig, amint mindjárt megmutatom, erre is van néha oka az embernek. Ha ugyanis a rendezőség néhány tárgyat jelölne meg (válogatás céljából) a felolvasónak, nem kellene az élet minden- ségében kalandoznunk, mikor szűkre szorított időben tág kör előtt valamit el kell csevegnünk. Baj az is, hogy a felolvasásban előzőim szintén korlátlanul mozoghatván a gondolatok mezején, ők is más-másfelé járkáltak ott valamennyien, és ezért nem tapostak semmi ösvényt az utánok következők számára. Tanácsot kérni meg nem lehet. Önök, hölgyeim, mikor uj ruhát készülnek varratni, gondosan kerülik énnek mégbeszé- lését másókkal. Arra törekednek, hogy a hatást meglepetéssel fűszerezzék. Könnyen érthetik tehát a. felolvasó hiúságát, amivel a tárgyát titkolja. Ö is számit a szenzációra, amit az újság szül. Persze ez ismét kétélű fegyver. Mert a titokzatosság in gere felcsigázván a várakozást könnyen megesik, hogy a felolvasás eredménye jóval mögötte marad a fölkeltett igényeknek. Szóval, nem könnyű a dolga annak, akit mosolygó arcú végzete az Orosz basodszor pedig az esetleg felmerülő indokolatlan zúgolódásnak. Ezeket óhajtottam előadni általánosságban a lakbérrendezési ügyre vonatkozólag. Nagy József. Állampénztári tisztviselők mozgalma. |' Vármegyénk területén levő állampénztári tisztviselők e hó 20-án Nagykárolyban gyűlést tartónak, melyen megvitatták helyzetük javítására irányuló kívánságukat, hogy az 1908. évre előkészítendő költség- vetés keretében orvoslást keressenek bajaiknak és sérelmeiknek. Az 1906 augusztus hávi kongresszusuknak ugyanis nincs kézzel fogható eredménye. A mi kis javulás az 1907 évi költségvetésben mutatkozik, inkább az általános intézkedések folyományának tekinthető. Jogos kívánalmaik ma is kielégítetlenek. Az állampénztári tisztek 1907 év május havában egy uj kongresz- szusra gyűlnek egybe Budapesten, ennek előkészítése végett tartottak gyűléseket az ország valamennyi pénzügyigazgatósági székhelyén. A vasárnap Nkárolyban tartott gyűlésen képviselve volt a megye valamennyi állampénztári hivatala, melyen kívánságaikat pontozatokba foglalták, melyeknek főbb pontjai a következők: ' I. A fizetés rendezés loFténjék a pós tatisztekéhez megfelelően: minden tiszt a X-ik díjosztályba neveztessék ki. 2. Az adóhivatali segédek (bizonyos száma) helyhez kötöttség nélkül szolgálati időszerint neveztessék ki. 3. Az ellenőrök (bizonyos száma) helyhez kötöttség nélkül vétessék szolgálati időszerint a magasabb díjosztályba 4. Az adótárnokok hasonlóan. 5. A korlát lan hitelmaximum és katonai pénztáraknál működő adótárnokok a VII-ik díjosztályba jussanak. 6. A status azonnali rendezése. 7. A pragmatika sürgős megalkotása. Megrátom képében erre a dobogóra csábított. Egy vigasztalásom van, igaz nem valami szép, az, hogy. önöknek sem irigylendő a helyzetűk, mikor a felolvasásomat végig hallgatni kénytelenek. Benne lévén a bizalmaskodásban egy füst alatt elárulok egy nagyon személyes jellegű titkot. Egy egészen kész felolvasásomat gyöngéd figyelemből a hallga tóság iránt szigorú bírálat alá vettem, és mert nem ütötte meg a mértéket, tüzha- lálra ítéltem. Ha nem is egészen sületlen, de mindenesetre kemény eledelnek talál tam a munkámat, amelyet nem látszott illőnek feltálalnom, mikor a hivatásom a mások gyomrára ügyelni. Kétszeres hiba lett volna ez éppen önökkel szemben, hölgyeim, akiknek a főztjét megenni minden férfinak méltó vágyódása. Nem mondom meg, miről szólott az a felolvasásom. A megnyugtatásukra szolgálhat, hogy — bárha nem biztosíthatom Önöket, hogy a cserével valami jól jártak volna — abba méltóztassék bele nyugodni: veszíteni nem veszítettek semmit. Ha már most komolyan mered elém a kérdés, mi célból ültem tulajdonképp erre a helyre? alig találok rá feleletet. Érezni úgy érzem, mintha elefántja volnék a két szereplő húgomnak,, akik az én felolvasásom ideje alatt (remélem sikeresen) leküzdik a drukkot. Olyan szolgálat, amit szívesen teljesítek a kedvükért, akik igazán nemes buzgalommal törekedtek arra, vitattak továbbá sok fontos érdeket, igy kérni fogják a szolgálati biztosítéknak azonnali visszautalását, tárgyalták a nyugdíj re- visiót különösen az özvegyeket és árvákat illetőleg, hogy már egy gyermek után is nevelési járulék adassék, kérni fogják to vábbá a szolgálati időnek 40 évről 35-re való leszállítását s hogy minden gyermeknek segélydij adassék s végül a szolgálati pragmatika keretén belül a szabadság időnek megállapítását. E kívánságok pontok szerint csoportosították s e hó 29-ig felküldik az országos bizottságnak, melynek az lesz a feladata, hogy az egész országból beküldött munkálatokból egy tömör egészet alkossanak és azt megfelelő indokolással memorandumba foglalva a május havában tartandó nagy országos kongresszus elé. terjesszék. A gyűlésen a szatmári, nagybányai, szinérváraljai, fehérgyarmati, mátészalkai, nagysomkuti hivatalok valamennyien képviselve voltak. Divatlevél *) Budapest, 1907. január. Minden kirakat tele van újdonsággal. A ruhák már mind prémmel diszitettek, fekete zsinórzással, tresse-el. Sok közöttük még mindig a Beauharnais-forma, rövid, mell alatt végzódó derék, -elöl- bö alj, mely feljön magasan a derékra, mig hátul simább mint valaha és graciozus vonalakat alkot. Tannak princesse-ek, polonaise-ek, boleros- utcai ruhák és bosszú redingot-os toalettek is. Mindenki megtalálja a magának valót, ba csak egy kis belátása van is. Az alacsony, kissé teitebb nő maradjon meg a rövid kabátnál, lehetőleg légére szabással, mert tévedés volna azt hinni, hogy a beszorított derék karcsúbbat, vékonyabbat mutat. Ellenkezőleg. A felesleges húsnak valahol mégis utat kell törni magának akárhogy szoritsuk *) Egy előkelő fővárosi Írónő volt szives e Divatlevelet beküldeni, a kinek Ígéretét bírjuk, hogy ezután minden két hétben fog egyet küldeni. Szerk. hogy Önöknek néhány élvezetes percet szerezzenek a játékukkal. Ettől eltekintve a mondanivalóm felől akár le is szállhatnék az emelvényről. Megvallom, félek bármit is szólani. Az a szerencsétlen természe'em, hogy csak igazat szeretek mondani. Már pedig a nagyanyámtól hallottam először, s a múlt héten tapasztaltam utól- jára, (már mint a mai napig utoljára) hogy : szólj igazat, betörik a fejed. A dicső igazságnak ugyanis két jelentékeny hibája van. Nehéz rátalálni, és veszedelmes hirdetni. Az első alighanem onnan ered, hogy, bár minden körülményben, ami közt éltünk, föltétlenül rejlik valamelyes igazság, még pedig mindig csak egy, a legtöbb ember a dolgokban vagy semmi igazságot nem talál, vagy többfélét is. Aminek viszont az egyszerű magyarázata az, hogy gyönge a látásbeli képességünk. Olyan szemhiba, amin nem segit semmiféle Calderon i — szemüveg. Újabban meg nem is olyan kiváncsiak az emberek tisztán látni az igazságot, amely előtt inkább szeretnek szemet húoyni. Az egyszer megösmert igazságot kimondani pedig a legnehezebb feladatok egyike. Akkor t. ha (ami a legtöbbször megesik) ellenére van annak, akihez szó-' lünk. Mert hisz azért, hogy valakinek azt mondjuk: az úr igen derék ember, vagy: nagy választékú cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint % legolcsóbb bevásárlási forrástcilttfc ■ KMbh MEGÉBKEZTEKü! az őszi és téli idényre megrendelt összes nrh női- és gyermek valódi ehevro és box bőrből készült czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben. mai 69 la 1 HÍ k\i Hl III káli
