Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-24 / 43. szám

Huszonkettedik évfolyam. 43-ik szám. Szatmár, 1905. október 24. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Közművelődésünk fejlődése. Irta: Molnár Viktor államtitkár. A népek élete akkor egészséges és az állami élet biztos, ha nagy nemzeti ideálok lelkesítik az embereket, ame­lyek az emberek sajátságos elégületlen- ségét a fennálló renddel a jövőre irá­nyozzák és ezáltal a fokozatos hala­dást biztosítják. A mindinkább szélesebb alapokra kerülő állami és társadalmi élet esz­ményei között a legnépszerűbb és leg­természetesebb ideál az, amely az em­bertömegek szellemi, erkölcsi és eszté­tikai nevelését egyetemessé és általá­nossá akarja tenni. Különös nagy átalakitó hatással van az egész társadalomra a művelt­ség és a tudomány, mert a vagyon mellett a műveltség az, amely az em­bereket az ugyhevezett felső és alsó társadalmi osztályokra szétválasztja és kétségtelen, bár kevéssé szökik szembe, hogy a műveltség milliomosai ép olyan veszélyesek lehetnek a társadalmi rend egészséges fejlődésére, mint a túl nagy vagyon birtokosai. A művelődési mozgalmak között amelyek az utolsó évtizedben Európa- szerte elterjedtek, a legjelentősebb az a törekvés, hogy a tudomány éredmé- nyeinek népszerűsítésén túl maga a tu­dás terjesztése, az elismert igazságok tanulmánya szolgálatába álljon a nem­TÁRCZA.- - ­Egy eljegyzési hírre*) (Tanácsok egy fiatal barátomnak.) Mielőtt elvennéd, akit kiszemeltél: Tapogass jól végig a szivén, a lelkén. Nézd ki a szeméből, tud-e álmodozni ? S szokott-e patyolat ágyán imádkozni ? Ha a mezőn jártok : kap-é a' virágon ? Megáll-e a szeme a vadrőzsaszálon ? Fitymálva, kicsinylőn nem mondja-e rájuk : Hogy csak az álóék az igaz virágok. Ha jártok az utcák nagy forgatagába, Es nyújtja félétek kis kezét az árva : Vet-e legalább rá, szive melegéből, Egy szánó pillantást szépséges szeméből ? — Adj dalt a kezébe, gyöngytiszta sorokból, Amelytől a szivünk érzése kicsordul, Amelytől az ember, mintha jobbá lenne...... Megtudju-e lelkét fiiröszteni benne ? S amig beszélsz neki az édesanyádról, Egyszerű, parasztos, nádas hajlékáról, Odahuzó szived minden melegével; — Gyönyörű kis .fejét nem forditja-é el ? Oh, mert ha a szivét helyén nem találnád, Hasztalan számítod minden gazdagságát, Hasztalan álmodnád a leggyönyörűbbnek : — Küld neki vissza az arany jegygyűrűdet 111 Szabolcska Mihály. *) A' Szanatórium Naptárból. zeti élet szorosabb egységének, és elő­segítse nyugodt, háboritlan kialakulását. A néplélek minden időben mint­egy ösztönszerüleg kereste a széthúzó egyéni törekvések közepette az össze­kötő kapcsokat. Régibb időben a val­lásos eszmék voltak nagy keltő hatás­sal a nemzeti érzületre; majd az iro­dalom, költészet és művészet kerültek bensőbb kapcsolatba a néplélek ter­mékeivel;. a monda, a népköltés és háziipar elemeivel is nyertek nagy je­lentőséget a nemzeti lét harcában. Tagadhatatlan azonban, hogy a vallás, bár őszinte alázat és ájtatos buz- góság nagyobb közösségben is nyilvá­nulhat, mégis inkább az egyes lélek boldogulását és üdvözülését veszi célba és azért a vallást a társadalmi és ál­lami rend alapjául és nem céljául kell kitűznünk, mert egyetemes jellege, mint összekötő kapocs az idők folyamán el­halványult ; költészet és művészet pe­dig, amennyiben remekeik főleg alko­tóik egyéniségének kifejezői, számot tartanak a rokon egyéni érzület vissz­hangjára, de csak válságosabb vagy ünnepiesebb helyzetekben válhatnak az egész népet lelkesítő szózattá és cse­kély befolyással vannak a szociális erőviszonyokra. Egyedül a tudomány egyetemesebb érvényű, értelmes bizo­nyításon alapuló eredményeitől vár­hatni, hogy oly egyesitő meggyőződés­nek legyenek alapjai, aminö nélkül a rendekre, osztályokra tagölt társadalom egységes nemzeti életet nem folytathat. Úti jegyzetek. Irta: Tanódy Endre. IV. (Folytatiís.) A liége-i kiállítás. — Utazás Brüsselbe. A mit a congresslts le nem foglalt, azt az időt a kiállításon töltöttük. A con- gressu* nem hagyhatott elég kevés időt, ehez a kis kiállításhoz. Viczinális kiállítás volt. A liége-i városi tanács nyilván össze­ült és azon gondolkozott, hogy miként le­hetne a polgárságot is meggazdagitani ? (Miután a tunács inár meggazdagodott), így juihtltak a kiállítás eszméjéhez, a mely az ő szempontúkból valószínűleg be is vált. A jó liége^ik ott tartottak, hogy nem is szégyelték magukat. Egyszer nem volt nálam belga pénz és a pinczérnél akartam magyar pénzt beváltani. Az ár­folyamot háromszorosan meghaladó disá- gióval akarta csak beváltani. — Hallja, hát hogy mer maga ilyen szemérmetlenül kis összeget kínálni ? — kérdezem tőle. — Kérem, hiszen kiállítás van — volt a válasz. A jó liégeik tehát azt hitték, hogy az ő kiállításuk az egész világvaluta ké­pét megváltoztatta. Hanem a közönség képét csakugyan hosszúra változtatta. Ez az alapja tehát annak a törekvés­nek, mely elég jellemzően, Angliából indult ki, a modern állami életnek ős hazájából, hogy bevigye az elméleti ta­nulmány szeretetét és a tudás felvilá­gosítását a nép minden rétegébe és a tudomány meg a műveltség iránti sze- retetet és becsülését a nép minden ré­tegében ébren tartsa. Nálunk a Szabad Lyceum szer­vezése indította meg a mozgalmat és elsősorban a középosztály köreire kí­vánt hatni. Majd inkább idegen pél­dákon igazodva, folytatódott a mozga­lom a Szabad Egyetem munkásságá­ban és legújabb ily hajtása, a Népaka­démia néven, kiválóan az alsóbb réte­geket törekszik bevonni az olynemü tanulmányba, mely nem csak a közel fekvő hasznosságot, hanem a szellemi közösség ápolását, a művelődés áldá­saiban való tudatos részvételt tekinti céljának. Kétségtelen, hogy a szabad intéz­mények mind e három ágú és fokú munkásságára szüksége van — a szo­rosabb szervezetüeken kívül a közmű-- v,>Jr?)désí>ek Az alsóbb néposztályok rászorul­nak — az iskolai tanításon túl — szükkörü tapasztalataik bővítésére. Föl kell előttük tárni legalább is hazánk természetes viszonyainak kevésbbé is­mert tényeit, nemzeti történelmünknek, irodalmunknak és művészetünknek ta­nulságos és lelkesítő adatait; majd az idegen országok és nemzetek példáinak Mert bizony a kiállítás — ha első­rangú is — untatja a nagy közönséget. Csak a szakember élvezheti — a szakmá­jába vágó csoportokat. Hát mégha nem is elsőrangú és óri­ási nagy csűrökben száz meg száz négy­szögölnyi területeken nincs más, mint üres Mercier és Pomery pezsgős üvegek. Nem ér az üresen semmit. A kiállítás lényegét az iparcsarnok tette ki; annak a velejét a franczia müipar. — Bútor, ékszer és toi­lette rendkívüli mennyiségben és minőség­ben. Hiába, a müipar uj érájába hiányzik az az aristokrátikus biztonság, a mit a müipar százados traditiója magán hord. A letűnt fényes korok emlékére, a Lajos-világ képe testesül meg mesterkélt formáiban és van benne valami abból a bizonyos kimondhatatlanból, a mit nem válogatott kifejezéssel az „előkelőség masz­lagénak“ lehetne nevezni. Francia regényekben olvasható X. Márkiról, vagy Beniczkynénél J. úrról, hogy úgy tudta magát meghajtani, vagy úgy tudott egy dáma karosszékének a támlájára könyökölni, mint senki más, s hogy ez a mozdulata őt bizonyos maga­sabb, eszményibb személyiséggé avatta. Nem vitás, hogy X. Márki és J. ur egyébbként igen csekély jelentőségű, üres legények lehettek, — sőt valának — s hogy kocsisaik és árendásaik lélekvilága emberi tartalom és gazdagság tekinteté­ben az övéket messze fölülmúlta. És mé­gis volt bennük“valami]Jmisztificált,|valami bemutatásával alkalmat kell nyújtani összehasonlításra ős közállapotaink szük­séges bírálatára, hogy gondolkodva és okulva vehessen részi népünk minden fia a kívánatos és folytonos haladás munkájában. Középosztályunk műveltsége, ha itt-ott talán külső máz tekintetében javult is, nagyon is szükségét láthatja a szélesebb körű tájékozódásnak a tu­dományos kutatás megállapodott fo­galmi eredményei, valamint igazságai­nak és tételeinek rendszeres kapcsola­tai körül. Mai nap, az élet bonyodal­maiban, ilyen eligazodás hiányában, összefoglaló elmélkedő képesség nélkül tudatos közreműködést nem várhatunk a nemzetek nagy versenyében közép- osztályunktól, amelyre pedig nemze­tünk jövője alapítva van. S végre még azok is, akik tudományosabb előké­születtel léptek pályájukra, nem lehet­nek el a tudományoknak a folyton gyarapodó felfedezésekkel járó nagy át­alakulásában, az uj problémáknak és módszereiknek pontos ismerete nélkül. Szükséges, hogy a mindennapos gya­korlatban el ne tévedjenek, hogy azok részéről, akiknek feladata a tudás ha­gyományainak megőrzése mellett a tu­domány továbbvitele, a főiskolák tanárai részéről időnkint bepillantást nyerjenek a tudós vizsgálat műhelyébe és hogy ez utón fönntartassék a tudós pályák közössége. íme, körvonalakban a három, már megalakult intézmény, a Népakadémia, megtévesztő fölény — az „előkelőség maszlaga“, a semminek mesteri grup- pirozása. Ilyen benyomást tett rám a francia bútoripar művészi kivitele is. Sohasem ál­modoztam olyan kandalóról a melynek szögletében egy „Louis“ vagy „directoire“ karosszék kacskaringózik ; halhatatlan mü­veimet sem szeretném egy ezer dombos- völgyes Louis XV. íróasztalon megalkotni. De elismerem a francia stilus formái­nak meg nem közelitett kecsességét, soha csődöt nem mondó biztonságát, a mit minden léleknélküli alkotásnál természe­tesnek találok, mert az egész mindenség nyugalmába a lélek és az öntudat töpren­gése vitte be az ingadozást. t A párizsi nagy szabó cégeknek mintegy negyven üvegkirakata foglalta el a csarnok bejáratát. Legalább 80—ioo viasz baba termetén csillogott a toilette — költészet megannyi remeke. Nem adatott nekem az a művészet, a mit a ruhaleirás mestersége megkíván, s a mi a nőknek különös kiváltsága. Öt perc után sem tudtam volna csak egyet is visszaadni belőlük ; most már épen nem. De arra emlékszem, hogy sem a színekben, som a formákban nem volt egyetlen gixer sem; nem viritott.ott sem­mi, a legpompásabb toilette is egyszerü- j nek és természetesnek látszott; a legegy­szerűbb is fényesnek és pompásnak. Hi­szen épen ebben áll a jó ízlés mestertu- * dása. A legnagyobb^érdeklődés és rokon­Roth Fulop karlsbadí czipőraktárát Közvetlen a Pannónia * — szálloda melletti ajánljuk a t. vévé köxonsegpnek mimt a legolcsóbb bevásárlási forrást, .-r'affs­Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. | 9IE€}£BK£ZT£K!!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik

Next

/
Oldalképek
Tartalom