Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-31 / 22. szám
Huszanegyedik évfolyam. 22-ik szám. Szatmár, 1904. május 31. SZATMAR VIDÉKÉ. ÍÍ0411 2 c% TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 filL Fél évre .... 3 . | Egyes szám ára 16 > Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt. = tsuefon-szAm : 78A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK IP s lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvételnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Hirdetések díjjal előre fizetendők, sa* A Széchenyi-társulat. ASzéchenyi-Társulat ez évi rendes közgyűlését f. hó 25 én tartotta meg. Hogy az elmúlt évi működés miből állott, arról beszámol az igazgatói jelentés, melyet alább egész terjedelmében közéteszünk. A Társulat csendesen dolgozik és igyekszik kitűzött czél- ját elérni, s ha a jelentést figyelemmel végig olvassuk, láthatjuk belőle, hogy működése meglehetős eredményt tud felmutatni. Igaz, hogy e működés sokkal nagyobb eredményt érne el, ha többen volnának lelkes férfiak, a kik a Társulat _ és annak kitűzött czélja iránt érdeklődnének, de annál nagyobb a dicsősége azon pár embernek, a ki az általános közöny közepette szívvel és lélekkel szolgálja az eszmét, végzi a_ hazafias munkát és nem engedi elaludni a tüzet, a melyet egykor a kezdeményezők meg- gyujtottak. Azok egyike Nagy Béla igazgató, kinek jelentését ajánljuk <ÉÉ vasóink figyelmébe. Tekintetes Közgyűlés! Az elmúlt 1903. év hazánk történelmében a nagy szenvedélylyel vívott poli- kai harczok esztendeje volt. E harcz legjobbjaink erejét, idejét teljesen lekötötte, az egész közvéleménynek nyugalmát felzavartaS ha igaz a latin közmondás: „Inter arma silent musae,“ bizony megbocsátható volna, ha mostani kijelentésem annak' TÁHCZA —~ «gteCKM»-* Gyalog — Csengerbe. Pénteken reggel érkezett meg. a levél, amelyben Csengerben lakó K. barátom invitált magához a közelebbi vasárnapra. Még el sem olvastam jóformán sorait, már is elhatároztam, hogy kérésének eleget teszek. Mert úgy gondoltam, mig egyrészt örömet szerzek neki látogatásommal, másrészt magamnak is használni fogok vele, ha a hosszas iithol ülés után ezt a kedvező alkalmat fejhasználom. A közbeeső két nap hamarosan telt el s én azon vettem észre magam, hogy elérkezett az indulásra szánt idő. Gyorsan hozzá fogtam tehát az úti készületekhez, mialatt pedig én ezekkel babráltam, átküld- tem utitársamat a szomszédban lakó fiake- reshez, k|nek bérkocsiját már jó előre le- felpénzeltem. Hadd jöjjön mentői hamarább. Alig várakozhattam rövid pár perczet, utitársam hamarosan visszatért és legnagyobb bosszúságomra adta tudomásul, hogy a fiakeres szombaton este valamivel jobban beletalált nézni a pálinkás üvegbe, ' mint kellett volna s most kábult fővel, elterülve lakásának padlóján — mély álomba merülve ábrándozik a Sosoj czigány kopott gitárjának recsegő accordjainál tánczoló teli fiaskók seregéről. Nem is lehet reá számítani a nap folyamán ' Mit tehettem voina tehát egyebet, más fiakeres után néztem. .Szerencsétlenségemre beismerésével kezdődnék s belőle az a kép domborodnék ki a mélyen tisztelt Közgyűlés előtt, hogy 'Társulatunk történetében az 1903-ik év, mint a bizonyos fokú lankadtság, mozdulatlanság, sőt talán visszafejlődés éve van feljegyezve. A csendes, zajtalan munka jellemezte Társulatunk működését mindig. így munkálkodtunk az elmúlt évben is. Anyagi erőnkhöz képest igyekeztünk az alapszabályainkban lefektetett összes czélokat hiven szolgálni; ha egyben másban hiányosság tapasztalható, nem másban, mint anyagi erőnk korlátoltságában keresendő. S ez igy lesz mindaddig, mig az állam az 1801. évi kisdedóvási törvény végrehajtásával — szintén anyagi okok miatt — késlelkedik, vagy Társulatunk uj erőforrásokhoz nem jut. Mert mig ez be nem következik, bevételeinknek legnagyobb részét a kisdedovási intézmények, a gyermekmenhelyek fentartása veszi igénybe s kötözi le. Megkíséreltük az újabb időkben év- ről-évre, megkíséreljük a jelen évben is, hogy Társulatunk igy lekötött anyagi erejét felszabadítsuk. Kértük és kérni fogjuk a nagymél- tóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. Kormánytól Társulatunknak a menhelyek fentartása czitnén fokozottabb anyagi segélyezését, hogy igy felszabaduló erőnket más téren, hol oly sok volna a tennivaló s oly szép feladatot . lehetne igen. szép eredménnyel végeznünk, érvényesíthessük. Az 1903. évben 108 nyári menhe- lyünk volt működésben, ezek közül 28 teljesen a községek által tartatott fent, segélyeztünk 80 menbelyet, összesen 10696 kor. 74 fillérrel, egy menhely segélyezése átlag 133 koronába került. azonban hiába kutattam fel a Deák-térrel együtt környékét az egész, piacznak, pauzáló fiakerest aranyén sem tudtam volna kapni. Elhatároztam tehát magam egy nagy lépésre. Úgy gondoltam, üsse a kő, még j sokkal jobb, hogy igy ütött ki a dolog, megtesszük az utat gyalog s kirándulásunk annál élvezetesebb lesz. Amilyen köhnyen ment az elhatárolás, éppen úgy, nem sokat teketóriázva, uíiiársam kíséretében neki is vágtunk az útnak. Fél kilencz óra .volt reggel, mikor a majorokat elhagyva, felléptünk a hidontuli védtöltésre. Az idő nem volt kedvező, meglehetősen fújt a szél és permetezve esett az eső, s mi mindezek daczára, erős lépésekkel ha- ládtunk előre. Egy órai gyaloglás után már elmosódott előttünk Szatmár tájképe s lassanként kezdtek feltünedezni a látóhatáron Vetés községnek szalnoafedeles házai. Jól hatott reánk a látvány, mert mint az ut távolságát nem ismerők, már közel véltük látni kirándulásunk megállóhelyét, Csengert. Vetést megelőzve mintegy félórányi távolban, csendesen ódalgó paraszt ember tűnt fel szemünk előtt, nemsokára összetalálkoztunk vele. Rövid szóváltás után megkérdeztük tőle utunk távolságát. — Nem messze van már ide, kérem alásson — felelt lekötelező szívességgel emberünk — nézzék csak instállom, ott a ! torony irányában van Vetés, ahhoz egy jó lövésnyi távolságban Óvári s ahhoz egy jó hajtásnyira van Csenger. Mindössze egy órai járás még. A menhelyek költségvetéseinek, a j község teherbírási képességének szigorú elbírálásával az 1902. évi állapothoz képest a segélyben nem részesült ménhelyek száma 7 el emelkedett, a társulati segély végösszege pedig .600 koronával csökkent. Ez ■ eljárást 'fokozatosan, évröl-évre alkalmazzuk, mert czélunk az, hogy legalább a tehetősebb községek, kik úgyis csekély mértben szorulnak Társulatunk anyagi támogatására, menhelyeiket saját erejűkből tartsák fent. Hogy e czélt minél fokozódottabb mérvben érhessük el, inkább az állandó elhelyezésnél, alkalmas helyiség építésénél részesítsük e községeket némi segélyben. A menhelyek fentartása ez évben összesen 39032 koronába került, melyből Társulatuhk fedezett a fentiek szerint 10696 koronát, a községek 26349 korouát, 1987 korona pedig részint mérsékelt óvási dijakból, részint más forrásokból fedeztetett. Látogatta a menhelyeket 8829 gyermek, kiknek vallási és nemzetiségi' megoszlása a következő: róm. kath. 1598, gör. kath. 2388, ev. ref. 4171, izr, 67i, magyar 6744, német 397, román 1688. Egy gyermek gondozása átlag 44 koronába, Társulatunknak' 1.2 koronába került. Ez oly csekély áldozat, hogy ezt a gyt-rmekóvás ügye megérdemli még akkor is, ha tisztán csak a gyermeknek veszélytől mentességét biztosítja is" a menhely fentartása „Legyen e hazának minden polgára a magyar állameszmének' hive és tudjon magyarul“ Ezen jelmondatban van kitűzve Társulatunk csélja, melyet minden intézményeinkkel szolgálni tartozunk. E czélt kellene szolgálnunk menEgy portorikó szivarom bánta meg az útbaigazítást, de nagyon szívesen adtam, mert szavai enyhítették fáradságunkat. Megvallva az igazat, már ekkor elvoltunk fáradva s. ha ez az ember csak egyszóval is másképpen megyarázza utunk távolságát, bizony, talán még elég idejekorán, vissza fordultunk volna. Későbben valamivel túl Vetésen, kopott vándorral jöttünk össze. Kíváncsiságból ettől is megkérdeztük utunk távolságát. Ennek a válassza azonban nem volt kedvező. Fele útját jósolta találkozásunk helyén Gsengernek. Minthogy pedig most már a kétféle útbaigazítás után éppen nem tudtunk semmit sem, mit se adtunk az elhangzott szavakra, hanem kétszeres erővel ismét nyakunkba vettük az utat. Hanem különös egy puskája lehetett annak ami első emberünknek, másfél órai erős gyaloglás után értük el az.t a lövésnyi utat, amit ő Vetés és Óvári közzé illesztett, még pedig milyen fogadtatással, vagy három jól megtermett házőrző majd leszedett a fáradságtól anélkül is elzsibbasztott lábunkról s ilyen taktusban kisértek keresztül a falun, mig végre Óvári legutolsó nádfedeles házikójának gazdája, elkergette mellőlünk a szemtelen dögöket. Ennek az alkalmatlan jelenetnek a hatása alatt folytattuk egy jó darabig utunkat. Végre ........... Ho sszú, nagyon hosszú gyaloglás után, kellemesen csengő harangs/.ót vert fülünkbe a szél. A közelben harangozták a déli tizenkettőt. Nemsokára feltűnt előttünk Csenger látképe s mi nagy döczögve, türelmethelyeinkkel is. Úgy hogy Társulatunknak tulajdonképeni feladata az volna, hogy a menhelyek, ifjúsági egyesületek, felnőttek részére esti tanfolyamok szervezése, a magyar beszéd tanítása és hazafias szellemben működés terén érdemeket szerzett tanítók jutalmazása által egy egy részben vagy egészen nemzetiségű község kulturális ügyét kezébe vegye, s ott lábát megvetve, a jelmondatunkban kitűzött magasztos czélt elérni és megvalósítani igyekezzék. Ha a fenti adatokat a gondozott gyermekek anyanyelvi megoszlását illetőd leg figyelemre méltatjuk, be kell ismernünk, hogy menhelyeinkkel e czélt nem kellő mértékben szolgáljuk, mert azok tekintélyes részben még -mindig magyar vidékeken vannak elhelyezve. Ez állapot megváltoztatására következetesen törekszünk, de részint anyagi erőnk korlátoltsága miatt, mely a szegény nemzetiségi községben a menhely szervezésével járó nagyobb költségeket nem engedi, részint azért, mert egy-egy évtizedes menhelyet egyszerűen be nem szüntethetünk, e czél elérése csak hoszszabb idő tervszerű munkájával lesz elérhető. Különben a jelen állapot sem valami kedvezőtlen, mert a 108 menhelynek fele nemzetiségi, vegyes ajkú, vagy nemzetiségi községek által környezett magyar községekben, melyek a nyelvhatár végpontjait képezik, vannak elhelyezve és egy nehány, már magát magyarnak valló sváb községben, melyekben annak, hogy az ifjabb nemzedék tökéletesen beszél magyarul, menhelyeinknek igen nagy érdeme van. A menhelyek vezetésénél, felügyeleténél rendetlenség nem fordult elő. A vezető nőket kinevezésük alkalmával évlenül lestük végét az útnak, mig egyszerre csak egész véletlenül Csengernek a piaczán vettük észre magunkat. Ebéd után volt már az idő,- a házak előtti padokon ültek, ünnepi disztöltve a jó csengenek, néhol pedig csoportokba verődve az utcza közepén diskuráltak az él- tesebb atyafiak. Mi pedig városiakhoz-illően, fáradságot elnyomva, kirúgott lépésekkel haladtunk el mellettük, kíváncsiságuknak széles pallóján. Csakhamar felkerestük ismerőseinket s kevés pihenés után megnéztük Csenger nevezetességeit, ami bizony nem sokból állott s mi mégis, milyen furcsa, daczára ennek, egyszerre csak világlátott emberekké lettünk itt. Ott időzött ugyanis egy Panoráma s miután minden látványosságból hamarosan kifogytunk, megtekintettük azt is. Végignéztük ott a belgrádi király-gyilkosságot, a port-arthuri ütközetet, a párizsi világkiállítást, szinházégést, láttuk ravatalán az elhunyt pápát és még nagyon sok mindent, tiz krajczáros belépő-dij mellett. Három és fél órai ott időzés után aztán búcsút mondtunk Csengernek, délután fél négy órakor pedig már ismét a Szamos védtöltésen egyengettük lépéseinket. Az idő sokkal kedvezőbb volt mint délelőtt. Az eső elállott, a szél is meglehetősen elgyengült. Hanem fel is használtuk az alkalmat, gyors egymásutánban vágtattunk végig a kilométereket jelző czölöpökön. Lépéseinket ekkor nem zavarta semmi, mert mondani az egész táj kihalt volt, nagy nagy közökben találkoztunk egy-egy hazaRóth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát 0 ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a Pannónia legolcsóbb bevásárlóéi forrást. mk» ■■■■■■ szálloda mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a Megérkeztek!!! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipók. Valódi Sohervaux bőrből készült czipök a legdivatosabb kivitelben.
