Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-06 / 23. szám

városháza nagy termében, melyet szinültig megtöltött az érdeklődő hölgy és férfi kö­zönség. Az emelvényen hosszú asztal ál­lott, mely körül helyet foglaltak: Fejér- pataky László dr., Kende Zsigmond a Kölcsey-kör elnöke, Fechtel János dr. al- elnök, Bakcsy Gergely muzeum-őr, Fodor Gyula dr. titkár, György Aladár, a kiváló tudós, Schönherr Gyula főfelügyelőségi előadó úgy is, mint a nagybányai Muzeum- egylet képviselője, Kölcsey János a társa­dalmi szakosztály elnöke, Vajay Károly dr. városi ügyész a törvényhatóság kép­viseletében és Orosz Alajos az irod. szak­osztály elnöke. A Kölcsey család tagjai közül Kölcsey Jánoson kivül ott volt még Kölcsey Antal és Kölcsey Ferenc dr. Az első sorokban foglaltsk helyet a társas egyesületek küldöttei és pedig: a debreceni Csokonay-kör képviseletében Kardos Samu dr., Wesselényi életirója; a nagykárolyi Kölcsey-egylet küldöttei: Nemestóthy Szabó Antal közjegyző és Varjas Endre főgimn. tpnár ; a nagybányai Muzeum-egylet másik képviselője: Jurkc- vits Emil főgimn. igazgató. Ott voltak a közélet előkelőségei közül Jékey Móric és Szuhányi Ödön földbirtokosok) Kelemen Samu dr. orsz. képviselő, Petnp Antal püspöki helynök, Szabó István prelatus, Ratkovszky Pál kir. :;ath. és Boros Benő ev. ref. főgimn. igazgatók, a városi tör­vényhatóság és tisztikar számos tagja, a különböző hivatalok testületileg. Eljött a Lúgosról itt időző paphallgató küldöttség is Pogány Károly volt főispán vezetésével. Az ünnepi közgyűlés a Himnuszszal vette kezdetét, melyet a Dalegylet remek előadásában, állva hallgatott végig a kö­zönség. Ezután Kende Zsigmond, a kör elnöke tartott megnyitó beszédet, melyben a tnuzeum magasztos feladatáról szólott. A vendégek szives üdvözlése után a köz­gyűlést megnyitottnak jelentette ki. Ezután Fechtel János dr. alelnök mondta el gyönyörű üdvözlő beszédjét, melyben a múzeumok kulturális voltával is behatóan foglalkozott. Majd dr. Fejér- pataky László emelkedett szólásra s rö­videsen megemlékezve a város múltjáról, áttért a muzeum fontos rendeltetésére, melynek épen városunk eseményekben gazdag történetére való tekintettel szép jövőt jósolt. Dr. Schönherr Gyula a nagy­bányai muzeum testvéries üdvözletét tol­mácsolta. Dr. Vajai Károly pedig a város törvényhatósága nevében üdvözölte a meg­jelent vendégeket. — Ezután Bakcsi Ger­gely a múzeumi szakosztály elnöke nagy gonddal összeállított s a legapróbb rész­letekre is kiterjeszkedö felolvasásban is­mertette a muzeum keletkezésének törté­netét annak megnyitásáig. Ez a felolvasás is mutatja, mily ügyszeretettel és buzga­lommal fáradozott a muzeum szervezésén s mily nagy munkát végzett, mig ezen intézményt rendeltetésének megfelelő ál­lapotba hozta. Kende Zsigmond elnök inditványára a közgyűlés elhatározta, hogy az ünnepi beszédeket jegyzőkönyvében megörökíti. Ezzel a közgyűlés véget ért s a közönség miután állva végig hallgatta a dalárda által előadott Szózatot, a Kör vezetőségével az élén átvonult a múzeum­hoz, ahol a szép gyűjtemények megszem lélése után az összes látogatók beírták neveiket a vendégkönyvbe. Délben I órakor mintegy 6o-an gyűl­tek egybe társas ebédre a Pannónia ét­termébe, ahol a kedélyes ebéd alatt tgy­Szűz szelídség liljomával S szerelemmel győz a nő; S ha nehéz napján a vésznek Férfiukar védfala: A szelíd bék’ szent virányin, Hölgy — a honnak angyala. * Garay. Egy létezik számunkra csak, több semmi. Ismét szeretni, ismét tönkre menni. Byron (Ábrányi E.) * Egy szép asszony szívünknek angyal És ördög egyaránt lehet. Szász Károly. * Mit asssonysziv kigondolt és az Is ten nam fordit el, az ellen védelem nincs. t Jókai. Leányszemérem hasonló a nyílt vi­rághoz, ha egy levele letörik, a többi ön­ként utána hull. Kisfaludy Károly. * Ifjabb korunkban többnyire a tapasz­talás, később az erő hiányzik, hogy való­ban nagyot s az emberiségre nézve hasz­nost vihessünk véghez, s igy múlik el életünk, melynek első1 felében nem tudjuk mit kezdjünk erőnkkel, a másikba mit kezdjünk tapasztalásainkkal. Eötvös. * Az elmének főtehetségei — praktikái tekintetbe véve — képzelet, emlékezet s ítélet. Ezen három tehetség egyenlő, vagy inkább egymáshoz illő arányozata alkotja a tökéletes agyvelőt, s ha egyike ezen tehetségeknek nagyobb hatalmat, vagy | SZATMÁR és vidéke. mást érték a felköszöntők, melynek sorát Kende Zzigmond nyitotta meg, aki Szat- már városát éltette. Fechtel János a fővá­rosi vendégekre) Fejérpataky László a Köl­csey-kör boldogulására ürítette poharát; Varjas Endre nagykárolyi premontrei fő- gim. tanár gyönyörű beszédben a nagyká- rolyi Kölcsey-egylet üdvözletét tolmácsolta. Kelemen Samu a Kör vezetőit, Kende Zsigmondot és Fechtel János éltette. Uray Géza a vármegye két közbecsült alakjára, Kölcsey Antalra és Jékey Móriczra mon­dott felköszöntőt, mire Jékey Móricz vá­laszolt, Ratkovszky Pál gim. igazgató a buzgó muzeumőrre, Bakcsy Gergelyre s a Kör felvirágzására ürítette poharát. Bö­szörményi Emil a Kölcsey család élő tag­jait köszöntötte fel, akik nevében Kölcsey Antal mondott meleg köszönetét. Borsos Benő Fodor Gyulát és Schőber Emilt, Jé­key Móricz a szatmári társadalom kedvelt és tevékeny hölgy-tagját, Uray Gézánét, a nőegylet elnökét, Bakcsy Gergely a test­véregyesületek küldötteit és dr. Fejes Ist­ván Kardos Samut, a kitűnő irót éltették. Á társaság csak a délutáni órákban osz­lott szét. Az esti hangverseny elé a legna­gyobb érdeklődéssel fordult a közönség. A jegyek már napokkal azelőtt mind el fogytak. Természetes is a gazdag műsor, s a kiváló tehetségű szereplők ismert művészi egyéniségei rendkívüli élvezetet Ígértek. S a várakozás valóra vált, mert a műsor egyes sorra jövő pontjai egyik gyö­nyörűségből a másikba ringatták a közön­séget, amely kitörő lelkesedéssel tapsolt s éljenzett a szereplőknek. A hangverseny részleteit a következőkben adjuk. Szabados Ede lelkesedés s szép gon­dolatokkal teljes prologját Nagy Vincze szavalta ifjú tűzzel, igaz hangokkal, meleg érzéssel. Ezután Petrás Sári jelent meg a színpadon lelkes taps közepette. Csinos kis dalokat énekelt, kedves, üde hangOD, min­dennél még kedvesebb hatást keltve ügyes, művészies játékával, egész kedves egyéni­ségével. Igen kellemesen lepte meg a kö­zönséget, hogy énekszámait maga Farkas Imre a dalok szerzője kisérte zongorán művészi előadással. A közönség többször a lámpák elé hivta a csinos művésznőt méltó partnerével együtt. Füredi Sándor hegedüjátéka követ­kezett ezután Schubert-Wilhelmy Ave-Ma- ria-jában az érzés bensőségével és Wie- niawsky Scherzo-Tarantelle-jében művészi tecknikájával ragadva el a hallgatót. Zon­gorán Benkő Miksa kisérte. Mindketten hivatásuk teljes magaslatán érezték s mu­tatták magukat. Ezután Fodor Gyula olvasta fel szel­lemes humorban gazdag alkalmi dolgozatát. Naeter Elsa énekszáma közbejött aka­dályok miatt sajnálatunkra elmaradt. Most következett a programúinak egyik legnagyobb érdeklődéssel várt pontja, Mándy Bertalan gordonkajátéka, Mándy Bertalanná zongorakiséretével. Az isme­rős — művésszámba menő — műkedvelő­párt lelkes taps fogadta, midőn a lámpák elé léptek. Előadták Popper: Spanyol tán- czok szerenád-ját, egy ismeretlen szerzőtől való gyönyörű angol dalt s ráadásul Schu­bert : Medehens Klade-ját. A közönség meg­lepetve élvezte a művészi gordonka játé­kot, mely különösen az első darabban művészi tecknikát csillogtatott, a többi­kiterjedést nyer, az szinte mindig a két más tehetség kisebbülésével s csorbulásá­val szokott esni. Széchenyi. * Mindegy az áldozat, legyen nagy, Legyen kicsiny, ha mindene Az áldozónak. Kisfaludy Sándor. * A legnagyobb boldogság is unal­mas, teher, ha azt mással nem közöl­hetjük. Kármán József, * Egészen boldog nagy ember nem lehet. Jósika. * Mi a földi élet minden ragyogványa Nélküled boldog szerelem érzése? Tenger; melyet ezer szélvész mérge hánya, Melynek meg nem szűnik háborgó küzdése. * Berzsenyi. A remény mi ? Ne higyjétek, hogy az emberi lelket oly könnyű ismerni, mint azok vélik, kik a szív titkos rejtekeiről szív nélkül gondolt definitiókat készitget- getnek. A remény hit és kívánság vegyi- téke. Innen van, hogy e három oly köny- nyen foly által egymásba; innen van, hogy egyik, mint másik szülhet szenve­délyt és születhetik szenvedélytől, s ilyen­kor a józan észszel függésben nem lévén, annak kormánya alá nem tartozhatik. Azért kész azzal harcba szállani s ennek következtében vagy győz és elsülyeszt, vagy legyőzetik ugyan, de maga után a feldúlt kebelben keserű nyomokat hagy. Kölcsey. ben meg annyi bensőséget, szellemes in- terpretatiot, hogy teljesen elbűvölte a hallgatóságot. A kísérő, s kiséret elra­gadó bája teljes magasságára emelte a hatást. Kár, hogy Mándy Bertalanná mű­vészi zongorajátékában külön számban is nem gyönyörködhettünk. Petrás Sári még egy pár darabbal kedveskedett az előbbiekhez hasonló élve­zetet keltve. Végre Benkő Miksa játszotta el Cho­pin egyik hatalmas balladáját. Ezen zor- donan classicus, s a legmagasabb zenei eszmekörben mozgó hatalmas darab Benkő perfect művészi előadásában teljes szépsé­gével, fenségével gyönyörködtetett. A közönség a teljes műélvezet ked­ves emlékével oszlott el a hangverseny után. Hangverseny. Kneisel Antal, Párizsban élő hazánkfia, aki hegedüjátékának művészetével világhír­névre tett szert, vasárnap este nálunk szo­katlan nagy közönség előtt ragyogtatta já­tékának virtuozitását. Hubay óta, akit másfél évtized előtt volt alkalmunk hallani városunkban, nem látogatott el hozzánk idegen hegedűművész. Nem ok nélkül rossz hírben áll a közönsé­günk atekintetben, hogy nem kedveli a műzenét, s azért nem jár a hangversenyekre. Kneiselnek hálával tartozunk azért, hogy fellépésével megtörte a jeget, mikor jó hírnevével szép közönséget tudott ösz- szehozni a kossuthkerti kioszkba. Játéka a művészet legmagasabb szín­o O vonalán mozog. Amit kritikai szóvirágnak hittünk, azt beigazolta tettel is, hogy Pa- ganininuk hivatott utódja. A vonója nem ismer semmi nehézsé­get vagy akadályt, n legmerészebb dolgo­kat is csak olyan könnyedséggel és bizton­sággal játszsza, akár a legcsekélyebb sima vonást. Olyan mester a hegedűn, akit a já­téktechnika mai korszakában sem igen múl felül senki, elérni is csak kevesen képesek. Az is, aki sok zenét hallott, ámulattal veszi észre, hogy mi mindent lehet a hegedűből kicsalni. A Kneisel hangversenye után már tisztán érthető az u szinte hallatlan dicsőí­tés, amellyel őt egész Európu zenekritikusai elhalmozták. Elismerésünk mellett azonban az igaz­sághoz híven meg kell jegyeznünk, hogy komoly kifogásunk van az ellen, hogy a műsort nem tartotta be. A számokat nem játszotta, sorrendben, és az egyes darabokba önkényesen szőtt bele nem odavaló dolgo­kat. Határozottan helytelenítjük továbbá azt is, bogy majdnem mindent kiséret nél­kül játszott, ami által a hallgatóságot kifá­rasztván, erősen csökkentette a hatást, amit tüneményszerü játékával különben elérhe­tett volna. Ha valamikor újból fölkeres bennün­ket, amit kilátásba is helyezett, szíveskedjék figyelembe venni szerény és igazságos észre­vételeinket. Egyszer a saját művészi repu­tációja érdekében, de meg azért is, mert ezáltal a zenekedveléshez szoktatja a közön­ségünket, a helyett, hogy a hangversenytől elriassza. Köszönettel búcsúzunk a nagy művész­től egy közeli viszontlátás reményében. T. Apróságok. Szombaton este érkezett meg a 3 el­lenzéki képviselő, a kiknek jövetelét már hetek óta hirdetik. S alig hogy megjöttek, mindjárt egy kis eső kerekedett. — Beh kár! — sóhajt fel egy németi polgártárs, a mint az eső elállott — hogy nem többen jöttek, talán tovább tartott volna. * A Kölcsey-köruek is megvolt az ün­nepe, megnyitotta a múzeumát. Sokan vol­tuk jelen, de sokan is hiányoztak. Bögre ur is távol volt, s mikor interpellálták, imi- o-yen válaszolt: — Hát, kérem, én nem szeretem a régiségeket; egyedül a bor az, a melynek a vénséget megbocsátom. . * Valaki nagyon megbotránkozott, hogy az ünnepi közgyűlésen az asztal egy tinta- foltos ócska zöld posztóval volt beterítve, s erősen hangoztatta, hogy az már még sem járju. ( , — Lásd! nincs igazságod — csittitja e<ry Kölcseyista — hiszen az- célzatosan a Búdiipestről jött kiváló régészek kedvéért történt, hogy magukat jól találjak. * — Eredj a pokolba, olyat ne mondj, hogy a muzeum kulturális intézmény. Ugyan mit lehet azokból az ócskaságokból tanulni? — Hát először is megtanulja az em­ber, hogy pénz már a régi századokban is volt, s másodszor azt is láthatja, hogy a külömböző időkben milyen fegyverekkel ver­ték főbe érte egymást az emberek. * Lapunk zártakor érkezett meg harctéri tudósitónk lovele, melyben a nagy tengeri ütközetről beszámol, de már nem lehetett, hozni, azért csak a pünkösdi számbun fog­juk közölhetni. Mondhatom, hogy minden sorából látszik az olyan embernek előadása, a ki közvetlen tapasztalatait irja le. Bizony, sokba van egy ilyen tudósitó, de lapunk nem riad vissza semmi áldozat­tól, csakhogy a nyájas olvasóknak kedves­kedjék. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Személyi hírek. Gróf Zichy Jenő szélcesfehévári, Mezőssy Béla nyíregyházai és Gyapay Pál vaáli kerület országgyűlési képviselői szombaton este a 9 órás gyors­vonattal városunkba érkeztek. Másnap részt- vettek a függetleuségi gyűlésen. Itt tartóz­kodásuk alatt dr. Kelemen Samu orszgy. képviselőnknek voltak szívesen látott vendégei. — Gróf Zichy Jenő, orszgy. kép­viselő, városunkban időzése alkalmával va­sárnap d. e. 10 órakor a Kölcsey-kör könyv­tárát s múzeumát megtekintette s nevét a vendégkönyvbe beírta, s mellé két szót ősi rovásírással. Egyszersmind Ígéretet tett a nemes gróf, hogy múzeumunkat egy néhány értékes tárgygyal fogja gazdagítani — Függetlenségi-kör megalakí­tása Sxatmáron. E hó 4-én délelőtt ala­kult meg városunkban a függetlenségi-kör, a mely nagyszabású népgydlés keretében folyt le u Kossuth-kertben levő régi Lövölde előtti téren. A népgyülésuek a legszebb idő kedvezett s mintegy három ezerre volt te­hető azok száma, a kik ez alkalomból ki­vonultak a Kossuth-kertbe. — A népgyü- lésre még szombaton az esteli gyorsvonattal megérkezett gróf Zichy Jenő székesfejér- vári, Mezőssy Béla nyíregyházai és Gyapay Pál vaáli orsz. képviselők, kiket a pálya­udvaron Csomay Imre üdvözölt nagyszámú polgárság óléu. — Másnap délelőtt 11 óra­kor indult el a menet, melyet 16 tagból álló lovas bandérium vezetett. A Lövulde előtti térségen emelvény volt felállítva, a hol a képviselők megtartották ‘ beszédeiböTr Csomay Imre pártelnök nyitotta meg a nép- gyűlést s előadta annak célját, melynek első tárgyát képezte a jelen politikai helyzet megbeszélése. A gyűlés első szónoka Gróf Zichy Jenő volt, a ki nagyszabású beszéd keretében fejtegette az egyesült elleuzék eddigi működését, majd a hadsereg, az ön­álló vámterület és az általános választói jogról beszélt. A beszéd a hallgatóság kö­zött élénk visszhangra talált és zajos he­lyeslésekkel kísérte azt mindvégig. A má­sodik szőnok Gyapay Pál volt, a ki gyújtó lelkesedés hangján adta elő a jelenlegi po­litikai helyzetet s ennek előre látható kö­vetkezményeit. Az egybegyült közönség a második szónok beszédét is zajos helyeslé­sekkel és végül pedig frenetikus tapsokkal honorálta. A harmadik szónok Mezőssy Béla volt, a kinek beszéde szintén föllelkesí­tette az egybegyűlteket és zajos tapsokra ragadta. — A szónoklatokat Dr. Kelemen Samu városunk országgyűlési képviselője fe­jezte he, ki rövid, de annál hatásosabb be­széd keretében adta elő pártjának eddigi működését, egyben pedig vázolta a meg­alakítandó függetlenségi-kör célját és annak szükségességét. — Ezután Csomay Imre el­nök felhívta a megjelenteket a körnek meg­alakítására s az alapszabályokat röviden ismertette. A párt tagjai erre nagylelkese­déssel kimondották a kör megalakítását, mire a népgyülés Csomay Imre záróbeszédé után bezárult s a legnagyobb rendben szét­oszlott. A képviselők Dr. Kelemen Samu lakására hajtuttak, hol a házigazda látta el őket magyaros vendégszeretettel. — Csapatszemle. Kiss Zsigmond ezredes, — dandár parancsnok, — e hó 2-án Nagykárolyban, az ottani honvéd zászlóalj felett csapatszemlét tartott, mely alkalom­mal a csapatok kiképzése felett megelége­désének adott kifejezést. — A nőegylet rózsa-ünnepe. A szatmári jótékony nőegylet, mint rnegirtuk, e hó 18-án nagyszabású rózsu-ünnepélyt rendez a Kossuth-kertben. A sok számos látnivalók között bizonyára méltó feltűnést' fog kelteni azon ballettánc, melyet kis gyer­mekek fognak előadni. A ballet-táncot Zellinger Adolf helybeli jeles táuctanár ta­nítja majd be, ki ezúton is kéri a szülőket, hogy gyermekeiket engedjék át ezen bájos­nak ígérkező szereplésre.' Folytatás a mellékleten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom