Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-24 / 43. szám
Huszonkettedik évfolyam. 43-ik szám. Szatmár, 1905. október 24. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Közművelődésünk fejlődése. Irta: Molnár Viktor államtitkár. A népek élete akkor egészséges és az állami élet biztos, ha nagy nemzeti ideálok lelkesítik az embereket, amelyek az emberek sajátságos elégületlen- ségét a fennálló renddel a jövőre irányozzák és ezáltal a fokozatos haladást biztosítják. A mindinkább szélesebb alapokra kerülő állami és társadalmi élet eszményei között a legnépszerűbb és legtermészetesebb ideál az, amely az embertömegek szellemi, erkölcsi és esztétikai nevelését egyetemessé és általánossá akarja tenni. Különös nagy átalakitó hatással van az egész társadalomra a műveltség és a tudomány, mert a vagyon mellett a műveltség az, amely az embereket az ugyhevezett felső és alsó társadalmi osztályokra szétválasztja és kétségtelen, bár kevéssé szökik szembe, hogy a műveltség milliomosai ép olyan veszélyesek lehetnek a társadalmi rend egészséges fejlődésére, mint a túl nagy vagyon birtokosai. A művelődési mozgalmak között amelyek az utolsó évtizedben Európa- szerte elterjedtek, a legjelentősebb az a törekvés, hogy a tudomány éredmé- nyeinek népszerűsítésén túl maga a tudás terjesztése, az elismert igazságok tanulmánya szolgálatába álljon a nemTÁRCZA.- - Egy eljegyzési hírre*) (Tanácsok egy fiatal barátomnak.) Mielőtt elvennéd, akit kiszemeltél: Tapogass jól végig a szivén, a lelkén. Nézd ki a szeméből, tud-e álmodozni ? S szokott-e patyolat ágyán imádkozni ? Ha a mezőn jártok : kap-é a' virágon ? Megáll-e a szeme a vadrőzsaszálon ? Fitymálva, kicsinylőn nem mondja-e rájuk : Hogy csak az álóék az igaz virágok. Ha jártok az utcák nagy forgatagába, Es nyújtja félétek kis kezét az árva : Vet-e legalább rá, szive melegéből, Egy szánó pillantást szépséges szeméből ? — Adj dalt a kezébe, gyöngytiszta sorokból, Amelytől a szivünk érzése kicsordul, Amelytől az ember, mintha jobbá lenne...... Megtudju-e lelkét fiiröszteni benne ? S amig beszélsz neki az édesanyádról, Egyszerű, parasztos, nádas hajlékáról, Odahuzó szived minden melegével; — Gyönyörű kis .fejét nem forditja-é el ? Oh, mert ha a szivét helyén nem találnád, Hasztalan számítod minden gazdagságát, Hasztalan álmodnád a leggyönyörűbbnek : — Küld neki vissza az arany jegygyűrűdet 111 Szabolcska Mihály. *) A' Szanatórium Naptárból. zeti élet szorosabb egységének, és elősegítse nyugodt, háboritlan kialakulását. A néplélek minden időben mintegy ösztönszerüleg kereste a széthúzó egyéni törekvések közepette az összekötő kapcsokat. Régibb időben a vallásos eszmék voltak nagy keltő hatással a nemzeti érzületre; majd az irodalom, költészet és művészet kerültek bensőbb kapcsolatba a néplélek termékeivel;. a monda, a népköltés és háziipar elemeivel is nyertek nagy jelentőséget a nemzeti lét harcában. Tagadhatatlan azonban, hogy a vallás, bár őszinte alázat és ájtatos buz- góság nagyobb közösségben is nyilvánulhat, mégis inkább az egyes lélek boldogulását és üdvözülését veszi célba és azért a vallást a társadalmi és állami rend alapjául és nem céljául kell kitűznünk, mert egyetemes jellege, mint összekötő kapocs az idők folyamán elhalványult ; költészet és művészet pedig, amennyiben remekeik főleg alkotóik egyéniségének kifejezői, számot tartanak a rokon egyéni érzület visszhangjára, de csak válságosabb vagy ünnepiesebb helyzetekben válhatnak az egész népet lelkesítő szózattá és csekély befolyással vannak a szociális erőviszonyokra. Egyedül a tudomány egyetemesebb érvényű, értelmes bizonyításon alapuló eredményeitől várhatni, hogy oly egyesitő meggyőződésnek legyenek alapjai, aminö nélkül a rendekre, osztályokra tagölt társadalom egységes nemzeti életet nem folytathat. Úti jegyzetek. Irta: Tanódy Endre. IV. (Folytatiís.) A liége-i kiállítás. — Utazás Brüsselbe. A mit a congresslts le nem foglalt, azt az időt a kiállításon töltöttük. A con- gressu* nem hagyhatott elég kevés időt, ehez a kis kiállításhoz. Viczinális kiállítás volt. A liége-i városi tanács nyilván összeült és azon gondolkozott, hogy miként lehetne a polgárságot is meggazdagitani ? (Miután a tunács inár meggazdagodott), így juihtltak a kiállítás eszméjéhez, a mely az ő szempontúkból valószínűleg be is vált. A jó liége^ik ott tartottak, hogy nem is szégyelték magukat. Egyszer nem volt nálam belga pénz és a pinczérnél akartam magyar pénzt beváltani. Az árfolyamot háromszorosan meghaladó disá- gióval akarta csak beváltani. — Hallja, hát hogy mer maga ilyen szemérmetlenül kis összeget kínálni ? — kérdezem tőle. — Kérem, hiszen kiállítás van — volt a válasz. A jó liégeik tehát azt hitték, hogy az ő kiállításuk az egész világvaluta képét megváltoztatta. Hanem a közönség képét csakugyan hosszúra változtatta. Ez az alapja tehát annak a törekvésnek, mely elég jellemzően, Angliából indult ki, a modern állami életnek ős hazájából, hogy bevigye az elméleti tanulmány szeretetét és a tudás felvilágosítását a nép minden rétegébe és a tudomány meg a műveltség iránti sze- retetet és becsülését a nép minden rétegében ébren tartsa. Nálunk a Szabad Lyceum szervezése indította meg a mozgalmat és elsősorban a középosztály köreire kívánt hatni. Majd inkább idegen példákon igazodva, folytatódott a mozgalom a Szabad Egyetem munkásságában és legújabb ily hajtása, a Népakadémia néven, kiválóan az alsóbb rétegeket törekszik bevonni az olynemü tanulmányba, mely nem csak a közel fekvő hasznosságot, hanem a szellemi közösség ápolását, a művelődés áldásaiban való tudatos részvételt tekinti céljának. Kétségtelen, hogy a szabad intézmények mind e három ágú és fokú munkásságára szüksége van — a szorosabb szervezetüeken kívül a közmű-- v,>Jr?)désí>ek Az alsóbb néposztályok rászorulnak — az iskolai tanításon túl — szükkörü tapasztalataik bővítésére. Föl kell előttük tárni legalább is hazánk természetes viszonyainak kevésbbé ismert tényeit, nemzeti történelmünknek, irodalmunknak és művészetünknek tanulságos és lelkesítő adatait; majd az idegen országok és nemzetek példáinak Mert bizony a kiállítás — ha elsőrangú is — untatja a nagy közönséget. Csak a szakember élvezheti — a szakmájába vágó csoportokat. Hát mégha nem is elsőrangú és óriási nagy csűrökben száz meg száz négyszögölnyi területeken nincs más, mint üres Mercier és Pomery pezsgős üvegek. Nem ér az üresen semmit. A kiállítás lényegét az iparcsarnok tette ki; annak a velejét a franczia müipar. — Bútor, ékszer és toilette rendkívüli mennyiségben és minőségben. Hiába, a müipar uj érájába hiányzik az az aristokrátikus biztonság, a mit a müipar százados traditiója magán hord. A letűnt fényes korok emlékére, a Lajos-világ képe testesül meg mesterkélt formáiban és van benne valami abból a bizonyos kimondhatatlanból, a mit nem válogatott kifejezéssel az „előkelőség maszlagénak“ lehetne nevezni. Francia regényekben olvasható X. Márkiról, vagy Beniczkynénél J. úrról, hogy úgy tudta magát meghajtani, vagy úgy tudott egy dáma karosszékének a támlájára könyökölni, mint senki más, s hogy ez a mozdulata őt bizonyos magasabb, eszményibb személyiséggé avatta. Nem vitás, hogy X. Márki és J. ur egyébbként igen csekély jelentőségű, üres legények lehettek, — sőt valának — s hogy kocsisaik és árendásaik lélekvilága emberi tartalom és gazdagság tekintetében az övéket messze fölülmúlta. És mégis volt bennük“valami]Jmisztificált,|valami bemutatásával alkalmat kell nyújtani összehasonlításra ős közállapotaink szükséges bírálatára, hogy gondolkodva és okulva vehessen részi népünk minden fia a kívánatos és folytonos haladás munkájában. Középosztályunk műveltsége, ha itt-ott talán külső máz tekintetében javult is, nagyon is szükségét láthatja a szélesebb körű tájékozódásnak a tudományos kutatás megállapodott fogalmi eredményei, valamint igazságainak és tételeinek rendszeres kapcsolatai körül. Mai nap, az élet bonyodalmaiban, ilyen eligazodás hiányában, összefoglaló elmélkedő képesség nélkül tudatos közreműködést nem várhatunk a nemzetek nagy versenyében közép- osztályunktól, amelyre pedig nemzetünk jövője alapítva van. S végre még azok is, akik tudományosabb előkészülettel léptek pályájukra, nem lehetnek el a tudományoknak a folyton gyarapodó felfedezésekkel járó nagy átalakulásában, az uj problémáknak és módszereiknek pontos ismerete nélkül. Szükséges, hogy a mindennapos gyakorlatban el ne tévedjenek, hogy azok részéről, akiknek feladata a tudás hagyományainak megőrzése mellett a tudomány továbbvitele, a főiskolák tanárai részéről időnkint bepillantást nyerjenek a tudós vizsgálat műhelyébe és hogy ez utón fönntartassék a tudós pályák közössége. íme, körvonalakban a három, már megalakult intézmény, a Népakadémia, megtévesztő fölény — az „előkelőség maszlaga“, a semminek mesteri grup- pirozása. Ilyen benyomást tett rám a francia bútoripar művészi kivitele is. Sohasem álmodoztam olyan kandalóról a melynek szögletében egy „Louis“ vagy „directoire“ karosszék kacskaringózik ; halhatatlan müveimet sem szeretném egy ezer dombos- völgyes Louis XV. íróasztalon megalkotni. De elismerem a francia stilus formáinak meg nem közelitett kecsességét, soha csődöt nem mondó biztonságát, a mit minden léleknélküli alkotásnál természetesnek találok, mert az egész mindenség nyugalmába a lélek és az öntudat töprengése vitte be az ingadozást. t A párizsi nagy szabó cégeknek mintegy negyven üvegkirakata foglalta el a csarnok bejáratát. Legalább 80—ioo viasz baba termetén csillogott a toilette — költészet megannyi remeke. Nem adatott nekem az a művészet, a mit a ruhaleirás mestersége megkíván, s a mi a nőknek különös kiváltsága. Öt perc után sem tudtam volna csak egyet is visszaadni belőlük ; most már épen nem. De arra emlékszem, hogy sem a színekben, som a formákban nem volt egyetlen gixer sem; nem viritott.ott semmi, a legpompásabb toilette is egyszerü- j nek és természetesnek látszott; a legegyszerűbb is fényesnek és pompásnak. Hiszen épen ebben áll a jó ízlés mestertu- * dása. A legnagyobb^érdeklődés és rokonRoth Fulop karlsbadí czipőraktárát Közvetlen a Pannónia * — szálloda melletti ajánljuk a t. vévé köxonsegpnek mimt a legolcsóbb bevásárlási forrást, .-r'affsSzatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. | 9IE€}£BK£ZT£K!!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik