Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-24 / 17. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

nagy lelkesedéssel fogadák a programon- beszédet. Kelemennek máig még ellenjelöltje nines és egyhangú választásra van kilátás.

Apróságok.

Egyik másik lap felhívást intéz a többi lapok kiadóihoz, hogy osztrák cégek hirdetéseit ezután ne közöljék.

— No ez már nem helyes — jegyezte meg egy kiadó — hogy a német pénzét elbocsássuk. Igenis hirdessen, de a portékáját ne rendeljük, ez legyen a jelszó.

*

Bögre ur olvasván az alkotmánypárt felhívását, mikor az aláírók között több volt szabadelvüpárti nevét meglátja, fejét csóválva imigyen monologizál:

— Be nagyon sietnek, pedig a sza- badelvüpárt hivatalosan csak most halt meg. Illendő lett volna legalább a gyászév leteltét bevárni.

*

Csinos dolog a felhívás bevezetésében az a kritika, a melyet volt szabadelvű- párti emberek a szabadelvű-pártra mondanak. Ilyen beismeréssel nemcsak a régi, de újabb pártállásukat sem dicsérik.

Nagy zavarban volt a szomszédom, hogy mit csináljon. Az Uray-párt és a Kelemen-párt is küldött neki aláírási ivet, hogy kire szavazzon, s nem tudta, hogy melyiket Írja alá.

— írja alá mindakettöt — mondom neki — úgy is egyhangú választás lesz s

ilyen formán mindakettő jó embere marad. *

Ne tessék azt hinni, hogy az emberek nagyon el volnának ragadtatva az uj rendszertől, a mivel a mostani választást csinálják, mikor kapja a parancsot, hogy kire szavazzon, de egy kis itókát senki sem fizet. Ezt a thémát beszéli két választó egymás közt s végezetül abban állapodnak meg, hogy nagy hiba volt a

szabadelvű pártot elpusztítani.

*

— Hát te nem lépsz be az alkotmánypártba ?

— Dehogy lépek, dehogy lépek, ör- vendek, hogy végre semmiféle párthoz sem tartozom.

Demeter.

HÍREINK.

— Lapunk jelen számához egy fél lv melléklet van csatolva.

— Falui sy Árpád dr. Szatmár- Németi ez. kir. város és Szatmárrármegye törvényhatóságainak uj főispánja, Dr. Fa- lussy . Árpád függetlenségi párti ember. Ki hitte volna ezelőtt pár héttel, hogy uz

désem mellett sem bírnám a kezemet és telkemet bemocskolni, egy hitvány, egy aljas asszonyért. A csábitót megölöm, de azt is azért, hogy majd emlékeztesselek reá, hadd kínlódj, hadd sírd ki magad, hadd emlékeztesselek arra, mi voltam én neked. Eredj előlem, kiáltsad a világnak, hogy nézzék: itt egy asszony, a ki megcsalta az urát, mert becsületes volt, mert megérdemeltem szerelmét. En majd örült kacagással felelek: ördög és pokol, kárhozat és asszony! S a világ felelete: ha-ha-ha-ha!...

Ilyen rosszat nem mondtak még ennek az asszonynak. Sirt, nem tehetett egyebet, mert ura nem engedte szóhoz jutni.

Könnyei, mintha azt mesélték volna, hogy: ember kegyetlen vagy, igazságtalanul ítélsz.

Csatlósnak is úgy tűnt, ha vére csendesebbé tette. Agyához kapott, merően nézett feleségére, majd odarohant feleségéhez s mintha kérte volna, azt mondta:

— Hát beszélj asszony, mert megőrülök.

— Köszönöm Imre, ha ugyan még szabad igy szólítani. Köszönöm, hogy szóhoz engedsz.

— Nőd vagyok. Szerettelek. Szeretni foglak, bár űzz el magadtól.

— Ha nem szerettelek volna, nem mentem volna hozzád.

