Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-24 / 17. szám

» Huszonharmadik évfolyam. 17-ik szám. Szatmár, 1906. április 24. SZATHAR TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP MEGJELEN MINDEN KEDDEN. == AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:== Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 » | Egyes szátn ára 16 > Községek, községi jegyzők és néptanítók részére . egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-titcza 6-ik sz. alatt = TEZLEFOKT-SZLAM : 73­A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. = HIRDETÉSEK = e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fiivétetnek. Nyitttér garmond sora 20 fillér Hirdetések díjjal el6re fizetendők, '-jm. ____________________________________________ Egyhangú választás. Egy hét múlva megtörténik váro­sunkban a képviselőválasztás. Ez idő szerint még csak egy jelölt van: dr. Kelemen Samu, ki a múlt választáskor függetlenségi programmal Hieronymi Károly kereskedelmi miniszterrel szem­ben nyerte el a mandátumot. Rövid egy évig tartott a képviselősége, a mely idő alatt az országgyűlés jóformán álig ülésezett, de e rövid idő alatt is meg­mutatta, hogy arra termett ember, egyet­len felszólalásával, mint kiváló szónok lett elismerve, s beszédjét a sajtó párt­különbség nélkül méltatta. Meg van té- hát a kvalifikációja a képviselőségre, s miután az egyéni szeretetreméltóság ki­sebb vagy nagyobb mértéke befolyá­solhatja ugyan a népszerűséget, de a tényt magát meg nem változtathatja, a tény pedig az, hogy a többségben lévő függetlenségi párt őt egyhangúlag je­lölte, kétség nem férhet hozzá, hogy ismét elfogja nyerni a mandátumot. Itt is, ott i§, merülnek fel kombi­nációk, hogy ez függetlenségi, amaz alkotmánypárti programmal, készül fel­lépni,' ismerve azonban a közhangula­tot, mely határozottan mellette van, s. tudva, hogy nincsenek sem olyan sze­mélyi, sem pedig politikai tekintetek, melyek az ellenjelöltséget a mostani körülmények között indokolttá tennék, egész határozottan feltehető, hogy a TÁRCZA. Titok a könnyekben. Irta: Verner Jenő. Csatlós Imre és Csornai Bojtos Zsiga párbajáról beszél a város már egy hét óta. Kávéházban a férfiak, a szalonban az asz- szonyok folytatnak róla diskurzust, eleve­nen, terjedelmesen. Az ily esemény az én kis városom­ban — soká a beszéd tárgyát képezi; itt nem kellene a riporternek egy gyilkosság alkalmával a rendőrséget megintetjuvolni, itt minden eseményt tud az utcagyerek is részletesen. Ez az eset, ami Csatlóssal és Csornai Bojtos Zsigával történt, nem is olyan kicsi volt, hogy azt feledni könnyű legyen. Úgy mondom el, ahogy történt. Csatlós Imre hivatalnok a megyén. Magas intelligenciája, jó hírneve, széles körii ismeretsége és remek felesége van. A hársfa-utcában laknak az erdő alatt, köze! a huszárlak tanyához. Csatlós 8 óra előtt szokott a hivatalba menni s ott ma­rad délig, amikor is hazamegy ebédre, meg egy pár csókra . . . Szereti feleségét, mert szép. A férfiak legtöbbje azért szeret, igy ő sem képezhet kivételt, nem, mert a szive azt parancsolja s ő ennek engedelmeskedik örömmel, aka­ratlanul. Az asszony — szőke asszony. kombinációk csak kombinációk marad­nak, s mire a választás napja elérkezik, az egyedüli jelölt ő leszen. Igaz, hogy sokan megütközéssel olvasták azon két felhívást, melyeknek egyikében az alkotmánypárt, a másiká­ban pedig Kossuth Ferenc, a független­ségi párt elnöke, utasitja a választó közönséget, hogy dr. Kelemen Samut egyhangúlag küldje fel képviselőnek, árulónak jelentvén ki a másképen cse­lekvőket, miután ebben nem lehet látni mást, mint a választójognak nem is korlátozását, hanem valóságos elkobzá­sát, s ennek hatása alatt sokan nyilat­koztak úgy, hogy mire való a választói jog kiterjesztése, de egyáltalán mi szük­ség van a választói jogra, ha a képvi­selőt egyszerűen felülről nevezik ki és a választó közönségnek csak