Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-01 / 31. szám

SZATMÁR és vidéke. Ebben a kérdésben nagy ténye­zőkkel kell operálni, komoly és nagy munkát kell beállítani. Mert bizony annak a meglevő csekélységnek a folytonos hánytorgatá- sával és megmentésével nem sokra ha­ladunk. A nagystílű és komoly kulturtö- rekvések is járhatnak ugyan kudarccal, mert megeshetik, hogy a vajúdó he­gyek egeret szüljenek. De arra még sohasem volt eset, hogy az egerek szülési fájdalmait he­gyekkel honorálta volna a természet. I Kristóffy a községenkinti, ál- talános és titkos szavazati jog hive. Kristóffy József belügyminiszter csü­törtökön délután 4 órakor fogadta a ma­gyarországi szociáldemokrata pártszövet­ség és szervezetek bizalmi férfiak, akik­nek nevében Bokányi Dezső panaszos be­szédet mondott a munkásnép helyzetéről, a megnyirbált gyülekezési jogról és az osztályparlament káros hatásáról. A miniszter barátságos beszédben vá­laszolt s a többek között ezeket mondta : — Szívesen jelentem ki, hogy mind azon panaszok és sérelmek törvényszerű és méltányos orvoslásától, amelyeket tisz­telt szónokuk előadott, elzárkózni nem fo­gok; 8 amennyiben ezen panaszok némely része tárcám ügykörén kívül esik, szíve­sen fogok közbenjárni minisztertársaimnál avégből, hogy ebbeli jogosult kívánságaik méltányos elbánásban részesüljenek. Ami már most azt a nagy kérdést illeti, amelyre az igen tisztelt szónokuk célzott s amely által önök a nemzet kép­viseletében helyet foglalni akarnak, mi­után ez a kérdés felvettetett, én nem sze­retnék olybá feltűnni, mintha a kérdés- ben nézetemet véka alá akarnám rejteni, éppen e kérdés rendkívüli mérges voltánál fogva nyíltan és őszintén fogom elmondani meggyőződésemet. (Halljuk I) Előre is hangsúlyozni kívánom azon­ban, hogy itt már nem a kormányférfi, hanem a magánegyén nézetét fogják hal­lani. Mint egyéni meggyőződésemet bát­ran kijelenthetem, hogy én úgy egyesek­nek, mint egész társadalmi rétegeknek, tehát a munkásoknak is abbeli törekvé­seit, amelyek által ők az államban szociá­lis és társadalmi jólétüket a többiek mel­lett egyenlő joggal és egyenlő jogon szin­tén megalapítani és biztosítani akarják, feltéve, hogy ezen törekvések törvényes és alkotmányos keretben mozognak, he­lyesnek és jogosultnak tartom; önként következik ebből, hogyha szociális törek­vésüket helyesnek és jogosultnak tartom, éppen úgy helyesnek és jogosultnak kell tartanom azon eszközt is, — nyíltan szólva, at általános titkos válásétól jogot — a mely­rakásra s a ki mégis, váltig úgy siratja korhely urát: Édes, drága uram I ...Asszonyt Mily talányos, különös lelked van neked. Minden keserved feledni tudod egy-két pillanatért, melyben zsar­nokod kegyesen részesitett. A magam vád alá helyezése, véde­kezése, a királyi kegyelemig menő pör megkegyelmezésemért, nem foglalt el oly benső lélekmegindulással, mint látni egy bánatos, feketeruhás asszonyt kisirt sze­mekkel, sápadt arcán a démoni bosszuál- lás vágyával, ha a törvényházban talál­koztunk. Én, a megtiprott jogrend hívatlan őre, igyekeztem jóvá tenni hibámat s a kenyérkereső nélkül maradt nőnek havi segélyre köteleztem magamat, a mire a sápadt asszonynak egy kijelentése volt. — Vérdij nem kell. Férjem gyilko­sának aranya sem kellene, ha az üdvössé­get váltanám is meg vele. Soha aem felejtem el, mikor a har- tnadbirósági ítélet kihirdetésekor összekul csőit kezekkel elém borult s az őrület fáj­dalmával szorította össze szivemet. — Az uramat add elő nekem, az ál­dott emlékű uramat, kit felednem nem lehet. e Hugó Viktor, igazad van: »Az égnél is van nagyobb látomány : az emberi lélek.“ lyel nagy céljukat elérni akarják; termé­szetesen oly feltevésben, hogy ezen esz­köz megszerzése körül kifejtett küzdelmeik­ben ugyancsak törvényes és alkotmányos téren maradnak. Én bennem, tisztelt munkásbarátaim, hosszas tépelődés és megfontolás után le- szürődött az a meggyőződés, hogy az or­szágnak ezen rettenetes helyzetén csak egy intenzív szociális és gazdasági politi kával lehet segíteni (Igazi Úgy van I), mert csak egy ilyen politika képes egy- | részt megszüntetni a mélyreható, nagy társadalmi elégedetlenséget, másrészt ki küszöbölni közéletünkből a pusztító köz­jogi harcokat, amelyek együttvéve állam- szervezetünk normális funkcióját megza­varták. (Helyeslés.) Ez a regeneráló szociális és gazda­sági politika pedig nézetem szerint nem félrendszabályok, hanem csakis az általá­nos, titkos választói jogon felépült parlamenti reform utján érvényesülhet (Úgy van!), mert csak ily mélyreható gyökeres reform nyit­hatja meg a parlament kapuit azok részére, akik törvényhozói működésüket nem az áldatlan közjogi harcokban, hanem a nem­zeti munka szervezésében fogják keresni. (Helyeslés.) Talán többet is mondottam, mint amennyit jelen helyzetemben mondanom szabad. De ismételve hangsúlyozom, hogy a miket elmondottam, azok ma még az egyéni nézet jellegével bírnak, amelyekért, sajnos a törvényhozásban ez idő szerint helyt állani nincs módomban. Egyet azonban bátran kijelenthetek és ez az: Ha majd azon súlyos köteles­ség teljesités alól, a mely ma vállaimra nehezül, feloldva leszek s én visszatérek ismét a politikai küzdők sorába, ások kö­zött fogok minden erőmmel harcolni, a kik a kibontakozást a községenkinti általános konst­ruált parlamenti reformokban keresik. (Él­jenzés.) A miniszter ezután kezet szorítva a küldöttség szónokával, egy ideig elbeszél­getett a munkásvezérekkel, akiknek a pécsi panaszokra nézve, amelyek bizonyos ol­dalról nála megtétettek, elrendelte a vizs­gálatot. Most jelentették neki Pécsről, hogy a csendőrök ellen panaszolt vissza­élések ügyében a hadbíró künn van és a kihallgatásokat eszközli s két-három nap múlva személyesen jelentést fog tenni a miniszternek. A miniszter megnyugtatta a küldöttséget az iránt, hogy ha a csend­őrök visszaélései valóknak bizonyulnának, ellenük a legszigorúbban fog eljárni s vé­gezetül ismételve csak arra kérte a kül­döttség tagjait mint a munkások képvise­lőit, hogy a higgadtságot és a józanságot eljárásukban egy pillanatra se téveszszék szem elől. — Imádkozni kell esőért — mon­dom neki. — Hiszen egyebet sem csinálunk I — felel ő. — De próbálják meg magyurul imád­kozni, meglátja, hogy az Isten áldása jönni fog. Demeter. «9V Apróságok. — Mamuka lelkem, mit csináljon az ember ebben a nagy melegben P — Mindent csinálhat, gyermekem, csak azt ne, hogy folytonosan a nagy meleget emlegesse, mert az igen unalmas. *- Inkább 100 tél, mint egy nyár I — sóhajt az asszony eltikkadva. — No azt nem jól mondod — szól rá férj — mert igaz ugyan, hogy ez a for­róság nem kellemes, d: legalább ingyen kapjuk és nem kell fűtőanyagra költeni. r * Sok ember panaszkodik a nagy meleg­ség, a nagy por miatt, sokan szidják a vá­rosi hatóságot, a' miért nem locsoltatja az utcákat, ezer az ok a zúgolódásra, mikor a kánikula beköszönt, hanem mindezt elfelejti az ember, mikor a Szamos hullámaiban lu­bickol. — Azt mondom — magyarázza Bögre ur a nagy tükörben — hogy mi szatmáriak adjunk hálát az Istennek ezért a Szamosért és ne nyissuk a szánkat panaszra. Hu ez a Nagykárolyé lehetne, ideadná cserébe nem­csak a megyeházát, de még a grófot is. * Találkozom tegnap egy elgémberedett hegyi nyaralóval, s kérdem tőle, hogy mi járatban vau. — Lejöttem a közjegyzőért. Barátom, oda fent úgy vagyunk, hogyha még az idő két napig igy tart, hát elpusztulunk. Azért közösen elhatároztuk, hogy végrendelkezni fogunk. 6 * Panaszkodik egy falusi román pap is­merősöm, hogyha hirtelen nem fog esni, is­mét úgy lesz, mint tavaly volt. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél ív melléklet van csatolva. — Belügyminiszteri jóváhagyás. A városi villamtelep rekonstrunciójára vo­natkozó közgyűlési határozatot, amely sze­rint az átalakítási munkálatok fedezésére 450.000 koronás kölcsönt vesz fel a város közönsége, — a belügyminiszter jóváhagyta, azonban kikötötte, hogy a kölcsön felvéte­lénél kiállítandó okirat annak idején ter­jesztessék fel. — Villamvilágitás. A villamvilá- gitási telepnek régen húzódó rokonstruálási kérdése ismét egy lépést haladt előre és most már odáig fejlődött, hogy rövid idő alatt dűlőre fog jutni. A villamvilágitási bizottság tegnap d. u. 3 órakor tartott ülé­sén tárgyalta a tervezett munkálatok elké szitésére beérkezett ajánlatokat és akként határozott, hogy a beérkezett 4 ajánlat kö­zűi a Magyar Siemens-Schuckert v. r. t ajánlatát hozza javaslatba, a mely oég a munkálatokat 273 ezer koronáéi t vállalkozik elkészíteni és pedig minden részében magyar gyártmányt fog szállítani. Ehhez képest megállapította a kötendő szerződés pontoza- tait és egyben javasolta, hogy az ügy sür­gősségére tekintettel, a polgármester hívjon össze 8 nupra rendkívüli közgyűlést, a me­lyen az ügy tárgyultassék. Ajánlatot tettek még: Általános villamossági társaság 273,434 K 80 f; Egyesült villamossági részv. társa­ság 273,340 K és Gancz és Társa r. t. 311,940 K. — Nagykároly ellenállása.Nagy­károly város képviselő testületé tegnap dél­előtt ülést tartott, melyen gr. Károlyi István és társainak indítványára kimondotta, hogy t város az alkotmányellenes kormánynak sem adót, sem újoncot nem ad s az ez irányban való közreműködését megtagadja és a meg nem szavazott adót nem szállítja be az ál­lampénztárba. — A tüdőbetegek gyógyitóháza. A József kir. herceg Szanatórium Egyesü­let kiirta a pályázatot a gyulai vámerdőben száz szegénysoreu tüdőbetegnek felvételére szolgáló gyógyitóházra, melynek terveit Cig- ler Győző, a genialis tervező készítette. A gyulai szanatórium építési tőkéje három évi hangyaszorgalmú gyűjtés eredményeként együtt van és az agilis egyesület már is arra irányozza figyelmét, hogy az ország más vidékeinek állítson föl szanatóriumokat. Az a széleskörű érdeklődés, melyet az egye­sület támasztott, az a páratlan fölkarolás, melyben a magyar úrnők részesítették az egyesületet, abba a helyzetbe hozza őt, hogy tiz éven belől még négy szanatórium felépí­tésének programmját tűzte ki. Természetes, hogy e szép szándék csak akkor lesz meg­valósítható, ha a társadalom mostani érdek­lődése nem lankad és az egyesületnek nálunk is minél több taggal megalakul a szanatóriumi bizottsága. Hiszszük is, hogy a kezdeménye­zésre hivatott tényezők a cselekvés terére lép­nék még ott is, a hol eddig mi sem történt. — Előléptetés. A vallás- és közok­tatásügyi m. kir. miniszter Dr. Kurtz Sán­dor helybeli kir. kath. főgymnnsiumi tanárt a VIII. fizetési rangosztály 3-ik fokozatába léptette elő. — Kinevezés. A belügyminiszter Dr. Ecsedy Gedeon bikszádi fürdőorvost és ava8fel8Őfalusi körorvost a székesfővárosi ál­lami rendőrséghez fizetésnélküli rendőror­vossá nevezte ki. — Anyakönyvi kinevezések. A m. kir. belügyminiszter Róth Samu tőkete- rebesi és Molnár József Bzaniszlói segédjegy­zőket anyakönyvvezető helyettesekül nevezte ki, utóbbit a házassági unyakönyvvezetés teendőivel is megbízta. — Honvédőink hazaérkezése. A Nyirbátor és vidékén végbement ezredösz- pontositó gyakorlatokról, melyek közel egy hónapig tartottak, vasárnap reggel jöttek meg honvédőink, a legjobb magatartásban, minden baj nélkül. A katonazene vidám nó­tája mellett délcegen, u nagy uí fáradal­mait fel sem véve, vonultak be a hadfiak a József-főherceg laktanyába, hol a leszerelés után a megérdemelt pihenésre tértek. — Szabó iparos tanfolyam vizs­gálata. A közelmúltban létesült cipész szaktunfolyam és ezzjl kapcsolatos kiállítás­ról annak idején már volt. alkalmunk be­számolni, most pedig a szabó ipar tanfolyam s az ezt követő vizsga eredményéről adhatunk uz alábbiakban tudósítást. Azt azonban előre kell bocsájtanunk, hogy u szabó iparos tan­folyam a várakozásnak aránylag nem felelt meg, nurt a helybeli szabó iparosok, valljuk meg őszintén bizonyos elfogultsággal visel­tettek u tanfolyam iránt s már annak meg- I kezdésén akadtak kerékkötők, a kik a kü­lönben nemes ügy iránt bizalmatlansággal viseltettek. Csakis ennek tudható be nztán, hogy városunk nagyszámú szabó iparosai közül mindössze tizen szánták magukat arra, hogy szaktanító előadásain résztvegyenek. Nem akarunk legkevésbbé sem vádlóként az illető indolens szabó iparosok ellen fellépni, elvégre is a haladás útjára senkit erővel terelni nem lehet, de annál jólesőbb meg­nyugvással közöljük azon szabó iparosaink névsorát, kik félre téve minden gáncsot, örömmel és nemes kitartással vettek részt a tanfolyamban s az ott előadottakkal és igye­keztek maguknak megszerezni az őket sző­rösebbről érdeklő szakmabeli ismeretségeket s hogy az erre fordított idejük nem volt éppen hiábavaló, azt a következés is meg­mutatja. A' tanfolyamba részt vett szabó iparosok névsora különben a következő: Kiss Árpád, Puskás Gyula, Bilukovics Mi­hály, Rácz László, Koós István, Braun Mór, Klein Márton (Klein és Társa cégtől), Hil­dák Pál, Papp Zsigmond és Derczényi Károly. A szaktanfolyam a múlt hó 30-án vasárnap fejeződött be, Csoutos Mihály vándor szak­tanító vezetése mellett. A vizsgálaton meg­jelent a kereskedelmi miniszter megbízásából Vikár Béla, a kereskedelmi és iparkamará­tól Dr. Rácz Lajos, a helybeli iparhatóság­tól pedig Tankóczi Gyula főkapitány. A vizsga előtt Csontos vándor szaktanító rövid szabatos előadásban emlékezett meg a tan- folyam eredményéről és bővebben részletezte az itt előadottakat. Ezután Tankóczi Gyula főkapitány meleghangú szavakban köszönte meg a szaktanár működését, s üdvözölte a kormány, mint a kereskedelmi és iparkamara kiküldöttét. — Hangverseny. Szépen sikerült hangverseny volt vasárnap este az Iparos Otthon nyári kert helyiségében. A csinosan feldíszített kertbelyiséget nagyszámú közön­ség töltötte meg s élvezettel hallgutta vé­gig a műsor minden egyes számát, melyet Dr. Szűcs Sándor ügyvéd remek felolvasása vezetett be. Az ügyes felolvasó sok igazi humorral szőtte össze tárgyát felolvasásának s mindvégig feszült érdeklődésben tartottu a közönséget. Utánna Szabó Jolán k. a. kellő kedvességgel adta elő „Izé kisasszony“ cimü monológját, viharos tapsokat aratva. A kis­asszonyt virágcsokorral lepte meg a rendi- zöség. Ezután Majdik Béla cimbalmon adott elő egy régi kuruc dúlt, uz ő tőle megszo­kott bravourös játékával. A cimbalom sóló után következett egy trió, melyben az előb­bi» kivül Nyáry József és Ferencz Ágoston hegedüjátékkal vettek részt. A trió valóság­gal elragadtu a közönséget, amennyiben szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta meg a három kiváló zeneművészt, kik olyan tö­kéletes játékot, mutattak be ezúttal, hogy ilyesmiben rég’ nem volt alkalma városunk közönségének gyönyörködni. Ilyen váloga­tott és pompásan sikerült műsort még ez. ideig nem igen rendeztek az Iparos-Ifjúk Köre részére. Műsor végeztével a közönség egy része az árnyas fák alatt terített asztalok­hoz ült, vacsora után pedig a fiatalság táncra perdült és a legjobb kedvben járta a csárdást a reggeli órákbun is. A szépen si­került estély rendezésében ezúttal is orosz­lánrésze volt Ferencz Ágostonnak, mint a kör lelkes és fáradhatlun titkárának. — Meghívó. A Felvidéki Mugyar Közművelődési Egyesület 1905. évi augusz­tus 23-án d. e. 11 órakor Árva-Váralja vá­rában tartja meg XXIII. évi rendes köz­gyűlését amelyre az egyesület összes ala­pító, örökös, rendes és pártoló tagjait tisz­telettel meghívja az elnökség. — Színészet! hír. Kréméi* Sándor a szatmári szinikerület igazgatója társulatá­val jelenleg Kis-Várdán működik, u közön ség kellő pártfogása mellett. N-- Károlyba augusztus hó 20-ikán szándékozik menni, hol szeptember 29-ig marad. Kérvényt adott be a városi képviselőtestülethez, melyben u vá­rosháza nagytermét kéri előadásainak meg­tartása céljából átengedni. A kérvényt a képviselőtestület a jövő vasárnap tartandó ülésen fogja tárgyalni. IM* Folytatás a mellékleten. A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert „JÓKAI“-féle Törlögamoii és Rajzeszköz egyedül nálam kapható. & _______y FIGYEL EMI________FIGYELEM!________FIGYELEM! 1 UJ BEKÖTÉSSEL ELLÁTOTT valamint mindenféle papír-, író-, rajz- és festőszerek a LEHETŐ LEGOLCSÓBBAK Irapliatóls: Weisz Izsák: ,_s könyv- éi paplrkereskedésében Deák-tér 23. szám, SZATUÁS & »Fehér-ház« alatt Egyes müvek, valamint egész könyvtárak A LEGMAGASABB ÁRBAN megvétetnek. -=-^— SZÉP TISZTA ÁLLAPOTBAN,

Next

/
Oldalképek
Tartalom