— Figyelj meg, tarts megfigyelés alatt s azt fogod látni, hogy nem vagyok örült. Nem dobom oda szivemet senkinek, mert nekem is van lelkem. A tied az. Ennyivel védem magam. Figyelj meg,

uj ösvényt, a melyen u közigazgatásnak haladni kell, — uj vezér fogja megmutatni? És ki hitte azt, hogy Szutmár város és megye főispáni székébe függetlenségi párti ember fog valaha ülni ? Nagy, nehéz feladatok várnak az uj főispánra. Őszinte örömmel és bizalommal üdvözöljük a fogadjuk őt, ki bizonyára a kormány jól megértett inten-’ ciói értelmében fogja végrehajtani fontos feladatát. Ö volt az, ki Szatmármegye közgyűlésén 1905. dec. 14-én a bizottság viharzó helyeslése között vágta szemébe Nagy Lászlónak: „Most nem személy ellen folyik a harc I A nemzetet sokkal nemesebb ideák foglalkoztatják, mint a Nagy László kicsiny személye, a mely olyan, mint a falevél, — ma itt, holnap — a szemétdombon .... Mi küzdünk az alávalóság ellen, mely törvényes színbe öltözik, de egyúttal küzdünk emberek ellen is, kik a jogfosztásban s a nemzet leigázásában gyalázatos eszközök !*

E szavak programmot foglalnak magúkban.

Dr. Falussy Árpád, budapesti ügyvéd, s a szatmármegyei Érendréden földbirtokos, — most már főispán — régi magyar nemes családból származik. Nagyutyju Falussy Mihály, Kazinczy Ferenc unokahugát, Frater Évát bírta nőül; Kazinczyval együtt fordította Rousseau; majd részes volt a napóleoni háborúban s tőle származik I. Napóleonnak 1809-ben a magyar nemzethez intézett felhívásának magyar fordítása. Atyja Falussy Mihály, a putriarcha szakálla vitéz 48-as honvéd, majd főszolgabíró, később megyei tiszti ügyész volt. Az uj főispán 1865 március 15-én született Érendréden. Iskoláit a nagykárolyi piaristáknál s a debreceni kollégiumban végezte, hol a jogot is hallgatta. Budapestre kerülve az 1886—89-iki emlékezetes télen, a véderővita alutt az egyetemi ifjúság lelkes vezére volt. Jogi tanulmányainak végeztével a Polónyi Géza irodájába lépett be, melynek később éveken át vezetője is volt. A 9Ő-es évek elején nyitott Budapesten ügyvédi irodát, s e mellett a politikai közéletben állandóan részt vett. 1896-ban megalakította a még akkor tiszta kormánypárti Józsefvárosban a függetlenségi kört; 1897—1900-ig a székesfőváros törv.- hatósági bizottságának tagja volt. Majd erről lemondott s azóta Szatmármegye torv.- hatósági bizottságának virilis tagja. — Ta- nácsbirája a budapesti ev. ref. egyháznak. A belvárosi. Sas-kör igazgatója. A tavaszi választáson a belvárosi Andrássy pártnak volt egyik legagilisabb vezetője. — Megnősült 1895-ben. Felesége Jerney Margit szintén régi hires nemesi családból származik. Unokája Jerney Jánosnak, ki a 40-es években irodalmi műveivel grf. Zichy Jenőnek az ősmagyarokat kutató felfedező útjára az inspiratiót adta. Boldog házasságukból három gyermek szármnzott. Az uj főispán javaférfikora elején van. Installatiója a közel jövőben meg lesz.

vagy ha nem akarod, ölj meg, te még megfogsz siratni.

Csatlós Imre hitt az asszonynak. De azért a csábítót meg akarta ölni.

Meg is verekedtek.

Csornai Bojtos Zsiga tizenkét embert vert már meg, ezek közül sokan itt hagytak a világot. Imrét is megverte, aztán megsiratta keservesen. Szegény Imrét úgy vitték haza lepedőben.

Szerette az asszony a férjét; szerette, mert könnyeivel is letudta volna mosni a vért a sebről. Siratta, ápolta urát; kérte az Istent, adja vissza azt neki, ki őt szereti...

Csornai Bojtos Zsiga belátta, hogy nem maradhat ebben a városban, ő is sajnálta Imrét. Mielőtt itt hagyta volna u várost, levelet akart írni Csatlósnénak.

Napokig gondolkozott, megtegye-e azt, vagy nem? Megtette.

A levél igy hangzott: Mélyen tisztelt Asszonyom ! Búcsúzzunk 1 Fáj nekem s jól tudom kegyednek is. Nem akarom a múltat vissza idézni, hisz az kellemetlen volna kegyedre nézve. Csak arra kérem, hogy ha ura felépül, értesse meg vele, hogy felesége nagyon becsületes asszony. Naiv, hiszékeny, gyermekies a legvégső határokig. Tisztelője Csornai Bojtos Zsiga.

Amikor az asszony elolvasta a levelet, beteg alvó férjére nézett.

Szeméből könnyek peregtek, amiből ugyan nem lehetett megtudni, vájjon mi csalta azokat oda?

— Alkotmánypárt 8zatmáron. Az alkótmáuypárt szatmári hívei f. hó 21-én tartották alakuló előértekezletüket a Pannóniában Korányi János elnöklete alatt. Ez előértekezleten kimondották azt, hogy alakuló közgyűlést hívnak össze s e végből előkészítő bizottságot választottak, melynek tagjai: Dr. Antal Sándor^ Bakó Lajos, Bodnár Gáspár, Dr. Borosa Lajos, Dr. Farkas Antal, Fried Samu, Hatvani Péter, Hatvani Béta, J)r. Iuáncsy Elemér, Jakab Mihály, Korányi János, Dr. Lénárd István, Losonczi József, Lővinger József, Madzsar János, Márkus Márton, Pirkler József, Posz- vék Nándor, Wagraann' Antal, Dr. Vajay Károly. — Az előkészítő bizottság mo9t a következő meghívót bocsátotta ki: A szatmári alkótmáuypárt f.- évi ápril 24-én kedden, d. u. 5 órakor a Pannónia helyiségében alakuló közgyűlést tart, melyre a párt híveit ezennel meghívjuk. Hazánk politikai életében elérkezett a nemzeti esznaék megvalósulásánuk időpontja. Az a párt, mely magát szabadelvűnek nevezte s a mely mégis gát volt a nemzeti kívánalmak megvalósításában, sőt kcsz volt hatalmi érdekének fenntartása végett, az alkotmányellenes törekvéseket is támogatni, ma már semmi létjogosultsággal nem bír s ugyszólva önmagától meg is szűnt létezni. A ki őszinte reális, de mindamellett hazafias politikát kíván követni, az csak az alkotmánypárt híve lehet. Az alkotmáDypárt a meglevő törvényes alapot, uz 1867-iki kiegyezési törvényeket nemcsak elfogadja, hanem azt továbbra is sértetlenül fenn kívánja tartani, mert ezeket tekinti azon biztos alapnak, melyen egy nemzeti érzéssel eltelt, erős és hatalmas Magyarország jövője teljes egyetértésben a dynastiával, minden rázkódás nélkül felépíthető. Kívánja azonban az alkotmánypárt, hogy mindazon jogok, melyek a kiegyezési törvényekben Magyarország részére biztosítva lettek, valósággal életbe lépjenek. A kiegyezési törvényekkel sem az önálló vámterület, sem a hadsereg magyar felének teljes raegmagya- rosodása és abban a magyar vezényszó behozatala ellentétben nem áll s a kiegyezési törvények fenntartása mellett is törekedhet tünk mindazon nemzeti reformokra, melyek országunk további békés fejlődésére és boldogulására okvetlenül szükségesek. Tovább mennünk nem kell és nem lehet, mert az Ausztriával és a dynastiával fennálló évszázados kapcsokat teljesen széttépni nemcsak nem lehetséges, de hazánkra nézve nem is volna üdvös, mert Magyarország sem nem eléggé egységes, sem- nem.eléggé-, dag" és erős ahhoz, hogy egymugában a germán és szláv árumlatok sodrában megállhasson. Kérjük azért á választó polgárokat, hogy az alkotmánypárthoz minél többen csatlakozzanak! Szatmár, 1906. április hó 22. Az előkészítő bizottság.

— Mayer Béla lemondása. Az uj

szatmári püspök lemondásáról adott hir a valóságnak teljesen nem felel meg. amennyiben a szatmári káptalan arról eddig semmiféle értesítést nem kapott. A tény az, hdgy nagybetegen fekszik Zomborban nővérénél s nincs rá kilátás, hogy állását pór hónapon belül elfoglalhatná.

— Pápai kitüntetés. Igen szép, de jól megérdemelt kitüntetés érte dr. Lessenyey Ferencz praelátus-kanono- kot. 0 szentsége pápai protonotáriusnuk (apostoli főjegyző) nevezte ki. Ezzel a magas kitüntetéssel a „móltóságos“ címen kívül, melyet már előbb is bírt mint pápai prelátus, jár azon jog, hogy a főpapi jelvényeket viselheti.

— Aranymise. Soltész Imre kálmándi plébános folyó hó 17-én tartotta meg parokhiájának székhelyén áldozárságá- nak 50 éves évfordulóját és ekkor mondotta aranymiséjét. A népszerű lelkészt, ki a községnek több mint harminc éve plébánosa, a község apraja, nagyja, meleg ovációkban részetitette ez ünnepélyes alkalomból. Az ünnepségen megjelent Hehelein Károly szatmári kanonok is, kit a vasúti állomásnál Kálmánd község gazdáiból ulakult lovas- bandérium várta s az állomástól kocsin kisérte a községbe. Az egyházi szertartások végeztével nagy lakoma volt a jubiláns tiszteletére.

— Kitüntetett katonák. Ö Felsége Fleischman n Rikbárd és R ö s s 1 e r Ferencz helybeli 5 sz. gyalogezredbeli századosoknak kitűnő szolgálataik elismeréséül a katonai érdemkeresztet adományozta.

— Érettségi biztos. Kiss Áron debreceni püspök a helybeli ev. ref. fŐgimnázif umban az idei érettségi vizsgálatokra az

elnöki tiszttel Dóczi Imre gimnáziumi felügyelőt bízta meg.

— Rendkívüli városi közgyűlés volt hirdetve szombat délután 3 órára a Kerekesné földjének megvétele tárgyában; azonban a tagok csekély száma miatt nem lehetett határozatot hozni. Az újabb közgyűlés május 5 napjának délután 3 órájára tűzetett ki.

— Tanfelügyelők a miniszternél. Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter előtt vasárnap délelőtt tisztelgett a tanfelügyelői kar. A tanfelügyelők nevében Verédi Károly dr., a tanfelügyelők doyenje üdvözölte lelkes szavakban az uj kultuszminisztert. Őszinte örömének adott kifejezést, hogy a kultusztárca élére egy olyan férfi került, a ki a. fennköltség, rajongó lelkesedés s lelke , ragyogó szárnyalása tekintetében minden való-' 8zinüség szerint nagy elődje báró Eötvös nyomdokaiban fog eljárni s a mellett feltárta nyílt egyenességgel gravamenjeiket is a miniszter előtt. Az üdvözlő szavakra Apponyi gróf gyönyörű lelkes szavakban, válaszolt s midőn megköszönte az együttes. tisztelgést egyben jó indulatáról biztosította) őket s erős reményt nyújtott arra, hogy sérelmeiket orvosolni fogja. Mert ha a múltban s a jelenben részt vett az ország kulturális apostolainak kara a nemzeti kultúra terjesztése nagy munkájában, úgy a jövőben még inkább vállaikra hárulnak a legsúlyosabb és legszentebb terhek. Ezért is különös kötelességének fogja tartani a sérelmük két irányban vuló orvoslását: a tanfelügyelői statusnak arányos beosztását s a segéd.tan- felügyelői állasok betöltését. Tanfelügyelők előtt az állami tani tők orsz. egyesületét fogadta a miniszter. Városunkból Bodnár György kir. tanfelügyelő vett részt a tan- felügyelők tisztelgésén, inig az állami tanítók küldöttségében a helybeli állami tanítói kar részéről Mihály Ferenc s Kótai Lajos igaz-, gutók s Jánossy Mariska áll. tanítónő jelenj tek meg.

