Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-20 / 25. szám

■m

gZATBfrÁR ÉS VIDÉKÉ.

sága dacára hivatásának igen magas színvonalára emelkedett.

A bemutatkozott majdnem hatvan növendék kivétel nélkül a helyes oktatásról tett bizonyságot, a nagy részök meglepő szabatossággal játszott, köztük pedig egyikmásik a leendő zeneművésznek mutatta be határozott és kétségtelen előjeleit.

Kellemesen hatott a három kezdő gordonkás bemutatkozása is, amely dicsőségére válik az e téren is remeklő mesterüknek, Benkőnek.

Mindent egybevetve, nagy okunk van örvendeni a zeneiskolánknak, a melyben ilyen alapozást.vetnek gyermekeink zenei képzésének. Jól esik konstatálnunk, hogy ez az öröm a jelenvolt szülök és érdeklődők részéről meleg szavak áradatában meg is nyilvánult. A legszebb biztatás azoknak, akik ifjúságunk zeneoktatása körül buzgalommal fáradoznak.

Egy őszinte kérésünk volna azonban a zenevizsgálatok hallgatóihoz. Az t. u, hogy tekintettel az amúgy is eléggé iz- gált játékosok hangulatára, valamint arra, hogy a hivatalból hallgatók kellő figyelemmel kisérhessék a játékot: a legnagyobb csendre van szükség a teremben. Evégböl ajánlatos az apróbb gyermekeket, akik egy helyben nyugodtan ülni képtelenek, a termen kívül hagyni. Tegnap is nagy mértékben bosszantották a közönséget folytonos mozgásaikkal. Kívánatos továbbá, hogy a diákság ne tekintse színházi állóhelynek a zenetermet, ahol nincsenek becézett primadonnák, s ahol sem arany, sem ezüst furulyán nem muzsikálnak.

Végül olyan szép dolog volna, ha a felnőttek odahaza végeznék el hangos mondaniválójokat. Hiszen ilyen alkalmakkor mi skriblerek talán nem hazugsággal címezzük a jelenlevőket — hallgatóságnak.

T.

A társadalom hiénái.

Mikor a delelő nap perzselő melege erősen tűz le a pázsitos mezőre, a sárga rögökre, a kapáló-kaszáló földmivelö ember előtt megemelhetjük a kalapunkat; mikor széltében-hosszában az országban annyi a dologtalan ember. Igazán glória illik azoknak a kormos embereknek a fejére, kik a műhelyben lobogó tűz mellett emelgetik naphosszat a kalapácsot; emberi akaratukkal a maguk erejével, senkire nem támaszkodva, keresik a kenyeret. Annál visszataszitóbb, mikor a nagy dologidőben' dologtalan emberek, ép-kéz- láb egyének, szaladoznak házról-házra és kikoldulják filléreinket.

A humanizmus tulhajtása az, ha tagba szakadt testi hiba nélküli alakon a részvét csak azért könyörül, mert a kolduló do- logtalanok édes-mázos szavakkal utaznak zsebeinkre és csak azért adjuk a krajcárokat, a hatosokat, hogy a csavargónak alkalmat adjunk korcsmái látogatásra. A félkezü, a lábatlan, a vakszemü koldustól ne sajnáljuk a filléreket, mert ezt keresztényi és emberi érzésünk is parancsolólag követeli, de társadalmi hiénákat, alkalmi tolvajokat ne adjunk ennek az amúgy is szerfelett igénybevett társadalomnak. Az ilyen részvét fölösleges és helytelen is. Helytelen, mert minden nemzeti gyarapodás : a munkaképességtől függ. Inkább a munkaszeretetének általánossága lebegjen szemeink előtt, ne a dologtalanok szaporítása. A mostani szokásokban való megnyugvás, a dologtalanok segélyezése any- nyi, mint megtűrni a kert virágos terüle tén, a termést agyontipró gyermeket.

Ezt a rideg próza, az észlelt valóság is bizonyítja. Tiz év előtt nem volt annyi dologtalan mint ma; azért általán az az elv vezérli a dologtalanokat is, hogy mentői könnyebben keressék a kenyeret. A kolduláshoz pedig egyébb se kell, mint alázatos viselkedés, meg arcbőr. A kit nem bánt se lepiszkolás, se kiutasítás, sem az a szégyen, hogy a könyörület fillérei milyen keserűek.

