Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-11 / 15. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

Gyöngyösi Ferencznek a kért letelepe- | dési engedélyt megadta.

Más tárgy nem lévén, polgármester, ki a távollévő főispán helyett elnökölt, a közgyűlést 4 órakor berekesztette.

Színház.

Kedden ujjabb akvizíció bemutatása volt. Jáseai Olga lépett fel Echegnray „Mariannu“-jabau. Szimpatikus fiatal lány, nagy igyekezette], sok készültséggel és ambícióval játszott. .Látszik rajta, hogy van tehetsége, ami később feltétlenül ki fog alakulni. Mostani játékán azonban tnég nagyon megérzett a színi iskola ize. Mintha színi növendékek évzáró vizsgáját láttuk volna s ez esetben meg épen szó sem férhetne az ilyen játékhoz, sőt mint „talentumos növendék “-nek „szépen fejlett játéka“ ról 1< hetne beszélni. — De más az, mikor már egy fejlett ízlésű közönség elé lép valaki, mint kész szini aktor. Már akkor más, — szigorúbb, szemüvegen nézi játékát az ember. — így vagyunk Jászaival is. Drámai tehetsége ki fog fejlődni, lehet, hogy elég humar. De első sorban és főképen arra kell ügyelnie, hogy önállóságot, eredetiséget és természetességet vigyen bele játékába.

Szerdán „Kati bácsidnak volt a bemutatója. A darab jellemzésére C9ak annyit, hogy sok pikáns, sőt vastag dolgot láttunk uz idén is a színpadon, hanem az mind tojás a „Kati bácsi“-hoz képest. Ez n darab a kucagtató perverzitásnak nonplusultrája. Szinte drukkol az ember, hogy ha igy haladunk, hát legközelebb mi fog következni, mi minden naturáliákat fogunk látni a színpadon. — Csak azt tartom különösnek, hogy olyan beszédeket hallgatunk és olyan jeleneteket nézünk végig a szinházbun együtt hölgyek és urak, ur-leányok és ur-fiuk, a milyen beszéd kiakolbólitás terhével van eltiltva a társaságban. Együtt mulatunk a nőkkel olyan színpadi „szellemeskedé»eka-en, amiket „trágárság“-oknak minősítenének a szalonban. Hát furcsa biz ez! — Az előadás az elsők közé sorozható. Papir, Gerő Ida, Kendi, Kornai, Szőke, Solti mind legjobb igyekezettel játszottak és rém módon meg- kacagtutták az embert.

Csütörtökön Papir Sándor vette jól megérdemelt jutalmát „Lotti ezredeseidben telt ház előtt, mely nagyon sok tapssal és ajándékkal kedveskedett a jeles komikusnak, akinek tehetsége iránt mindenki elismeréssel adózik. Az előadás összevágó, gördülékeny volt.

Pénteken Kállai Kornélia lépett, közönségünk elé, hogy bemutassa, tud-e any- nyit, hogy énekesnője lehessen jövőre a társulatnak. A „Cigánybáródban játszotta Sznffit, amit — mindjárt megmondhatjuk, — mindkét énekesnőnk Hugonnai is, Solti is sokkal szebben énekelt, jobban játszott I meg. Hiszen meg van a hangja, de bizonytalan, tapógatózó. Benne is csak a szép jövőt lehet várni a gyenge jelen mellett. Es nem tartom mentségnek a Krémer kifogá- I sut, hogy a kisasszony most jött ki az akadémiából, másodszor van a színpadon s ép ezért nagy a lámpaláza. A közönség nem nézheti mindig az indokot, csak a felett ítélhet, megfelelö-e az illető. Es elvégre nem próba-szinpad a miénk, a hol a kezdők első gyermek-lépéseiket gyakorolják. Már pedig aki a három különböző Szuffit látta uz idén, elfogulatlanul mondhatja, hogy ez utolsó I volt az utolsó. Krémer erre is azt mondja, hogy majd meglássuk ebből lese valami. Pedig manapság már a „lese“-re felekezeti különbség nélkül vajmi keveset adnak. De hát adja az ég, hogy a kisasszonyból jctak- ugyan legyen valami!

