Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-20 / 25. szám
Huszonkettedik évfolyam. 25-ik szám. Szatmár, 1905. junius 20. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐ FIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ES KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TBXjETOJST-SZjAlVfl;: 78. A Szerkesztő lakásaEötvös-utcza 19-ik szám. ===== HIRDETÉSEK ===== kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér gannond sora 20 fillér. = Hirdetések díjjal előre fizetendők. ----1— Az iskolai év végén. Verejtékes, meleg napokat él most az ifjúság, az iskolában, őrlik az idegeiket.' Életük forduló pontjához értek, hol vagy a szerencsés vizsga lefolyása vár reájuk, vagy egy szégyenteljes bukás. Az előbbi eredmény büszke, mondhatnánk elbizakodott „érett“ embert nevel, olyik meg revolvert szegez a fejének.* Maguk a tanárok nézik fohászkodva a napokat, melyek megváltják Őket az érettségi vizsgálat kellemetlenségeitől, melyről jól tudják, hogy nem okvetlen kompetens mérleg a karier elérésében és nem okvetlen döntő az ifjúság képességének megitélésében, mert sokszor egy szerencsés kérdés gyönge fejű ifjakat juttat jeles bizonyítványhoz és hány jeles fiatal embert buktatott már meg a, szekatúra, az izgalom, a zavar, mely a kimerült ifjúságnál, mikor az egész élete pályája egy vizsgálattól függ és az egész rokonság beléje helyezi várakozását, magától értetendő dolog. Hogy mire jó az az érettségi vizsgálat, azt sok szülő kérdi. Egész- családokat izgat és hány szülő nézi sziv- szorongva fiát —- most már leányát is — a kik ott alszanak el a könyveik felett, a kik álmukban is tanulják a gramatikát, a miről jól mondja TÁHCZA.- —»frygoo»*-»Nem értem még ... Nem értem még egy jó napot, Amióta árva vagyok. Egykor pedig oly vidáman Bolyongtam a nagy világban!' Az ég is, ha beborulván, Kiderül a vihar után. Hej! de az én szivem fölé; Soha ki nem derül többé! Sullay Lajos. Népregék. Hontvármegyében, a szántai vizforrá- sok között lugzó alakú üreg van, fölötte emberforma kőszikla, alatta pedig kénes viz buzog; a néprege szerint lugzójával együtt kővé merevült asszony az, ki Lucza napján lugozni mert. Egy kemencze alakú szikláról s a benne elszórt kövekről pe- dig úgy szól a népmonda, hogy egy másik asszony kővé vált kenyerei azok, mert szintén Lucza napján esett rá a sütés. A váczi kálvária-kápolna falát kiv.ilről mésztufa burkolja és szépen ellenáll az a szivacsos kőzet a légköriek romboló hatásának ; de mivel durva lyukscsosságával jól imitálja a rozskenyér hólyagos belét, ke- letkezésinódja megfejtésére csakhamar kész lett a néprege, hogy kővé vált kenyértésztája annak az asszonynak, ki éppen nagypénteken akart sütni Raunschburg Pál dr. a ki hires idegorvos, hogy egy szabály betanulása sok energia vesztés és semmi akció. Nyolc esztendőn keresztül jár a diák a középiskolába. Minden évben megexaminálják egy évben tett előhala- dásáról. Vannak a kik jelesen, vannak a kik úgy a hogy, de mind a 8 éven keresztül úsznak minden vizsgát és nem merülnek el. Ha tehát mind a 8 osztályban megfelelt, minek kell érettségi vizsgálat, talán repetálja a gra- matikának, a melyről Rákosi Jenő azt mondja, hogy a nép nyelvét azok rontják meg, a kik gramatikát tanítanak és többé-kevésbé tudnak; a melyről Gárdonyi Géza azt Írja, hogy a nyelvtannak soha se vette hasznát, pedig mesterségéhez tartozik és hogy ha ir, küzdenie kell ellene. Talán kiraktározást kell rendezni a klasszikusok történetéről, mikor a középiskola pl. megtanítja azt, hogy micsoda jelenete volt Petőfinek édes apjával, mikor' Selmecz- ről megszökve, vele Budapesten találkozott, megtanítja, hogy Kazinczyt rokonai megrövidítették a szülői osztoz- Htrodásban, de ezek munkáinak megismerését arra a korra vigyék, mikor szabadok lesznek; mikor csömört kaptak a könyvektől. A szabadságharc előtt nem kellett érettségi vizsga, még is akárhány jeles Gömörben, a lipócei várrom előtt kőoszlop áll, a néprege szerint egy megkövült asszony a -gyermekével karján. Szerette a várur fia a jobbágy leányt, de a büszke főnemes rossz szemmel nézte és rangos menyasszonyt szerzett a fiának. Nem szívesen vette az, de belekellett nyugodnia az apai vasakaratba. Fölvánszor- gott az elhagyott leány a sziklatetőre s onnan a mélybe akarta magát vetni a lakodalom éjjelén, árva kisdedével együtt, de legyökereztek a lábai a vigalom hallatára és kővé merevült gyermekestől a várral szemben, s mint állandó szemrehányás ott áll ma is. Hozzá hasonló Abauj-Tornában a re- geczi vár előtt álló kőasszony, s azt zengi a néprege róla, hogy kővé vált pórleány az, kit a várur fia csábított el, de a ki karján tartott gyermekével együtt bánatában változott kővé, midőn meglátta, hogy a hitehagyott urfi más leánynyal megy esküvőre. Nem messze tőle van a Vénbanya köve három testvérével, kik együtt azért kövültek meg, hogy szőlőjükben még Űrnapján is dolgozni mertek, nem is terem a földjük azóta egyebet tücsöknél és gaznál. A szádellői völgyben Attila lova patkójának a nyomát látja a nép a sziklán, más változat szerint a hun király fiától, Dengesicstől ered az. Nemzeti hőseink közül kivált az óriási erejéről hires Toldy Miklós az, ki rendezi, hányja-veti a hegyeket. Ilyen munkája a Czoki-hegy Nógrád vármegyében. A népmonda elbeszélése szerint Mátyás király utazott egykor arra tündér szép feleségével s a lovai megállották a hegy előtt; éppen visszaakarl a király fordulni, mikor odaugrott az öreg Toldi orvosa, szónoka, ügyvédje, tanárja, bírója volt az országnak. Az alkotmány bs idők megszületése óta minden évben és évről-évre szigorúbbak az érettségi vizsgálatok, melyeket tisztán azért tartanak fenn, mert a külföldön is ez az uzus járja és ne hogy érett- ségUbizonyitvány hiányában a külföldi egyetemek bezáruljanak a törekvő íf-> jak előtt. Helyes. De minek annak az érettségi vizsgálat, a ki nem lép egyetemre. Érettségi vizsga nélkül lehet még mindig valaki okos tisztviselő. Legyen az aZj érettségi vizsga a törekvő ifjú erő próbája, a törekvés koronája, de ne képezzen akadályt a tisztviselői pályán: a kenyér szerzésnél adassék meg az alkalom, hogy kenyérrel a kézben, később is lehessen érettségi vizsgát tenni. És ha mindenáron vizsgázunk a középiskolában, ugyan miért teszik ezt a népiskolákban ? készíteni akarják már a tizenkét éves gyereket is az érettségi vizsgára? Bizony, mi sokszor furcsán fogjuk fél a humanismust. Az apagyilkosokat megsajnáljuk, de saját gyermeketeket megkinozzuk enfiberrelentil. Látjuk, hogy parányi emberkék roskadoznak a könyvek alatt, mikor ott magolják a jelzői mellékmondatok szabályait, mikor füleket sértő éneklőhangon darálják Petőfi gyönyörű verés egyetlen L-jszecsapással tört ösvényt a hegyen kérésziül. Ezért e szolgálatért a králytól a legközelebbi két falut, Alsó- és Felsö-Toldot kapta ajándékba, azok ma is az ő nevét viselik. A tornai hegyszakadást és lópatkó- nyomot Tompa a néprege után úgy énekli meg, hogy Szent-Lászlót 40 kun vette körül, de Földig kettéhasadt az izmos sziklabércz, Egymástól messze eltágulván kétfelé, Közben fejszéditő üres mélység leve, Mely őt elválasztá vad üldözőitől. És míg maga a szent király bizton odább megyen, A csodának jele maradt azon helyen. Mély lópatkő-nyomot hagyván a mén lába, . A tetőt boritó kemény kősziklába. Zemplén Monok mellett magányos sziklakö áll, pártás leányt imitál. Tompa úgy regéli, hogy Borka; a szürkehaju fogatlan vénleány volt az, ki a fiatalok pártajátéka közben ellopta Juliska leánydiszét és a saját fejére tűzte. Midőn pedig követelték tőle és ö esküdözött, hogy váljon kőv^, ha nem az övé, önátka fogta meg. Máramarosban, Majdanka község területén kőolajforrásra bukkantak 1897. ; júniusban s a jó ruthén nép rögtön azt beszélte, hogy II. Rákóczy Ferencz lábnyoma az a pont, hol az az uj áldás fakadt a munkakereső nép számára. Mutogatják a Gutin-hegy aljában a sziklabevágást, állítólag Pintye rabló dárdájától I származik az, midőn üldözői elől meI nekült. A Tisza kettős fofrásvidékén emel- ( kedő zord hegység keletkezését a máraseit, melyek a kicsinyek száján úgy hangzanak, mint mikor öreg kintornások valami Wágner operakeringőt játszanak. Úgy látszik, hogy a középiskola összes rendszertelenségét a népiskola is átvette és azt nevezik modern paedegó- giának, ha a gyermek órákon keresztül olyat darál, a mit nem ért, a mi két hét alatt elröpül a fejéből — mint a füst. Ilyen munka után nem csoda, ha tanár és tanító, fiatal ember és kis gyermek sarokba dobja a könyvet és mindegyik siet el abból az iskolából, a melyről a hittant tanuló kis nebuló, a beszéd értelemgyakorlati órán az iskoláról kérdezve, azt felelte: Az. iskola ama hely, hol az elkár- hozottak lelkei örökké kínlódnak. Zenevizsga. A dalégyesület Zeneiskolájának apró növendékei, a zongora tanszak első két évfolyamának látogatói mutatták be tegnap a kioszk termében a megfelelő közönség előtt a lefolyt tanévben tett haladásukat. Igaz, hogy a hallgatóság és vele együtt a lrTTÍkus (már mint e sorók írója) is érdekelt érdeklődők voltak, aininélfogva természetesen osztatlan elismerés jutalmazott minden kis előadót. De ettől a fontos körülménytől eltekintve is őszintén el lehetett és kellett ösmerni, hogy konzervatóriumunk fiatalmarosi ruthén csinos népmondával úgy magyarázza ki, hogy a gonosz emberiség megbüntetése végett Isten parancsára ördögök rakták halomba azokat a borzasztó hegyóriásokat, ők alkottak közéjük iszonyú mélységeket, sötét sziklahasadékokat ; de mivel a művök oly rémitő lett, hogy magok is elijedtek tőle, megszánta Szűz Mária ott lakó népét és addig könyörgött az igaz biró előtt, mig megengedte neki a büntetés némi enyhítését. Erre a Szűz- anya, kinek képe előtt ma is lámpát gyújt a jámbor ruthén, betakargatta a zordon hegyoldalt szépen zöldelő havasi legelőkkel, a magányos sziklák vadonába igéző tengerszemeket helyezett el s körülötte gyönyörű fenyvesekkel: az ő parancsára fakadt az óriási fatörzsek lábánál forrás, mely kristálytiszta vizével a völgyek vi- ságos ölébe csörgedez alá. így lett szép a vidék, melynek tündérbájt az őserdő kölcsönöz. Összefoglaló rege szól a Popadja (papné) és Pop-Iván kettős hegyről Máramarosban. Elrabolták Iván pópa feleségét cs mivel az a banda főnökét szeretni nem akarta, sőt inkább vett annak a kezéből kínos halált, tiszteletére nevezte el a nép a hegyet, ahol ez történt, papnénak (Popadja). Elment keresni hű nejét Iván pap és midőn 1735 méter magasban megölve találta, meghasadt bánatában a szive. így, kapta a másik hegy a Pop István nevet s azóta egyszerre lepi a köd, felhő a kettős hegyet, egyszerre éri napsugár, — együtt simák, együtt örvendenek ma is. Hamisat István. I Róth Fiilöp kárlsbádi czipöraktárát- j~**1j**v »t. vevő közönségnek wat a Közvetlen a> Pannónia legolcsóbb bevásárlóéi Imáit. -------- 0V Szálloda melletti a Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. lEd£BK£ZTEK!!! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi sclievvro és box bőrből készült czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.
