Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-24 / 43. szám

3ZATMAR a Szabad Lyceum és Szabad Egyetem külön sajátos feladatának egymást segítő és kiegészítő működésének jellemzése. Ezen intézmények között és mel­lett működik az Uránia Magyar Tu­dományos Egyesület és az Uránia Ma­gyar Tudományos Színház, amelyek szélesebb körű szervezetüknél és sokol­dalú eszközeiknél fogva a fent előso­rolt intézmények között országos jelen­tőségűek nemcsak azért, mert egyete­mes jellegüknél fogva az egész ország­ban egymagukban állanak, hanem kü­lönösen azért, mert működésűket az egész országra, a fővároson kivül nem­csak az ország minden városára már kiterjesztették, hanem az ország leg­kisebb községébe is eljutnak felvilágo­sító, oktató és nemesítő tevékenysé­gükkel. Egy kis perpatvar. (A november 4-iki hangverseny érdekében.) Azt írja a Szamos vasárnapi számá­ban, hogy nemsokára filharmonikus estély lesz Szatmáron. Engedjen meg kedves kollégám a tollasok közt, de rosszul szolgálta ilyen formába öltöztetett hírével azt az ügyet, amelynek a támogatását célozta vele. Az ég szerelméért, hova gondolt, mi­kor ezt a klasszikus nevet adta a dolog­nak? hát nem tudja, hogy nálunk még mindig dicsekedve hirdetik az emberek, Jiogy nem értik a klasszikus zenét ? Ez különben igaz is, nem is, ahogy ves«zük. Tény, hogy kellő képzés és elegendő hallás hijjával nem értjük a nagy ze­nészeknek, sem mint szerzőnek, sem mint előadóknak a művészetét. Viszont azonban (és itt a nagy téve­dés bökkenője) nem áll az, hogy nem éreznők és nem élvezhetnők a meg­felelő tanulmány és gyakorlat nélkül a legművészibb darabot is jó előadásban. Addig is, amig most sarjadzó emberi nemzedékünk majd szomjuhozni és szür- csölni fogja a zene élvezetét, nékünk hír­lapíróknak szabad, sőt kötelességünk, minden kieszelhető csalafintasággal elcsá- bitani-zHrótöirség éiemedettebb részét, hogy a harmónikus hangvilágban keressen egy kis gyönyörűséget. Mert, hogy megtalálja, az kétségtelen. Volt alkalmam erről egy­néhányszor meggyőződni, mikor a fent elárult fogással meglehetős számú ember társamat csaltam el egy-egy hangversenyre. Sokan álmélkodva jöttek rá a furcsa tudatra, hogy őket elbűvölte a klasszikus zene, amitői azelőtt mint mumustó! futottak. Erősen hiszem azért, hogy most is úgy lesz. Annál inkább hiszem ezt, mert a legközelebbi hangversenyen a hegedü- és zongoraszámok egy részét a honvéd­zenekar fogja kisérni, ami rendkívül fokozza az előadás hatását. Lesz ezenkívül magán zongoraszám, hegedű zongorkisérettel és a zenekarnak is két külön száma. A magánhangszereken Ben kő és Füredi zenetanáraink fognak játszani, akiket mindig nagy élvezettel hallgatott a közönségünk, jóllehet ezek az urak csak szenv azonban a japán csoport felé fordult. Mi mindent tudnak összeszőni ezek az em­berek a felkelő nap sugarából I Tengereik páráján átszürődő fényfonalakból! Ki leheli lebegő, délibábos színeiket ? Úszó, testnélküli formáikat honnan veszik ? Diszkrét tündérviláguk, ártatlan kép­zeletük gazdagsága miféle erőből táp­lálkozik ?" Milyen szép, milyen gyönyörű világ lehet, a melynek művészete ilyen tükör­képet mutat! Nem időzhetek részletezésé­nél, de az önérzetet, a mit a japán inven- tió, színek és formák szemlélete gerjeszt, egy üvegház melegéhez hasonlíthatnám, a melynek párájában halvány sárga virágok tenyésznek. A melyben szemünk elveszti bizton­ságát és víziókba téved; nem látja a mi van — és látja a mi nincs. Érzékelésünk ellankad, ellenőrizni a a valóságot nem akarja és hisszük, hogy vannak végnélküli vonalak, fénynélküli árn>ékok és árnyéknélküli fények. Valami ilyes hangulatban ringatja az embert a japán fantázia megtestesülésének hatása. A selyemszövésük legbámulatosabb. Nincs az a művészi ecset, a mely a japán paravent-ok, legyezők és falidiszek árnya­lását utánozni tudná. Úgy csillog a haj­szál vékony szálak szövedéke, mint mikor őszinapfényben ezüst fonalu békanyálat bogoz össze a levegő hullámzása. (Folytatjuk.) klasszikus darabokat játszottak — kiasz szikusan. aps Ne hallgasson hát a köronség a Sza mos tulmagas címzésére, hanem higyje el hogy nagy élvezetben lesz része, ha eljön november 4-én a színházba. Én abban is bizom, hogy a jelenglegi összezördülés után a rnegbékülés örömérzetével fogok a vén Szamos nyakába borulni, akinek meg­lesz az elégtétele, hogy publikumunk a filharmonikus estélyekre is eljár. Minthogy pedig nálunk a hangver­seny látogatása valami uj dolog még, tán nem ildomtalanság tőlem, erre nézve né- ha'ny uijmutn'tást ideiktatni. A jövedelem javarésze a zeneiskola pénztárába foly. Ezért a célért tán egy kis unalmat is érdemes elszenvedni. Majd nem harmad félszáz zenenöveu- dékünk hatalmas ösztönzést kap a hala­dásra, ha mesteri előadást hall — a saját mestereitől. A többi iskolák vezetőit nem sértem meg a feltevéssel, hogy örömest figyel­meztetik növendékeiket, hogy a zene- hangversenyben valamilyes gyönyörűséget találnak. Talán sok vezető maga is meg­kóstolhatná. A divatkedvelők részére hadd áru­lom el, hogy divat: élegánciából is járni a hangversenyekre, még ha nem is ked­veljük. Nem a legszégyenletesebb csalás a tiszta reálitások mai világában. Végül még egy valóban biztató ki­jelentés. Annak, aki azzal jelentkezik nálam, hogy 11 hangverseny nem érte meg a pénzt, egy fillérig megtéritem a beléptidijját. Verus. Gabonaraktár szövetkezetek Nálunk Magyarországon is kezdenek érdeklődni a gabonaraktár szövetkezetek intézménye felől. Német ország, mely a téren vezető Európában, ma már 176 ga­bonaraktár szövetkezettel működik, melyek az 1902. évben 3 és fél millió métermázsa gabonát értékesítettek, körülbelül 50 millió márka értékben. Darányi Ignác, minisztersége ide­jében foglalkozott e kérdéssel, állami tá­mogatással kiküldte La eh ne Hugót, az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gatóját, jelenleg országgyűlési képviselőt Németországba, hogy az ott létesített sző vetkezeteket tanulmányozza és tanulmányá­ról számoljon be a magyarországi gazda­világnak. Lachne most könyvet adott ki érdekes útjairól és kiváló szakszerűséggel számol be e nagyfontosságu intézményről. A könyvből megtudjuk, hogy Né­metországban maga az állam is nagyban felkarolja a gabonaraktár szövetkezeteket. A támogatásnak kiinduló pontját az 1896- évben hozott porosz gabonaraktár szövet­kezeti törvény képezte, mely szerint a po­rosz országgyűlés 3 milliót adott gabona- raktár szövetkezetek felállítására, 1897-ben újra 2 millió márkával járult a bajoror­szági raktárak felállításához. Szászország- ban szintén 5 millió márkát bocsátott a kormány rendelkezésre, azznl a megha­gyással, hogy Szászországban is állítsanak fel gabonaraktár szövetkezeteket. így Ba- dón is több ezer, márkával járult ily in­tézmények megteremtéséhez. A gabonaraktár szövetkezetek első­sorban a gabona termés minőségére eme­lőiig hatnak, mivel a szövetkezeti raktár­ban, a tagok gabonáját osztályozzák, ezzel őket serkentik a jobb minőségű gabona termelésére. Hogy mily gazdaságos a gabona­raktár szövetkezetek felállítása, mutatja az is, hogy a mikor Getreidemarkt címmel egy gabona árjegyzési irodát létesítettek, oda egy orosz kiviteli cég hív szolgálatért 40000 rubelt fizet be s a kinek saját be­vallása szerint egy félmillió rubel tiszta jövedelme van. Ezen iroda a szövetkezet­nek áruiról, minőségéről, értékéről jelen­tést tesz. Híreit a német vasutaktól, Amerikából, Olaszországból Magyaror­szágból, de általában a kontinens és a világ minden részéből kapja. Tisztviselők kivonatolják a lapok közgazdasági híreit, melyekből a cég a gabonaárakról tájéko­zást nyer. . Németországi szövetkezetek olcsó kamatláb mellett nyernek hitelt. Külön­ben a hitel kiegészítésére szolgál a „Porosz Központi Szövetkezet Pénztár“ ki eddig 75 millió márkát bocsátott rendelkezésre a szövetkezetek hiteléül. A szövetkezetek nagy aparatussal dolgoznak s konstatáliatott, hogy a mező­gazdák bizalmát fokozatosan szerezte meg, mely hova tovább több ily intézményt teremt. A szövetkezet biztos vevő és egyben segítője is a gazdáknak. A tagok a szorult helyzetben segítséget várhatnak és nyer­nek tőle. I Egyben a takarékosságra is neveli , a kis gazdát, mert az ilyen szövetkezeti' : tagnak nem kell keresni a piacot, a szö­vetkezet pedig akkor árulja el a gabonát, mikor annak ára van és akkor fizet, mi­kor a gazda megszorul pénz dolgában. Nem szükséges bő indokolását adni a gazdasági tényezőnek, tisztán arra szo­rítkozunk, hogy Németország gazdasági fellendülésére nagyban befolyt a gabona­raktár szövetkezetek felállítása és ha majd Magyarországon kezet fog az agrarizmus a merkantil izmussal és a szövetkezet fel­állításával az iparnak is elég ereje lesz, hogy a termőmagot ipari vállalatoknak feldolgozza, úgy itt is bizalmat fog kelteni az eszme is gazdasági nehéz helyzetünkön segíteni fog a gabonaraktár szövetkezetek intézménye is. Jóslásokba nem bocsájtkozunk. Egy azonban bizonyos, hogy szövetkezeti szak­köreink most már állandóan napirenden tartják a gabona értékesítő szövetkezetek eszméjét. Már eddig is tudunk gyakorlati sikereket felmutatni. Főleg az Országos Központi Hitelszövetkezet jár elöl, de ál­talában gazdaköreink sorában sokat be­szélnek és terveznek az intézmény létesí­tése érdekében A gabonaraktár szövetkezetek felál­lításával nem akarunk reárontani a ga­bonakereskedőkre: Ellenkezőleg. A gabona­raktárak a szolid gabonakereskedőkkel keresni fogják az összeköttetést. Ha az állam ad olcsó kantat mellett hosszú lejáratú kölcsönt és ad a vasút állomások melleit ingyen telket és ipar­vágányt, úgy próba képpen belehetne ve­zetni a kisebb szövetkezetek felállítását, főleg vidéki kereskedelmi központokban, hol pedig mezőgazdasági hitelt szolgáló takarékpénztár nincs, ilyent létesíteni és ennek a vidéki gabonaraktár szövetkezetei és annak fiókjait szoros kapcsolatba kell hozni és hogy a gabonatakiár szövetkeze­tének személyzete egész évben elfoglalva legyen, célszerű kurensebb gazdasági cik­kekből egy áruraktárt létesiténi. Fontos szociálkérdés ez, kívánatos, hogy az eszmével mentői nagyobb körben foglalkozzunk 1 Apróságok. Arra a hirre, hogy az. alispánt a legközelebbi napokban csakugyan kiné­zik főispánná, úgy a megyében, mint a városban nagy forrongásba jöttek a kedélyek. — De hát mégis mit gondolhat méltatlankodik egy megyei, — hogy a jelen körülmények között van bátorsága azt az állást elfoglalni. — Bizonyosan azt gondolja — szól rá a városi — hogy ha már ilyen furcsa világ van, kényelmesebb a főispáni szék ben ülni, mint alispánnak lenni. * Annyi bizonyos, hogy a főispánság kezdetben nem lesz nagyon kellemes, sem minálunk, sem pedig a megyében. De ha aztán megtörtén: a vesszőül'tatás, s elmúl­tak a beiktatási formaságok, gyöngy ál­lapot következik, amely addig tart, míg csak a mostani kormány létezni fog. Ezért pedig uzt a kis kellemetlenséget el lehet viselni. * Korholom azt a tudósítót, aki a szüreten létemkor a szociálistákról szóló czikket a lapban megjelentette, s azzal reánk zuditottta a hazafias ifjúság haragját. — Ne tessék mérgelődni — mondja ő — hiszen annak köszönhetjük, hogy a lapunkat elégették, már pedig ilyen dicső­ségben még egyik helybeli lap sem ré­szesült. Ez a£ első eset Városunkban. * Olvasom a hivatalos lapban, hogy a lámpionos menet még sem fog elmaradni, mert most már a képviselőnk - veszi ke­zébe az ügyet és egy hónap múlva okvet­lenül megtartják. — Ez már helyes beszéd — mondja rá Bögre ur — mindjárt igy kellett volna kezdeni. Ha az ember valamit nagyon óhajt, maga járjon utána. * Riporterünk elindult egyenként fel­keresni a lámpionos menettel kitünteten- döket, hogy megtudja tőlük, mi a nézetük a tervezett megtiszteltetésről. Kölcsey és Petőfi kijelentették, hogy ők a lármát nem szeretik, de ha a fiatalság minden áron tüntetni akar, a maguk részéről abból csak úgy kérnek, ha a másik három úrral nem egyszerre fognak részesülni a megtisztel­tetésben. * Tudja-e komat hogy ezután minden kinek lesz szavazati joga, sőt olyiknak kettő, három is egyszerre. — No az már pompás lehet, egy­szerre három helyen venni fel a salláriu- mot. Okos embér volt, a ki kitalálta. Demeter* híreink. m — Lapunk jelen számához eyy fél iv melléklet van csatolva. — Az uj püspök. Szatmár uj püs­pökének, dr. Mayer Béla kalocsai kuuo- noknak főpásztori kineveztetése n kultusz-'' minisztériumhoz leérkezett. Az újonnan ki­nevezett egyháznagy valószínűleg a jövő év április elején foglalja el székhelyét.. Az uj püspök zombori születésű, Haynald Lajos kalocsai "érsek udvarában növekedett s 67 éves. Nemrég jelöltje volt a zágrábbi érsek­ségnek, de ezt a széket nem fogadta el. — Az uj pü-pök mágus, szikár, egyenes, élet­erős alak. Nyugodt, tiszteletet gerjesztő, finom modorú a fellépése; nyájas, bizaltnut keltő leereszkedése; magas szellemi Művelt­séget letükröző arckifejezése; emberismeretre valló, mély tekintete azt az. egyéniséget for­málják ki, amelynek teljes érvényesüléséhez, a közjóra való kihatásához szinte nélkülöz­hetetlen a püspöki méltóság. Eddigi szerep­lése, hivatásának betöltése, melylyel az egy­házi pálya legalsóbb fokától jelenlegi mél­tóságáig. mint segédlelkész, tanár, igazgató., a nagynevű Haynald érsek titkára, kano­nok, egyházmegyei főesperes s két ízben, Haynald és Csúszka érsekek halála után az egyházmegyét kormányzó káptaluni helyet­tes országszerte a legnagyolb tiszteletet vívta ki: teljes garancia arra nézve, hogy a Meszlényitől páratlanul rendezett állapot­ban hagyott püspökség Mayer püspök sze­mélyében talentumos egyházfőre száll örök­ségül. — Főispáni kinevezés. Mint illetékes helyről órtésülünk, Nagy László alispán Szatmármegye és Statmár-Németi sz. ki 1*. város főispánjává kineveztetett, s a kinevezés a hivatalos lap legközelebbi szá­mában már meg is fog jelenni. — A Kölesei kör választmánya teg- tegnup d. u. 5 órakor dr. Fechtel János el'wa nöklet: alatt gyűlést tartott, a mely tudo­másul vette a muzeum megnyitási ünnepély lefolyásáról szóló titkári jelentésr, úgyszin­tén a múzeumi ez kosztálynak jelentését u kormány segélyről és a muzeum gyarapodá- - sáról, s lelkes, éljenzéssel választotta meg Böszörményi Emilt a szakosztály előadójává. Az ülésen részt vettek: Kölc-ey János, dr. Fodor Gyula, Bukcsy Gergcdy, dr. Fejes István, Budó Bertalan. Jankovits János, dr, \ Böszörményi Emil és Hajdú Károly választ­mányi tagok. — Nőegyleti közgyűlés. A jóté­kony nőegylet csütörtökön d. u. 4 ' órakor 1 választmányi ülést tart, a melyre ez 11(011 is kéri az elnökség a tagokat mentői nagyobb számban megjelenni. Tárgyak : Az árvaház­ban megüresedett helyek betöltése. Segély-\j dijak fölemelése a téli hónapokra. — Betiltott lámpionos menet, j Városunk függetlenségi érzelmű ifjúsága e hó 22-én este a koalíció mellett lámpionos ] menetben tűntető felvonulást akart rendi zni'<-B Ezt a felvonulást azonban a főkapitány nem engedélyezte. — Filharmonikus zeneestély. A S/.atmár-Németi fétfi Dalegyesület és Zent- I iskolája, egy nagyobb szabású filharmonikus I zeneestély rendezésén fáradozik. Az. érdekes- I nek ígérkező zeneestély ideje november hó I 4-ik napjára van meghatározva.. — Vasúti bizottsági gyűlés. Ma I délután 8 órakor a vasúti bizottság a város- I háza tanácstermében ülést tart, a mely al- I Italommal a Szatmár-inátészalkai h. é. vasút I költségeihez való hozzájárulás képezi az ülés I tárgyát. Minti gy 285 ezer korona azon hiány I még, amelynek fedezéséről a város közönsé- I gének, mint engedményesnek kell gondos-1| kodni. E.z főleg .annak köszönhető, hogy a I vasút részvényeinek jegyzéseivel városunk I közönsége nagyon is közönynyel viseltetett.ál — A bikszádi vasút megnyitása. I A szatmár-bikszádi h. é. vasút építkezési I munkálatai a befejezéshez közeledik úgy I hogy a vasút f. évi december hó első felé- I ben a közforgalomnak átadható lesz. Az ^B építkezés vezetősége készül is a megnyitásra I s a városi hatóságot pedig fölkérte, hogy I a vasúti hozzájáró utat minél előbb épitse Isi. I — Uj ügyvéd. Dr, Weisz Sándor tm I ügyvédi vizsgát tegnap Budapesten jó siker- I rel letette. Gratulálunk. — Miniszteri jóváhagyás. A vá­rosi törvényhatóság tudvalevőleg elhatározta, hogy kézbesítők, szolgák, rendőrök és becsü­sök sorsát, drágasági pótlék dinén havi 10—TO I koronával állandóan segélyezi. Ezen hat ti- I rozat jóváhagyólag e hó 21-én érkezeit le a város közönségéhez; igy az első havi pót-. I lék ez év november hó 1. napján már kiu- I talható leend. — A szatmár — mátészalkai vasút. A kereskedelemügyi minisztérium jóváhagyta a szatmár—mátészalkai h. é, va- I sut engedélyezési feltételeit u május hó 1-én ] tartott, engedélyezési tárgyalás alapján. A I miniszter döntésére fentartott kérdésekben I pedig akként határozott, hogy a tervezett I vasút építési és üzemberendezesi tőkéjét I BV Folytatás a mellékleten. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom