Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-06 / 1. szám

SZATMÁR SS VIDÉKE

U

A sajtó terén nevezetes esemény, hogy „Szatmári Hírlap“ czimen egy uj politikai napilap indult meg. Hogy milyen sikerrel, a közel jövő megmu tatja. Vannak, a kik azt mondják, hogy szükség van egy napilapra, vannak, a kik azt mondják, hogy még nincs. Bármelyik félnek legyen azonban igazsága, annyi bizonyos, hogy annak a helyi talajból kell kinőnie. Idegen, ismeretlen múltú egyéneknek inkább megélhetési czélból való ilynemű vállalkozása, még ha sikerülne is, azt a szükségletet ki nem elégítheti.

Az elmúlt év nevezetesebb halottjai a következők: Domahidy Ferencz, dr. Dőri István, Deák Kálmán, Hármán Mihály, dr. Lengyel Géza, Lengyel Géza, dr. Tanódy Mártonná, Szász Lajosné, Germarz Tivadar, Kiss Róbert és fia Sándor VIII. o. t., id. Losonczy József, özv Berky Istvánná, Lenkei Ferenczné, Kádas Józsefné, Dómján Jánosné, Rein István, Csepcsányi Sándor, Spiegel Adolf, Tegze Cábor, Fi- czere Jánosné, Sz. Nagy Károly, Ha- raszthy Tamás, Csedreki Gusztáv, Kerekes Isvánné, özv. Hubán Jánosné, Lisz- kay János és Vida Ferencz.

Ez rövid története az elmúlt esztendőnek.

Apróságok.

Meghalt Bartók Lajos, a „Bolond Istók“ szerkesztője. Nem volt a legnagyobbak közül való, ha az egész országot vesz- szük, de nekünk szatmáriaknak mégis az volt s büszkék is voltunk reá, mert nevét az egész ország ismerte.

Kölcsey Ferencz óta ő a legjelesebb

iró, aki Szatmármegyébői kikerült.

*

Az első irót babért mint szatmári diák szerezte, mikor a Biró László püspök felszentelésére irt versek közül az övét fogadták el. Hu jól tudom igy kezdődött:

Tán a nap lett ragyogóbbá Vagy sugára égetőbbé Hogy nem érzünk hideget már S a tél fagyja sem árt többé. . .

*

Régen volt, 25 éve annak, mikor Budapesten szerény jogász lakásomon felkeresett és arra kért, hogy Peczek Demetert, mely addig az „Üstökösében jelent meg, vigyem át az általa megindított „Bolond Istók“-ba. Át is vittem.

— Támogassuk egymást — mondta szelíden— hiszen egymegyebeliek vagyunk.

Azóta sem éreztem magamat olyau

nagy embernek, mint mikor ezt mondta.

$

S mikor megkezdődött a boszniai hadjárat és sürü egymásutánban jöttek a harcz- térrŐl „Peczek Demeter“ levelei, s mikor elvinem hozzá cs ő végig olvasva kedélyesen megveregette a vállamat és igy szólott:

— Vitézem, ez kitűnő! — azt a boldogságot, a mely lelkemet átjárta, elképzelni is lehetetlen.

*

Hanem egyszer nagyon megharagudott. Rósz volt a czipőm s épen készültem haza Szatmárra. Kerestem, de sohasem találtam odahaza, mikor aztán legutoljára, a vasúthoz való kimenetel előtt, felmentem hozzá és ismét nem találtam, kinyitottam a szekrényt, a hol a czipoit tartotta és az én rósz czipömet felcseréltem a kevéssel az előtt haza hozott uj pár czipőjével. Bárón, a titkárja, figyelmeztetett is, hogy baj lesz belőle.

Magam ris megijedtem, mikor erre vonatkozólag levelét megkaptam. Azt hittem, hogy meg nem áll a büntető birds ’gig.

*

Most is akad, de abban az időben gomba módra szaporodtak a revolver zsurnaliszták. Kegyetlenül vagdalta őket a „Bo'ond Istók“ ban. A Federvieh Kóbi alakja, a mely evvel fejezte be mondókéit: Sösd el tied revelver, a hasába bele, bömböröböm, bőm, bőm, bőm I — nagy tetszésnek örvendett.

Ez az alakja mostanában is gyakran eszembe jut.

*

• Fiatal volt még ahhoz, hogy meghal- ion. Ha tisztán csak iró marad, nagyobbakat alkothatott és tovább élhetett volna. De a politika, ez a specziális magyar betegség, neki is megmérgezte életét. Az a sok fáradság, a miken a mandátum végett keresztül ment, sok, sok évét elrabolta.

Most már pihen ő is, s a körülötte lévő többi magyarokkal álmodik a haza nagyságáról.

Demeter.

Színház.

Kedden Bálint N. Milliók a hó alatt ez. regényes színmüve borzongatta meg egész valónkat s öntött reménységet bús szivünkbe, mikor szegény Briggs detektív fölött, a kit Bátosy személyesített, ujhpl kiderültek a sötét fellegek. A darab meséje igen érdekes Briggs detektivnek egy bandával való élet-halál küzdelmét mutatja be. Két érmen van a milliók megszerzéséhez vezető ut1 s mindkét félnek egy érem van birtokában s legfurfangosabb módon arra törekszenek, hogy egymás titkát kicsul- ják. Végre a detektív győz s elveszi Editket, ki a kines jogos birtokosa. Bátosy (Briggs) a detektív szerepében kifogástalan alakítást nyújtott, Lónyai szép énekével s ügyes tánczával gyönyörködtette az eléggé szép számú közönséget, sajnáljuk, hogy a darab hires betétjét Ä „két veréb“ ez. románezot nem énekelte. A többi szereplők osztatlan részesei a sikernek.

Szerdán ingyenes népelőadásul a „Sárga csikó“ került színre jó előadásban, azt talán mondanunk sem kell, hogy a színház zsuifolásig telve volt.

Csütörtökön Liliom Klári, Dóczy uj népszínműve került bemutatóra színházunkban. Megbukott a darab Debreczenben, hol először került színre, megbukott nálunk is, mint hogy lehetetlen alakjairól, valószínűtlen meséjével az a színpadon meg nem állhat. A darab bővelkedik hatásvadászó jelenetekben, melyek ugyancsak próbára teszik a színész er jét. A színészeink jobb ügyhöz méltó buzgalommal játszottak, nem rajtok múlt, hogy nagyobb hatást elérni nem voltak képesek. Egri, mint mindig, most is hatásos játékával, kiérdemelte a közönség tapsait. Bátosy Barna Peti lehetetlen alakjára gondos tanulmányra valló játékáról sem tudta elfogadtatóvá tenni, a mi különben csak is a szerző hibája. Fátyol Bandival rövidesen végez a szeríő, a menyiben már az első felvonás végén megöli s igy szívhez szóló szép dalait csak az első felvonásban élvezhettük. Pom pás két alak volt — népszínműveink általánosan szerepeltetett szerelmes párja — Étsy és Baróti. Boszankodásunkat enyhítette e két szereplő vidám, ügyes játéka, sőt Etsy még egy kis meglepetéssel is kedveskedett. Egy pattogós, tüzes magyar nótát énekelt anyi bájjal és kedvességgel, hogy a közönség azt több ízben kívánta hallani. Szentes és Bera Rózsa, a szatócs és felesége egy elcsépelt orpheum cöúplét énekellek, mit a darabból bátran elhagyhatták volna.

Pénteken zsuffolt ház nézte végig a „Baba“ zónaelőadását. — Úgy látszik, hogy az a derűs, jókedv, mely a nézőtéren uralkodott, átcsapott a színpadra, is, szereplők s a közönség egyeránt jól mulattak. Az előadás jó és pompásan ösz- szevágó volt. Első sorban kell említenünk Lónyai Piroskát, ki a czimszerepben eleven, fürgejátékával s kedves behízelgő hangjával gyönyörködtette a közönséget. Szépen énekelt, s sok természetességgel játszót Juhász Ilona. Volt taps bőven, melyre a szereplők derekasan rászolgáltak.

Lónyai Piroska betegsége miatt az előre hirdetett „Modell“ operett helyett kisegítő darabul „Rip Van Vinkle“ látványos s bájos zenéjü operettét tűzte ki műsorra az igazgató. A darab változás csak az igazgatónak okozott kárt, ki telt ház helyett fél házat kapott, annak a közönségnek mely anyira készült a praemierre, vigasztalásul szolgálhatott, az a körülmény, hogy Rippet pompás előadásban láthatta, Ferenczi nemcsak hangjával, de élvezetes játékával is szép sikert aratott, igen jó volt Juhász Ilo ia szerepében, ki méltán rászolgál az elismerésre. A szerepek általában jó kezekben voltak, a kar is jó működött. A közönség megelégedve távozod az előadásról.

A hét műsorát Lónyai betegsége alaposan megváltoztatta, vasárnap szintén a hirdetett Modell helyett „Úrid Acostát“ adták. A hatásos jelenetekben gazdag drámának második előadása is az előzőhir ha- sonlólag meg volt a szép sikere, Bátosy c/.imszerepében, Holéczy Judit személyesi- tője egyaránt elismerést érdemelnek. Külön megemlítést érdemel, hogy a darabot színészeink kitünően betanulták, mely körülmény az előadás sikerét nagyban előmozdította. Közönség azonban kevés volt, ez azonban rendkívül hálás volt, s a darab szereplőit, különösen Bátosyt gyakran szólította lámpák elé.

Hétfőn Abonyi régi jó népszínművét I Betyár kendőjét adták. Bar>di szerepében Egri remekül adta a betyár duhajságáf, a szerelem önfeledett mámorát, a lelki furdaló s stádiumában pedig olyan megrendítő, hű alakítást nyutjott, a mely először valósággal megdöbbentette, később könnyekre fakasztotta hallgatóit. A közönség többször | lámpák elé hívta Egrit s zajosan megélje- : nezte. Mellette jól alakította Tordai Adél ! a csábitó csaplárleányt s éneke is tetszett, j Ferenczi szép énekében ismét gyönyörködött a közönség. Polgár Fáni drámai erővel alakította az anya kétségbeesését, Holéczy megrázó drámai erővel adta Orzsét. A jó előadást telt ház nézte végig.

HÍREINK.

— Uj főrendi házi tag Szép kitüntetés érte dr. Chorio Fereucz városunk díszpolgárát s volt országgyűlési képviselőt. A közgazdasági téren s s jogkodifikálás téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül a király a főrendi ház tagjává nevezte ki. A kitüntetés alkalmából Papp Géza polgár- mester azonnal sürgönyileg üdvözölte az uj főrendet. Chorin Ferencz dr. született Aradon 1842. máj. 11. Jogi tanulmányait részint Budapesten, részint külföldön elvégezvén, 1863—72. Aradon ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1871, balközépi programmal Arad város képviselőjének választották meg, az 1872. választásoknál kisebbségben maradt. 1879-ben az aradi ügyvédi kamara helyettes elnöke volt. 1875—81-lg szabadelvű programmal ismét Arad városát, 1884 — 96-ig a szatmármegyiri aranyos medgyesi kerületet, 1896 — 902. Szatmár várost képviselte a parlamentben. A házban különösen igazságügyi kérdésekben szólalt fi-1; mint a képvi- selőbáz igazságügyi bizottságának előadója, 1876-ban átdolgozta a váltótörvényjavaslatot. Tagja volt az igazságügyi és elnöke a mentelmi bizottságnak. A Szokoluy-szer esz tette Törvényszéki Csarnokban számos czikk jelent meg tőle a királyi ügyészségek szervezéséről, a bűnvádi eljárásról sbt.

— Köszönet. Dr. Chorin F-renczet kitüntetése alkalmából a helybeli stabadelvü párt is üdvözölte. Dr. Chorin a szabadelvű párt üdvözlő sürgönyére a következőleg válaszolt: Keresztszeghy Lajosnak, a szatmári szabadelvű párt elnökének. A szatmári szabadelvű párt nevében hozzám intézett szives üdvözletét hálásan köszönöm. Mindég büszke leszek arra, hogy 11 szatmári szabadelvű párt bizalmából nyertem utolsó mandátumomat és összeforrva maradok veletek a politikai érzelmek szorosságában és városunk iránti 9zeretetban. Chorin Ferencz.

f Bartók Lajos meghalt. Hosszú és kínos haldoklás után szerdán reggel 7 órakor Bartók Lajos, vármegyénk büszkesége elpihent — örökre. Halála érzékeny veszteség irodalmunkra és egyszersmind korai befejezése egy pályának, melytől elvitathatatlan az érdem. Irodalmi munkálkodása nagyon sokoldalú volt. Lyrai költeményei több kötetet töltenek meg, de irt elbeszélő költeményeket, megpróbálkozott a szinmü- irással is, még pedig tragédiában épp úgy, mint vígjátékban, és ezenkívül mint hírlapíró is nagy tevékenységet fejtett ki. Mint lyrikust | szárnyaló hév, az erős akarat jellemezte, legszebb dalait a természet jelenségei fakasztották; mint tragédiairó pedig kitűnt a drámai j összeütközések meg- komponálásával. — Életrajzi adatai a következők : Bartók Lajos született Erdődön, Szatmár vármegyében, 1851. május 24-én. Atyja ügyvéd volt. Gimnáziumi tanulmányait Nagybányán, Szutmáron és Máramaros- Szigeten végezte, 1868 tói a pesti egyetemen a jogot hallgatta. 1869-ben Jókai az „Üstökös“ belső munkatársává fogadta, majd a lap önálló vezetését is reábiztu. Bartók emellett két évig a Tóth Kálmán „Bolond Miskáját“ is szerkesztette. Bartók tehetsége az élczlapirodalom mellett fejlődött. 1878- bun megalapította a jelenlegi „Bolond Istó- kot,“ melyet a mai napig szerkesztett. (Még a múlt heti Uéptárgyakat is ő állapította meg.) Verseinek első és második gyűjteménye: őrtüzek 1877. és Rúgott csillagok 1879-ben jelentek meg. Később verseivel a költészet komolyabb nemeihez fordult s mint lyrai és drámai költő folytatta pályáját. Színdarabjai: A legszebb. Kendi Margit,

Tburán Anna, A méhek, Erzsébet királyné, Haluska Benedek, Az örmény és Mohács után, gyors egymásután kerültek színre. Közben újabb költeményeket adott ki : Költemények, Uj ibb költemények, Kárpáti emlékek, Erdőzugás czim alatt. A múlt évben jeleut meg Remény és emlékezet ez verskötete. Irt regényt is : A szemfényvesztőket. Bartók Lajos tagja volt a Kisfaludy és Petőfi-társaságnak, az utóbbinak alelnöke. Volt országgyűlési képviselő is. — Elhunytéról I család következő gyászjelentésben tudatja súlyos veszteségét: Alulírottak mélyen lesújtva jelentjük, hogy ké/diszentlé- leki Bartók Lajos n „Bolond Istók“ szer kesztője, a Petőfi-társaság alelnöke, a Kis- faludj-társaság tagja, a Nemzeti Sziuház drámahirálő-bizottságánuk tagja stb. 1902. deezember hó 31-én reggeli 7 órakor, munkás életének 52-ik évélu-n, rövid szenvedés után joVulétre szendét ült. A megboldogult hült tetemét 1903. január hó 2-án délután 3 órakor fogják a róm. kath. vallás szertartása szerint | kér epe-i úti temető hulot- tasházában beszentelni és ugyunezen temetőben elhantolni. A megboldogult lelki üdvéért a gyászmisét 1903. jatt. 3-án reggeli 9 órakor a Ferenczrendiek templomában fogják bemutatni. Budapesten, 1902. decz. 31-én,

ö/v. Bartók Antnlné, özv. Bojtbor Károlyni szili. Bartók Emma, Volkonberg Károlyné szül. Karolina, Papolczy Zoltánuó szül Bartók Ida, Bartók Antal testvérei. Wolkenberg Károly, Papolczy Zoltán sógorai. Törökfalvi Pap Zsigmond nagybátya, Bojtkor Erzsiké, Bojt bor Anna, Wolkenberg Ilona, Wolkonberg Mariska, Wolkenberg Margitka, Papolczy Mariska, Papolczy Erzsiké, uno- kahngai. Baróti Ede, Baróti Lajos, Papolczy Olivér, Papolczy Zoltánba uuokoücsei.

— Főmunkatársak. T a n ó d y Endre ügyvédjelölt és R n p r | c h t Sándor állain- pénztáritiszt, kik eddig is több értékes dolgozattal támogatták lapunkat, a mai nappal mint fó'munkatársak léptek be szerkesztőségünkbe. Az olvasó közönség bizonyára szívesen veszi a hirt, mely egyrészt a fiatal érők dicséretes törekvését mutatja, másrészt p^dig biztosítékot nyújt arra nézve is, hogy munkál- kodásukkal lapunk tartalmát élénkíteni fogják.

— Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla főispán Galgóczy Avpád augyalosi Ja kost közigazgatási gyakornokká nevezte ki.

— Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bodor Jenő ttranyos- medgyesi elemi iskolai tanítót a sáros magyar berkeszi áll. elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte.

— Igazságügyi kinevezés. A deb- reczeni Ítélőtábla elnöke Tóth Béla végzett joghallgatót a debreczeni Ítélő tábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki,

— Beosztás. Horváth István oki. mérnök, ki nem rég neveztetett ki a duttu- jobbparti ü/.letvezetőség által gyakornokká, a m. kir. államvasutak Szabadka állomására osztatott be szolgálattételre, ki uj állomás helyét január 1-éu rnár elfoglalta.

— Köszönetnyilvánítás. Poszvék Nándor ur, a szutmármegyei gazdasági egylet titkára, a Kölcsey-kör múzeumának egy kőkorszakból való baltát adományozott, mely Veszprém vármegyében szántás közben került felszínre. Az értékes adományért fogadja a kör nevében u múzeumi szakosztály hálás köszönetét. Szatmár, 1903. január hó 3á-án. Bakcsy Gergely, a múzeumi szakosztály elnöke.

— Mérnöki kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter a helyben állomásozó 2-ik felmérési felügyelőség tisztikarából Gáspár József és Kubiuyi Ferencz mérnöksegédeket mérnökökké; Pap Zoltán, Geotnor Elemér és B ke Béla növendékeket, mérnöksegédekké. Godán András és Vittig Gusztáv felmérési dijnokokut növendékekké; a munkácsi kirendeltségnél pedig Martos Béla, Zelkó József és Reindl György mérnöksegédeket mérnökökké nevezte ki.

— Igazgatói kinevezés. A v a liases közoktatásügyi miniszter Reviczky Miklós kundoroz*mai állami elemi iskolai tanítót ugyanazon iskola igazgatójává kinevezte.

— Kinevezés. A kir. pénzügyminiszter Gyuricb Ede fehérgyarmati állampénztári ellenőrt a csurgói kir. állampénztárhoz pénztárnokká nevez1 e ki.

— Tanügyi kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Királyné Décsei Mária n igyb.iuyai polgári iskolai tanítónőt a IX. fiz. osztály 3 ik s Lőrinc»^ Ida nagykárolyi állami polgári iskolai fcu,® nitónőt a X. fiz. osztály 3-ik fokozatába kinevezte.

— Jegyző választás. Csorna közön Rá ez Sándor nyugdíjazása folytán megíiro sedett körjegyzői állásra 6 pályázó közül Becsky György vámfalusi h. jegyző választatott meg.

— Ä hadsereg köréből. A cs. s

kir. hadügyminiszter rendelete folytán Dienes Gyula es. s kir. 5 gy alogezr.dbeli százados, ki városaukban több éven át. állomásozott, u budapesti térparauc-mokságiioz osztatott be szolgálat (étel re.

— Tartalékos tisztek kinevezése. A honvéd-ég tart dókába 1903 j m. 1-éu kezdődő ranggal NmenVeink közűi Mudris Antal tartalékos hadapród tiszthelyettest s Szeni- pályi Gavallér Lijos volt egyéves önkéntest hadnagyokká, Szokoly Tamás tartalékos hadapródot hadapród tiszthelyettessé nevezte ki.

— Színházi műsor: Sz-rdán, „Páholy“ vagy a sznbtidAtíuiü.eSik bohózat 1-szöiv C-üiürtök, „Szegény .Jonathan“ Operette. Pént* k, .Ocskuy hrigaderos“ történe,mi színmű zóna, Szómba I „Modell“ operetté először Va-árn p d ti. Robin-on lát ványosság, Vasárnap esiu | „Modell“ op;- rett másodszor. Hétlő, „Felhő Klári“ népszínmű. zóna. Kedd, u „Páholy“ bohózat másodszor.

— Adomány. A vtírosi tanáé- a napokban 100 koronát utalványozott a népkonyha segélyezésére, amit a nyilvánosság előtt hálásan nyugtáz tíz egyl-t. elnöksége.

Folytaid» a nielékleten.