— Lorántffy-estély. A szatmármegyei Lorántffy Zsuzsánna egyesület f. hó 2l-én este kitünően sikerült hangversennyel egybekötött estélyt rendezett a színházban. A műsor első s utolsó számát a műkedvelői zenekar élvezetes kitűnő játéka töltötte ki. A második szám a városi dalárdáé volt. Majd Németh Jenőné úrasszony bravúros zongora- játéka következett, melyet még kellett ismételnie. Szintén két számot töltött be Naeter Elza urleány éneké, ki gyönyörű alt hangjával, pompás előadásával elragadta a' közönséget. A sikerben s a tapsbán oszto'-' zott vele Dely.Mni'git urle^nr. ki zongorán kisérte. E két énekszám között dr. Jrirkler Ernő szavalta el Rudnyánszky Gy. „Gyáva“- c,. monológját, Azután ügyes műkedvelők*' előadták „A miuiszterélíiök bálja“; c. égy-; felvonásos vígjátékot, mely o kevés próba- dacára kitünően sikerült. Ebben első sorban része van ■ V. Nagy Ella úrasszonynak, ki Lotti szerepét kreálta. Pompás bravúros játéka, rutinos otthonossága a színpadon egy hivatásos színésznőnek becsületére válna.' Böszörményi Kata urleány Eliz szerepét játszotta. Először szerepelt bár a lámpák rlőtt, bátor, öntudatos játéka és bájos megjelenése szintén nagyban hozzájárult uz előadás sikeréhez. Varjú Ibolyka urleány egy szobaleány kis szerepében mutatta meg, hogy a szatmári műkedvelő előadásokon nemsokára az urhölgyek szerepét is kitünően fogja játszani. Kovács városi tanácsnok Dr. Nagy Géza volt,' sok tapsra ragadván a közönséget. Mint házmester Szubányi János, a két. hordár szerepében pedig Helmeczy József és Streicher Andor mututták meg művészi tehetségüket. Tollagi hírlapíró szerepét Dr. Pirkler Ernő játszotta. Az előadás után a közönség—nagyrésze a színházból a Társaskörbe vonult, a hol reggelig mulattak — táncoltak az Oláh Feri talpalávalója mellett. Általában az’.estély úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült, a miér a közelismerés Helmeczy Józsefné úrasszony elnöknőt s a rendezőséget illeti.

— A központi választmány befejezte 1907 évre hivatott képviselő választók ideiglenes névjegyzékének összeállítását. E szerint a választók száma 1795, vagyis 27-el kisebb, mint a múlt évben volt. Ennek oka, abban rejlik, hogy uz adókivetés szünetelése miatt az alapokat nem lehetett szokásosan földeríteni és a bizottság rendelkezésére teljes alapok nem állottak. Egyébiránt a névjegyzék május 20-ig ki lesz téve közszemlére a városi adóhivatalban; ellene a felszólalások megtehetők.

W Folytatás a mellékleten.

Róth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát

ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. ■.:==

Közvetlen a Pannónia szálloda mellett!

Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

ülJECílí BKEZTEK!!! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi chevro és box bőrből készült czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

3