Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1901-12-31 / 53. szám
Közgazdasági tekintetben az általános hanyatlás az elmúlt évben is folytatódott. Sehol semmi javulás, és a mi legszomorubb a dologban, kilátás sincs reá, hogy a helyzet egyhamar kedvezőbbre fordulhasson. A lezajlott képviselő-választás alkalmával főként ezzel foglalkozott programmbeszédjében Hieronymi Károly most már megválasztott képviselőnk is, a ki oda nyilatkozott, hogy a bajnak még az önálló vámterület sem biztos orvossága. Nagy veszteség érte közéletünket Böszörményi Károly és dr. Farkas Antal elhunytéval. Mindketten fényes példái voltak a közérdeket szivükön viselő önzetlen polgároknak s hasznos és tevékeny munkásai a közéletnek. Sokáig érezni fogjuk hiányukat. Meghaltak még az elmúlt évben Walkovszky János ügyvéd, Majoros Károly tanár, Nagy Lajos nyomdász, Juhász Károly honvéd százados, Kovács Gusztávné sz. Szendrey Gizella, Szilvásy Józsefné, özv. Majos Antalné Szártory Zsuzsánna, Kató Gyula pénzügyi titkár, Szatmári Zsigmond ügy- J véd, özv. Papp Ferdinándné, id. Csá- nyi Györgyné, Vagner Mihály, Foga- rassy József rendőrtiszt, Lindenfeld Mór ügynök, Kegyes József adótiszt, Keszler János, id. Demidor Ignácz, özv, André Alajosné, Koós Márton, Ra- kovszky József, Polonyi Etelka, dr. Barta Simon ügyvéd, Blum Sámuel, Kocsis János, Koós Károlyné, Aiben Mátyás, Klusovszky Sándor, Szerdahelyi István, Gáspár Gyula, Brandt Imre városi írnok, Bunkó Mariska Fejér Jánosné, Szabó István iparos, özv. Báthory Antalné, dr. Neuburg Gyula orvos, Mándy Antal és özv. Lengyel Istvánná. Ezzel röviden beszámoltunk az elmúlt év eseményeiről. Nem dicsérjük, nem is gyalázzuk s mikor búcsút veszünk tőle, csak azt kívánjuk, hogy az uj esztendő legyen jobb nálánál. Boldog uj évet olvasóinknak 1 Szoyer Ilonka Szatmártt. Szatmdr, decs. 50. Az 1902-ik esztendő a szatmári színházra nézve fölötte jól kezdődik: mindjárt az első héten vendége lesz Szoyer Ilonka, aki most hóditó vidéki kőrútján rendkívüli diadallal járja be a nagyobb városokat. ur, hogy a világ egyik leghíresebb zenevárosának a publikumát Ilyennek tartom. Más a világ közelről nézve. És ne feledje, hogy még egyetlen egyszer sem hallottam olyan zenebirálatot, amely akármelyik németnek a művét égbe ne emelte volna, és minden mást le ne rántott volna. Azonkívül a zeneszellemhez tartozik, minden zeneszerzőt, aki régen élt, magasztalni, és minden újat lerántani. Furcsa kritika, a mely nemzetiséghez és évszámokhoz igazodik; de természetes, ennél a müveit osztálynál. Hiszen egyrészt Németország védelme alatt lettek ők két évtized alatt milliomosok; ezért ér sokat a német zeneszerző. Másrészt pedig a múltban van nekik minden örömük, mert a jövő másoké ; ezért ér sokat a múltak poétája. De ha a polgár polgár marad, ha a Gewandhausba hajtják is, úgy a Gewandhaus is hű maradt a múltjához; megmaradt ruhaelárusitó csarnoknak'. A lipcsei gentleman ugyanis itt vásárolja a női to- iletteket; a toilettben menyasszonyt, a menyasszonyban a hozományt. A melyik hajadont a Gewandhausba visznek, az már mindenesetre jelent kétszázezer márkát. A többit illetőleg meg beszélnek a papával. A legtöbb eljegyzésnek itt vetődik meg az ágya. Hanem a Gewandhausnak van máá közönsége is. A főpróba publikuma zenenövendékekből, egyetemi polgárokból és más ifjú és bohó szépségből áll ki, amelynek inkább a szive van tele, mint az erszénye. Leány, fiú, vegyest és tarkán ül egymás mellett. Úgy néz ki a terem, mint mikor a „Hófehérkét“ adják a színházban. Ezek már aztán idevalók. A dal, a szerelem szárnya, amelyen egyik kebelből a másikba repül; és a zene szavára ébredeznek a gyöngéd érzések, mint a szántóföld magvai a langyos tavaszeső nyomán. Nincsen itt tán egyetlen hallgató sem, a kinek valamelyes összeköttetései ne SZATMÁR ÉS YIDEKE November 20-án indultáéi Budapestről a művésznő s azóta mái^í szakadatlanul csaknem minden este játszott. És mégis csak négy városban vofl" eddig: Kassán, Debreczenben, Pécsett, és Aradon. Ennek az a magyarázata^ hogy ahová Szoyer Ilonka három estére ment, mindenütt hatszor, nyolezszor, tízszer kellett föllépnie; mert érkezésének hírére az összes jegyeket előre elkapkodták. Ilyen diadalmas körútja Magyarór- szágon még egy művésznőnek sem volt. Az említett városokban valósággal minden mást háttérbe szorított a Szoyer- 1 á z, mely állandó kísérője ennek a csodálatos énekes művésznőnek, akiről a legkiválóbb szakemberek megjósolták, hogy ő a jövő legnagyobb szubrett primadonnája. ZsufFolt házak, minden énekszámnak kétszer-háromszor megismétlése, taps orkán, virág-özön, a városok összes társas köreinek hódoló lelkesedése, — mindez a rendkívüli dolog teljesen érthető azok előtt, akik Szoyer Ilonka zseniális ipák vészi egyéniségét, nagy talentumát ismerik. Szoyer Ilonkát az ég mindennel megáldotta, hogy a legnagyobb művésznők élére emelkedhessél*: szép, fiatal, hódító jelenség; tüzes a temperamentuma, finom, művészi a játéka, csodás csengésű a hangja, énektudása pedig oly kápráztató, hogy ehhez foghatót magyar színpadon még keveset hallottunk. Szédítő gyorsasággal emelkedett ily magasra Szoyer Ilonka; mindössze bárom év óta van a színpadon s ez idő alatt mint német énekesnő Bécsben, Lipcsében, Drezdában, Szentpétervárott és Moszkvában aratott óriási diadalokat. Azután haza vonzotta magyar szive a deb- reczeni születésű művésznőt, aki mint a Magyar Színház primadonnája egy csapásra a főváros első dívái közé emelkedett. Vidéki diadal utján pénteken, 1902. január 3-án érkezik Szatmárra s nálunk, január 4-én és 5 én, két este lép föl, még pedig január 4-én szombaton a B ő.r - egér-ben mint Rozalinda és január 5-én vasárnap a New-York szépe czijn- szerepében. Mindjárt első este énekelni fogja betétül Mulder világhírű stakkato- polkáját, melyben Szoyer Ilonka énekművészeiének kápráztató tökéletessége,1 a szó szoros értelmében lázba ejtette mindenütt a közönséget. A művésznő különben mind a két szerepét főlékesiti szépia- nél-szebb bététekkel; a Bőregér második felvonásában énekelni fogja Strauss eredeti magyar dalát, melyet rendkívüli nehézségénél fogva mindenütt kihagynak. Igazán örvendünk, hogy Szoyer Ilonkát ezúttal a szatmári közönség is megismerheti. Oly ünnepi esemény lesz ez, melyre sietünk felhívni olvasóink figyelmét. : Szoyer Ilonka pénteken este a gyorsvonattal érkezik Szatmárra. lennének egy másikkal. A másik rendeden amerikai angol leány és igy nem szabad semmi rosszra gondolnia kedves szerkesztő ur! No meg azt a rosszat sem tartaná olyan rossznak, ha látná hogy milyen nádszál dereka van az üde yankee-leányqk- nnk, és milyen álmodó és mégis milyen hamis a szemük. A Gewandhaus dirigense magyar ember : Nikisch Arthur. Természetes, hogy Mag} arországról csúfosan kellett-távoznia és el kellett jönnie ide, a hol egy félbirodalom a tenyerén hordja. Magyar- ország úgy van a nagy embereivel, mint az ősterményeivel általában. Sokat termel, keveset dolgoz fel, keveset emészt meg. Nincs iparunk, a moly feldolgozza a produktumainkat, és nincs műveltségünk, a mely dédelgesse és beczézze a szellem- óriásokat;'Nem uj dolog ez I a ripacs trgy hívja, hogy : „A részvétlenség hideg keze.“ Niki* eh egész másképen dirigál, ha a főpróba fiatalságát érzi maga körül. Mintha villanyozná a sok sóhaj, a mely vezérbo'ja varázsintésére támad a sok kis szerelmes szívben. A vén német muzsikusok is jobban odanyomják ilyenkor' a nyirettyűt. Mosolyog az egész nagy terem és I zeneszerzők különben mogorva reliefjei jóakaratulag tekintenek le a balkonok faláról az emberiség rügyes tavaszaira. Egyéb hangversenyeknek se szeri, se száma. És mindnek van nagy közönsége. Sokakat taszít a conventio, keveseket vonz a művészet. így éli napjait a lipcsei úri nép. ’ A kis po’gár és a szegény ellenben Sörözik rendiihetlenül. A hires gondos német családapa minden este megvívja nejével' a nagy családi harezot a kapukulcs kérdésében. Valószinüleg mindig az asszony enged, mert a gondos családapa csaknem minden este megjelenik a „Kneip-Stamm- Tisch“-nél. Az asszony persze fenyegetőd* Tőlünk visszatér a fővárosba, mert január 12-én már a magyar királyi operában lép föl, mely fényes föltételekkel első subrettnek szerződtette a tüneményes tehetségű fiatal művésznőt. Apróságok. Beszélgetnek egy társaságban, hogy milyen czélszerü berendezés, hogy nagyohb ünnepek vannak, az embernek legalább van alkalma magát kipihenni. — Mese ; beszéd az I — szól közbe Bögre ur. — Épen az ellenkezőt tapasztalom. Most karácsonykor is olyan munkában voltam, hogy kell egy hót, mig kiheverem. Panaszkodik egy ismerősöm, hogy nagyon rósz volt az elmúlt esztendő. Vigasztalom, hogy majd jobb lesz a következő. — Nekem az még roszabb lesz — mondja rá elkeseredve, — mert nem régen vettem fel váltóra egy pár száz koronát s a lejárat akkorru esik. Már pedig kölcsönt felvenni nem jó, de törleszteni még roszabb. * — Hát bátyám, hogy zárta le az ó esztendőt? Remélem, az eredmény kedvező. — Hagyja el öcsém, jobb arról nem is beszólni. Úgy vagyok vele, mint néhai polgármesterünk volt, mikor egyik cselédjét elbocsátotta és azt irta a köunyvébe: „Ha jót nem irhatok, hát roszat nem irok.“ * A Karfunkel és társa ezég, mint rendes kereskedőkhöz illik, év végén megcsinálta a mérleget s 50 ezer korona hiányt konstatált. •— Milyen szerencse — mondják egymásnak, — hogy ezt az 50 ezer koronát nem mi vesztettük el, hanem a hitelezők. * — Hova mégysz ? — Megyek az adóhivatalba uj két filléreseket váltani az uj évi gratulálóknuk. Fényesen akarom őket honorálni. Íj Bumbucz ur tanácskozik a feleségével, hogy a házi orvosnak az uj évben adjanak-e honoráriumot, miután egész évben nem voltak betegek. — A gyószerósz sem kap — mondja meggyőződéssel -- hát az orvosnak sem dukál. Bele betegedném, ha adni kellene. — Akkor ne adjunk — szól rá áz assjjpny — hiszen az orvos is csak azt akarhatja, hogy egészséges maradj. « Pumpfi ur az év utolsó napján megszólít egy ismerősét és kér tőle 10 koronát azzal a kijelentéssel, hogy köpje szembe, hu holnap meg nem adja. — Barátom, holnap uj év van és én az uj esztendőt nem kezdem azzal, hogy valakit szembe köpjek. — Hacsak az a baj, akkor adjon holnap utánig. * zik, hogy kiugrik az ablakon; ez óriási és pokoli bosszú. Mert elképzelheti, hogy mit gondol a gondos családapa, a ki már a legszebb reményekben ringatódzott, mikor hazaér és népét a legjobb esetben alva találja. Hosszas kutatás után sikerült felfedeznem az egyetemet is, Lipcsének egyik hires nevezetességét. A homlokzata a főtérre néz, a bejárat azonban egy zugutezában van. Az egyetem csarnoka nagyszerű tiszta márvány ; a lépcsözetet két gigas tartja. Milyenek az előadások az biztosan nem érdekli szerkesztő urat; az érdekes az egészben csak az, hogy itt a tanárok főfoglalkozásnak tartják a tanárságot. Ez bizony kicsit naiv felfogás nekünk, akik megvagyunk szokva ahhoz, hogy először a tantiérne, azután a politika és ha lehet, még idői szakítani, unalomból egy kis előadás is. Na de olyan is az! Ha azt kérdi tőlem kedves szerkesztő ur, hogy mint vélekednek az itteni emberek Magyarországról, akkor röviden azt felelem, hogy csak két embert ismernek. Széli Kálmántés Kecskeméthy Győzőt. Van valami az összeállitállitásban. Az egyik abból a táborbői került ki, a mely Magyar- országnak a múltja volt; a másik abból a bandából, a mely Magyarországnak a jövője lesz. Különben itt a nézet még mindig az, hogy mi Ausztriának egy állama vagyunk és hogy a szlávokhoz tartozunk. Ez sem olyan absurdum, mint a milyennek látszik. A külországok nem a közjogot ismerik, hanem a való állapotot. Bocsásson meg kedves Szerkesztő ur, hogy ennyi ideig lefoglaltam a figyelmét; Ígérem, hogy nem teszem többet. Boldog újévet kíván és üdvözli hive Lipcse, 1901. decz. 28. Lantos Sebestyén. Most az év végén én is megcsináltam az „Apróságok“ mérlegét, I arra | meggyőződésre jöttem, hogy sokun vunnak, | kiknek a rovat nem tetszett, de viszont akadnak olyanok is, akik megvoltuk vele elégedve. Jövőre igyekezni fogok, hogy minél kevesebben legyenek az egyik és miuél többen a másik részen. Addig is boldog uj évet az olvasóknak! Demeter. HÍREINK. — Lapunk olvasóinak és munkatársainknak boldog újévet kívánunk l — O-év estéjén, azaz ma u szokásos szent beszédet este 6 órakor a székes- egyházban Tóth József h. lelkész fogja megtartani. — Színházi hír. Szoyer Ilonka úrnő, a „Magyar Színház“ volt érdekes és kiváló primadonnája, — ki utóbb Kassán Debreczenben, Aradon s' jelenleg Pozsonyban vendégszerepelvén — művészetével mindenütt nagy sikereket ért el úgy anyagilag, mint szellemileg, — értesülvén a szatmári színészet nem nagyon rózsás helyzetéről, és I színtársulat meghívása folytán — mielőtt a budapesti királyi opera kötelékébe lépne — Szatmárra jön s itt két es- tejn át vendégszerepelni fog. Így alkalma nyílik a Szatmárnémeti és vidéke intelligens publikumának e nagy tehetségű Operette esillugot megismerhetni. — Színházi műsor. Ma este nincs előadás. — Szerdán, 1902. január 1-cn: „Felhő Klári“. Népszínmű,- — Csütörtökön, 2-án: „ Vestaszüzek“. Operette. — Pénteken 3-án f „Névtelen levelek“. Bohózat. _ Sz ombaton, 4-én: „Böregér“, Szőve r Ilona vendégművészuö I-ső vendégjátéka. _ Vasárnap , 5-én: Szoyer Ilona úrnő 11-ik vendégjátékul „New York szépe“. Operett. — Szilveszter est a Társaskörben. A szatmárnémeti társaskör által ma este rendezendő Szilveszter estély iránt városszerte élénk érdeklődés mutatkozik s az előjelekből Ítélve az kedélyesnek és sikerültnek ígérkezik. Az 56 tagból álló rendezőség mindent elkövet, hogy a mulatság minél fényesebben sikerüljön, igy többek között ködfátyol képek lesznek bemutatva, lesz azonkívül meg több érdekes szám, melyet azonban a rendezőség meglepetésnek tartogat. Az estély kezdete 8 órakor. Tűzoltók Szilveszter estélye. Említettük már lapunk múlt számában, hogy a tűzoltó egylet a színtársulat közreműködésével hangversenynyel egybekötött mulatságot rendez. A gazdag és változatos műsor igen ügyesen van összeállítva, s a közönségnek élvezetes előadásban nyílik alkalma gyönyörködhetni. Az előadás 9 órakor veszi kezdetét. Külön meghívó nem bo- csáttatik ki. Belépti dij 1 korona. Számozott hely 2 korona. Karzati ülőhely l-ső sor 2 korona, a többi sor 1 korona. Ételek és italokról a tűzoltó egylet gondoskodik. Jegyek még mindig válthatók Bölönyi László tűzoltó egyleti pénztáritoknál s a tűzoltó őrtanyán, — Karácsonyi színjáték. Megható és kedves ünnepély színhelye volt vasárnap este a Czeczil-egylet díszterme. A kath. legényegylet karácsonyi színjátékot rendezett, felbuzdulva ama szép sikeren, melyet a múlt évben szinrehozott színjáték bemutatatásá- val elért. Gyönyörrel hallgattuk egy kis család megható történetét a szereplők ajkairól, kik kicsiny szerepüket meglepő szépen játszották. Papp Gizella k. a. egy vak nőt játszott s ügyesen illeszkedett be szerepébe. Kedves jeleuseg voltZsálik AnnuskasHukk Juliska, előbbi mint Ilonka, utóbbi Pista szerepében, mint a vaknő gyermekei s Vá- czy Mihály egyleti tag a szülei házhoz visz- szutért fiú szerepét ulakitottu ügyesen. Előadás alatt svebbnél-w.ebb némaképlet tárult a szemlélő elé,n különösen szép volt a pásztorok hódolása s mint angyal Hronyecz Irénke és Komka Margitka. A közönség, mely a termet zsúfolásig megtöltötte, kedves est emlékével távozott az ünnepség színhelyéről. Derekas munkát végzett az egylet ügybuzgó elnöke Ékkel Lajos s. lelkész, ki a színjáték sikere érdekében beteken át fáradozott s meg lehet az eredménynyel elégedve, mivel az előadás a közönség nagy létezésével és elismerésével találkozott. Elismerés Tóth József h. lelkésznek, ki a remek kis mű kedves estét szerzett a közönségnek. — Eljegyzések. Dr. K ő s z e g h y Andor nagykárolyi p. ü. s. titkár ünnep első napján jegyet váltott Nagykárolyban Jeney Sárika kisasszonynyal, Jeney István földbirtokos s m. államvaeuti főmérnök kedves és szép leányával. — Moldován Lajos n.-bányai állami tisztviselő eljegyezte Nagybányán Marosán Athanász kedves és művelt leányát Annát. — Barna Novák János malomtulajdonos udvari-i lakos decz. 26-án eljegyezte Oláh Ilona kisasszonyt, Oláh István helybeli iparos leányát.
