Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-17 / 20. szám
Huszanegyedik évfolyam. 20-ik szám. Szatmár, 1904. május 17. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ===== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:== Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 üli. Fél évre .... 3 > | Egyes szám ára' . 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eiitvös-utcza 6-ik sz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 78A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. ;—= HIRDETÉSEK a lay kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvételnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. —■ Hirdetések díjjal elére flnteadik. ~—e= Selyemtenyésztés. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség jelentése „Szatmárvármegye selyemtenyésztésének állapotáról az 1903. évben“ nekünk is megküldetett. Érdekes munka, a melyet figyelmesen kellene áttanulmányozni mindazoknak, a kiknek első sorban hivatása a nép jólétének előmozdítása, mert ebből nagyon hamarosan meglehet tanulni, milyen könnyű módon szerezhető keresetforrás épen mostj amikor a megélhetési viszonyok annyira mostohák, hogy a ki erőt érez magában a munkára, siet Amerika felé, hogy dolgozhasson és pénzt keressen. Mindig voltak egyes buzgó emberek, a kik a selyemtenyésztést megakarták honosítani hazánkban, de. ez csak az utóbbi időkben sikerült, s igazán büszkén mutathat reá a földmive- lési kormány, hogy mig 23 év előtt hire hamva sem volt a selyemtenyésztésnek, addig ma Magyarországon 2884 községben 107702 család foglalkozik sely em tény észt.éssel és. a.zok 1903-ban a termelt selyembugók után 3,105.182 koronát kaptak. Az. ország .selyemgyáraiban alkalmazott munkásnők pedig ugyancsak abban az évben 1,700.000 koronát kerestek. Az országos selyemtenyésztési' felügyelőség újjászervezésé tői, vagyis 1880-tól 1903. év végéig Magyarországon a selyemtenyésztés és a selyemipar után nyújtott kereset 56,282.096 koronára rúgott. Tanulságos számok ezek, különösen azok számára, a kik folytonosan a nép javát hangoztatják, de akik a néppel csak addig törődnek, a mig azt saját czéljaikra kihasználják. Ha a nagyságos képviselő urak, mikor lerán- dulnak kerületeikbe, a helyett, hogy a nép indulatját igyekeznének felkelteni, a selyemtenyésztésről tartanának előadásokat és arra buzdítanák a népet, hogy szederfákat ültessenek és a se- lyemtenyésztéssel foglalkozzanak, sokkal többet használnának az országnak és a népnek, mint mikor órás beszédekben sírnak a honyhaza állapotján. Nagy nemzeti szerencsétlenség az minálunk, hogy igaz barátja a népnek, a ki annak érdekét szivén viselné, alig van, s bár mennyit piszkolják is a kormányt, ha az nem volna, mennyi üdvös intézmény nem létesül, a melyeknek áldását most milliók élvezik. Abban az 56,282 096 korona ke resetben pedig, a mit fentebb jeleztünk, részt vettek gyermekek és az öreg emberek, akik más munkára még nem elég erősek, vagy arra már nem alkalmasak Ez még inkább fokozza annak a kereseti ágnak a jelentőségét, mert annál oly erőket is felhasználhatunk, melyeket közgazdaságilag másként értékesíteni nem lehet. Különös figyelmet érdemel még itt az is, hogy mig majdnem minden kereseti ághoz költséges berendezés, bizonyos tőke szükséges, addig a selyemtenyésztésnél ilyenre szükség nincsen, mert a tenyésztők a selyempetét az államtól ingyen kapják és az állam gondoskodik arról is, hogy akiknek saját földjük nincs, a melyen fákat ültessenek, azok a szederlevelet szabadon szedhessék a közutak mellett és a közterületeken álló fákról. Ezért szükséges, hogy az állami, megyei és községi utak széleit első sorban szederfák ültetésére tartsák fent. A selyemtenyésztéssel járó munka is igen könnyű, s az egész művelet legfeljebb 30—40 napig tart. Az egyedüli terhesebb munka úgyszólván csak a levélszedéssel jár és pedig ott, a hol nincs elegendő szederfa és messze 'földre kell menni a lombért. Ezért olyan életbevágó dolog a selyemtenyésztés jövőjére uézve, hogy ültessünk minél több szederfát, hogy a tenyésztő ne kényszerüljön fél napi járó földekre menni a szükséges levélért. Az egész országban mind nagyobb és nagyobb tért hódit a selyemtenyésztés. Szatmármegyében is megindult, igaz, hogy eddig 5426 korona az, a mi e czimen a megyébe befolyt, de kezdetnek ez is elég, s ha a főispán, alispán, főszolgabirák, jegyzők, lelkészek, tanítók, egyszóval mindazok, kik a népet vezetik, annak érdekét szivükön fogják viselni, ez az összeg rövid idő alatt hatalmasan meg fog növekedni. A múlt évben a mi városunkban is volt egy selyemtenyésztő, aki 7 kg gubót termelt, a miért 13 koronát fizettek. Ez az egy termelő bizonyára csak olyan műkedvelő volt, aki talán próbát csinált, hogy hát csakugyan adnak-e pénzt, ha a gubókat beküldi, de a ki most már valószínűleg nagyobb szorgalommal fogja folytatni, miután meggyőződött róla, hogy fizetnek. Köztereinken és utainkon nincsenek ugyan szederfák, de magán tulajdonban lehet találni eleget, és igy a kezdéshez meg Van az alap, s ha a hatóság komoly figyelmére méltatja az ügyet, már most meg van a lehetőség arra, hogy nem csak egy ember, de sokkal több foglalkozhasson városunkban is selyemgubó termesztéssel. Ha pedig a hatóság a jövőre is gondol, úgy a törvény által amúgy is kívánt utbeültetéseknél a szederfát fogja használni, mi által lehetővé teszi, hogy a selyemtenyésztés városunkban is meg- honosuljon Egyelőre a hatóságnak az volna a feladata, hogy a magán tulajdonban lévő szederfákat összeírja és az illető tulajdonosokat hívja- fel, nem volnának-e ők maguk hajlandók próbát tenni a selyemtenyésztéssel, avagy ha nem, TÁRCZA. — .... -o— Me sék a szerelemről. — Költemények prózában — Irta: Dénes Sándor. „Ne olvassa el az olvasó e Költeményeket prózában egyfolytában, mert könnyen megszállná az unalom s a könyv kiesnék kezéből. Olvassa el azokat apránként: egyiket ma, á másikat holnap ; talán némelyik mégis megindiija lelkét.“ Turyenyeo. A költő szerelme. Biborfetlegekből, arartyos napsugarakból készült trónusán ül az Ur s körülötte állanak tanácsosai: a szemek. Sürü felhőkárpit körülötte és az örökzöld eu- kalyptusokkal szegélyezett utakról mandulavirág illatát hordja a napnyugati zephir. A mindenható törvényt tart: bünteti a vétkezőket, jutalmazza az igazakat. Egy ősz szakállu szent hosszú pergamenről olvassa a ki'üntelésre érdemesek nevét: — A költő. — Mi az érdeme s melyek jótettei? kérdi az Ur, — Mindenható Atyám, a költő nem osztott alumizsnát, nem adott ételt az éhezőknek, italt a szomjazóknak s imára sem nyitá templomodban ajkát. Szerelemről zengtek dalai, áldozati tüze a szerelem oltárán égett. Gyógyirt osztott a szerelmes sziveknek sajgó sebére a én Uram, örökkévaló Istenem, a ~ szerelem oltárán égő áldozat aranyos lángjából gyógyító meg- nyugvás kél, égi gyönyör a szerelmes sziveknek s füstje felszáll a menyeknek országába. így szól az ősz szakállu szent. Szavait a helyeslés moraja követi az Ur tanácsosainak bölcs sorából és a glória övezte szentek arczm a boldog emléke zés mosolya ül. — Látni akarom Ámor lantosát I Borzas, igénytelen lélek hajija meg térdét az Isten trónusa előtt. Áz arcza ifjú és rózsás, a szemeiben elfojtott láng fénye villog. És dörög a szó a villámok fényében czikkázó, a hogy szól hozzá az- Ur: — Szerelem dalnoka, im halld kitüntető kegyem! Mi holtak lelkének még meg nem adatott, Ámor papja megkapja azt tőlem. íme 1 Emlékezz vissza földi létednek elmúlt éveire s bármely szakát választod lepergett éltednek, legyen az éveknek hosszú sora bár, én azt visszaadom néked. Ha kell, vidám gyermekkorodnak gondatlan éveit. Ha kell,-ifjúságodnak dicsőséggel babérral övezett szakát s ha kedved kínban, küzdelemben találod: ám legyen tied ismét férfikorod. Akarod talán folytatni ott, hol a halál elvágta életed fonalát,-szép, nyugodt öregséget élni ? Szólj, választhatsz bátran, kívánságod megadatik. Az ifjú költő, ki elfogódva hallgatta az Urszavait, ekként szól: — Kegyelmed köszönöm, irgalmas jó Atyáin, de szolgád nem kíván hosszú éveket. Gyermekkor, bohóság engem már nem izgat. Dicsőség, babér, haszontalan émelygős ajándék. Kínban, küzdelemben kifáradtam bár, de az aggkor tehetetlenségét sem kívánja lelkem. Eveket ne adj hát, kegyelmes Úristen s ha választanom megengedéd, három napot engedj csak, hogy átéljek ismét, három rövid napot, mig enyém volt szépséges angyalom. * * * A szerelem hatalmas. A. Halál egyszer u Sasra fente fogát. Osszegyüjté tehát gyilkos pribékjeit: vadásznak öldöklő fegyver.ít, dögvészt és halálthozó betegségeket s valamennyit tusára küldé a sas ellen. Mind hasztalan. Magas fel legek közt nem éri fegyver a madarak királyát s a tiszta légben a dögvész elveszté pusztító erejét. Előállott ekkor a kínzó Láz s szólt: — Királyom, hatalmas Halál! Kit fegyver, gyilkos betegség le nem térit, add át őt nekem s három nap alatt én fejét lábadhoz teszem. A halál és pribékjei kétkedve néztek össze, a kaszás intett s a Láz elindult. Zöldelő ligetben, lágyan susogd fának árnyas ölén, illatos virágokból rakott puha fészekben, fehér galamb lakik. Mikor leszáll a nap, millió csillag gyulád ki az égen s feljön az aranytá- nyéru hold, suhogó szárnycsattogás hallatszik ilyenkor a légben s leszáll a sas á madarak királya. Szeretkezve, enyelgően öleli csókolja fehér galambját. S ha feljön a nap ismét, magas fellegek közül epedő sóvárgással, szerelmes szívvel nézegej le a sas a puha fészekre, hol imádott galambja lakik. A gyötrő Láz jól tudta, hogy az ő ereje gyarló ahhoz: leteriteni a királyi Sast. De a láz alattomos, mint a csörgő kígyó és orvul ejt meg, mint gálád ellenség. — A láz tehát a galamb kis fészkébe lopta be magát. — Megszállta az ártatlan galambot, kínozta a fejét, torkát, megborzangatta bársony testét a a szegény kis galambot busán, lecsüggedt fejjel, kinok közt, de még nem halálra váltan találta a madarak Királya. Körülröpködte, csókjaival vigasztalta, öleléssel enyhité fájdalmát. S mire újból leszállt a nap, a sas megtört szívvel, bánatosan lecsüggesztett szárnyakkal nézte a szomszédos fa ágai közül imádott galambja szenvedéseit. S mire harmadszor jött fel a nap,-a madarak királyának, kit nem fogott öldöklő fegyver s gyilkos betegség, harmadnapra megszakadt a szive. * * * A szerelem öl — a szerelem éltet. Ismertem két embert. Az egyik gazdag volt, nagyon gazdag. Fényes palotában lakott. Sok . . sok inas, cseléd leste parancs szavát. Arany tálból evett, ezüst serlegekből ivott s a selyem és bársony édesité nyugalmát. Egy reggelen halva találták a nagy urat. Feje alatt a selyem vánkos gyönyörű hímzését meleg vér festé pirosra, a Róth Fiilöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a Fftnnonül legolcsóbb bevásárlási forrást. - agg- , ===== szálloda melletti Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Megérkeztek 11! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, nói és gyermek czipók. Valódi Schervaux bőrből készült czipők a legdivatosabb kivitelben.
