Szatmár és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1901-02-12 / 7. szám

SZATMÁH SS VIDÉKE. Elfogadta a vasúti bizottság javas­latát, hogy a mátészalka—fehérgyarmati s penyige—beregszászi vasútra nézve belép az eredményesek közzé, s meg­szavazott e czélból az előmunkálatokra 1600 koronát s egyben utasította a polgármestert és a főjegyzőt, hogy a mennyiben a városra nézve rendkívül fontos a lápi községekkel a vasúti összeköttetést létesíteni, e tárgyban dol­gozzanak ki javaslatot. Több tárgy nem lévén főispán a közgyűlést d. u. fél 5 órakor bere­kesztette. Vívó verseny. A folyó hó 24-én délután 3 órakor a Vigadó nagytermében tartandó „házi vivó- verseny“ program inja. 1. A kardvívás technicáj a. (ma­gyarázat.) Előadja lovag zolnai Zolnay Vic­tor dip. vivómester. II. Iskola vivás. Bemutatja a mester Litteczky István, Ferenczy Ágoston és Novotny Gyula urakkal. III. Assaut (szabad) vivás. a) Dr. Péchy Péter (Nagy-Károly) és Novotny Gyula urak között. b) Dr. Schönpflug Richárd (N,-Károly) és Dr. Erdélyi Miksa urak között. c) Ferenczy Ágoston és Litteczky István urak között. d) Dr. Schönpflug Richárd és Novotny Gyula urak között. e) Dr. Péchy Péter és Dr. Erdélyi Miksa urak között. f) Novotny Gyula és Litteczky István uralt között. g) Ferenczy Ágoston és Kovács De­zső (Nagy-Károly) urak között. h) Dr. Schönpflug Richárd és Dr. Péchy Péter urak között. i) Buttyán Károly (Nagy-Károly) és Novotny Gyula urak között. k) Dr. Lengyel Géza ur és lovag zolnai Zolnay Victor vivómester között. A maitre d’ assaut szerepét a vivás alatt a mester tölti be. Jelentkezni a versenyre lehet f. hó 20-ig a vivómester lakásán (Hám János utcza, özv. Kató Istvánná házában, I eme­let) a hol is a jelentkező egy előzetes próba mérkőzésnek lesz alávetve. Ezt ugyanis az országos versenyszabályok ren­delik igy. Külön meghívók nem lesznek kibo- csájtva, a közönség ez utón hivatjk meg. Jegyek a versenyre előre is vehetők és pedig a mester lakásán, továbbá a do­hány tőzsdében és Koós Gábor ur üzleté­ben. Jegyek ára: ülőhely a teremben 2 korona, karzat 1 korona. Ez az első ilynemű verseny itt miná- lunk s igy újdonságánál fogva is megér­demli, hogy minél többen érdeklődjenek iránta. Nem tudjuk eléggé ajánlani külö­nösen a fiatalság figyelmébe, hogy ily mó­don is kedvet kapjon a férfias sport ezen kiváló ágához s ezáltal lehetővé váljon az óhaj, állandó vivő iskolát teremteni váró sunkban. A versenyzők valamennyien lovag zolnai Zolnay Victor tanítványai s bizo­nyára fényes bizonyságot fognak szolgál­tatni az ő kitűnő tanítási rendszeréről. Színház. Szepessy Gusztáv jutalomjátékául „Ifj. Fromont és id Risler“-t Daudet rég nem adott színművét választotta. Közönség nem volt nagy számmal jelen, bár úgy az előadás, mint a jutalmazott nagyobb érdek­lődést érdemelt volna. Szepessy egy öreg színészt játszott, annak küzdelmeit, szen­vedéseit tárta elénk igyekezettel és buzga­lommal. Holéczv, Cstliry és Pálfi Mariska tűntek még ki az est folyamán elismerésre méltó játékaikkal. Az „Asszony regiment“ még mindig vonzerővel bir, megmutatta ezt iii szerdai előadás, mely telt ház előtt adatott. „Áz államtitkár ur“, Bisson pompás vigjátéka, — csütörtökön került színre, csekély számú közönség előtt. Az előadás vontatott, színtelen volt, egyedül Markovics Margit játékán látszott meg, hogy szere­pét gondos tanulmány tárgyává tette. Pénteken a „Vic-i admirálisát adták újra nagy számú közönség előtt, mely körülmény élénk bizonyítéka annak, hogy a pompásan betanult darab előadása, ,a közönség minden rétegében köztetszéssel találkozott. Szombaton újra jutalomjáték volt. Ez alkalommal Csőregh Jenőt, a színtársu­lat kedvelt tenoristáját ünnepelték. Az idei .saison előadásainak annyi sok szép em­léke fűződik e rokonszenves jutalmazott személyéhez, hogy ez estén, midőn juta­lomjátékát vette, méltán érdemelte meg a közönség részéről nyert teljes elismerést. A rokonszenves jutalmazott a „Czigány báró“-t Strauss végtelenül kedves operett­jét választotta s Barinkay szerepében oly szép alakítást nyújtott, melyet Csőregh méltán számíthat legjobb alakításai k@zzé. Az előadásról általában csak elismeréssel nyilatkozhatunk. Az igazgató Z'uppán sze­repében játékával, énekével egyaránt ki­tűnt, Szegedi Saffi, Cathryné Czipra szé­pében — szintén sikeresen alakítot­tak s nem is késett a közönség elisme­rése, tetszés nyilvánítása. Csőregnek min­den énekszáma kitünően sikerült. Jászai Mariska Arzenál szerepét tőle tejhető igyekezettel játszotta. A nézőtér nem telt meg teljesen, melynek oka az izr. fillér egylet ez estén rendezett mulatsága, mély a színházi közönség nagy részét el­vonta. Az a közönség azonban, mely tisz­teletére egybegyült, azt est folyamán gyakran adott kifejezést a jutalmazottal szemben elismerésének és megelégedé­sének. Vasárnap két előadás volt, melyek közül azonban csak az esti előadás von­zott közönséget. Újra az „Asszonyregi- ment“-et adták s jellemző körülmény, hogy ez estén két mulatság tartatott, mindkettő nagy közönség előtt' s azért a színházban is nagy számú publicum volt. Hétfőn újra a „Czigánybáró^-t ad­ták. Ez előadásnak érdekes jellegét ama körülmény adta meg, hogy Ráthonyi Tilla úrnő a vidék egyik legkiválóbb coloratur énekesnője vendégszerepeit színpadunkon. A művésznő énekéről és játékáról egy­aránt elismeréssel emlékezhetünk meg. Éneke úgy a felső, mint alsó regiszterek­ben csillogó pianoi pedig gyönyörűek. Az érzelmeket híven kifejező, hévteli játéka, de különösen remek hangja egyaránt tet­szésével találkozott a közönségnek. A taps­ból és elismerésből bőven kijutott a ven­dégszereplő művésznőnek Mint értesülünk e vendégszereplés szerződtetés czéljából történt, szerencsés választást tesz az igaz­gató, ha Ráthonyi Tjlla úrnőt szerződteti, Ráthonyi Tilla úrnő büszke lehet szatmári szereplésére, mert győzelme teljes volt. Az előadást nagy számú közönség hallgatta végig, s a vendégmüvésznőt az est folya­mán gyakran elhalmozta tapsokban, kihívá­sokban nyilvánuló elismerésével. Apróságok. — Mit mondott a feleséged, mikor a filléregylet báljáról hazamentéi? — Keveset szólt, de azért elég ért­hetően fejezte ki magát. Azt mondta, hogy máskor rövidebb felolvasást tartsak. * Bögre ur hetek óta panaszkodott, hogyha ő kin'jár a városban, mindig úgy érzi magát, mintha hiányzanék neki valami. — Meg van már 1 — újságolja a feleségének, mikor egyszer a napokba haza­ment — hát az hiányzott, hogy nem hallot­tam a villa mos vasúi at csengetni. * — Nem értem, hogy miért alkalmas Szatmár épen egy kendergyár felállítására ? — Nem érted? pedig egyszerű Mire kell a kender? — Kötélre. — S mire kell a kötél ? — Tudom már. * — De mondom neked, hogy igaz, a lapból olvastam. — Tudom, hogy benne volt, de meg- czáfolták. — Tanuld meg, hogy az újságban csakis az az igaz, a mit megczáfolnak. * — Mi az, hogy nem olvasom a neved a vivő-verseny szereplői között ? — Barátom, én az esetleges buda­pesti jelenkezők részére vagyok fentartva r — Remélem, ' az Ezres bálján ott leszel ? — Nem bizonyos. — Micsoda, erről a bálról, a melv- nek olyan nagy a renoméja, csak nem fogsz elmaradni ? — Az a baj, hogy a filléregylet bálja óta az én renomém romlott el. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy negyed iv melléklet van csatolva. — Személyi hir. Gróf Hugonnui Bein vármegyénk főispánja Vasárnap este városunkba érkezett. Elnökölt a héttői köz- igazgatási ülésen es közgyűlésen s este szék­helyére visszautazott. — Kinevezés. Gróf Hugónuai Béla varmegyénk főispánja Dr. Török Istvánt n brlybcli közkórház rendelő orvosává nevezte ki, melynek ideiglenes vezetésével már huza­mosabb időn. át megbizva volt. — Változás a tanárikarban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Keres­kedő Lászlózalaegerszegiállami főgimnáziumi rendes tanárt, saját kérelmére, hasonló mi­nőségben, a IX-ik fizetési osztály 2-ik foko­zatába való sorolás mellett, a helybeli kir. kath. főgimnáziumhoz rendes tanári miaő- ségbeu, dr. Vidu Sándor helybeli kir. kaik. főgimnáziumi helyettes tanárt, .ugyancsak helyettes tunári minőségben a zalaegerszegi állami főgimnáziumhoz helyezte át. — Előléptetések. A kir. péuzUgy­miniszter ti helybeli felmérési felügyelőség­nél Szántó Árpád katuszteri mérnököt a X., Martos Béla és Kubinyi Ferenc-z katasz­teri mérnöksegédeket a XI. fizetési osztály első fokozatába folyó évi január hó 1-től eíőlépletté. — Az altábornagy szemléje. Clair Gyula cs. és kir. altábornagy, a kassai III. bonvédkerület. parancsnoka, Schuller Jeuő vezérkari ezredes kíséretében e hó 5.-én Nagy-Karolybun időzött, s az ottani honvéd zászlóalj fölött >-zemlét tartott. A tapasztal­tuk fölött | kerületi parancsnok teljes el­ismerését fejezte ki | tisztikar előtt. — Milán király meghalt. E_;y Uralkodóval ismét kevesebb van a földön. Obreuovics Milán, Szerbia volt királya Bécsbeu tegnap d. u. 3 óra 55 percekor ki- szenvedett. Az influenza ölte meg s a ha­talmas férfiú — szervezete a romboló kórmik nem birt elleuállani, daczára | császárváros összes orvosai segítségének. A megdöbbentő "halálhír már | kora reggeli órákban elter­jedt városunkban a annak részleteit tárgyal­ják mindenütt. A beteg királynak nem sok reménye volt az élethez, mit mutat ama le­vele, melyet Nesser udvari tanáe-lioz inté­zett. „Érzem, hogy meg kell halnom, azon­ban uagyon szomorú, hogy 47 éves Korom­ban kell már a világtól búcsút vennem.“ Mi magyarok részvéttel vesszük elhalálozá­sát, mivel hazánknak mindig őszinte és lel­kes barátja, volt. — A közigazgatási bizottság tegnap d. e. 10 órakor tartotta ülését a főispán elnöklete’alatt. Jelen voltak: Hár­mán Mihály polgármester, Pap Géza fő- jegyző. Békéssy Géza árvaszéki tanácsos, dr. Jéger Kálmán főorvos, dr. Vajuy Ka­roly tiszti főügyész, Kovácit- Béla kir. tau- felügyi lő, Orel - pénzügyigazgutó helyettes, Kaosó Károly , ki-r. főmérnök, Zsiga Miklós kir. alügyész és dr. Farkas _Antal. Korányi János, Antal Diniéi, Uruy .Gáspár, Jáko Mihály, Jákó. Sirulor, dr. Fejes Isiván bi­zottsági tagok. Az ülés rövid ideig tartott, a tárgysorozat kevés volt. Megemlítésre méltó, hogy a bizottság látva 1 sok adó- bátra lékosjt és különösen a nagyösszegü ■ hátralékokat,, fölhívta a polgármestert, hogy erre nézve a legközelebbi ülésen tegyen je­lentést, hogy mi oka a nagy hátralékoknak s miként li-hetne nz ilyenek felszaporodását megakadályozni. Ülés végén Korányi János és dr. Fej 'g István, mint az erdészeti kihe- gási ügyekben bíráskodó .szakosztály tágját | törvényben előirt esküt letettek. — Megindult a villamos, valóban sokak által fölöslegesnek tartott erőfeszí­tésével 1 vállalatnak. Alig hia-zük, hogy | vágányok kitakaritáu költsége kifizesse nui-;j gát. Hiszen valósággal bányászmódra keld lett kicsákányozni | lió es jég .a.löt. |§ ] ujbó.r.megindult villamos egy további kellej mes meglepetéssel is szolgált, elhugyiák^JB találkozá-t az Atilla-uiczán úgy,' hogy ,n04| a vasúthoz 1 a vasultól minden várakor 3 nélkül egyeli és t mennék a kocsik- j Alig Ljg| !ik bele pár pillanat 1 az. ember végig kjB csizta e nem csekély távolságot. A 819 sag. I változtatással bizonyára jó tapaszt" *9 toltál fög szerezni-. HM — Színházi műsor. Kedden: - % Tartalékos férj.“ Szerdán: „Vicze AdnilB . ralis.“ Csütörtökön : „Napfogyatkozás. Pe j teken : „Bányarém“. ’-Szóinbaton-: .Mgttl ° gyatkozás.“ Meg van tehát a nőkben minden kel­lék arra nézve, hogy a férfiakkal a ver­senyt felvegyék, s miután a természet örök törvényei szerint minden képesség­nek előbb utóbb érvényesülnie kell, egész bizonyos, hogy száz év múlva már a nők a közéletben szerepelni fognak. Hány érdekes szónoklat fog majd el­hangzani női ajkakról az uj Vigadóban, mikor itt lesz a képviselő választás ideje, s a városi közgyüléseu micsoda harezok fognak majd vivatni, mikor arról lesz szó, hogy a pótadót lejebb kellene szállítani. Mert az kétségtelen, hogy száz év múlva sok minden meg fog változni Szatmáron, csak egy lesz, a mit az idő vasfoga sem fog tudni megemészteni, és ez a pótadó. S ha van remény, hogy valaha kisebb le­gyen, ez csak akkor fog teljesedésbe menni, ha a város ügyeinek intézésében a nők is résztvesznelc. A takarékosság kiválóan női erény, ehhez a férfiak nem értenek. A nők­nek továbbá sokkal élesebb szemük van meglátni minden olyast, a mi nem szereti a világosságot, s ha egyszer valamit meg­látnak, szókimondó természetüknél fogva nem csinálnak titkot belőle, s igy olyan nyilvánosságot teremtenének, a mely át­látszó üveg alá helyezné a város összes dolgait s ez által, lehetővé tenné, hogy azokon gyökeres módon segítsenek. Azok a kisasszonyok, a kik most az egyetemre járnak, csak a tanári vagy az orvosi pályára léphetnek, a jogi pálya még előttük zárva van, de száz év múlva ez az akadály már nem fog létezni, 1 akkor fog csak meglátszani igazán, hogy jogász nemzet vagyunk, mert biztosra lehet venni, hogy a leányok épen olyan. tömegesen mennek majd a jogi szakra, mint ez idő szerint a fiuk teszik, a külömbseg csak az lesz, hogy szorgalmasabban fognak oda járni, mint a hogy mostanában a fiuk járnak. Az ügyvédi pálya egészen a . nőknek van teremtve s a törvényhozás, mely az igazságszolgáltatás terén minden vonalon a szóbeliség behozatalára törekszik, mintha már előre látná a változást, mely befog következni. Azok lesznek majd a mesteri védőbeszédek, miket a nő ügy vedelt fog­nak tartani, maguk az esküdt és bíró uralt is tapsolni fognak s felmentik a vádlottat, ha még olynagy bűnös volna is. Esküdlek és bírók ugyanis továbbra is a férfiak maradnak. Ez a foglalkozás egyik sem a nőknek való. Az igazság istenasszonya ugyan nő, de neki is bekötötték a szemét, mikor Ítéletet kellett mondania, nehogy , a feleket látván, esetleg befolyásolva legyen. O mint istennő képes lehetett arra, hogy a szemét bekötni engedje, de földi nő mégha vállalkoznék is rá, hogy 1 ne lás­son, soha bele nem egyeznék abba, hogy az ő szemeit mások ne lássák. Ez az oka, a miért birók nem lehetnek. Az elmondottak után nem kell ma­gyarázni, hogy a nő helyzete megváltoz­ván, a nők értéke is egészen más lesz, mint mostanában. Száz év múlva a család ban épen akkora öröm lesz, mikor a gólya leányt hoz. mint most van, mikor a fiúval érkezik. Az a sok beczézgetés, a mivel a szülők ma a fiukat kényeztetik, akkor mind a leányoknak fog kijárni, s az a sok aggodalom, a mit ma a szülők a leányok miatt kiáltanak, akkor a fiuk miatt fog előállani. Nagyobb lévén az értéke, igen természetes, hogy a leányok és fiuk közötti arány is megváltozik, több lesz a fiú, mint a lány, hogy pedig ennek mi a követ­kezménye, mondani is felesleges» Fogja majd törni a fiatalember magát eszenélkül, hogy házasodjék, s boldog iesz a kinek sikerül is majd czélt érnie. Mert mindenki­nek nem fog sikerülni: Egy bizonyos számú férfi agglegény marad, de nem azért, mert nem akar, hanem mert nem fog tudni megházasodni. A báltermeknek is egészen más képe lesz, mint mostanában. A szenvedélyes tánezosok a fiuk lesznek, s a lányok fog- * ják azt a szerepel betölteni, a mit most a fiatal' emberek játszanak. Lesz tánezos bőven, de annál kevesebb a tánezosnő. A sok jogtudor, orvostudor és bölcsészet- tudor kisasszony a tánezterem közepére állva nézi a tovarepülő párokat és szánakozik a sok fiatal emberen, a kik tánezosnők hiányában szomorú arczczal unatkoznak és lesújtó megjegyzéseket tesznek azokra a lányokra, a kik bálba jönnek és nem tánczolnak. Ezután is az lesz a mondás, ha a fiatal ember komoly szándékkal közeledik, hogy beszéljen a mamával, de óriási a külömbség a mostani és az akkori mamák között. Tessék képzelni pl. egy mamát, a ki már öregszerü ügyvéd vagy orvo% milyen szemekkel fog az a vakmerő ar- czába tekinteni, a ki azon szándékkal kö­zeledik, hogy az ő lányát feleségül kérje. Egy leányt pl. a kinek már diplomája van s a maga erejéből képes az életnek neki indulni. Azok a nyájas arezok, biztató te­kintetek, a mik most oly bátorítólag hat­nak a fiatal emberre, akkor nem lesznek sehol sem. A lapok hymenrovatjai is másként fognak kinézni. Napirenden lesznek az ilyen eljegyzési hírek : dr. Fodor Menyhért tekintélyes orvos jegyet váltott dr. Virág Gizella kisasszonynyál, városunk egyik bájos ügyvédjével. E tekintetben ugyanis a/ ízlés nem változik. A lányok . most is nagy előszeretettel választják a diplomás kérőket, nagyon természetes tehát, hogy a mikor nekik is diplomájuk lesz, még inkább ragaszkodnak majd a. diplomához. Sok mindent lehetne még felsorolni, a mi száz év múlva, másként lesz, de miután tudom, hogy a mai összejövetelnek nem épen az a ezéijá, hogy csupiá száz éves dolgokkal foglalkozzunk,, visszatérek a jelenbe és befejezem mondókámat, a melynek ily módon legalább egy, jeles tulajdonsága lesz, az: hogy rövid volt I

Next

/
Oldalképek
Tartalom