annyi szerepe marad, hogy hallgasson, holott a mai parlamentáris alkotmány a nép- képviseleten alapszik, s ha nyílt abszo­lutizmus lett volna az országgyűlésnek törvényes időben való össze nem hí­vása, ugyancsak nem más, mint abszo­lutizmus, a választásra jogosult polgá­rok szabad akaratának, elnyomása is, s hogy sokkal kevesebb kár háramlik ab­ból a hazára, ha dr. Kelemen Samu itthon marad, mintha a választói jog elkobzását Összetett kezekkel nézik, épén azért* ha egy szívvel, egy lélekkel mind a mellett lettünk volna is, hogy Ő le­gyen a képviselőnk, a megjelent két Kék szemei vannak, melyek beszél­nek egy meg nevez heti en boldogságról. Arcát az ártatlan mosolyok angyalivá te­szik s ennek látásáért sokan szívesen, sokan boszusan epekednek. Aranyszőke haja dús fonatban odailleszkedik okos fejére, a természetes göndör fürtök arra a csábitó, édes nyakára. A temészetimádók bámulják a hajnalpirt, arról könyvet Írnak, ennek a szőke asszonynak arcpirját eltudnák ta­lán örökre nézni, de nem tudnák azt leirni, hogy milyen; csak érzik, csak látják, csak susogják: „rabja vagyok.“ Tud beszélni, hízelegni, parancsolni, mint ahogy azt az okos asszony szokta. Van is irigye elég — már úgy értem hogy tíö irigye. Akit pedig nálunk irigyelnek, az a helyzet magaslatán áll. O pedig ott áll. Most, hogy egy ezredet ide helyeztek, ide talált jönni Csornai Bojtos Zsiga is, a garnisonnak egy fess és ügyes hadnagya. Csatlós rendkívül örült neki, hisz Zsiga régi barátja volt, együtt deklinált vele a latinban, együtt faragták a kemény padokat. Azóta nem látták egymást, mióta az érettségit letették. Most végre a sors, megint egy helyre hozta őket. Imre barátját bemutatta fele­ségének. Majdnem minden asszony szívesen hallgatja a kard csörtetésit, majdnem min­den asszonynak tetszik a huszárbajusz, a tiszti bojt s a huszártiszt. Neki is tetszeti. Örült, hogy Imrének ilyen barátja is van. ő is örvendett, hogy neki van . . . Maga sem tudta, kicsoda neki Zsiga. Néha arra gondolt, hogy barátja. Igen­igen, a barátja. ........ uk áz elolvasása után feltétlenül ellene kell állást foglalni, hogy még csak lát­szata se legyen annak, mintha e város polgárságát felülről dirigálni lehetne, de mérlegelve a helyzet különleges vol­tát, a közhangulat napirendre tért ez incidens felett, s ma már az egyhangú választás biztositottnak' látszik, nem ugyan a két leirat folyományaként, ha­nem azoknak dacára, a választó közön­ség nagy többségének egyforma gon­dolkozása folytán. Eszünkbe jut néhai Hérmán Mi­hály volt polgármester, a ki rajongás­sal szolgálta e város érdekét, s hogy minél inkább használhasson, választá­sok alkalmával mindig olyan jelöltet keresett, a kinek befolyását a város javára kamatoztassa, épen azért állan­dóan ellene volt. ha a helyisajtó a helybeli jelöltet hangoztatta, s eszünkbe jüt pedig azért, mert most mindkét fel­fogás találkozik. Van ugyanis helyi­jelöltünk, s minthogy a befolyást a te­hetség és ügyesség szerzi meg, a mi­vel nagy mértékben fel van ruházva, az ő megválasztása szinte városi ér­dek, -s^yele szemben j2sak olyan jelölt­nek lehetne jogcímé a harcot felvenni, a ki a fenti két tulajdonsággal nagyobb mértékben rendelkeznék, ámde ilyen jelölt közöttünk nem található. A jelen körülmények között tehát, a mikor minden argumentum az egy­hangú választás mellett szól, csak el­No jó ; legyen az. Hát a barátja úgy találta, hogy ő még ilyen asszonyt nem látott. — Imre hivatalnok. Nincs mindég otthon. Az asszony tud mosolyogni, müveit, igy hinni is tud, el is pirul néha, naiv is; ez mind nagyszerű jelenség I... udvarolok •neki I És Csornai Bojtos Zsiga elkezdett neki udvarolni. Tűzzel, figyelmesen, elegánciával és bátorsággal kezdte meg a hódítást s milyen különös, hogy az asszonyok mennek a délibáb felé 1 — szaladnak, mint a gyer­mek, tovább-tovább, míg azt hiszik, elérik. Aztán megállnak, beleunnak s azt tartják, jaj de nagy hiábavalóság délibáb után futkosni. De csak akkor mondják a gyer­mekek, mikor már elfáradtak. Az asszonyok is akkor. Lehet itt kivétel, hisz nem minden asszony egyforma . . . Csatlós Imrené megértette Zsiga szi­vének titkát, kiolvasta a szemekből, mi után vágyódik a lelke. Szerelme után. No hát azt oda adja neki. ö is szereti vad szen- vedélylyel, kábított lélekkel, mocsoktalan szívvel. Érezte, hogy e férfi tudja őt bol­dogítani, akivel az élet játék, öröm, élvezet és igazi boldogság. Ha a férjére gondolt, átsiklott feje fölött a múlt, nem tudott arra visszaemlékezni, úgy tetszett neki, hogy boldog volt, de csak annyira, amed­dig kezdődik az igazi asszonyélet: a kö­telező szerelem. Most kötelezi valami, hogy szeressen : a Zsiga szava. Most oda borul, most oda fűzi valami a Zsiga keblére. keseredést szülne, ha meglepetésszerü- leg valaki zászlót bontana, azért a vá­ros érdeke és a polgárság nyugalma szempontjából óhajtandónak tartjuk, ha a közönség körében rebesgetett szárny­próbálgatás, mely sikerre amúgy sem vezetne, elmarad, s a választás- csak­ugyan egyhangú lesz. X. Y. Z. Dr. Kelemen Samu programm- beszóde. Vasárnap délelőtt tartotta dr. Kelemen Samu ügyvéd, városunk képviselő- jelöltje beszámolóját a Vigadó előtti téren. A beszédet több ezer főnyi közönség hall­gatta végig, közöttük több mint ezer vá­lasztó, a legnagyobb figyelemmel. Kelemen azt fejtegette, hogy csuk a szaba'del'íüp’árt bukott meg, nem u ezabadelvüség. Az el­múlt idők küzdelmei éppen arra tanítottak, hogy csak az a politika jogosult, mely a nemzetnek minden erejét egyesíti a nemzet­nek nagy céljai érdekébe. A bukott sza­badelvű pártnak — úgymond —■ sohasem volt tulajdona a ezabadelvüség, csak haszon­bérbe vette azt és rablógazdálkodást űzött rajta. A szabadelyüség világító f ü z ol s z- 1 o p, de a szabadéivüpárt ennek lángját takarék tűzhelyekbe szofitotta^hogy főzze meg- a maga apró levéséit.' Bízik ab- 1 ban, hogy & katonái kérdésekben iétfejatT' egy olyan elfogadható megegyezés, mely a királyt és nemzetet egyformán kielégíti és megnyugtathatja. Ez annál kívánatosabb, mert gyors egymásutánban ismétlődő vál­ságokat a nemzet szervezete nem bírhat meg. Minden törekvésünket — folytatta tovább — a gazdasági fejlődés erősítésére kell fordítanunk. A megjelent választók A közönség kezdte észrevenni, hogy Csatlóséknál mi történik. Beszélt róla az egész város. S a férj, akit nem hágy érintetlenül a hir, vizsgálni kezdi a valót, akaratlanul vér szökik arcába, akaratlanul feljajdul és elkeseredik. Őrködik* mint a sas a zsák- , mányra, álmodik borzasztót — mint a gyermek, kit megijesztenek* « tépelödik, mint a hitetlen, zavart lesz, mint a kit rossz tetten kapnak, feljajdul ési« azt, mondja: boldogtalan vagyok. Csatlós Imre az volt. Düh, félelem, lemondás, zavart lélek, sebzett szív, oly nagyon megváltoztatták szelíd, puritán jellemét. Egy délután nagyon bántotta, őt az a hir, hogy felesége megcsalta. Az emberi arc külsőleg festi a bána­tot, mikor valami bántja. Imre arca. olyan szinü volt, mint az uj divatu házaké: sárga. Odahagyta a hivatalt. Izgatottan ment hazafelé. S a mikor hazament, lerogyott a székre. De a pokoli szenvedés egy percre dönt le, a másik percben forrongásba hozza a vért, feledteti azt a tudatot, hogy Csatlós Imre: ember. Öklét emeli feleségére. — Megcsaltál hitványlelkü asszony! A nyomorult csábitó tettét, a te bűnöd kimondhatatlan aljasnak teszi. Nyomorult nő, lelked olyan gyenge, olyan piszkos. A fonalat, mely kettőnket összefűzött, szétromboltad egy hízelgő szóért, istente-i,, len hazugságért. Összetörhetnélek, mert, Isten és pokol meg nem tilthatja ezt. ne­kem, de nem teszem, mert pokoli szenye­AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÖ TERMÉSZETES HASHA1TÓSZER. .. .. Kérjünk MyHÍÍ|tqJi.. . Ferencz József keseriivizet! I!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom