Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-31 / 13. szám

SZATMlBj£B VIDfiKE.

Nos hát ezek a tábornokok csak annyi* ban hasonliihatnák magukat Napóleonhoz, hogy ők még sem tudnak olyan nagy rükverczkonczentrirungot csinálni, mint Napoleon Moszkvától. (Derültség, éljenzés, i

A katonaság és polgárság kö/t nincs jó viszony- A hadsereg a nemzeti műveltség nagy munkájában semmi részt nem vesz. Nem zsoldos, kitarioit hads<-r-g kell nekünk, hanem önálló, néphadsereg. (Hosz- szus éljenzés.)

Ennek a sötét középkori maradványnak, szörnynek torkába nincs löbbé sem egy bakánk, sem egy fillérünk. (Ug) van. Éljenzés. Le a hadsereggel !)

De hatalmas erővel harsogtalj > már hangját a magyar nemzet, erről a törvényjavaslatról hallani sem akar.

Az ellenzék e javaslat megszavazását megfogja akadályozni. , (Hosszas éljenzés és taps.)

Ezután Uray Géza indítványára a népgyülés egyhangúlag elfogadta a már megszerkeszteti határozati javaslatot, — a melyei dr. Kelemen Samu ügyvéd olvasott föl,

Még Csomay Imre ügyvéd baszélt, zársz Őt tartva..

Elhangzott a határozat, — mondá — a mely jelentőség teljes, nagy fontosságú, mert egy veszedelmes javaslat ellen való tiltakozást tartalmaz.

Ezen határozat mellett ki kell tartanunk, annak érvényt kell szereznünk, küzdeni kell, bármi legyen a következmény. (Élénk éljenzés).

Magyarország népe 19 millióra megyen, egy önálló államot és nemzetet alkotnánk s íme, nem bírunk azzal ami, állami létünknek a legfőbb kifejezője, nem birunk önálló hadsereggel. (Úgy van! Éljen az önálló hadsereg!) Áldozunk vért, pénzt hadseregre, de az nem a mienk, nem magyar, az még nem is közös, hanem egyenesen osztrák. (Le vele I) Szelleme osztrák, nyelve német, zászlója fekete-sárga (abczugl). E lobogó alatt nyilvánították ki azt, hagy Magyarország meghódított állam, e lobogó alatt hirdették, hogy a magyar nemzet ki van törölve a nemzetek sorából. Tehát a magyar ember ezt a szint nem szereti, ez alatt v^rt ontani nem akar. (Úgy van! le vele I) A hadsereg nótája a Gotterhalte, (le vele I le vele I) ennek hangjai mellett végezték ki legjobbjainkat, hogyan lelkesedhetnénk hát rajta (le vele I)

A hadsereg kebeléből ki van üldözve a magyar szellem, magyar nyelv, büntetik a szegény fiút, még ha csak jelentkezik is magyarul. A tiszti karból pedig ki vannak szorítva fiaink; a tisztek s/4-ed része idegen; a magyar fiuktól a megélhetést, a dicsőséget adó, fényes tiszti pályát elveszik. Joggal mondjuk tehát, hogy ki az idegennel! (Élénk éljenzés és helyeslés. Le velők!) A tábornagyok közt csak kettő magyar. Még az altisztek nagyobb száma is idegen. v

Költünk a hadseregre, vissza abból nem foly semmi a nemzet vérkeringésébe.

Most még nagyobb áldozatot követelnek tőlünk : a mire az a feleletünk : nem adunk sem több vért, sem több pénzt! fEljenzés. Úgy van 1 Nem adunk I)

Ha ezt a javaslatot törvényerőre e- melnék, akkor évenként csak meghosszabbítanák ; nekünk nincs törvénykezdeményezési jogunk s a meghozott törvényt soha hatályából kihozni nem tudnánk. Ideje tehát, hogy előtte tiltakozzunk! (Éljenzés és helyeslés.) Az egész világ rokon- szén ve kisér bennünket.

Nincs kizárva hogy a hatalom erőszakot használ, megtámadhat: hát védjük magunkat I (Hosszas éljenzés.) Egy képet látott szóló, a melyen egy óriás kígyó egy büszke oroszlánt akart megfojtani, de az oroszlán a kígyót abban a pillanatban ketté harapta. A hatalom kígyója ezt a nemzetet összeakarná zúzni: derékban

szakasztjuk kettői (Hosszas éljenzés.)

Nagy tetszést keltett szóló azon kijelentése, hogy Európának nincs szüksége két Németországra!

Szóló végül megköszöni a képviselőknek, hogy lejöttek, kívánja, hogy az itteni polgárság lelkesedéséből erőt merítve, folytassák lankadatlanul a küzdelmet, a győzelemig. Élteti őket. (Hosszas éljenzés és taps.)

Végül Uray Géza köszönetét mond a polgárságnak s bezárja a népgy ülést, a mely rendben eloszlott.

A népgyülétröi a képviselők Uray Gézához mentek pártértekezletre, melyet ozsona követett. Itt több lelkes fölkö'-zöntő hangzott el.

Este hét órakor pedig visszautaztak a képviselők. A vasúthoz zászlók alatt kísérte ki őket a polgárság s ifjúság, a képviselők meleg szavakkal veitek búcsút s mondottak köszönetét a fogadtatásért.

Az ügyvédi kamara közgyűlése.

A szatmárnémeti ügyvédi kamura vasárnap d. e. 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városháza kis tanácstermében. Korányi János kumurui elnök elnökölt, a ki a következő szép beszéddel nyitotta meg ti közgyűlést:

Tekintetes kamarai közgyűlés.

Igen tisztelt Karlársaim!

A midőn közgyűlésünkben ma első ízben foglalom el az elnöki széket, engedjék meg, hogy mindenekelőtt egy még eddig le nem róvhatott tartozásomat elégíthessem ki.

Ez pedig őszinte és hálás köszönetem kifejezése uzon kitüntető bizalmukért, melyben engem a legközelebb megtartott tiszt- újítás alkalmával részesíteni szívesek voltak.

Legyenek meggyőződve, hogy a személyemet ért ezt a megtiszteltetést, mint életem egyik legszebb emlékét feledni soha sem fogom, és csekély tehetségemhez képest minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a reám ruházott állással járó kötelességek pontos teljesítése által a részemre előlegezett bizalmat kiérdemeljem.

Tekintetes kamarai közgyűlés! A le folyt év sem hozta mÉg bajaink orvosiá. sát. A döntő köröknél még mindég az az irányzat az uralkodó, a mely önkormányzatunk fejlesztésének halogatását és működési körünknek minél szükebb korlátok közzé szorítását tűzte ki czéljául.

Bizonyítják ezt a legújabb törvényhozási alkotások, melyekből még arra u meggyőződésre is jutunk, hogy az állam kormányzat a legnagyobb közönbösséggel mondhatnám ellenszenvvel viseltetik az ügyvédi kar jogos érdekeinek kielégítése iránt

Jellemző példája ennek, hogy a mig a törvényhozás gondoskodó figyelme az állampolgárok valamennyi osztályának megélhetési viszonyúit üdvös törvények életbe léptetése által rendezi addig az országban csak az ügyvédi kar az a testület, a melynek a helyzete javítását folyton sürgető felterjesztései nem szoktak meghalgatásra találni, e mellett azonban meghozatnak azok a törvények, a melyeknek mindegyikéből egy-egy eddig háborítatlanul gyakorolt jogunknak megszüntetéséről kell tudomást szereznünk.

Ennek az elszomorító jelenségnek az okait, én most nem kutatom, azt azonban kimerem mondani, hogy az ügyvédi karnak ez a teljes mellőzése nem igazságos.

Nem igazságos pedig azért, mert törvényben biztosított jogainknak megszüntetéséért és azokért a közszolgáltatásokért, a melyekkel megélhetésünk nem csekély hátrányára túlterhelve vagyunk, az állam részéről éppen semmi kárpótlásban sem részesülünk.

De az ügyvédi kar a vele szemben követett mostoha elbánást nem is érdemli meg, mert az állam iránt tartozó kötelességek teljesítése elől sohasem vonta ki magát, okot tehát a megtorló intézkedésre nem adott, soraiban pedig mindig voltak olyan kiváló férfiak, kik nem csak a jogfejlesztés terén, hanem nemzeti alkotmányunk megszilárdítása és a reform törekvések megvalósítása körül is urörő munkát végeztek, a mivel pedig elismerésre méltó és hasznos szolgálatot tettek hazánknak.

Az eddigi tapasztalatok után sorsunknak mielőbbi javulását nem várhatjuk ugyan, mindazonáltal erre irányzott törekvésünkben kitartásunk ne lankadjon, mert ott a hol a kétkedés és lemondás üti fel tanyáját, eredményre számítani nem lehet.

Ugyanazért egyesült erővel folytassuk a megkezdett küzdelmet, én hiszem és reméltem, hogy küzdelmünk végtére is diadalra fog vezetni, mert az igazságnak győzni kell, a mi ügyünk pedig igazságos.

A beszéd elhangzása után az elnököt lelkesen megéljenezték.

Ezután dr. Schőnpflug Jenő kamarai titkár olvasta fel a kamara évi jelentését, mely behatóan foglalkozik u kamura brléle- tével, felsorojn az ügyvédi kar sérelmeit, rámutat uz igazságszolgáltatásban tapasztalható hiányokra, részletesen feltünteti u kamara területén lévő bíróságok működését és vé^ül állást foglal a tisztviselők, de különösen a birói kar fizetésének rendezése mellett.

A jelentést közgyűlés többek hozzászólása után kevés módosítással elfogadta s titkárnak a gondos munkáért elismerést szavazott.

Tudomásul vette a közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentését s ehhezképest pénztárnok részére a felmentvényt megadta.

Megállapította az évi költségvetést s a tagsági dijat újból 24 kor.-ban fogadta el, a mi f. évi ápril 29-ig befizetendő.

Egyéb tárgy nem lévén elnök a közgyűlést berekesztette.

Mentő tanfolyam városunkban.

Dr. Atzél Kárloy uz orsz-meutő- I egyesület orvosa szombaton d. u. 6 órakor a városháza nagy tanácstermében tartá meg szakszerű előadását az első segélynyújtásról. Az előadáson ott voltuk a torna- és vivó- egylet tagjai s a szatmári mentő egyesület tagjai u szatmári gőzmalom társulat, a Neu- sclilosz- féle fűrésztelep, a szatmári első téglagyár, a villamos gépház s több más iparlár.-ulat vezetői és kiküldöttei, u hivatásos tűzoltók, a rendőrség létszámából 12-en és sok érdeklődő.

Az első előadás tárgya a vérző sebek kezelése volt. Az előadó orvos urnák nemcsak a tárgyban vuló kiváló szakértelme, (1 * a mentő intézmény iránt való verhetetlen lelkesedése kiérzett minden szuván. Az egy szerű szabatos nyelv, a tárgyuak bő ismerete s uz előadás közvetlensége voltak azok, u mik vulósággul lebilincselték a hallgatóság figyelmét.

A második előadást vasárnap délei'tt 11 órakor tartá meg Dr. Atzél ur a csonttörésekről s uz ájulásról, valamint uz ily betegeknél az első segély nyújtásáról.

A harmadik előadás vasárnap délután 5órakor volt, melynek tárgya a tetszhalottaknál alkalmazandó élesztévi eljárások, mester séges légzés alkalmazású; a mérgezéseknél követendő eljárás az égett sebek kezelése s a vitriollal okozott sérülések kezelése.

A kü'ső sérülések bekötését, valmint a tetszhalottnál mesterséges légzés alkalmazását előadó ur gyakorlatilag is bemutatta s a jelenlevőkkel gyakoroltatta is.

A hálom előadás közönsége nem fogyott, de sőt gyarapodott; daczáru annak, hogy egész polgárságunk a vasárnapi uép- gyülés izgalmainak hatása alatt állott. S hogy ez igy történt, az pusztán dr. Atzél Károly orsz. mentőegyesületi orvos ur érdeme, ki fáradságot nem ismérő űgybuzgó- ságávul, nyájas, megnyerő modorával, a mentés körül szerzett bő szakismeretével, előadásának közvetlenségével nemcsak élvezhetővé tette a száraz anyagot, de fogékonnyá is a mi sziveinket uz intézmény iránt, termékennyé agyunkat a tanultak gyümölcsöz- tetésére.

Ha mindnyájunkat is érhet baleset, a mint hogy érhet is, igen nagy megnyugtatásunkra szolgálhat az, hogy az első segély nyújtásának olyun apostolai vunnak hazánkban, mint Dr. Atzél Károly, ki fáradságot áldozatot nem kímélve szedi össze az emberszeretet bajnokait s ma holnap nem lesz hazánknak olyan nagyobb városa, hol a mentő egyesület közszükséggé nem válnék.

Midőn Dr. Atzél Károly urnuk ezúton is kifejezzük hálánkat, elismerésünket és köszönet ünket kérve őt, hogy űgybuzgósdgát tartsa meg továbbra is s a nemes misszióhoz mit magára vállalt adjon az Eg neki eleg fisikhi erőt és kiturtást, nagy elismeréssel kell adóznunk a vallás és közoktatásügyi miniszter urnák is, ki a mentő-tunfolyamok szükségét belátván anyagi áldozatokat hoz az eszme érdekében.

Az előadó urnák pedig saját belső i megnyugtatásán kívül szolgáljon jutalmul a mi egyszerű elismerésünk babérága, melyet u polgárok a polgár erények kitüntetéséül adnak s uz a biztosítás, hogy az itt elvetett magu-rmő földre talált.

A viszontlátásra !

Thum er Albert.

Színház.

„Halálos csönd“ a czime Eche- guray uj darabjának, mely nagy sikerrel került szinre csütörtökön este Ho- léczy Ilona jutalomjátékául. Echegaray a régi dipus“ mintájára irta darabját. Oedipus elvesz egy özvegy nőt, kinek megígéri, hogy első férjének gyilkosát kikutatva, azon bosszút áll, a darab végén kipattan u titok. A gyilkos maga Oedipus, az első férj az ő apja volt, igy ő tulajdon édesanyját vette feleségül. A „Haláloí csend“ is ily titkot rejteget. Glória őrzi a titkot. Ennek tudása nélkül megérteni nem lehet sem Glóriát, sem a darabot. Glória csak haldoklónak, vagy haldokolva fogja elárulni titkát és ez a darab felfejtő halálos csend. A Halálos csendben a hősnő, Glória anyjáért, ki férjet megcsalja, dobja oda bec-ületét; midőn atyja megakarja lepni hűtlen feleségét, ott találja leányát, ki anyját szöltni segítette; atyja párbajt viv azzal az emberrel, kit leánya elcsábitójának kell tartania és a párbajban elesik. A szerencsétlen leány anyjával,, kolostorba vonul, a hol anyja meghal. O maga elhagyja a kolostort és hat-nyolez évvel később idegen név alatt, mint saját testvérhuga jelenik meg újra Madridban. Senki föl nem ismeri. Mindenki sajnálja a szegény leányt, kinek családjában az a szörnyű botrány történt, — mert Spanyolországban mind a mai napig a családi szolidaritás a család egyik tagján esett foltot ráveti az egész családra. De egy nemes fiatalember, Raimundo meg- 1 szereti a leányt, kinek most Angustias a

neve, és nőül akarja venni. A leány is szereti Raimundot, ezt meg is mondja neki, de kijelenti, hogy nem lehet a neje, Raimundo csakhamar megtudja az okot, megtudja, hogy Angustias nem más, mint Glória. De feltűnő előtte, hogy a leány nem csak nem védedezik dühös kifa kadásai ellen, hanem vakolja magát. Sejti, hogy e mögött titok lappang. A leány is szerelmi önfeleduégében elárulja magát és bevallja, hogy titok van, de nem fogja megmondani soha. Azaz megfogja mondani — halálos ágyán. Vagy ha én leszek közel a halálhoz — mondja Raimundo. - Hivass, ha érzed halálodat — felel a leány. Rtimudo távozik. Glóriáért két párbajt kell vívnia; a második párbajban beleszalad ellenfele kardjába. Haldokolva viszik Glóriához. Glória most elmondja neki anyja történetét. Raimundo boldogan hal meg. Glória pedig azzal búcsúzik tőle: Csönd, halálos c-önd. A

rejtvény meg van fejtve. Angustias szerepét Holéczy valóban igaz, nemes, megindító művészettel játszotta. A közönség meleg .elismeréssel adózott kedvenezének s nemcsak virágokkal árasztotta el, de lelkes tapsokban is kifejezést* adott tetszésének. Bátosy mint Raimundo méltó partnere volt. A többi szereplők is teljes igyekezettel játszottak.

Bob horczeg. A hét másik érdekessége „Bob herczeg“ bemutatója volt. Magyar szerzők alig ha arattak még oly sikert, mint a minőt a fiatal szerzők darabjukkal elértek, mely jövő héten mnr századik előadását éri meg a Népszínházban. A darabnak mind szövege, mind zenéje művészi alkotás. A szöveget Martos Ferencz és Bakonyi Károly, a zenéjét Huszka Jenő irta. Különösen zenéje rendkívül bájos a Bob herczegnek. Huszka már is szép sikert ért el a zeneirodalom terén s hogy mily komoly feladatnak látja az operette Írást s a színpadi zenének ezen ma napság any- nyira léha könnyelműséggel művelt faja iránt milyen komoly művészi kötelesség érzetet ápol, mutatja az is, hogy csak jó s irodalmi szempontból kifogástalan szövegnek kölcsönözte oda zenéjét. Martos Ferencz és Bakonyi Károly szövege csakugyan kedves alkotás és sokkal méltánylandóbb igyekezettel van megirva, mint a mennyit divatos operett Íróink szövegeiben megfigyelhetünk. A poetikus szövegnek az a rövid tartalma, hogy Bob királyfi beleszeret Anniéba, a ki nem herczegkisasszony, még csak udvari dáma sem, hanem egyszerű polgári leányka, ftt királyfinak azonban csak rangjához méltóan szabad házasodni s Anniénak is ki van már szemelve vőlegénye — egy csúf borbély-legény. Bob herczeg azonban nyakas, mint minden szerelmes herczeg legény, kinek messalliánszos hajlandóságai vannak s még Londont is fellázítja, csakhogy királynévá tegye kedvesét, a mi természetesen sikerül is neki s kedvesét Anniét oltár elé vezeti. Ehhez a kedves szöveghez, rendkívül bájos és dallamos muzsika járul. A czimszerepet Lónyai Piroska játszotta végtelen kedvességgel és elragadó bájjal. Méltán büszke lehet arra a szép sikerre, melyben része volt. A közönség valósággal elhalmozta tetszésével ssze- retetével. Dalait, tánczát megismételtette s nyílt színen is lámpák elé hívta. Kitűnő volt Szentes, Pomponius a részeges nevelő szerepében. Anniét Juhász Iiona játszotta egyszerűen és sok közvetlenséggel. B. Polgár Fáni, Tordai Adél, Ferenczi, Boda nagyban hozzájárultak a sikerhez. Általában a darab rendkívül tetszett, mindkét esté zsúfolásig telve volt a nézőtér.

Apróságok.

Beállít a falusi atyafi a bankba s jelenti, hogy a váltóra most nem törleszt, csak a kamatot fizeti.

— Miért nem törleszt ? — formed rá a könyvelő.

— Nem lehet, a rang nem engedi, — feleli nagy alázattal.

— Mi az a rang ?

— Hát instálom, hogy szegények vagyunk.

*

A vasárnapi népgyülésről oszolva hazafelé egyik ezt, a másik a/.t dicséri, hogy jól beszélt.

— Hát hiszen — szólal meg egy németi polgártárs — mind jól szavalt az, hanem azért a legjobb szavalatja mégis annak volt, aki azt mondta, hogy „ídes apám“ I

Nagy lelkesedéssel fogadták el a határozati javaslatot, de mit ér az egész, ha nem tudunk egy 100 tagú küldöttséget összehozni. Bezzeg Nagykároly nemcsak gyülésezett. hanem ki is rukkolt egy nagy deputáczióval. Sőt a kis Székelyhid is fel tudott küldeni 150 embert, s c*ak Szatmár nem volna képes hasonlót cselekedni.

Folytatás a mellékleten,