Az idők jele arra int, hogy az 1886. évi XXII. t.-cikkel hozott szegényügyet ne csak papíron, hanem a valóságban is rendezzék.

Ideje volna, hogy hazánkban is állítsanak fel menedékházakat, munkaközvetítő intézeteket, szegényeknek kórházakat és a fiatal dologkerülöknek mentői több javító intézeteket, hol a munkára szoktassák az ifjúságot.

A kicsiny Belgium az európai államok között csavargás és kriminél politikai szabályozása szempontból vezérállam. 1891-ben hozta meg revidiált törvényét (Lói pour la repression du Vagabundage et de la mendicité) mely törvény rendelkezéseinek főbb pontjai a következik ;

„Az elfogott csavrgók és koldusok a béke bíró elé állitandók.“

„A csavargók és az ezekkel egy kategóriába sorozott keritők minden esetben elfogandók, a koldusok csak bizonyos minősített esetekben. A koldulás megengedett esetekben tűrt, részben felette tilos dolog.“

„Az igazságügyi ministerium központi lajstromokat vezet a csavargók és koldusokról.“ '

A törvény a kormány rendelkezése alá bocsájtott egyének 3 főcsoportját kü- lömbözteti meg.

1) „a hivatásos vagy veszélyes csavargókat és koldusokat, kikkel igen szigorúan bánik el,“

2) „a szerencsétlen csavargókat és koldusokat ápolás alá veszi,“

3) „a fiatal csavargókat és koldusokat a kiknek társadalmi kinevelését tekinti feladatának.“

E három főosztály részére háromféle külön intézetet szervez a törvény

1) „a koldus telepeket“

2) „a menedékházakat“

3) „a javító iskolákat.“

A koldustelepek megfelelnek a másutt úgynevezett dologházaknak. Ezek ugyanis szigorú repressiv jellegű intézetek. A beutalás legalább két, legfeljebb hét évre terjed. A beutalás tartamát a törvényszék állapítja meg, de az igazság ügyi minister szabadlábra is helyezhet, ha a kiszabott idő teljes kitöltését felesleges nek találja. Ez időszerint Merxplasban a férfiaknak, Brugesben a nők részére van felállítva ilyen koldus telep.

A javító iskolába a 18 évesnél fiatalabbak kerülnek, a kik ezen iskolákban mesterséget tanulni kötelesek.

E dologban már Magyarországban is kellene valamit lenni, mert a munkakerülők száma valósággal légió.

Apróságok.

Az uj minisztérium kinevezése min denfelé hullámzásba hozta a kedélyeket, de a legnagyobbb hullámzást mégis Ugo- csábaD idézte elő, mert egy odavaló ember — György Endre — is miniszter lett.

— Meglássátok — jegyezte meg valaki — hogy a kis vármegyét ez a nagy dicsőség érte, ezután az ugocsai emberrel nem lehet lesz szóba állani, olyan magasból fog a világra letekinteni.

*

Különben nem is kell Ugocsába menni, hasonló tünetet lehet idehaza is tupasztalni, mióta a „Szamos“ irányadó helyről nyert értesülés alapján hírül adta, hogy a megye és város főispánja Majos Károly lesz, azóta ugyanis a „Bujdosók“ asztaltársaságának minden egyes tagja olyan büszkén lépked, mintha legalább is a koáliczió vezérbizottságának tagja volna.

*

Az „Ezres“ nagytanácsa tegnap ülést tartott, a melyen a jelen politikai helyzettel foglalkozván, kimondta, hogy az uj miniszterekkel szemben, tekintve, hogy az egyik miniszteri tárcát épen a mi főispánunk nyerte el, a társadalmi boykottot nem veszi alkalmazásba, ellenben a főkapitányt, ha az uj alapszabályok elkészítését még egyszer sürgetni találná, boykot- tálni fogja.

*

A kaszinóban is élénken tárgyalták az újabb eseményeket és egy függetlenségi tag erősen kikelt a miniszterek ellen, mondván, hogy valamennyien hazaárulók.

— Igaz, igaz — szólt közbe Bögre ur — de hát máskor is akadtak még pedig nagyobb hazaárulók, hanem az is igaz, hogy akkor az u. n. hazafiak is sokkal nigyobbak voltak.

*

Pumpfi ur olvasván az újságokat, el mélázik az olvasottak felett és ilyenformán monologizál ;

— Miniszter már nem lehetek, de nem is akarnék az lenni, hanem államtitkárságra vállalkoznám. Milyen élvezet is lehetne az, ha az adóságaimtól egyszerre megszabadulnék. Nekem úgyis mindegy volna, most sem fog velem kezet senki, mert mindenki attól fél, hogy megpum- polom..

Demeter. '

HÍREINK.

— Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva.

József kir. főherczeg. f

Immár megtért nagynevű őseihez pihenni u magyar Habsburg, József kir. fő- herczeg. ki életének 72-ik évében hunyta le örök álomra szemét, azt u szemet mely reánk magyarokra mindig oly jóságos belső indulattal tekintett. Megszűnt dobogni örökre azon nemesen érző szív, melynek minden verése csak a magyaroké volt. Nagy szomorúság és mély bánatot okozott nekünk magyaroknak József kir. főherczeg halála. Hiszen az ő nemesei, fenkölt lénye teljesen a mienk volt, magyarnuk született s mint magyar ember élt közöttünk s úgy is halt meg. Magyar földön született, itt élt, itt halt meg közöttünk, kedves magyarjai közt, kit olyan nagyon és igazán szeretett. Rég el voltunk ugyan készülve halálára, s mégis nagy megdöbbenéssel értesültünk a nemes kir. herczeg haláláról. József kir. főherczeg elhunyta igazán országos jellegű gyászt öltött. Temetése, mely tegnap délelőtt ment végbe Budapesten, igazi fejedelmi gyász pompával történt meg, ö felsége a király jelenlétében, ki maga is szomorkodott szívvel állott a dynasztia legkiválóbb -alakjának ravatalánál. Az országos gyászból városunk is kivette a muga részét, amennyiben a tanács legutóbbi ülésében elhatározta, hogy részvét iratot meneszt az elhunyt özvegyéhez. A városi középületeken is mindenütt kitűzték a gyász alkalmából a fekete zászlót. A helybeli m. kir, honvéd gyalogezred tisztikara pedig küldöttségileg vett részt az elhunyt kir. főherczeg temetésén.

— Személyi hír. Firczák Gyula dr. ungvári g. kath. püspök, f. hó 14-éu váro- ro8unkban tartózkodott, mely alkalommal megtekintette az egyházmegyéhez turtozó németi gör. kaih. egyházat, mikor is Melles Emil g. kath. lelkész főesperes vendége volt.

— Hivatal vizsgálat a helybeli kir. törvényszéknél. Gnjzágó Béla dr. debreceni kir. Ítélőtáblái tanácselnök, Kol- benhajer Kálmán elnöki titkár kíséretében e hó 15-én városunkba érkezett, hogy a helybeli kir. törvényszéknél a szokásos hivatal vizsgálatot meg tartsa, mely bizhatólag a holnapi nappal ér végett.

— A custozzai csata évfordulója. E hó 24-én a helybeli cs. és kir. 5. gyalogezrednek nagy ünnepnapja lesz, az 1866-ban Custozzánál kivívott fényes győzelem emlékére. Ezen napot az ezred minden évben megöli. Á kaszárnya udvarán tábori mise lesz, mely alkalommal a tisztek közül egy magyarul, egy németül és egy oláhul mond beszédet a legénység előtt, elmondva, az ütközet történetét és buzditva őket u haza és király iránti hűségre. Az évforduló napján a legénységet borral látja el a tisztikul', azonfelül egész nap szabad ki menetet élvez a legénység.

— Egy apácza jubileuma. Harminc éve annak, hogy Sarolta nővér, a szatmári zárda egyik általánosan tisztelt tanítónője, a zárdában elhelyezett kisdedóvót vezeti. S ez idő alatt mindig szeretettel, odaadóan gondozta azt a kezdő iskolát, amelynek egykori gyermek növendékei ma már a fejlett emberi kor legszebb éveiben állanak helyt a társadalomban. Az elmúlt hét egyik napján zajlott le a kisdedóvó jelen évzáró vizsgája, umelylyel működésének harminc éve befejezést nyert, s amelynek sikeréről a jelenvolt szülők elragadtatással emlékeznek meg. A vizsgálat végeztével Hehelein Károly kanonok-plébános igen szép üdvözlő szavakkal köszöntötte fel a jubiláns nővért, kinek harmincéves csöndes és szerény működését méltó babérként keretezte az elhangzott üdvözlő beszéd.

— A Nőegylet rózsaünnepélye. Nagyszabású nyári mulatságot rendezett a szatmári Jótékony Nőegylet e hó 18-án vasárnap délután a Kossuth-kerti kioszk termeiben. Daczára a borongás időnek, ezrekre menő népvándorlás indult már meg a korai délutáni órákban a Kossuth-kert felé s már jóval négy óra előtt nemcsak u kioszk termei és terraszai, de a hatalmas kert sétányai is megteltek közönséggel, mely szívesen áldozta filléreit a jótékony czél oltárára. A rózsakirálynő diszes felvonulása a kedvezőtlen időjárás miatt ugyan elmaradt, de a többi szórakozások, melyet az ünnepély nyújtott, bő kárpótlást adott a mulatni vágyó közönség ezreinek. A Laczi-konyha, a tarka szinpad, a jótékony bazár csak úgy csalogatta u közönséget magához. Daczára hogy a jótékonyczólról volt szó, semmiféle pumpolásnak nem volt kitéve a közönség, a melynek minden egyes tagja zsebéhez mérten vehette ki részét a sokféle szórakozás élvezetéből. Este úgy nyolezóra tájban a díszesen dekorált sátrak alól kivonult a közönség egy része és a tánezterembe ment át, hogy áldozzon Terpsichore istennőnek is. A vidám zeneszó hangjai mellett a fiatalság még a reggeli órákban is együtt volt 8 bizonyára a jelenvoltak nem igen kívánták a nap feljöttét, mely nekiek ezultul igen korán kelt föl. A mulatság minden tekintetben vá-rakozáson felül sikerült, amit igazol azon körülmény is, hogy az anyagi eredmény meghaladja az ezer koronát. — A rendezés nagy munkájában ezúttal az oroszlán rész Ferenc/. Ágoston egyleti főjegyzőé, ki fáradságot nem ösmerve járt-kelt és rendezett mindenütt s minden törekvése odairányult, hogy a nagyszabású ünuepély sikere méltó legyen a nőegylet hirnevéhez. Ezen törekvést, mint a következés is megmutatta a legszebb siker korouázta.

— Növendék hangverseny. Junius 24-én délután 4 órától. Műsor: 1. Yalse.

Cis moll. Chopin. Zongorán előadja Kalo- csay Margit, Y. oszt. növ. 2. Andante, uír varié. Beriot. Hegedűn előadja Tanódy Anna, IV. o. n. Zongorán kiséri Fogar.assy Juliska.

8. Ave Maria. Zongorakiséret mellei t énekli Margarétha Margit. 4. Tarantella. Chopiu. Zongorán előadja Kovács Margit V. 0. n.

5. XIII. Versenymű. Kreut# r. Hegedűn előadja Fejes Mariska, IV. o. u. Zongorán kiséri Fogarassy Juliska. 6. Magyar nóta. Bihari Állaga. Két czimbalmon előadják Papp Margit, III. 0. n. és Félegyházi Ilona,

HL 0. 11. 7. Irosensdoft. Gusztáv Adolf, svéd király. Zongora kíséret mellett éuukli Zsálilc Anna, I. 0. n. 8. Perpetuum mobile. Weber K. M. Zongorán előadja Deli Margit, V. o. n. 9, Vonós négyes. Gdur. Haydn. Előadják: I. hegedűn Benkő Alice, II. hegedűn Tanódy Anna, mély hegedűn Fejes Mariska, gordonkán Banner Zoltán. 10. Zongoraverseny, A moll. Schumann, Előadja Hawel Edit, V. o. 11. 11. Búcsú. Doppler F. Zongorakiséret mellett énekli Kolozsváry Julisku, I. o. n. 12. Peer Gynt suite. I.,

III. és IV. tétel. Grieg. Két zongorán 8 kézre előudják : Hawel Edith, Kovács Mar- I git, Deli Margit és Literáty Ilonka. Junius- ] 25-éu délután 4 órától. Műsor: 1. Capriccio. Mendelssohn. Zongorán előadja: Fejes Ilona,

VI. o. n. 2. Boka kesergője. Zsadányi, Hegedűn előadja Halász Sándor, IV. 0. n. - Zongorán kiséri Deli Margit. 3. Andante cantabile e presto agitato. Mendelssohn. Zongorán előadja KoLzsváry Mariska. VI. o. n. 4. A vándor. Schubert. Zongorakisé- " rét mellett énekli Kormos Gyula. 5. Magyar czimbalom-koncert. Állaga. Előadja Félegyházi Mariska, III. o. n. Zongorán kíséri Kolozsváry Mariska, 6. Soirée de Vienne, Liszt. Zongorán előadja Nyárády Mar- } git, VI. o. u. 7. Scéue de Ballet. Beriot. Zongorakiséret mellett előadja Benkő Alice,

III. o. n. 8. Cherubin dala. Mozart. Zongorakiséret mellett énekli Demjén Anna, II.

0. n. 9. Rondo. Es dur. Chopin. Zongorán előudja Literáty Erzsiké, VI. o. n. 10. Elfentanz. Trio 3 hegedűre. Bólék. Előadják; 1

1. hegedűn Fejes Murisku, II. hegedűn Tanódy Anna, III. hegedűn Benkő Alice. 11, Versenymű. A moll. Hummel. II. zongorakiséret mellett előudja Fogarasi Juliska, VI, "i o. n. 12. Az Ur napja. Kreutzer. Zongora- J kiséret mellett éneklik: Zsálik Anna, Ko- .1 lozsváry Juliska, Demjén Anna és Kormos Gyula. 13. II. Magyar rapszódia. Liszt. '1 Két zongorán 4 kézre előadják Fogarasi Ju- j liska és Literáty Erzsiké. E két növendék- i hangverseny zenei számaira nézve tanárok az ének tanszakon Putaki Lajos, a zongora- a és gordonka-tanszakon Benkő Miksa, a hegedű-tanszakon Füredi Sándor és a czimba- i lom tanszakon Báron Margit.

— TÍZ éves találkozó. Azon ifjak, j kik ezelőtt tiz évvel a szatmári ref. főgimnáziumban tettek érettségit, az elmúlt szóm- baton tiz éves találkozót rendeztek Szatmá- rótt. Összesen tizenkettőn jelentek meg a találkozón, kiknek nevében dr. Vass Gyula nagybányai ügyvéd igen szép beszédben üd- | vözölte a rcf. gimnázium érdemes igazgató- ját: Borsos Benőt. Az ünnepségeket a Pau- 3 nonia éttermében fényes bankett zárta be. j ígéretet tettek, hogy 10 év múlva újra ta- j lálkozóra jönnek össze.

— Ki lesz a főispán? Miután ] Ivristóffy József belügyminiszter lett, aktuá- I lis a kérdés, ho^y ki leszen az utódja. A 1 „Szamos“ irányadó helyről nyert értesülés 1 alapján Majos Károly anyakönyvi felügye- 3 löt nevezi meg, mint aki arra az állásra ki I van szemelve, s miután újabban azt is erős- S sen hangoztatják, hogy Nagy László alis-a pán belügyi államtitkárnak van kiszemelve, ji s e végből fel is utazott Budapestre, annyi 9 bizonyos, hogy a közel napokban többféle j változásra lehetüuk elkészülve.

— A szatmárnémeti független- J ségi és 48-as kör vasárnap d. 0. tartotta I meg alakuló ülését, a mikor a választásokat I ejtette meg, amelynek eredménye a követ- kező: Tiszteletbeli elnök: Uray Géza, rea-9 des elnökök: dr. Kelemen Samu és Csomay

I Imre, ezenkívül 6 alelnök, 4 titkár, pénz- <1 tárnok és 100 tagú választmány. Disztago- s kul megválasztatlak: Kossuth Ferenc, gróf Apponyi Albert, gróf Károlyi István, gróf | Zichy Jenő, Benedek Jáuos, Gyapay Pál és 1 Mezőssy Béla. A kör alapszabályainak jóváhagyása után azonnal megkezdi működését. .

— A szatmári izr. filléregylet folyó hó 14-éu a Kossuth-kerti kioszkban. 1 fényesen sikerült táncmulatságot rendezett., I A tisztajövedelem a filléregylet szegényen segélyezésére, részben pedig az egylet tőkéjének gyarapítására fordittatik. Mindazoknak,-kik a jótékonycél érdekébeu a mulat- : ság (ikeréhez fáradozásaikkal és anyagi támogatásaikkal hozzájárulni szívesek voltak, ezúton is háláB köszönetét mond az fillér- 1 egylet elnöksége.

— Tűzoltóink nyári mulatsága. Úgy a hivatásos, mint az önkéntes tűzoltó egylet a nyár folyamán Szent István király ünnepén nagyszabású nyári mulatság rende- | zését vette tervbe. A mulatság, mely kü0^* Folytatás a mellékleten.