Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-31 / 13. szám
Huszadik évfolyam. 13-ik szám. Szatmár, 1903. márcziu > TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Népgyülés. A népgyülések a parlamentarizmus házasságtörései. Rábeszélés, pénz, erőszak kicsikarnak egy formális nemzetakaratot. Azonban egyszerre csak megmozdul a nép szive és őszinte szenvedélylyel öleli igazi eszményeit. Megtagadja az egyezséget, melyet hites képviseletével vállalt és dörögve ad kifejezést igazi akaratának. Mert a néptest izmos tagjait nem lehet férceit formagunyákba takarni. Csak egy rántás kell, és az igazi vágyak, igazi meggyőződések leplezetlenül nyilatkoznak meg az óriás tömegek morajában! Országszerte gyülésezik a nemzet, megtagadva a solidaritást a parlamenti többséggel. Tegnapelőtt nyilatkozott meg városunk népe is. A népgyülés lefolyását alább részletesen adjuk s mivel lapunk politikával nem foglalkozik, minden megjegyzés hozzáfüzése nélkül. Azt azonban, hogy a lelkesedés nagy és őszinte volt, mégsem hallgathatjuk el. Hiszen ez úgy sem politika. Az orkánoknak nincsem/taktikája. És mikor a nép mozduLmeg, ő sem kapa- czitál, ő sem fonabrkodik: —• csak szenvedélyesen akar. A nép szenvedélye pedig a legfőbb igazság, mert a legfőbb erő! Délután 2 órára nagy néptőmeg vonult a vasúti indóházhoz, a képviselők elé. A7 ifjúság zászlók alatt vonult ki. A polgárság pedig 50 tagú lovas bandériumot állított ki a képviselők fogadtatására. . A megérkező képvisölőket, Benedek Jánost, Lovászy Mártont és Bakonyi Samut nagy éljenzéssel fogadták; Uray Géza pedig rövid beszédben lelkesen üdvözölte, a melyre Bakonyi vá-_ laszolt meleg szavakkal. Innen a hosszú menet énekelve és a képviselőket éljenezve a Pannoniához vonult be, a hol a képviselők egy kissé megpihentek. 3 órakor pedig a Vigadóhoz hajtattak a képviselők s a népgyülés kezdetét vette. A Vigadó előtt 5—6 ezer ember jött össze a népgyülésre. Uray Géza megnyitva a népgyü- lést, jelezte annak czélját s indítványozta, hogy elnök választussék a népgyülés vezetésére. A népgyűlés egyhangúlag Uray Gézát kiáltotta ki elnökévé, kinek indítványára aztán jegyzővé Osváth Elemér fő- gymn. tanárt választották. Ezután Uray örömmel konstatálta, hogy a város polgársága minden rétege nagy számmal van képviselve, pártkülönbség nélkül. A polgárság ily impozáns összegyülekezése a fölébredt alkotmányos érzületről tanúskodik s erős biztatás az országgyűlési ellenzéknek. Örömmel látja, — úgy mond, —r- a népgyülésen, a haza reményét, az ifjúságot, hogy bátorítson; mig Magyarországnak ilyen fiatalsága van, addig a reményét a jövőben el nem vesztheti. (Éljenzés.) A haza iránti szeretet, a haza alkotmánya iránti lelkesedés hozta össze a polgárságot, hogy egy porszemet hintsenek arra a talajra, a melyen Magyarország alkotmánya fel fog virágozni. (Éljenzés.) Ismerteti a katonai javaslatokat (fölkiáltások: le a katonai javaslatokkal!) Annak a hadseregnek, a melyiknek a nyelve német, a melyiknek a szine sárgafekete, legfőbb ékessége a kétfejű sas, több áldozatot nem hozunk. (Nem adunk soha 1) Tiltakozni jöttünk össze. (Úgy van! Le a javaslatokkal I) Azért is meg kell nyilatkoznia a város polgárságának, hogy lássák odafenn, hogy nem úgy érezünk, mint a hogy a képviselőnk nyilatkozott. (Úgy van! Abczug Hieronymi!) Bejelenti, hogy a mi támogatásunkra Budapestről lejöttek képviselők, hogy biztosítsanak minket afelől, hogy ők a har- ezot el nem fogják addig hagyni, a mig nem győznek. (Hosszas éljenzés.) Üdvözli a képviselőket s felkéri Őket., hogy nyilatkozzanak. A képviselők közzül elsőnek Bakonyi Samu beszélt. Hallotta az elnöktől, — úgy mond, — hogy itt más pártok is részt vesznek ; ez az ellenzékre nézve buzdítás, mert mindig azt vetik a szemére, hogy a küzdelem nem a nemzet küzdelme. (Fölkiáltások : hazugság I — a nemzet küzdelme !) Önök megfelelnek erre, s egyesülnek, félre téve a különbségeket, a nemzeti jogok szent harczában mi velünk, a kiknek