Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-02-12 / 7. szám

Tizennyolczadik évfolyam.

7-ik szám.

Szatmár, 1901. február 12.

■M

TDK

ís\

\Y

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

Városi közgyűlés.

Nem volt hosszú a tárgysorozat, nem is volt benne olyan, a mi a kedélyeket hullámzásba hozhatta volna, ez a magyarázata, hogy rövid másfél óra alatt véget ért. Máskor egy olyan indítvány, mint a Kovács Leóé volt, az önálló vámterület mellett, legalább is egy kis szóharczot csinált volna, most az is egyhangúlag ment keresztül.

A főispán az ülést megnyitván közgyűlés megválasztotta a jegyzőkönyv hitelesítőket és megállapította a hitelesítés helyét és idejét. Következett a polgármester havi jelentése, mely főként a múlt hónapban végbement nép- számlálás eredményét ismertette, a melyből örömmel láttuk városunk népesedésének az elmúlt ro évben való emelkedését. 1890-ben volt Szatmár lakosságának száma: 20736, s jelenleg 26695, tehát 5959-el több. Érdekes e tekintetben a népesség emelkedését a múlttal összehasonlítani.

1850-ben volt 1857-ben „ 1869-ben „

1880-ban *

1890-ben „ 1900-ban

12874

14288

i8353

19708

20736

26695

Megemlékezett még a jelentés a villamos vasútról, mely 6-án újból megindult; a vi 1 lamvilágitási telepről, melynek átadása tárgyában folynak az alkudozások ; a huszárkaszárnyáról, melyre nézve egyelőre semmi nem történhetik, miután a közös hadügyminiszter az ezred elhelyezését újabb tárgyalás alá vette; s végül az elemi oktatás államosításról, mely rövid idő alatt eldöntés alá fog jönni. Közgyűlés a jelentését tudomásul vette.

Kovács Leó indítványát, hogy Írjon fel a város az önálló vámterület megalkotása tárgyában az országgyűléshez. Hevesmegye hasonszellemü átiratával együtt egyhangúlag elfogadta.

A cs. és k. 5-ik gyalogezred 50 éves jubileuma alkalmából közgyűlés 200 koronás alapítványt tett oly czél- ból, hogy annak kamatát minden év ben a legjobb altisztnek adja ki az ezred jutalom képen.

Tudomásul vette a közgyűlés az ezred meleg hangú átiratát, melyben köszönetét mond a városnak a már előzőleg bejelentett alapítványéit. Az átirat következőleg szól:

Birtokában a Szutmáron állomásozó zászlóalj parancsnokságához iniézeti s hozzám az utóbbi által felterjesztett nagy becsű átiratának, szives köszönettel veszem az abban foglaltakat tudomásul.

, Jól eső örömmel tölt el, hogy Szat- márváros közönsége ilyen nemes módon vesz részt házi ezredének ötven éves fen- állása örömünnepén, bec^s zálogát látom ebben azon szívélyes jó viszonynak és őszinte rokonszenvnek, mely Szatmárváros tisztelt polgárságát ezredünkhöz fűzi. De tanujeie ez azon igaz hazafiul gondolkodásnak és ezredünk iránti meleg érdeklődésnek is, melytől Szatmárváros vezetésre hivatott férfiai mindenkoron át voltak hatva.

Midőn a kilátásba helyezett hazafias czélzatu és ezredünket megtisztelő alapítványért és az évforduló alkalmából már is folyósított jutalomdijjért őszinte köszönetét

mondok, örömmel ragadom meg az alkalmat azon óhajom kifejezésére, hogy az a jelenlegi barátságos viszony az ezred és a nemes város között minden időben változatlanul megmaradjon, egyúttal biztosíthatom a Tekintetes Tanácsot, hogy úgy magam, mint ezredem tisztikara mindig örülni fogunk, ha Szatmárváros tisztelt pölgársága iránt érzett nagyrabecsülésünket és az ezred iránt minden alkalommal tanúsított előzékeny figyelemért köszöne- tünknek tanujelét adhatjuk.

Kiváló tisztelettel

Miskolcz, 1901 január hó 30-án.

Püvcii Vájná Béla

ezredes,

(i cs. és kir. 6. gyalogezred parancsnoka.

Ebben az átiratban különben az á legszebb, hogy igazságot mond minden szavában. A polgárság és a közös hadseregbeli tisztikar között tényleg a legszivélyesebb viszony uralkodik. Magán érintkezésben, társas összejöveteleken és nyilvános helyeken, a hol csak találkozás történik, polgárság és katonaság mindig - igaz barátsággal van egymás iránt, kölcsönös a becsülés és tisztelet, s a házi-ezred elnevezés egészen azt a forgalmat fejezi ki, a mit kifejeznie kell. .örvendünk, hogy igy vari, s reméljük, hogy ezután is mindig igy lesz.

A szatmárnémeti ev. ref főgym- násium igazgató tanácsába egy tagot a város is jogosítva lévén küldeni, I közgyűlés arra a helyre egyhangúlag dr. Vajay Károly tiszti ügyészt választotta meg.

Elrendelte közgyűlés, hogy ezután az országos és heti vásárok alkalmával egy kisegitő állatorvos alkalmaztassák.

A népszámlálási költségekre kiutalt 93 K 90 fillért, miután az eddig kiutalt összeg nem volt elegendő. A népszámlálási biztosok részére fejenként megszavazott még 10 koronát tekintettel arra, hogy a munkálat sokkal több volt, mint előre látni lehetett ; ellenben a felülvizsgálok kérelmét, hogy napidijaik 4 koronára emeltessék, nem találta teljesíthetőnek.

A hegyi vágóhidra nézve, miután az alkalmas helyért a magán-tulajdonos mesés árt kér — 1300 ölért 2000 koronát — kimondta közgyűlés, hogy azt a régi malom-téren a közút oldalán állítja fel.

Walkovits Sámuel abbeli kérelmét, hogy a Kossuth-kert bérletéből f. évi ápril 1 -tői kibocsáttassék, közgyűlés nem teljesítette, miután a felhozott okok nem felelnek meg a valóságnak.

A husvágási szabályrendeletet érdemleges tárgyalás előtt a jogügyi szakosztály véleményének kikérése czéi- jából nevezett szakosztályhoz utasította.

A szatmárnémeti g. kath. egyház segély irápti kérelmére megszavazott 2 ÉOTöiraí*Tegybeifa': kérvényt " kiadta a főszámvevőnek, hogy a költség- előirányzat elkészítésekor vegye figyelembe.

Az 1901-ik évre felvett javítások és kissebb munkálatokra nézve beterjesztett javaslatot elfogadta.

Megállapította a városi erdőségekben és a Körtvélyesen az 1901-ik évre a legeltetési dijjakat még pedig az előző évitől eltérőleg valamivel magasabban.

tarcza.

Száz év múlva.-— A SKntmári izr. nők filléregyletének hangver-'

senyén felolvasta dr. Fejes István. —

A napokban egy kimutatást hoztak a lapok arról, hány leány iratkozott be az egyetemre Ez idő szerint még nem sokan, csak 75-en vannak, de e szám évröl-évre növekedni fog s mire észreveszük magunkat, egy egész táborrá fogja magát kinőni. Ma még mosolyognak az emberek s gyermekjátéknak tekintik az érettségit tett leányok buzgólkodását, melylyel a tudomány csarnokába sietnek, de ha majd évről-évre többen lesznek, s az egyetemről kilépve az életbe gyarkorlati téren is érvényesítik magukat, a mosolygás eltűnik az arczokról és a férfiak komolyan fognak összenézni, s mondogatják majd egymásnak, hogy ez talán több is, mint a mennyi kívánatos volna. Hanem hiába néznek majd egymásra, a régi állapotot többé visszaállítani nem fogják. Száz év múlva más képe lesz a világnak, nem a férfiak, de a nők fognak vezetni s fogadni mernék, hogy az első szobor, a mit a nők kezdeményezésére felállítanak, a Wlassics Gyuláé lesz, hálából azért, hogy a tudomány csarnokát a nők előtt is megnyitotta. De az is bizonyos, hogy ő lesz egyszersmind az utolsó férfi, a kinek 100 év múlva szobrot állítanak.

Boldogok vagyunk mai férfiak, a kik azt a kort már nem fogjuk megérni, mjkor a férfi nemet a nők teljesen kiismerik s rájönnek, hogy az évezredeken keresztül imponáló felsőbb lény semmivel sem felsőbb, mint a gyengébb nem, s hogy a férfiak uralma tulajdonképen nem egyéb, mint egy nagy tévedés következménye. Mert hiszen a nők ismerik most is a férfiakat, ismerik azoknak minden gyengéit, csakhogy minden nő csak egy férfit ismer, azt az egyet, a kivel sorsát összekötötte, ? bárha ez rendszerint nem képviseli is a tökéletességet, a többiről hisszi az ellenkezőt, vagyis annak daczára, hogy az egyedet nem látja tökéletesnek, az egész férfinemet mégis annak tartja. De ez a tévedés eloszlik, mihelyest a nő a tudományos ismeretek által egyenrangúvá lesz a férfival, és a mint ez bekövetkezik, vége a privilegizált állásnak, a melyet eddig a férfiak elfoglaltak.

A tudomány kiemeli a nőt eddigi helyzetéből s versenytársává teszi azoknak, a kik eddig csak egymás között versenyeztek. Megszűnik a külömbség az élet színpadán férfi és nő között s a győztes az lesz, a ki erősebb fegyverekkel fog harczolni. Én nem félteni a nőket a le- győzetéstől, mert a hol az élet már példákat mutat fel, mindenütt azt látjuk, hogy a nők emberül megállják a helyüket.

Nem féltem a nőket, de aggódom a férfiakért. Mi lesz velük, ha a nők felülkerekednek s kezükbe ragadják a vezetést ott is, a hol eddig ők vezettek. Ha kilépnek a családi tűzhely mellől s mindenütt ott lesznek, a hol eddig csak a férfiak szerepeltek. Pedig ez el fog következni.

Száz év múlva a magyar parlamentben nők is fognak ülni s ismerve a női természetet, mely szeret ellent mondani, bizonyos, ,hogy a legtöbben az ellenzéken lesznek. És akkor megeshetik az a furcsaság itt minálunk, hogy dr. Chorin Ferike, kinek egyik őse hosszú ideig, mint kormánypárti képviselő működött a város érdekében, ellenzéki programmal fog fellépni, s a németi asszonyok, a kiknek ősanyáik annak idején nagy kitartással lelkesedtek Ugrón mellett, most az ő zászlóját fogják követni. Én különben a magam részéről a nőket teljesen alkalmasaknak tartom arra, hogy az ország dolgainak intézésében részt- vegyenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jó képviselőnek első szükséges kelléke a beszélni tudás. A ki minél tovább és minél folyékonyabban tudja magát kifejezni, a szerint tarthat igényt a szónoki titulusra. A férfiak nagy fáradtsággal képezik ki magukat szónokká. Egy egy fényes szónoklatot, mennyi keserves kínlódás előzött meg, arról a tapsoló hallgatóságnak sejtelme sincsen. A nőt ellenben maga a természet úgy alkotta, hogy minden előkészület nélkül képes szónokolni, s különösen képes, ha indulatba hozzák. Már pedig a politika ezt a szolgálatot teljesíti, kivált azok részére, a kik az ellenzéken ülnek.

De nem csak a beszélni tudás, hanem a kormányzati képesség is nagyobb mértékben megvan a nőkben, mint a férfiakban. Az állam nem egyéb, mint sok családnak az összeség**, a ki tehát képes egy családot kormányozni, az kellő készültséggel bir az áílamügyek vezetésére isv Már pedig, ha őszinték akarunk lenni.

be kell vallanunk, hogy a családi életben mindenütt a nő vezet. A férfi nem csinál egyebet, mint a mit az államháztartásban a nép teszen, beszolgáltatja a szükségletek fedezésére megkívántam pénzbeli járandóságot, de hogy aztán tovább mi történjek, az már a nő gondját képezi. És ha azt a sok apró gondot, a mi a nő vállait nyomja, összeadjuk, akkor látjuk csak igazán, hogy a két feladat közül semmivel sem kisebb a nőké, mint férfiaké. Bent a házi tűzhely melleit ezt a férfiak is elismerik mert daczára, hogy a családfői titulus őket illeti, megelégednek a puszta titulussal és hallgatag tünk, hogy más parancsol. Ez a más pedig a feleseg. Úgy van itt is, mint az államban. A nép a forrása a hatalomnak, de azért a nép nem parancsol, csak az adót fizeti. A családban a felséges néppel hasonló szerepe van a férfinak.

Van nekem egy szöszke kis leányom, a ki az asztalnál gyakran hangoztatja, hogy a ház feje én vagyok; Ő hiszi is, mert egész meggyőződéssel szokta állítani, épen azért nem tudja megérteni, miért mosoiyog az édes anyja és nagyobb testvérei, mikor ő ezt mondja, s rendesen hozzám intézi a kérdést, hogy nem úgy van-e ? Én persze igazat adok neki, de szintén mosolyogva.

Különben a nők képessége mellett fényes példákat lehet felhozni a történele- lemből, s hogy nagyon messzire ne menjünk, itt van a legújabb kornak egy női alakja, a nemrég elhunyt angol királynő, Viktória, a ki több mint 6o éven keresztül állott élén egy hatalmas országnak, s örök. időkre példányképe lesz a kiváló uralkodónak.

1ML1K JÓZSEF

szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva