Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-31 / 22. szám
"‘r<jl-évre komolyan és részletesen utasítom. í HW^vJeliigyelő bizottságok kötelességeiket teljeáitik. Általában, hogy a kellő rend t és pontosság mindenütt betartassák, ezt ’személyes látogatásainkkal is ellenőrizzük, igy pl. - fez elmúlt év folyamán, a rendelkezés^’ bocsátott úti átalány terhére 47 menhefyet látogattunk meg. . Megemlítem, hogy ez évben uj menhé- lyet létesítettünk a kir. kohóhivatal szives támogatásával Alsó-Kapnikon, melynek állami jelleggel óvodává fejlesztése iránt a vallás és közoktatásügyi minisztériummal a tárgyalások a kir. tanfelügyelőség utján megindultak.Hae szervezés sikerül,ezóvoda,mely, mint vármegyénk majdnem valamennyi óvodája, társulatunk szerény menhelyéből fogja kinőni magát, ez óvoda, az ottani állami iskolával, ifjúsági egyesülettel, esti tanfolyammal, e község megmagyarosi- tásának hatalmas tényezője lesz. Uj men- helyet szerveztünk továbbá az Avasban, Kányaházán, mely igen szép eredmóny- nyel működött már ez első évben is, amennyiben 48 gyermek között 37 román ajkú látogatta. Esti tanfolyamok a szokott helyeken, Kányaháza, Dengeleg, Ilobabánya, Apa, Aranyosmegyes, Patóháza, Vámfalu, Felső- Falu községekben tartattak fent, melyeken a beérkezett jelentések szerint 575 felnőtt egyén részesült igen szép eredménynyel magyar nyelvű és szellemű oktatásban azon legelemibb ismeretek köréből. melyekre mindennapi életében lépten nyomon szükség van. É czélra 751 koronát fordítottunk. Az ifjúsági egyesületeket, melyek az 1902. év folyamán a szervezéssel járó nehézségeken átestek, ez évben anyagilag nem segélyeztük, könyvtárunkból azonban több egyesület részére küldtünk szét alkalmas könyveket. Áttérve aztán a jelentés az anyagiakra, végeredményül a Társulat 1903-iki számadásában 22537 kor. bevételével szemben 21159 kor. kiadást tüntetvén fel, 1378 kor. pénztári maradvány áll. Fő czélom lévén a Társulat anyagi erejének gyarapítása, a Társulat részére egy el nem költhető biztos alap lefektetésére az első lépésnek megtétele, indítványoztam. hogy a Társulat készpénzei, már csak a könnyebb kezelhetőség szempontjából is értékpapírokba fektettessenek. Indítványomat a választmány 28/903. sz. határozatával elfog ndta, és 4 százalékos magyar korona járadék papírok vásárlására felhatalmazott.. E határozat alapján a Kováts Edu- árd hagyatékából kézhez vett 25oo kor. értékű értékpapírokhoz vásároltam, megragadva a kedvező 98 as árfolyamot, még 7500 korona névértékű 4 százalékos magyar korona járadékot 7350 koronáért. A vételárat takarékos gazdálkodás mellett az év végére a Társulati pénztár nemcsak kifizette, de 1378 korona pénzkészletünk is maradt. A pénzügyi művelet végrehajtásáról a választmány deczember havi ülésén részletes jelentést tettem, a határozat és jelentésem, a tárgysorozatban a Tekintetes közgyűlés jóváhagyása alá kerül. Most tehát van 10.000 korona értékű vagyonunk, ami az 1901 évi zárlathoz képest, a mely évben igazgatói székemet elfoglaltam, 4ooo kor. a 903. évi zárlat felé siető szabadságolt katonával meg egy- egy Dara felé tartó hosszú hajú oláh czi- gánynyal. Nagyon is gyorsan haladhattunk, mert szinte észrevétlenül hagytuk el Óvárit és csakhamar utána Vetést is. A vetési határban ismét találkoztunk hazafelé kutyagoló emberünkkel. Rövid szóváltás után azonban hamarosan elváltunk egymástól. Alig mehettünk el tőle kétszáz lépésnyire, egv újabb alakon akadt meg a szemünk. A nap akkor már lement, esti homály borult a földre, igy aztán mi nem kísérhettük figyelemmel a velünk szembejövőt. Egyszerre csuk kibontakozik a sötétség homályából egy kopott külsejű ember, s egy pár szó kíséretében utunkat állja. — Segítséget! kiálltja durva hangon s a nála levő tárgyat erősen nyomkodja felénk. Revolver volt a kezében. Hamarosan felfogtuk mi is a helyzetet s mig én megfordított pálczámmal kiütöttem kezéből a revolvert, addig utitár- sam hatalmas arczulcsapás kíséretében olyat lódított rajta, hogy az egyszerre csak hányát vágódva, nagy zuhanással gurult le a töltés árkába. Több se kellett most már, felhevülve győztességében utitársam, egy-kettőre alaposan meggyomrozta a felsült támadót, s mig ő ezt a műtétet végezte, addig én a revolvert vizsgáltam meg, egy elromlott, megrozsdásodott Buldog-féle revolver volt az, amelyből ugyan tíz bába sem tudott volna kicsalni egy golyót. Csupán ijjesz- tésre akarta ezt felhasználni támadónk. Minthogy pedig most már tudtuk, hogy eredményét is figyelembe véve kerek számmal 5ooo kor. vagyonszaporulatot . jelent. Ezen mivelet végrehajtásánál kettős szempont vezetett. Egyik, amit fentebb érintettem, hogy a Társulat részére egy fen- tállását biztosító alap teremtését megkezdjem, a másik, hogy esetleges túlköltekezésnek egyszersmindenkorra elejét vegyem. Eddig ugyanis az évvégi zárlatnál tűnt ki csak Társulatunk anyagi helyzete. Ev közfien aztán költekeztünk, majd elköltött tőkéinket a rendelkezéseinkre állott pénzöszeg szerint helyre tettük s a zárlat szerinti vagyon évről évre változott. Mig most ez alap összegét mindig Ismerjük, arra, ha a vármegyei segély idejében nem érkezik meg, kölcsönt veszünk s tud juk, hogy mennyivel tartozunk, s hogy alapunk ismét tisztán álljon, mennyit kell visszatérítenünk. Az értékpapírok a Szatmármegyei Takarékpénztárnál vannak letéve, ajnely intézet azokra az igazgató és egyik jegyző aláírásával ellátott chekkre a szükséges kölcsönösszeget esetről-eseire folyósítja. Jelenleg tehát a Társulat el nem költhető törzsvagyonát lo.ooo kor. és a Schvarcz Jakab alapítvány iooq kor., összesen 11.000 kor. névértékű állampapír képezi. A jelentés áttér aztán az igo4, évi működési programm vázolására s ugyanazon irányelveket tűzvén ki, egy további pénzművelet tervét hozta javaslatba az igazgató a következőkben: Hogy társulatunk léte ne legyen örökös függésben attól, hogy váljon a vármegye közönsége megszavazza-e számunkra az i százalékos pótadót, habár megvagyok győződve, hogy e tekintetben a közel jövőben veszély nem fenyeget, mégis óhajtandónak tartom s e tekintetben az illetékes tényezőkkel a tárgyalást meginditandónak vélem az iránt, hogy a vármegye egy tekintélyes tőkét tenne le Társulatunk részére alapítványul. Megfelelőt annak, mely a pótadó háromnegyed részével, mondjuk 5o évi tőketörlesztéssel letörleszthető. Meg vagyok győződve, hogy e tervem elé, melynek eszméje tulajdonkép Társulatunk mélyen tisztelt Elnöke,' az Alispán ur agyában fogamzott meg először, a vármegye illetékes tényezői -akadályt nem gördítenek. Mert ezáltal nemcsak Társulatunk hazafias működését biztosítjuk örök időkre, hanem bizonyos évek múlva a vármegye is felszabadul az i százalékos pótadó terhe alól. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ezekben volt szerencsém múlt évi működésem s a jövőben reánk váró teendők képét előterjeszteni. Megemlítem, hogy az országos Eötvös alap tanító egyesület, a miért Br. Eötvös József munkáinak a tanítók háza javára történt kiadásában anyagilag támogattuk, Társulatunkat pártoló tagjává választotta. Képviseltette magát Társulatunk a zilahi Wesselényi és tiszabecsi Rákóczi ünnepélyen. Mélyen tisztelt Közgyűlés! A múlt 1903. évvel megbízatásom ideje lejárt. Gyenge-erőmhőz képest igyekeztem kötelességeimet híven teljesíteni. Megköszönve azért a belém helyezett bizalmat, leteszem megbízatásomat, kérve a mélyen tisztelt Közgyűlést, hogy az igazgatói állás terheit fiatalabb váltakra helyezni s engemét annak további viselése alól kegyesen felmen'eni méltóztassék. Kiváló tisztelettel maradtam. Szatmár. 1903. április 17. Nagy Béla igazgató. Válasz Poszvék Nándor urnák, mint a „Gazdák Lapja“ kiadóvállalat szerkesztőjének és a kiadónyomda betű-közvetítőjének. H.izufiui aggódását akarjuk jelen sorainkkal eltüntetni, olvasván a „Gazdák Lapja“ legutóbbi számában azt, hogy egyedüli kiadónak' véli magát, ki a szatmári nyomdák között magyar papírral és betűvel dolgoztat. Tudva azt, hogy önnek milyen nagy örömet fog okozni, ha ezt megczáfoljuk, tudtára adjuk, bogy, mi már mielőtt ön még a gazdasági journalistika mezejére tévedett volna, évek hos-zu sora óta, majdnem kizárólag, magyar anyaggal dolgozunk, csak kényszer esetén fordulunk külföldi ezé- gekhez, annyival is inkább, miután az Első Magyar Betűöntődé r. t. versenyképes a külföldi gyárakkal, sőt olcsóbban is szállít, meglehetős jó anyagot. A papirt pedig évtizedek óta magyar gyáraktól szerezzük be. Nekünk azonban tiltja szerénységünk ilyen nagyon is természetes dologgal hozzá férkőzni a huznfiui szivekhez az előfizetők gyűjtésénél. Hazafias tisztelettel Litteczky Endre, Morvái János. Apróságok. A junim hónap elég kedélyesnek ígérkezik. Mindjárt, az elején egy diákmajális, azután jön. az Ezres, s vége felé a Lorántffy- egyesület. A diákmajálisnak nem kell reklám, annak megvan a közönsége amúgy is. i Az Ezres a gyermek szimfóniával édesget, a Lorántffy-egyesület pedig uzsonnára invitál..! Sokan találgatják, hogy milyen is. lesz az 1 az uzsonna, mire valaki ifit jegyezte meg: — Hogy milyen lesz,’azt nem tudom, de hogy körhelylevi-sscl fog végződni, azt biztosra veszem. . * A S/.échenyi-társulut iránt mostanában nagyon kevés az érdeklődés. A legközelebbi közgyűlésen is olyan kevesen voltak, hogy a tiz ujjra sem lett volna szükség az összeszámolásnál. Panaszkodott is egyik lelkes vezető e miatt és kérdezte, hogy mint lehetne ezen segíteni. — Jelenléti dijjat jfj II adni — mondja egy bankdirektor — akkor többen lesznek. Nálam az igazgatósági ülésről ritka eset, hogy valaki elmaradjon. * A mészárosok megint felemelték a hús árát, s e miatt nagy a bo-*zuság a háziasz- szonyok közölt. Egyik városatyát keményen megtámadta a fel sége, hogy nem tudnak rendet csinálni és eltűrik, hogy a mészárosok mindig ilyet tesznek. — Drágán adják, rosszul mérik s hozzá mé»’ a hús is komisz ! '■— pattog az asszony. — Hagyd el fiam — csittitja a férj — kénytelenek vele, mert rosszul megy az üzletük. Tegnap beszéltem egyikkel, s olyan ! keservesen panaszkodott, hogy igazán meg- ■ sajnáltam. * A vasárnapi eső nagy örömet csinált mindenfelé. Az öreg Pityókosi, mikor legjobban zuhogott, akkor vette a pinczekulcsot •és ment lefele. — No hála Istennek —S monologizált magában — erre már csakugyan érdemes egy pár pohárral megereszteni. Demeter. híreink. — Lapunk j élen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — A Széchenyi-társulat folyó hó 25-én tartotta évi rendes közgyűlését, • eaj nos, a tagodnak esek dy számú részvétele mellett. A közgyűlés tárgyalta és elismerőleg tudomásul vette Nagy Béla igazgatónak a társulat 1908. évi működéséről nagy gonddal szerkesztett éves jelentését. Különösen elismeréssel vette tudomásul a közgyűlés az igazgató uzon irányú tevékenységét, mely szerint u társulat alapját 3 évi működése alatt 5000 K-vul, összesen 11000 K-ra emelte s intézkedett, hogy az ez alapot alkotó készpénz értékpapírokba fektet tessék. Elfogadta | közgyűlés az igazgatóság által előterjesztett 1903. évi pénztári számadást és 1904. évi költségvetést, a pénz- és vallásügyi miniszterekh-'z s a vármegyei közigazgutási bizottsághoz intézendő segély kérvényeket | elhatározta, hogy főispán ur Öméltóságát felkéri, hogy a kérvényeket egy küldöttség élén legyen szives az illető miniszterekhez felvinni. Marosán Kornél aranyos- megyesi áll. .isk. igazgatót 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából a Nemzeti Casinó ezredévi alapítványa kanta-, tainak oda ítélésével egy értékes emlék- tárgygyal tüntette ki a közgyűlés, melyért a jelenvolt ünnepeit meghatott szavakban mondott köszönetét, Ígérvén, hogy mint a a lefolyt idő alatt, úgy ez után is törhetlen hive lesz u társulat czóljainak. Végül a 1 tiszlujitás ejti-tett még. Elnökökül meg- válusztattak: Kristóffy József és Nagy L. alispán, alelnököknek Szuháuyi Ödön, Kende ■ Zsigmond, Kováts Béla és Pupp Géza g ’ megalakittatott a választmány is várme- gyénk és városunk vezcrembereiből. — Személyi hir. Be r n á t h Elemér debreczeni kir. ítélő tábla elnöke a napokban városunkban volt s innen, a kir. törvényszék elnöke társaságában Halmiban kiszálltak, a leendő kir. járásbirósági épület helyiségénak megvétele tárgyában.-— Az Ezres junius 11-iki Finom Estélyére a rendezőség már rendben volna; most már nincs egyéb hátra, mint hogy a tisztelt közönség is hasonló buzgó- sággal készülődjék a mulatságra. A napokban a meghívók is szétmennek. De nem is a meghívó itt a fő, hanem az, hogy az Ezres megint olyan keilemes, eredeti jellegű estével fogja felderíteni a város publikumát, amilyen a legutóbbi Finom Estély óta nem volt városunkban. Sőt azt Is mondhatnók, hogy a mostani az eddigieket mind felülmúlja. Pattogó, sziporkázó prológ után, , amelyet egy kedves kis nagy leányka fog' leperegni, remek szimfónia következik, amelyet kis és nagy lányok, kis és nagy fiuk , lelkes hadserege játszik le tömérdek hangszerrel, pompás harmonikus zűrzavarban. — Aztán tréfás kupiék, humoros jelenet négy szereplővel s végül valami eredeti zenei meglep 3tés következik. Fődolog, hogy juuius,' 11-én szombaton este mindenki kint legyen- a Kossuth-kerti kioszkban. A többi aztán magától jön. — Magyar oltár nyelv. F i r c % á k Gyula, munkacsegyházmegyei püspök elten-, delte, hogy egyházmegyéje területén a magyarlakta vidékeken a misék magyar nyel-; ven tartassanak. Örömmel registráljuk mi is e hirt'és vajha követnék a hazafias érzelmű főpásztor példáját hazánk többi főpapjai is. ’— Emlékeztető. A szatmárnémeti' ev. ref. főgymnasium a jövő hó 4-én a Kossuth kerti kioszkban tartja juniálisát, mely iránt mindenki részéről nagy az érdeklődés. Reméljük, hogy az ifjúság mulatsága igen jól fog sikerülni. — Az „Ezres“' pedig juniu9 11-én tartja mulatságát. — Jubileum. Révész János nagybányai ág. ev. lelkész f. hó 15-én ünnepelte meg házasságának 10 ik évfordulóját, mely alkalommal a közszeretetben és köztiszteletben álló férfiút számosán üdvözölték. Ez alkalommal az ünnepelt fényes ebédet adott, melyre a presbitérium és a rokonság volt hivatalos, ' . — A szatmári iparos dalárda f. hó 22-éü este a Kossuth-kerti kioszkban táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendezett, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen szépen sikerült. A hangversenyt a. vegyeskar éneke nyitotta meg Vetess Lajos vezetésével, majd Oláh Feri teljes zenekarával a tőle megszokott praecizitás9al adta elő a „Hnnyady nyitányt.“ — Osváth Elemér fögymn. tanár igen, tanulságos, de a mellett jó humoros felolvasásával állandó derültségben tartotta a közönséget. Majd Szentiványi Sándor csattanóé monológjával mulattatta a közönséget, ki óriási tapssal és éljenzéssel jutalmazta az előadót. A hangversenyt a kar éneke zárta be. A'mulatság este a tánctermekben folytatódott s fényesen sikerült. — Tanárok gyűlése. Az országos ref. tanáregyesület Pápán tartott közgyűlésén a helybeli ref. főgimnázium képviseletében Bakcsy Gergely, dr. Hantz Jenő, Majthényi András és dr. Mészáros Ferenci tanárok vettek részt. Ez a közgyűlés, melyen Hegedűs Sándor, a Dunántúli ref egyházkerület főgondnoka és Antal Gábor püspök mindvégig részt. vettek) nemcsak a közoktatásügyi kérdések magas színvonalú megvitat áfával nyert -nagy jelentőséget, hanem azon tanulmányi kirándulás által is, melyben a ref. középiskolai tanárok mintegy 160 , taggal vettek részt. A kirándulás főcélja a Balaton és vidékének megismerése volt. — A keresk. tanoncziskolai bizottság f. hó 27-én d. u. 6 órakor Jákó Mihály elnöklete ^alatt ülést tartott, a melyen jelenvoltak még dr. Fodor Gyula, dr. Fechtel János, Bővy Miksa és dr. Fejes István bizottsági tagok. Dr. Fodor Gyula Folytatás a mellékleten. közönséges csavargóval van dolgunk, elkezdtük faggatni kilétéről, s szent Isten, közelebb hajolva hozzá, felismertem benne a délelőtti vándort, ki olyan készséggel jósolgatta akkor utunk távolságát. Megtörve kért későbben tőlünk bocsánatot s mi a helyett, hogy tovább mentünk volna kezünkön, megsajnáltuk a szerencsétlent s a nálunk levő pénzkészletet önként átadtuk neki. Aztán távoztunk, őtet pedig ott hagytuk az útfélen, egy pár órai pihenésre feltétlen szüksége volt a jól sikerült műtét után. Este nyolcz óra volt már, mikor a majorok alá érkeztünk. Olyan jól esett itt egy kicsit megpihenni, miközben elhallgattuk a nyüzsgő város felénk hangzó zsibon- gását, a Szamos folyó csendes moraját, a távoli trombitaszó felséges hangját, s elgyötörve a fáradtságtól talán az álom is elnyom itt, ha a közelben pislogó mécs világa nem biztat bennünket a tovább menésre. Felájlottunk, de lábunkon nem bírtunk azonnal tovább menni, sokáig vesztegelve, nagy nehezen indultunk el, s ha lábunk csak egy kicsike kis süppedésbe csúszott is bele, akkorát csuklott térdünk, hogy majd hányát vágódtunk. Végre elértük a vashidat, s mikor innen vissza néztem az éjszakába, s képzeletem a sötétségen is áthatott arra a negyven kilométer útra, amit ezen a napon egyfolytában megtettünk, szinte megborzadtam tőle és szentül megfogadtam, hogy soha többé ilyen passziót nem engedek meg magamnak. F... Gusztáv.
