Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-11 / 15. szám

15-ik szám. Huszonkettedik évfolyam. Szatmár, 1905. április 11. táMad almi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. == A Z ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre . ‘ . 3 » | Egyes szám ára . 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona, -j SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János könyvnyomdája l'.ötvös-utcza 6 ik sz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 73. A Szerkesztő lakása* 1 Eöt í ös-utcza 19-ik szám. = HIRDETÉSEK = e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér.----- Hirdetések díjjal előre fizetendők. ___ ______________________________________:___________ Városi közgyűlés. Rövid tárgysorozat és semmi kü­lönös érdekes, egy óra alatt vége is- volt az egész közgyűlésnek, sőt ha egy pár felszólalás nem történik, még ha­marább is vége lett volna. A hitelesítő küldöttség kirendelése után olvastatott a polgármester havi jelentése, mely kezdetén beszámolt a tüzérségi és lovassági laktanya és a villamvilágitás rekonstrukcziója dolgá­ban történtekről, s azután áttért a csa­tornázás és vízvezetékre, szó szerint ezeket mondván: „Hovatovább elodázhatatlanná válik a vízmüvek kérdésének megoldása. A város közönségének egészséges jó ivóvízzel való . állandó ellátása eminens közegészségügyi követelmény, nemkülönben a csapadék és szenyvizehnek levezetése is, E célból a vízvezeték és csatornázás kiépítése kell, ihögy képezze egyik legfontosabb fel­adatunkat. * A legutóbbi tLztujitáskor elmondott ^székfoglaló beszédembem tett kijelentéshez híven állandó gondoskodásom tárgyát ké- íVpezta jvizveze+ék**és~itraaiomázás kétdése. Tájékozódtam minden irányban, tárgyal­tam hozzáértő szakemberekkel és vállal- .kozókkal. S most midőn a közfigyelem is- rmét e kérdés felé irányul, szükségesnek -tarlóm a T. Bizottságnak tudomására hozni, hogy. mig a közönség, miként öröm­mel tapasztalom, meleg érdeklődéssel vi­seltetik ezen fontos ügy iránt, addig a hatóság sem ül tétlenül, hanem minden lehetőt elkövet, hogy a dolgot közelebb vigye a megoldáshoz. TÁHCZA. Szomolnok és környéke.*) A közelmúltban Kovács igazgató ur a sziklás Norvégföldet mutatta be, a maga Igazi, fenséges vadságában, de biztosított bennünket arról, hogy bármily sajátszerü, elütő is a Norvégföld a hazaitól, még sincs ott semmi keresni valónk, ha tisztán csak a természet szépségeiben akarunk gyö­nyörködni. Valóban oly bájos, természeti ritkaságokkal gazdagon megáldott föld, mint édes hazánk, párját ritkitja egész földrészünkön. Hogy csak egy közeli pél­dával szolgáljak, rámutatok megyénk igazi gyöngyére, Felsőbányára I — Emlitsem-e, hogy ezen ősrégi bányaváros közvetlen 'környéke oly szép, hogy messze földön hozzá hasonlót nem egyhamar találunk? Emlitsem-e, hogy a határában emelked­nek ki a Rozsály, Guttin, a Fekete-hegy egetverő csúcsai, amelyek már maguk­ban is a természeti szépségeknek kiapad­hatatlan kincses bányái? Avagy fölsorol­jam-e Felsőbányának azon 30és egynéhány közeli kiránduló bolyét, amelyek mind­annyian testünk-lelkünk felfrissítésére szol­gálhatnak ? Nem felelek most e kérdések tömegére, csak rámutatok azon örvende tes tényre, hogy a nyaralók Felsőbányát *) Ä Kath. Kaszinó f. hó 2-áfi tartott esté­lyén 46 vetített kép bemutatásával felolvasta Dr. Schóber Emil. Mondanom sem kell, hogy a kivitel egyedüli nehézségét a pénzügyi kérdés1 megoldása képezi, mert ahoz alig fér két­ség, hogy a kérdéses vízmüvek létesítését kivétel nélkül mindnyájan óhajtanók. Az országos vizépitészeti igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztálya által készített és megküldött városi vízvezetéki és csatornázási tervek végrehajtása 1.950,000 koronába, tehát csaknem 2 millió koro­nába kerülne, mely összegnek az amorti­zációja a vízmüvek üzembentartási költsé­geivel évenkint 154.000 koronával terhelné meg a város közönségét. Egy a Deáktér, Széchenyi, Kazinczy és Rákóczy utcákra kiterjedő részteges. csatornázás, szivattyúteleppel, ’ vízvezeték nélkül is belekerülne 545.000 koronába, üzemtartása pedig csaknem annyiba, mint az általános csatornázásé. Sok haszna pe­dig nem lenne, mert ezen utcákban külön­ben is fedett csatornákon nyer levezetést a csapadék és szenyviz s a közegészségi és köztisztasági követelményeket ezek is kielégítik. A mérnöki hivataltól beszerzett szak- vélemény egyenesen ki is jelenti, hogy részleges csatornázás vízvezeték létesítése nélkül ez idő szerint nem áll érdekében a városnak. A kettőnek összekapcsolása esetén ismét a város pénzügyi helyzete nem bífjs * még az évi 15A.000 korona állandó kia­dást. Ehhezképest a mérnöki hivatal java­solja, hogy várjunk a vízművek létesítésé­vel, mig az avasi erdők értékesítéséből újabb fedezetet nyerünk, vagy mig a Tisza-szamosközi érdekeltség a Dezső-la-' poson át tervezett belvizicSatornát kiépíti, melybe a városi csatornázás betorkolható lenne és tetemesen leszállítaná a beruhá­zási költséget, amennyiben a szivattyú­telep felállításának szüksége elesnék. évröl-évre jobban látogatják, jobban meg­szeretik s mind többen sietnek olc9Ó pén­zen nyaralókat építeni, felhasználva a vá-. rós által nyújtott nagy fokú kedvezménye­ket. De most nem célom, hogy Felsőbá­nyát ösmertessem, egy messze, távol fekvő megyébe, a természeti szépségeiről kül­földön is méltán hires Szepességbe akarom önöket kalauzolni s e megyének, ha nem is a legszebb, de kétségkívül, egyik leg- bájosabb vidékét, a déli határán fekvő Szomolnokot -s közvetlen környékét aka­rom bemutatni. Kövessenek hát turista utamon, egyelőre a térképen. Reggel hat órakor Királyházának tartunk s onnan Sátoralja-Ujhelyre, majd Kassára érünk. Kassáról a Hernád völ­gyén keresztül a kis Margitfaluig visz a gőzös, ott átszállunk a gölnievölgyi vas útra, a mely este 9 óra után érkezik Szomolnokra. Térképünkön még azt is lát­hatják, hogy Szomolnok határában három megye találkozik, t. i. Szepes, Abauj és Gömör. Mindegyik a maga nemében igazi gyöngye a magyar földnek, nem csoda hát, hogy Szomolnok a turistának már fekvésénél fogva is változatosnál-változa- tosabb, szebbnél-szebb kiránduló helyek­kel szolgál. A sikföld egyhangúsága mindjárt Királyházánál ér véget. Itt találkozunk utunkban legelőször hegyekkel. Királyhá­zát t. hallgatóim közül bizonyára igen so­kan ösmerik, de csak kevesen tudják, hogy a képünkön látható várromok hazánk tör­ténelmében nem egyszer játszottak szere pet. Csak kevesen fovják tudni, hoszy Ki­Ezen javaslat szerint ismét ad graecas calendas halasztódnék el a vízvezeték és csatornázás ügye, vagy pegig abban a circulus viiiosusban forognánk, hogy részleges csatornái nem érdemes, — álta­lános csatornázást pedig nem tudunk tsinálni. A kivezető ut keresése céljából fel­kértem az össz'es hazai nagyobb városokat, 'melyek nálunk szerencsésebbek s tudo­másom szerint már be vannak rendezve '.vízvezetékre és csatornázásra, hogy meg­felelő szabályrendeleteiket küldjék el s közöljék, minő alapon létesítették vízmű- iveiket. Eddig megkaptam Brassó, Pozsony, ;Arad, Nagyvárad, Kassa és Szeged sza­bályrendeleteit. Tanácsjegyzőt megbíztam, hogy ezekből készítsen kivonatot s ha más oldalról is szerzek még ez irányban tájékozást, egy. kis tanulmányt fogok ki­dolgoztatni, mely megfelelőleg elkészítve alkalmas legyen a tárgyalásra. A beérkezett értesítésekből azonban eddig is tapasztaltam, hogy egyik város 1 nak vízmüve sincs magánvállalat kezében, hanem házilag kezelik, a beruházási költ­séget pedig-kölcsönből fedezik mindenütt, melynek törlesztését rend--zerint a város mint jogi személy, az érdekelt telektulaj­donosok és külömbség nélkül az összes adózók hozzájárulásával eszközük. Brassóban és Nagyváradon csak vízvezeték van, a csatornázás most van kiépítés alatt. A csatornahozzájárulási és vizhasználati dijak mindenütt analog ala­pon vannak megállapítva, czak a díjtéte­lekben van különbség. A csatornahozzá­járulási dijak a házbérjövedelem bizonyos százalékában határoztatnak meg; a viz­használati díjfizetés facultativ módon tör­ténik t. i. általány összegben vagy ahol megegyezés nem jön létre, az elhasznált vízmennyiség szerint. Pozsony város sza­rályháza a Felszásznak nevezett német telepből keletkezett. Később Nyalábházá­nak, végül Királyházának nevezték, ameny- nyiben rövid ideig uralkodott V. István királyunk gyakran tartózkodott itten s 1272-ben e miatt kiváltságokat is adott Királyházának. Vára is nem egyszer gaz­dát cserélt, de Zsigmond királyurík idejé­ben 1405-ben Perényi, Péter tulajdonába került s e tény alapította meg a Perényi- család későbbi hatalmát. Több ostromot is kiállott, de legnevezetesebb volt a hires Dózsa-féle parasztiázadás alatti, több hó­napig tartó', de eredmény telenül végződő ostrom. Királyháza még irodalomtörténe­ti leg is nevezetes. A legelső bibliaforditök egyike Komjáthi Benedek 1532-ben, a ki­rályházai várban, özv. Perényi Gáborné, Frangepán Katalin udvarában fordította le .Szent Pál leveleit. A várnak végórája 1671-ben, tehát ezelőtt 234 évvel ütött. I. Lipót ekkor rontatta le a Wesselényi- féle összeesküvés kapcsán. Azóta Király­háza romjai vérrel áztatott történelmünk néma tanújaként szerepelnek. De vonatunk halad, déltájt elhagyjuk a bájos fekvésű SátoraIja-Ujhelyt, majd dél­után a kuruc fővárosba, Kassára érünk s ezentúl a turista nem mozdul a vasúti kocsi ablakából, mert beértünk hazánk egyik: legszebb völgyébe, a Hernád­völgybe! Mélyen alattunk zugnak a Hernád habjai. Egyik merész forduló a másikat követi. Némelykor úgy véljük, hogy a to­rony magasságú sziklasor végkép «lzárja utunkat. Szemünk igazán gyönyörködik a bályrendelete a legtanulságosabb, ott a viz és világítási művek önállóan kezeltetnek a város többi vagyonától elkülönítve s kereskedelmi alapra vannak fektetve. A vízvezeték és csatornázás kérdése tehát állandó gondoskodásom tárgyát ké­pezi s minden igyekezetemmel rajta le­szek, hogy mielőbb konkrét javaslat alak­jában foglalkozhassunk azzal.“ Közgyűlés a jelentést dr. Kelemen Samu felszólalása után, ki a legköze­lebb történt csendőrt vérengzés jövő­beni megakadályozása tekintetében kért intézkedést, tudomásul vette. Teitelbaum Herman indítványát a csatornázás és vízvezeték tárgyában közgyűlés kiadta a tanácsnak, hogy a polgármesteri jelentésben jelzett intéz­kedéseknél vegye figyelembe. Az esküdtek alaplajstromát össze­állító küldöttségbe megválasztotta Mik- lusovszki Antal és Steinberger Éliás bizottsági tagokat. Tudomásul vette az erdei termé­kek számbevételét és a tanács jelenté­sét, hogy a pénztár megvizsgáltatván, minden rendben találtatott, s névsze­rinti szavazással határozott, hogy a köz­pénzek minő arányban és mely hely­beli pénzintézetekben helyeztessenek el. Elfogadta a főmérnök javaslatát a folyó évben végrehajtandó belkövezési munkálatokra és készítendő gyalogjá­rókra nézve. Kiutalt a Neuschloss ezég kérel­mére az erdővétel biztosítékául letett összegből 30 ezer koronát, s végül völgyet minden oldalról szegélyező ren­geteg üde, lombos erdőkben, melyek hely- lyel-közzel már fenyővel vannak tarkítva. Itt-ott egy egy szegényes tót falu is lát­szik, de már Aboson túl a magasabb he­gyek válnak uralkodóvá s turista lelkünk kitörő őrömmel üdvözli a képünk hátteré­ben szarv módjára merészen kihajló Sive- cet. Igazán szivszorongva nézzük égbe­törő, szakadozott, szürke mészkőszikláit, mig fülünket kellemesen érinti a Hernád habjainak zajgó, zúgó moraja, amelyek vad hegyi patak módjára, szikláról-szik- lára ugorva, száz meg száz sei löt, örvényt alkotva, sietnek a szoros völgyet elhagyni. Valóban olyan kép, melyet nem egy köny- nyen felejtünk el 1 Végre este kilenc óra után megérkezünk Szomolnokra, a hajdani hét szepesi bányavárosok egyikébe. Szomolnok múltja több mint 600 éves. Már 1255-ben szerepelt Wildbach néven. Róbert Károly királyunk 1327-ben bánya­várossá emelte s azóta bár fokozatosan emelkedett jólétben, gazdagságban, de az akkori időkre jellemzően, rendezetlen ha­tárviszonyok miatt, állandó villongások közt élt részint a jászói apátsággal, részint Torna és Krasznahorka várak uraival. Különösen sokat szenvedett 1550 után. Ez idötájt Mágócsy Gáspár volt a szomszé­dos Torna ura, aki a peres erdőrészekben elfogott szomolnoki bányászokat nemcsak levetkőztette, de fülüknél fogva a fákhoz szegeztette, vagy a tornai vár börtönébe vetette. Bebek Ferenc, Krasznahorka ura pedig meghagyta . várnagyának, hogy a szintén peres erdőkben elfogott szomolno­AZ*EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES'IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZÉR. . Kérjünk határozottan .. .. Ferencz József keserüvizet 1!

Next

/
Oldalképek
Tartalom