helyzetünknél fogva ennek a szent harcznak zászlaját elől kell lobogtatni. (Hosszas éljenzés.) Viszonzásul biztosítanunk kell önöket arról, hogy mi a zászlót, a melyet kezünkbe ragadtunk, letenni nem fogjuk, mig küzdelmünknek méltó diadala, gyümölcse nem lesz! (Élénk éljenzés.) Az önök képviselője után szólaltam fel közvetlenül (abczug Hieionymil) O egyike a leghidegebb megfontolásu embereknek, de oly kérdésekben, a melyek szebb nemzeti aspirácziók kielégítésénél az érzelem hangját is igénylik, nem helyes csak a hideg megfontolás. (Úgy van !) Ha a bécsi hatalom (le vele!) azt tapasztalja, hogy vannak, a kik vállalkoznak parancsának teljesítésére,. akkor nem ébredhet fel a többség lelkiismerete; ezt nem gondolta meg az önök t. képviselője (le vele!), az országgyűlésen is csak azt tette, a mit a delegáczióban, a mikor a szertelen hadi követelések megszavazásával a hadi kormány egyik legalázatosabb szolgája lett. (Abczug!) Minden nagy küzdelem válságba vezet s mi a felelősséget Isten és ember előtt fölvesszük, mert hisszük, hogy e válság a nemzet javára fog szolgálni. (Élénk éljenzés.) A sok megalkuvás elbizakodoltá tette a hatalmát, most férfiakaratunk egész erejével, a legnagyobb elszántsággal akarjuk bemutatni, hogy a leszámolás ideje elérkezett. (Hosszas éljenzés.) Meg vagyunk győződve, hogyha egygyé lesz a nemzet e súlyos időkben, akkor ez a küzdelem csak győzelemmel fog végződni. (Hosszes éljenzés.) 1687-ben a magyar nemzet kitörölte törvényeiből az ellenállási záradékot: de látom az önök arczából, hogy szivükben meg van az_ ellenállás készsége ma is. (Úgy van 1 Élénk éljenzés.) Ez az ellenállás magaczélozza karjainkat, mint meg- aczélozta 1848-ban. (Éljenzési taps.) Ha kell,, a jelszó: győzünk vagy meghalunk! (Éljenzés.) De nem halál, hanem dicső, független élet várakozik a magyar nemzetre! (Hosszas éljenzés.) Megköszöni a bizalmat. A tüzes beszéd nagyon tetszett a közönségnek. Lovászy Márton szólott ezután a népgyüléshez. Az erdők szarvasa — mondá, — a mikor az egész napi üldöztetéstől és bolyongástól eltikkad, akkor fölkeresi a csermely hűvös vizét s abból merit magának üdülést. — Mi, a nemzetnek a képviselői, úgy vagyunk, mint u szarvas: a politikái küzdelmeknek hevében, azoknak idegpusztitó munkájában eltikkadva, ide jöttünk a néphez, a mely minden jogok ős forrása, (élénk éljenzés) és a népnek lelkesedéséből merítünk magunknak további erőt és kitartást. (Éljenzés.) Ha ez a csermely elapad, ha ennek cseppjei nem állanak a mi rendelkezésünkre, akkor a mi erőnk is lankadni fog; de ha látjuk, hogy a lelkesedésnek bő forrása táplálja a mi törekvéseinket, akkor a mi erőnk megaczélozódik, megtízszereződik, a mi ellenálásunk törhetetlen lesz, s a nép, a mely a nemzet képviselőházába küldött bennünket, csalatkozni nem fog. (Élénk éljenzés.) Megmozdul az ország népe, városokban és községekben, gyűléseket tart, zarándoklatokat meneszt föl a nemzet képviseletének szine elé. Ez azt jelenti, hogy a magyar nemzet tudtára ébredt annak, hogy ő a világnak egyik legmélyebben sülyedt nemzete, és szilárdan elhatározta, hogy ebből a sülyedségből, ebből az el- aljasodásból ki fog emelkedni.. (Élénk éljenzés és taps.) Van spk pé da a világtörténelemben, hogy nemzeteket letiport s leigázott a vad erőszak, a túlnyomó hatalom, de arra, hogy egy nemzet önként hajtsa fejét egy megszégyenítő igába, eddig csak a magyar nemzet nyújtott megszégyenítő példát. (Úgy van 1 elég szomorú !) Szóló azt tartja, hogy a népképviselőnek nem az a feladata, hogy a nép hibáit legyezgesse, hanem szemébe mondja az igazságot, mert csak az ilyennek van elég bátorsága fent is megmondani az igazat. (Úgy van 1) Kimondja szóló, hogy Szatmárváros is hozzájárált a szégyenteljes állapothoz, és ennek oka a rossz választási rendszerben van, a mely szerint a nép akarata nem érvénesülhet. (Úgy van! éljenzes.) De módjában van úgy e város közönségének, mint a többi megtévedt kerületeknek helyre ütni a csorbát. Nem kell forradalmi, nem kell fegyveres erőre kapni: szilárd és nemes elhatározásnak kell felébredni e nemzetben, hogy a szol- dateszkának, a katonai hatalomnak túlkapásait nem tűri tovább, (Élénk éljenzés. Abczug Feji rváry 1 Le a javaslatokkal 1) Egyesüljön az egész nemzet s dörögje oda: most már azon az utón menjetek, a melyet a nép érdekei követelnek I (Éljenzés.) Örül, hogy e városban, a melyben először jelenik most meg (éljenzés) megtalálta a mit az országban mindenütt: a magyar szivek összedobbanását. (Éljenzés.) Ha ránézek ezekrp a viruló rózsás ifjú arezokra (az ifjúsághoz szól), a szivem elfacsarodik a gondolatra, hogy a mikor a legszentebh kötelességét kellene teljesítenie, odadobják a kaszárnyákba idegen tiszteknek, azt akarva, hogy a magyar ifjúság olyan legyen, mint a cseh, morva, lengyel. (Levelük! Éljen az önálló magyar hadsereg I) De ennek vége következett, mert úgy akarja ezt a magyar nép! (Hosszas éljenzési) A kormány tulajdonképpen arra akarja a katonai javaslatokat keresztül vinni, hogy a magyar nemzet erejével idegen nemzetek szabadságát eltiporja. Pedig most egy háború elég a mi pusztulásunkra. ígéri, hogy az ellenzék a végső ellenállást fogja kifejteni a katonai javaslatok törvényerőre emelkedése ellen. Megfogjuk akadályozni, — úgymond, — mert van erőnk hozzá ; mi kezet fogunk a magyar néppel s akkor legyözhetetlenek vagyunk I (Hosszas éljenzés és taps.) Benedek János beszélt Lovászy után. A magyar nép — kezdi beszédét — nem szokott hamar elkeseredni. A kuruez azt. mondta társának, mikor a csata elveszett : ne bustilj kenyeres, mikor semmid sincsen (derültség; tetszés). Szóló"', is a város képviselőjének „megfontolását0 elitéli. Egyszer egy öreg ember szalonnát pirított, a fia megszólalt nagy mohósággal : ídes apám! (derültség), félbeszakítja az apja s azt mondja: ne oly mohón, ilyen mohósággal nem szabad egy fiatal embernek beszélni, hanem fontold meg, s az okosat tálald elő. — A .fiú nem sokára megint megszólalt: ideg apám I Gondolkozzál 1 — szakitja megint félbe az öreg. Egy idő múlva azt mondja az apja: most már tálald ki. — Hát ídes apám, azt akartam mondani, hogy íg a subája. (Nagy derültség, taps) Erre mérges lett az öreg s rákiáltott, miért nem szólott előbb. Hát ilyen az önök képviselőjének megfontolása. (Abczug Hieronymi!) Körülbelül négyszáz esztendő Óta ég a magyar nemzet subája s az önök képviselője még mindig nem jött rá arra a nagy igazságra, hogy huncut a német! (Éljenzés.) Jókai megírta az „És mégis mozog a föld“ ez. munkájában, hogy mikor Galilei a nagy csillagász kimondott nagy igazságaiért a vérpadra került, megdobbantotta lábával a földet és kimondta: és mégis mozog a föld, ekkor megmozdult a föld, a boldogok előre, a boldogtalanok hátrahaladtak, csak ez az ország nem mozdult ki a maga megszokott nyugalmából s a sorsát vezérlők bölcsessége abban állott, hogy nehogy megmozduljon valaha. De voltak költőink, tudósaink mégis, a kik felébresztették, hogy lépést tartson a többi nemzetekkel. Csak egy intézmény van, a mely fejlődésben akadályozza, ez az osztrák hadsereg, (Le vele 1) a melynek szelleme teljesen hasonlatos a muszka hadseregéhez. Az emberek vándorolnak kifelé ezrével ; de mehetnek idegen országba, ida- gen emberek közzé, de oly idegennek nem érezhetik magukat, mint mikor a magyar fiú a kaszárnyába kénytelen menni s mikor a katona ruhát fölvette, az undok német szót megtanulni. (Úgy va 1 le az ilyen hadsereggel 1) Az oszták hadsereg egy külön állam a magyar államban. Napóleonhoz szeretik hasonlítani magukat tábornokaink. (Abczug 1) — Mikor Náczi fiával dicsekedett az apja, hogy úgy hegedül az ő fia, mint Szent Dávid, azt mondta egy valaki, hogy úgy hegedül, csak nem olyan szépén. (Derültség.) Róth Fülöp kárlsbádi czipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a ^1 KÖZV0tl©ll 2L PannoniSl legolcsóbb bevásárlási forrást. ■■= -- Szálloda mellett! W Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