Két szép estét szerzett a szatmári közönségnek gróf Fesztetics Andorné Dömjén Rózsa. Szombaton a „Váljunk el“ vígjátékban, vasárnap a „Cigány“-ban vendégszerepeit és csillogtatta előbbiben kedves egyéniségét, pajzán jókedvét, a másikban drámai tudását, játékának bensőségét, mindkettőben pedig kitűnő színpadra termettségét, alakitó művészetét. A „Váljunk el“-ben Krasznai volt érdemdús partnere, ki szépen játszotta meg szerepét. Szőke is nagyon jó volt. — Vasárnap a grófnén kívül Peterdi játékát élveztük. Kitűnő „Cigány“ volt. Élethű alakítása olyan remek volt, amilyet még tőle sem reméltünk. Minden mozdulata, szava, hangulyozása klasszikusan megfelelő volt. Igazi művész ő, akinek távozását valóban nagy veszteségnek tartjuk.

Hétfőn a „Fecskefészek“ ment újból, most is szép közönség előtt. Az előadás a szokott jó formában gördült le annak kivételével, hogy a lelket fenhangon a súgó öntötte bele a szereplőkbe.

Ngy.

Heti műsor.

Szerdán „János Vitéz“ operett. Csütörtökön Peterdi jutalom játéka „Teli Vilmos“ színmű. Pénteken „Mulató Istenek“ operett. Szombaton „Granadai vőlegény“ operett. Vasárnap délután „Czigány“ népsz. este buc<u előadás „János vitéz“ operett. Hétfőn az évadon kívül a karszemélyzet jutalom játéka „Diurnista“ énekes életkép.

kiaknak kezét, lábát vágassa le. Szomol- nok további történelméből érdemesnek tartom még felemlíteni, hogy a Csákyak tulajdonában levő bányák 1695-ben kincstári tulajdonná lettek s azok is maradtak 195 esztendőn keresztül. — A bányákat ugyanis 1890-ben a kincstár eladta a felsőmagyarországi bánya- és kohómü részvénytársaságnak. Felemlítem még, hogy II. Rákóczi Ferenc 1703 ban elfoglalta Szomolnokot. Bányaigazgatója Bertholdy László volt, aki pénzhiány miatt munkásait rézlapokkal fizette. Végre Rákóczi 1709-ben Hellenbach bárónak adta bérbe a bányákat 4o,ooo magyar forintért. Természetesen az 1711-iki szatmári békekötés után a bérlet is megszűnt.

Szomolnokot mindenekelőtt szép fekvése teszi kedvessé. Mint láthatják, mély völgyben fekszik, mely keletről nyugatfelé húzódik. E völgy legmélyebb pontján Szomolnok-pataka csörgedez. A völgybe, annak mindkét oldalán sűrűn egymás mellett párhuzamosan szintén keresztvölgyek nyílnak. Mindegyik völgyön egy-egy remek patak zuhog lefelé s mindegyik völgy szebbnél-szebb kirándulások helye. E völgyek vezetnek fel pompás fenyőerdőkön keresztül ama 1100, 1200, i3oo méter magas hegyekre, melyeknek töve, lába képünkön külön hegynek látszik s melyeknek gerincén, csúcsán minden képzeletet felül haladó messzilátást élvezünk.

E képünk Szomolnok keleti oldalát mutatja. A középen látható magas, kaszárnya- szerű ház a dohánygyár, nemcsak a városnak, de egy nagyon kiterjedt vidéknek legnagyobb jótevője. A benne dolgozó mintegy 700 munkásnő körülbelül 40 millió darab szivart készít. A gyártól jobbra, a völgy legmélyebb pontján láthatják szomolnokpatakát és az alsó várost. A háttérben nemcsak pompás fenyőerdö gyönyörködteti, de a hegyek oldalán, továbbá az előtérben elterülő, kitűnő füvet termő

mezőség is. E nagy kiterjedésű mezők rendkívül barátságossá varázsolják üde zöldjükkel a különben szűk völgyet. Széna- csináláskor a szomolnoki levegőt valóságos illatár özönli el, melyet a fenyvesek balzsama még csak tetemesen fokoz.

Szomolnok nyugati oldalát tekintve, a középen a 70 méternyi magas templomtornyot látjuk, melynek sisakja a rézmű- vességnek megtekintésre méltó remeke. Magát a restaurált templom belsejét művészi kivitelű falfestmények díszítik, amelyek méltó becsületére, dicséretére válnak a magyar festőművészeinek. A szivargyár mögött az alacsony Vereshegyet látjuk kiemelkedni, Szomolnok ősi bányászatának színhelyét. Át és át van fúrva régen elhagyott aknákkal, tárnákkal s azért csak némi elővigyázattal mászhatjuk meg. Tetejét pompás sziklataréj alkotja, melynek északi doldala torony mélységű, vadul szag gatott sziklafalakból áll. E nagyon keskeny sziklataraj tetejéről a városra pompás kilátást élvezhetünk. Bent a városban kevés a látnivaló. Egyedül a dohánygyár háta mögött eldugott, igénytelen külsejű ház, az úgynevezett nádorszinház, érdemel említést, mint a régi időknek egyik érdekes emléke. Amikor i8o5-ben a harmadik francia háborúban Napoleon porig alázta Ausztriát, József nádorunk az általános menekülés alkalmával jónak látta udvarát Szomolnokra költöztetni. A bányakincstár a nádor tiszteletére ezt az egyszerű házat színházzá alakitatta át. A színpad gazdagon el volt látva mostanáig megmaradt, szépen festett díszletekkel s egyéb felszereléssel. A vész elmúlta után, úgyszólván napjainkig a szomolnoki műkedvelők játszottak benne. Legutóbb a dohánygyár a környéken lakó munkásai számára a színházat népkonyhává alakította át, de mint sajnálattal értesültem, a népkonyha is megszűnt s most már csak négy fala hirdeti fényes múltját. (Folyt- köv.)

Apróságok.

Két régi jóbarát, a kik egymást már 25 éve nem látták, találkozik, s keresik a hasonlatosságot.

— Valami változás van rajtunk, de nem tudom mi lehet.

— Csuk annyi pajtás, hogy más a hajviseletünk. Mikor utoljára láttuk egymást, barna hajat hordtunk, s most minduketten szürkék vagyunk.

*

A politikai világban nincs semmi változás, minden úgy vah, a hogy eddig volt, hanem azt hiszem, hogy rövid idő alatt fog történni valami, mert, mint illetékes helyről értesültem, uz egyik helybeli politikai lapot, mely a válságnak miként leendő megoldására nézve egészen uj eszméket vetett fel, a kabinet-iroda megrendelte.

A legközelebbi vármegyei közgyűlésnek is megvolt a szenzációja; Lukács Konstantin beszédet tartott a román nyelv mellett, s akadt egy fiatal károlyi ügyvéd, a ki neki iguzut adott és felszólalt ilyen értelemben.

A felszólaló édes apja, a ki kir. közjegyző, nyomban kijelentette, hogy ezt a

beszédet hitelesítési záradékkal ném látja el.

#

Bögre ur régi cimborák társaságába indult egy kis esteli poharazásra. Felesége ijedten inti, hogy ügyeljen magára, sokat ne igyék, mert úgy talál járni, mint az a szegény ember, a kinek a csendőr a kezét levágta.

— Ne félj semmit, én mar intézkedtem, hogy ilyen ne történjék. Dávidot oda rendeltem.

*

Most már kezdek bízni benne, hogy a csatornázás és vízvezeték csakugyan megvalósul, ha részvénytársaság veszi az ügyet kezébe. Hanem a siker biztosítása céljából kívánatos volna, hogy a város nagy jutalmakat tűzzön ki azok részére, a kik a kibocsátandó részvényekből jegyezni fognak, mert erős a kételyem, hogy máskülönben ilyen bátor ember aligha fog akadni.

Demeter.

H I R E I N K.

— Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva.

— April 11. Ma vun az 1848-iki törvények szentesítésének 57. évfordulója. E napot az ország összes tanintézetei megszokták ünnepelni, s igy városunk iskoláiban is e napon iskolai ünnepélyeket rendeztek alkalmi felolvasás, ének és szavalatok tartásával.

— Iskolai ünnepély. Az 1848. évi korszakot alkotó események és az azt követő törvényalkotások 57-ik évfordulójának emlékére a róm. kuth, fiu-népiskola tanitó-tes- tülete ma d. e. 10 órakor a következő műsorral iskolai ünnepélyt rendezett: 1. A legelső magyar ember u király. Ének. 2. Alkalmi felolvasás, Bodnár A. tanító. 3. Magyar király himnusz. Ének. 4. Mi a haza? Szavalta Méder Nándor 2. u. tanuló. 5. Magyar vagyok. Szavalta ^Matolay Tibor 3. 0. tanuló. 6. Honfi dal. Ének. 7. Szózat. Szavulta Erdélyi László 4. o. tanuló. 8. Himnusz. Szavalta Roszipál Károly 6. o. tanuló. 9. Kölcsey — himnusz. Befejező ének.

— Személyi hírek. Kristóffy József, főjspáq f. hó 4-éu az esteli vonattal Szatmárra érkezett 8 innen f. hó 5-én a délutáni vonattal ment vissza Nagykárolyba. — Hámon József praelátus-kunonok Bajorország hires fürdőhelyére, Yörishofenbe utazott, hol hat hetet szándékozik tölteni. Útjában elkísérte Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki titkár ki azonban nehány nup múlva visszajön. — Papp Géza ’ városunk polgármestere e hó 4-én reggel a gyorsvonattal Budapestre utazott, hogy több városi ügyben, köztük az építendő tüzér és huszár laktanyák ügyében az illetékes helyen való személyes közbenjárásával a kedvező elintézést kieszközölje. A polgármester pénteken visszaérkezett városunkba.

— Egyhangú választás. A budapesti kerületi jelölő bizottságok a gör. kath. plébáuosi állásra valamennyien egyedül Melles Emilt jelölték, s a főváros 45 ös bizottsága Kléh István elnöklésével tegnap tartott ülésén szintén egyhangúlag őt jelölte, a miből most már bizonyos, hogy választása egyhangú lesz. A választás, mint tudjuk, a holnapi közgyűlésen fog megtörténni.

— A közigazgatási bizottság teg. nap d. e. 10 órakor tartotta e havi ülését a polgármester elnöklete mellett. JeleUvoltalc még: Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Yajay Károly tisztiügyész, Békéssy Géza árvuszékl tanácsos, dr. Jéger Kálmán főorvos, Kováca Béla kir. tanfelügyelő, Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató Kacsó Károly kir. főmérnök, Yárady Sándor kir. ügyész és Antal Dániel, Korányi János, Jákó Mihály, Jákó’' Sándor, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Kele- men Samu, dr. Tanódy Márton bizottsági tagok. A polgármester jelentése után, me- - lyet a bizottság tudomásul vett, s a melyből felemlítjük, hogy a kapitányi hivatal u lóhere és lucerna-mag kereskedőket inegvizs- , gálta és mindent rendben talált, követkéz-' tek az egyes előadók előterjesztései, a me-1 lyeket bizottság tudomásul vett. Mogemlit- jük a főorvos jelentéséből, hogy az elmúlt hóban csak 10 hevenyfertőző betegség fordult elő és pedig difién» 3, szamár;.urut 4, kanyaró 1, béltifuez 2, de mind felgyógyult, ' s hogy a statisztikai hivatal jelentése sze- 3 rint városunk egészségi állapota a törvény- 1 hatósági joggal felruházott városok között a lehető legkedvezőbb. Más tárgy nem lé- ’ vén, elnök az ülést 11 órakor berekesztette. 1

— Igazságügyi áthelyezések. Az' iguzságügymininzter ifjú Jákó Sándor mára- ? marosszigeti kir. alügyészt a szatmárnémetii kir. ügyészséghez saját kérelmére áthelyezte, továbbá Szűrnek Árpád ruhói kir. jáiásbiró- sági Írnokot, hasonminőségben a szatmári kir. törvényszékhez helyezte át.

