Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-02-12 / 7. szám

Tizennyolczadik évfolyam. 7-ik szám. Szatmár, 1901. február 12. ■M TDK ís\ \Y TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Városi közgyűlés. Nem volt hosszú a tárgysorozat, nem is volt benne olyan, a mi a kedé­lyeket hullámzásba hozhatta volna, ez a magyarázata, hogy rövid másfél óra alatt véget ért. Máskor egy olyan in­dítvány, mint a Kovács Leóé volt, az önálló vámterület mellett, legalább is egy kis szóharczot csinált volna, most az is egyhangúlag ment keresztül. A főispán az ülést megnyitván közgyűlés megválasztotta a jegyzőkönyv hitelesítőket és megállapította a hitele­sítés helyét és idejét. Következett a polgármester havi jelentése, mely fő­ként a múlt hónapban végbement nép- számlálás eredményét ismertette, a melyből örömmel láttuk városunk né­pesedésének az elmúlt ro évben való emelkedését. 1890-ben volt Szatmár la­kosságának száma: 20736, s jelenleg 26695, tehát 5959-el több. Érdekes e tekintetben a népesség emelkedését a múlttal összehasonlítani. 1850-ben volt 1857-ben „ 1869-ben „ 1880-ban * 1890-ben „ 1900-ban 12874 14288 i8353 19708 20736 26695 Megemlékezett még a jelentés a villamos vasútról, mely 6-án újból megindult; a vi 1 lamvilágitási telepről, melynek átadása tárgyában folynak az alkudozások ; a huszárkaszárnyáról, melyre nézve egyelőre semmi nem történhetik, miután a közös hadügymi­niszter az ezred elhelyezését újabb tár­gyalás alá vette; s végül az elemi ok­tatás államosításról, mely rövid idő alatt eldöntés alá fog jönni. Közgyűlés a jelentését tudomásul vette. Kovács Leó indítványát, hogy Írjon fel a város az önálló vámterület meg­alkotása tárgyában az országgyűléshez. Hevesmegye hasonszellemü átiratával együtt egyhangúlag elfogadta. A cs. és k. 5-ik gyalogezred 50 éves jubileuma alkalmából közgyűlés 200 koronás alapítványt tett oly czél- ból, hogy annak kamatát minden év ben a legjobb altisztnek adja ki az ezred jutalom képen. Tudomásul vette a közgyűlés az ezred meleg hangú átiratát, melyben köszönetét mond a városnak a már előzőleg bejelentett alapítványéit. Az átirat következőleg szól: Birtokában a Szutmáron állomásozó zászlóalj parancsnokságához iniézeti s hoz­zám az utóbbi által felterjesztett nagy becsű átiratának, szives köszönettel ve­szem az abban foglaltakat tudomásul. , Jól eső örömmel tölt el, hogy Szat- márváros közönsége ilyen nemes módon vesz részt házi ezredének ötven éves fen- állása örömünnepén, bec^s zálogát látom ebben azon szívélyes jó viszonynak és őszinte rokonszenvnek, mely Szatmárváros tisztelt polgárságát ezredünkhöz fűzi. De tanujeie ez azon igaz hazafiul gondol­kodásnak és ezredünk iránti meleg érdek­lődésnek is, melytől Szatmárváros veze­tésre hivatott férfiai mindenkoron át vol­tak hatva. Midőn a kilátásba helyezett hazafias czélzatu és ezredünket megtisztelő alapít­ványért és az évforduló alkalmából már is folyósított jutalomdijjért őszinte köszönetét mondok, örömmel ragadom meg az alkal­mat azon óhajom kifejezésére, hogy az a jelenlegi barátságos viszony az ezred és a nemes város között minden időben válto­zatlanul megmaradjon, egyúttal biztosítha­tom a Tekintetes Tanácsot, hogy úgy ma­gam, mint ezredem tisztikara mindig örülni fogunk, ha Szatmárváros tisztelt pölgársága iránt érzett nagyrabecsülésün­ket és az ezred iránt minden alkalommal tanúsított előzékeny figyelemért köszöne- tünknek tanujelét adhatjuk. Kiváló tisztelettel Miskolcz, 1901 január hó 30-án. Püvcii Vájná Béla ezredes, (i cs. és kir. 6. gyalogezred parancsnoka. Ebben az átiratban különben az á legszebb, hogy igazságot mond min­den szavában. A polgárság és a közös hadseregbeli tisztikar között tényleg a legszivélyesebb viszony uralkodik. Ma­gán érintkezésben, társas összejövetele­ken és nyilvános helyeken, a hol csak találkozás történik, polgárság és ka­tonaság mindig - igaz barátsággal van egymás iránt, kölcsönös a becsülés és tisztelet, s a házi-ezred elnevezés egé­szen azt a forgalmat fejezi ki, a mit kifejeznie kell. .örvendünk, hogy igy vari, s reméljük, hogy ezután is min­dig igy lesz. A szatmárnémeti ev. ref főgym- násium igazgató tanácsába egy tagot a város is jogosítva lévén küldeni, I közgyűlés arra a helyre egyhangúlag dr. Vajay Károly tiszti ügyészt válasz­totta meg. Elrendelte közgyűlés, hogy ezután az országos és heti vásárok alkalmá­val egy kisegitő állatorvos alkalmaz­tassák. A népszámlálási költségekre ki­utalt 93 K 90 fillért, miután az eddig kiutalt összeg nem volt elegendő. A népszámlálási biztosok részére fejen­ként megszavazott még 10 koronát te­kintettel arra, hogy a munkálat sok­kal több volt, mint előre látni lehe­tett ; ellenben a felülvizsgálok kérelmét, hogy napidijaik 4 koronára emeltessék, nem találta teljesíthetőnek. A hegyi vágóhidra nézve, miután az alkalmas helyért a magán-tulajdo­nos mesés árt kér — 1300 ölért 2000 koronát — kimondta közgyűlés, hogy azt a régi malom-téren a közút olda­lán állítja fel. Walkovits Sámuel abbeli kérel­mét, hogy a Kossuth-kert bérletéből f. évi ápril 1 -tői kibocsáttassék, közgyű­lés nem teljesítette, miután a felhozott okok nem felelnek meg a valóságnak. A husvágási szabályrendeletet ér­demleges tárgyalás előtt a jogügyi szakosztály véleményének kikérése czéi- jából nevezett szakosztályhoz utasította. A szatmárnémeti g. kath. egyház segély irápti kérelmére megszavazott 2 ÉOTöiraí*Tegybeifa': kérvényt " ki­adta a főszámvevőnek, hogy a költség- előirányzat elkészítésekor vegye figye­lembe. Az 1901-ik évre felvett javítások és kissebb munkálatokra nézve beter­jesztett javaslatot elfogadta. Megállapította a városi erdőségek­ben és a Körtvélyesen az 1901-ik évre a legeltetési dijjakat még pedig az előző évitől eltérőleg valamivel maga­sabban. tarcza. Száz év múlva.-— A SKntmári izr. nők filléregyletének hangver-' senyén felolvasta dr. Fejes István. — A napokban egy kimutatást hoztak a lapok arról, hány leány iratkozott be az egyetemre Ez idő szerint még nem sokan, csak 75-en vannak, de e szám évröl-évre növekedni fog s mire észreveszük magun­kat, egy egész táborrá fogja magát kinőni. Ma még mosolyognak az emberek s gyer­mekjátéknak tekintik az érettségit tett leányok buzgólkodását, melylyel a tudo­mány csarnokába sietnek, de ha majd év­ről-évre többen lesznek, s az egyetemről kilépve az életbe gyarkorlati téren is érvé­nyesítik magukat, a mosolygás eltűnik az arczokról és a férfiak komolyan fognak összenézni, s mondogatják majd egymás­nak, hogy ez talán több is, mint a mennyi kívánatos volna. Hanem hiába néznek majd egymásra, a régi állapotot többé visszaállítani nem fogják. Száz év múlva más képe lesz a világnak, nem a férfiak, de a nők fognak vezetni s fogadni mer­nék, hogy az első szobor, a mit a nők kezdeményezésére felállítanak, a Wlassics Gyuláé lesz, hálából azért, hogy a tudo­mány csarnokát a nők előtt is megnyitotta. De az is bizonyos, hogy ő lesz egyszers­mind az utolsó férfi, a kinek 100 év múlva szobrot állítanak. Boldogok vagyunk mai férfiak, a kik azt a kort már nem fogjuk megérni, mj­kor a férfi nemet a nők teljesen kiismerik s rájönnek, hogy az évezredeken keresztül imponáló felsőbb lény semmivel sem fel­sőbb, mint a gyengébb nem, s hogy a férfiak uralma tulajdonképen nem egyéb, mint egy nagy tévedés következménye. Mert hiszen a nők ismerik most is a fér­fiakat, ismerik azoknak minden gyengéit, csakhogy minden nő csak egy férfit ismer, azt az egyet, a kivel sorsát összekötötte, ? bárha ez rendszerint nem képviseli is a tökéletességet, a többiről hisszi az ellen­kezőt, vagyis annak daczára, hogy az egyedet nem látja tökéletesnek, az egész férfinemet mégis annak tartja. De ez a tévedés eloszlik, mihelyest a nő a tudomá­nyos ismeretek által egyenrangúvá lesz a férfival, és a mint ez bekövetkezik, vége a privilegizált állásnak, a melyet eddig a fér­fiak elfoglaltak. A tudomány kiemeli a nőt eddigi helyzetéből s versenytársává teszi azoknak, a kik eddig csak egymás között verse­nyeztek. Megszűnik a külömbség az élet színpadán férfi és nő között s a győztes az lesz, a ki erősebb fegyverekkel fog harczolni. Én nem félteni a nőket a le- győzetéstől, mert a hol az élet már példá­kat mutat fel, mindenütt azt látjuk, hogy a nők emberül megállják a helyüket. Nem féltem a nőket, de aggódom a férfiakért. Mi lesz velük, ha a nők felül­kerekednek s kezükbe ragadják a vezetést ott is, a hol eddig ők vezettek. Ha kilép­nek a családi tűzhely mellől s mindenütt ott lesznek, a hol eddig csak a férfiak szerepeltek. Pedig ez el fog következni. Száz év múlva a magyar parlament­ben nők is fognak ülni s ismerve a női természetet, mely szeret ellent mondani, bizonyos, ,hogy a legtöbben az ellenzéken lesznek. És akkor megeshetik az a furcsa­ság itt minálunk, hogy dr. Chorin Ferike, kinek egyik őse hosszú ideig, mint kor­mánypárti képviselő működött a város ér­dekében, ellenzéki programmal fog fellépni, s a németi asszonyok, a kiknek ősanyáik annak idején nagy kitartással lelkesedtek Ugrón mellett, most az ő zászlóját fogják követni. Én különben a magam részéről a nőket teljesen alkalmasaknak tartom arra, hogy az ország dolgainak intézésében részt- vegyenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jó képviselőnek első szükséges kelléke a beszélni tudás. A ki minél tovább és minél folyékonyabban tudja magát ki­fejezni, a szerint tarthat igényt a szónoki titulusra. A férfiak nagy fáradtsággal ké­pezik ki magukat szónokká. Egy egy fé­nyes szónoklatot, mennyi keserves kínló­dás előzött meg, arról a tapsoló hallgató­ságnak sejtelme sincsen. A nőt ellenben maga a természet úgy alkotta, hogy min­den előkészület nélkül képes szónokolni, s különösen képes, ha indulatba hozzák. Már pedig a politika ezt a szolgálatot teljesíti, kivált azok részére, a kik az ellenzéken ülnek. De nem csak a beszélni tudás, ha­nem a kormányzati képesség is nagyobb mértékben megvan a nőkben, mint a fér­fiakban. Az állam nem egyéb, mint sok családnak az összeség**, a ki tehát képes egy családot kormányozni, az kellő ké­szültséggel bir az áílamügyek vezetésére isv Már pedig, ha őszinték akarunk lenni. be kell vallanunk, hogy a családi életben mindenütt a nő vezet. A férfi nem csinál egyebet, mint a mit az államháztartásban a nép teszen, beszolgáltatja a szükségletek fedezésére megkívántam pénzbeli járandó­ságot, de hogy aztán tovább mi történjek, az már a nő gondját képezi. És ha azt a sok apró gondot, a mi a nő vállait nyomja, összeadjuk, akkor látjuk csak igazán, hogy a két feladat közül semmivel sem kisebb a nőké, mint férfiaké. Bent a házi tűzhely melleit ezt a férfiak is elismerik mert da­czára, hogy a családfői titulus őket illeti, megelégednek a puszta titulussal és hallga­tag tünk, hogy más parancsol. Ez a más pedig a feleseg. Úgy van itt is, mint az államban. A nép a forrása a hatalomnak, de azért a nép nem parancsol, csak az adót fizeti. A családban a felséges néppel hasonló szerepe van a férfinak. Van nekem egy szöszke kis leányom, a ki az asztalnál gyakran hangoztatja, hogy a ház feje én vagyok; Ő hiszi is, mert egész meggyőződéssel szokta állítani, épen azért nem tudja megérteni, miért mosoiyog az édes anyja és nagyobb testvérei, mikor ő ezt mondja, s rendesen hozzám intézi a kérdést, hogy nem úgy van-e ? Én persze igazat adok neki, de szintén mosolyogva. Különben a nők képessége mellett fényes példákat lehet felhozni a történele- lemből, s hogy nagyon messzire ne men­jünk, itt van a legújabb kornak egy női alakja, a nemrég elhunyt angol királynő, Viktória, a ki több mint 6o éven keresz­tül állott élén egy hatalmas országnak, s örök. időkre példányképe lesz a kiváló uralkodónak. 1ML1K JÓZSEF szabó üzlete Szatmár, Deák-tér, a városháza épületében. Készítek legjobb szabású polgári- és papi öltönyöket, reverendákat és katonai egyenruhákat. Mindennemű öltönyök saját műhelyemben készülnek. Műhelyemben csak gyakorlott fővárosi munkások vannak alkalmazva

Next

/
Oldalképek
Tartalom