— A hosszú szolgálat jutalma.

Szép ünnepség volt szombaton a helybeli cs. és kir közös laktanya udvarán. Ekkor tűzte ugyanis fel Löide őrnagy hazafias szellemű német nyelvű beszéd kíséretében ! Wegroszta Emánuel őrmester mellére az - ezüstérdemkeresztet, amit ő felségétől 30 { évi hü szolgálatáért kapott. — A kitüntetett őrmesterhez, valamint a kivonult legénység- ; bez Schulla főhadnagy magyarul, Widrigin.. főhadnagy románul tartott lelkesítő beszédet, 4

— Jut alom díj. A vallás és közok- j tatásügyi m. kir. miniszter Lichtschein La-J jós áll építészeti mérnököt, azon ténykedő- > séért, hogy a városunkban épült állt.miiskolák . felépítésénél oly nagy lelkiismeretű ellen- •! őrzést fejtett ki, 500 korona jutulomdijban részesítette.

— Kitüntetett tanítók. A vallás és közoktatásügyi miniszter u magyar nyelv ' sikeres tánitásának teljesítéséért Kuba Ágoston nagybatizi gör. kath, továbbá Fazeka« Lajos vámfalusi állami iskola igazgató tu-l -nitőt 100—100 korona jutulömdijjal tüntette ki, ugyancsak a fenti összeggel jutalmazta meg Pap Sándor kapnikbányai igu/.- gató taniiót azon ténykedéséért, hogy az ifjúsági egyesületet községében megalaki-*-. tóttá és annuk előrehaladásán nagyban fáradozott.

— Magyar hadbirák. A honvédelmi miniszter felszólítást intézett » jog-, végzett ifjúsághoz, hogy lépjen be szolgálat-! tételre a közös hadbíróságokhoz es szaporítsa a magyar elemet a hadbírói karban, ahol sajnos még mindig elenyészően csekély a magyarok száma. A honvédelmi minis/-; ter a hadbirói karba lépő ifjúságnak államsegélyt is helyez biztos kilátásba.

— Vármegyei közgyűlés volt f.

hó 6-án, melyen zajos nemzetiségi vita fejlődött. ki. Elsőben ugyanis Kisküküllő vármegye átiratát tárgyalták, hogy a vármegye írjon fel az iránt, hogy az állami népiskolákban az egész hitoktatást magyar nyelven, adják elő. Úgy ennél a tárgynál, valamint az uj népoktatási törvény elkészítésének megsűrgetésénél és uz állami iskolák építésének kérdésénél Lukács Konstantin gör. kath. lelkész szenvedélyes beszédekben kelt ki a hazafias indítványok ellen s túlzó nemzetiségi kitöréseivel magára zúdította a közbeszólások záporát és u kontra-felszólalásokat, Szégyen azonbun, hogy Lukácsnak elfogult és vad nemzetiségi rohamaiban magyar ember segítő társa is akadt. N. Szabó Albert ugyanis hasonló értelemben szólult fel, Lukács indítványát támogatta, vagyis a magyar nyelvű oktatás éllen agitált. A hazafias szellemű feliratot pártolták felszólalásaikban Nagy László alispán, Domahtdy Sándor, Kende Zsigtuond, Böszörményi Emil és még többen. Érdekes volt a N. Szabó Antal felszólalása, uki fiával szemben kifejtette magyaros álláspontját. Szavazásra került a dolog s Kisküküllő átiratát Lukács és társa, Szabó Albert 2 szavazata ellenében a köz- ! gyűlés nagy többsége magáévá tette 9 ha1 Folytatás a mellékleten.

Róth Fülöp kárlsbád

ajánljuk a t. vevő közönségnek mint • ”^| Közvetlen a PitTinoniö legolcsóbb bevásárlási forrást. === ===== szálloda mellett!

Szalmái* és vidéke legnagyobb czipőraktárn.

M-EOJ2RJK.I3ZTI2K!!! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes nri-, női- és gyermek valódi sehwro és box bőrből készült ezipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben-