Szatmár és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-02 / 1. szám

SZATMÁB ÉS VIDÉKE.

rába emelkedett, a hol ezen találmányt már nélkülözni nem lehet.

Ugyancsak a múlt évben határoztatok el, hogy a szatmárhegy-erdődi vasútnak'azon része, mely a város területére van tervezve, villamos erőre fog építtetni, de ez csak majd akkor történik meg, ha a vonatkozó törvény szentesítve lesz.

Gazdasági téren megemlíthetjük a gazdasági egyesület által rendezett lóversenyt, mely az előbbi évekhez képest nagyfokú haladást mutat, mennyiben arra már az ország több részéből történtek nevezések, s a mely egyszersmind azt is mutatja, hogy a szatmári lóversenyeknek jövője van. Ezzel kapcsolatban megemlítjük a nevezett egylet által rendezett gazdasági felolvasásokat és előadásokat, mint a melyek a gazdasági ismeretek terjesztését nagyban előmozdították. A tagosítás ez év ben mivel sem haladt előre. Az ügy a bíróság előtt felebbezés alatt volt, mely újabb szavazást rendelt el.

Társadalmi téren élénk mozgalom volt minden irányban. A Kölcsey-kör matinékat, a káth. kaszinó felolvasó estélyeket, az Ezres nagy- és finom asztalokat, a nőegylet kötökéket rendezett, a melyeken a közönség mindig nagy számban volt képviselve. A különféle egyletek mulatságai mindig sikerültek, s a mulató közönség szép összegekkel járult a nemes czélok megvalósításához. Ez évben alakult meg nagy lelkesedéssel a „Nemzeti szövetség,“ s ugyancsak ez évben ünnepeltük a lánglelkü költő Petőfi Sándor halálának 50 éves fordulóját, a mely alkalommal Rákosi Viktor a jeles iró mondott egy nagyon szép emlékbeszédet. Ez évben nyert megoldást a polgári társaskör épületének ujjáalkotása, mi által a kör tagjai egy az igényeknek megfelelő kényelmes otthonhoz jutottak.

Nagy csapás érte társadalmi életünket három kiváló eunberünk halálával, a kik mindhármai a vezetők sorába tartoztak, s a kiknek hiányát még sokáig fogjuk érezni. E három férfiú: Tabajdy Lajos, Nagy Elek és Jandri- sits János. Rajtuk kívül a múlt év nevezetesebb halottai: Géresy Márton tanító, özv. Monó Ferenczné, özv. Gönczy Mihályné, Cseh Karolina, Gödé

György orvos, Witt Miklós gyógyszerész, Merza János, Bárdóly Ferdinánd Koós György, Kanizsay Zsigmond, Berky Dezső, Raucha Mihály, Cseh János, Poszvék Nándor, Pólh Károly kanonok, Pap Endréné sz. Kovács Josefa, Reich Ferencz, Szűcs Márton, Vásárhelyi Kálmán.

Ez röviden a múlt év története, melyhez csak annyit teszünk:

Legyen az uj esztendő boldogabb!

Ipartestület.

— A november 26-án tartott értekezleten felolvasta Kováos István iparkamarai fogalmazó. —: (Folytatás.)

Az ipartestületi tagság általában nem több, hanem kevesebb terhekkel van ösz- szekötve, mint a régi czéhbeli vagy ipar- társulati tagság s mindazon pénzbeli szolgáltatásokat, melyeket az ipartestületi' tagnak teljesíteni kell, maguk az ipáfosdk állapítják meg és pedig oly mérvben, hogy a kisiparos által is leróvható legyen s az igy befolyó összegek az ipartestület fent- állhatását biztosítsák.

Tagsági dijat az ipartestületnél is kell fizetni, —de fizettek ily dijat a ezéhek idejében is az iparosok mesteradózása czi- mén 2 pengőforintig, — úgy szintén az ipartársulatoknál is. Az ipartestületi tagsági dij az ipartestületeknél általában egy évre i forintba szokott megállapítva lenni.

A mi pedig a ezéhekhez képest jelentékenyen enyhébb anyagi terheken kívül az erkölcsi terheket illeti, melyek a különböző megbízatásokban, kiküldetésekben, tisztségekben állanak, ezek nem terhek, hanem megtisztelő kötelezettségek, melyeket minden iparos örömmel teljesít, tudva azt, hogy iparos társai érdekében tett fáradozása saját javára is szolgál.

Áttérve az ipartestület által nyújtotta előnyökre s az iparosok által az ipartestületben birt boldogulásuk tényezőire, nagy tévedés volna azt hinni, hogy az ipartestületnek nem volna más feladata, mint a közigazgatási teendő, amit az ipartörvény 127. §-a következőleg határoz meg: Az

ipartestület a hozzátartozó iparosokra és segédszemélyzetükre nézve az első fokú iparhatóságnak az ipartörvény III. fejezete Ä. B. C. betűk alatt meghatározott teendőit végzi vagyis vezeti a tanoncz és segéd lajstromot s ellenőrzi a tanonoeiskol^- kat. Hiszen ezt jól elvégzi a közigazgatási hatóság is, de nem végezheti el a közigazgatási hatóság azon további feladatok megoldását, melyek az ipartestületre hárulnak s több feladat-körben kizárólag csak az ipartestület hatáskörében oldhatók meg, mert a közigazgatási hatóság az évek hosszú során vállaira rakott súlyos közigazgatási munka-teher mellett sem

újabb hadtestekkel ismét megpróbálják a szerencsét, ez idő szerint erősen dolgozunk az uj haditervek megállapításán. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy szavamra nagyon sokat adnak, s hogy a már kész tervek mind az én irányelveleim és indítványaim alapján készültek el. E szerint a hadművelés súlypontja a Tugela folyóhoz van kitűzve. Itt fog állani a Joubert hadteste. A második fő pont a Modder-River melletti vidék, a hol a Mayer Lukács tábornok hadteste fog operálni. Két hadtest, az I egyik az én, a másik pedig Erazmus tábor- I nők vezénylete alatt látszólag külön, de valójában együttesen a déli részeken fog működni. A két hadtest között lesz az ötödik, az u. n. repülő hadtest, Botha tábornok alatt, a mely be fog törni a Fokföldre s látszólagos visszavonulásban csalja majd maga után az angolokat mindaddig, mig én és Erazmus oldalba kapatjuk. Akkor aztán Joubert átkél a Tugelán, s mire az angolok észreveszik magukat, minden oldalról be lesznek kerítve. Nem marad belőlük még hírmondó sem.

Mi kor Krüger apónak apróra megmagyaráztuk a terveket, örömében a nyakunkba borult és sorba csókolt mindnyájunkat.

— Uraim! — mondta nagy lelkesedéssel — ma este vendégeim lesznek. Ennyi, komoly munka után nem fog ártani egy kis mafekingi. Ma érkezett Pretoriából két hordóval, ihatunk mig belőle tart.

Csaptunk is egy olyan vacsorát, hogy már a hajnal csillag is fent volt, mikor Jouberttel és Erazmussal karonfogva mentünk hazafelé és danoltuk a burok ketlvencz nótáját:

Bur, bur, búr, csakis az az ur, Igaz, hogy csak földet túr,

De ha bántják oda szúr,

Odaszur a burl

T. Szerkesztő Ur I, Ég vele és gyöngyharmati

híve: Ripp,

physikai erővél, sem az elengedhetlen körültekintő gondosságra , szükséges idővel nem rendelkezhetik.

Az ipartörvény 126. § a értelmében az ipartestület czélja: az iparosok közt a rendet és az egyetértést feniartani; az iparhatóságnak az iparosok kö/t fentar- tandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni. Az ipartörvény kevés szóval tág hatáskört ölel fel. De hát nincs az iparosok közt rend? Nincs, ezt csak az ipartestület teremtheti meg. Iparkamarai tapasztalatomból a példák egész sorozatát tudnám erre felhozni. Nincs önöknek a kontárok üzelmei ellen egyáltalán okuk panaszkodni, kik a szakképzett iparos elöl veszik el a kenyeret? Avagy nem tapasz- talták-e még Szatmáron, hogy egyik iparos, talán csak az ipartörvény téves értelmezése folytán jogosulatlanul a másik szakképzett iparosnak az ipartörvény által biztosított munkakörébe vág? Az érdekelt iparosokat teljesen megnyugtató viszonyok vannak-e itt az építő ipar terén, mikor az egész ország épitő iparosainak ajakáról felhangzik, s napjainkban nyomatékosabban a jajszó? Én azt hiszem, nem! Orvosolhatják és orvosolják e bajokat, a minél előbb megalakítandó szatmári ipartestület kebelében.

Az ipartörvény részletesen is elősorolja az említett szakaszban az ipartestület czélját. E szerint az ipartestület gondoskodik arról, hogy

a) az iparosok és a segédek kÖ2t rendezett viszonyok álljanak fent;

b) hogy a tanonezok ügye rendez- tessék ;

c) hogy az iparosok és a tanonezok vagy a segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosittassék ;

d) hogy segélypénztárak létesüljenek ;

e) hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alakítása által előmozdítsa;

f) hogy a hatóságokat az iparügy tekintetében kellőleg tájékoztassa.

Egyik sérelmét képezi az iparosoknak az, hogy üzletvezető állítása mellett bárki, tehát nem képesített egyén is, bármely képesítéshez kötött ipart bárhol űzhet. Az ily értelemben rendelkező törvényszakasz a gyakorlatban még sérelmesebbé válik az által, hogy ugyanazon üzletvezető több egyén által is bejelentetik közös üzletvezetőül, melynek ellenőrzése a közigazgatási hatóság által lehetetlen. Minthogy az üzletvezető is segéd, az ipartestület feladata az ellenőrzést gyakorolni, hogy ily visz- szaélések elő ne forduljanak.

(Folyt, köv.)

A „Szatmárvidéki Vásárló Szövetkezet“ közleményei.

Hivatalos közlöny szerződtetése. Hogy szövetkezetünk minden ügyéről úgy a tagok, mfnt a nagyközönség kellő értesítést szerezhessen; szövetkezetünk a „Szatmár és Vidéke“ czimü helybeli lapot hivatalos közlönyül szerződtette. — E lap a szövetkezet költségén fog minden tagnak járni, hozni fogja a tagoknak szóló értesítéseket s minden tag saját érdekében cselekszik, ha a szövetkezetnek a lapokban megjelenő közleményeit figyelemmel kiseri.

Szövetkezetünk üzlethelyiségei.

Tagjaink szükségleteinek födözésére szerződést kötött n szövetkezet a következőkkel :

1. Fűszerárukra s bolti czikkekre : Szentpéteri Géza kereskedővel, (Szatmár, Deáktér)

2. Egyenruházati és ruha czikkekre: id. Botos Gyula szabóval (Szatmár, Deáktér.)

3. Czipő és csizma készítésére s javítására Miklósi Kornél czipészszel (Szatmár, Eötvös-u. 2.)

4. Fehérnemüekre; férfi és női divat, pipere és rövidárukra Mertz József kereskedővel (Szatmár, Deáktér.)

5. Czukrász holmira Gindl és Auguszti czukrászokkal (Szatmár, Hám János-u. 1.)

Ezek az üzletek szövetkezetünknek tetemes engedményt adnak, amely növekszik a vásárlás szaporodásával.

Legnagyobb részük azonkívül a budapesti áraknál olcsóbbat számit.

'lúgjaink ez üzletekben jelezni se tartoznak, hogy ők szövetkezeti tagok. Alkusznak és fizetnek ijgy, mint mindet) más vásárló; de a vásárlásról számlát kérnek. Ezt a számlát szövet kezetünknél bemutatják, szövetkezetünk egyrészt a fizetett árak helyett beállítja a szerződéses árakat a számlába, másrészt az engedmény egy részét mindjárt beszámítja. Ami igy a tagoknak visszajár, azt rögtön kiadja. Készpénzben azoknak, akik üzletrészeiket már befizették; azoknál pedig, kik üzletrészeiket nem kívánják' saját zsebükből

I egyenes befizetéssel törleszteni, a visszajáró I összeget az üzletrészek és beiratási dij fö- dözésére fordítja.

Vásárló tagjainknak tehát az 50 koronás szövetkezeti üzletrészekre és 5 koronás beiratási díjra semmiféle egyenes befizetést teljesíteniük nem kell.

Szövetkezetünk székhelye egyelőre a szatmár—erdődi h. é, vasút helyisége (most Szatmár, Kossuth L. u. 14.) hol belépési nyilatkozatok és fölvilágositás mindenkor kapható.

Üzletrészeink száma alakuláskor 27, azóta belépett 16, összes létszám 43.

Színház.

Karácsony hele a színházi életre is nagy élénkséget hozott, de olyanok voltak a szinrekerült darabok is, melyek az érdeklődést fokozott mértékben kiérdemelték. Az előadásokról a következőkben emlékezünk meg.

Ünnepi est a színházban.

Akik e hangzatos czimet a sorok fölött olvasni fogják, pillanatra még azt hihetik, hogy itt egy nagyszabású, talán fővárosi csillagok s fényességek közreműködésével a színházban rendezett hangversenyről vagy egyéb előadásról lehet szó. Oh nem erről, csupán egy kedves estéről fogunk megemlékezni primadonnánknak, Feledi Boriskának jutalom játékáról, mely estét a megjelent fényes közönség valóban ünneppé avatott. A ki a közönségnek tehetségével, szorgalmával, művészi tehetségének sokoldalúságával oly sok kellemes perczet szerzett, méltán érdemelte ki azt a zajos óvátiót, mely jutalmi estéjén szakadatlanul fölhangzott. Reklám nem előzte meg, s az általa választott darab is annyira közismert s a közönség mégis megtöltötte a a nézőteret, elismeréséül annak, hogy az estén egyedül a művésznő iránti szere- tete s elismerése vonzotta a színházba. A színdarab melyet választott, a „Kis alamuszi'1 volt, Bokor rendkívül kedves s népszerű operettje, melynek bájos melódiái a művésznő előadásában a legszebb sikerrel érvényesültek. Alig lépett a színpadra, az orchesterből az ajándékok s meglepetések egész özönét nyújtották föl, igy többek közt két óriási babérkoszorút, virágcsokrokat, füzéreket s értékes dobozokat, melyek az ünnepeltet láthatólag kellemesen lepték meg. A zsinór padlásról pedig virágokat szórtak eléje. A mi magát az előadást illeti, teljesen sikerültnek bár korántsem momhatunk, mégis volt az előadásnak sok oly kellemes mozzanata, melyek a hiányosságot sok tekintetben felejtették. Feledi Boriskáról természetesen első sorban emlékezünk meg, ki Renard vicomt szerepét vidáman s kedvesen játszotta s a népszerű dalokat kellemes csengő hangjával sikerrel jutatta érvényre. A „Kis alamuszi“ indulót pedig többször meg kellett ismételnie. Szegedi Zelme szép alakjával tűnt ki, dalai azonban kevésbé sikerültek s játéka pedig nem volt oly eleven, mint azt a darab szerepe megkívánja. Ügyesen lejtett serpentin tánczát megismételtették. Guti Sarolta önmagának tetszett legjobban. Kömley derültséget keltett Tom szerepében, el kell ismernünk, hogy ügyesen játszott, a tavalyi társulat kis Gómörijét e szerepben azonban nem tudja felejtetni. Tábori Macconáld szerepében kifogástalan volt. Leszámítva e néhány fönt említett hibákat, az előadást azonban mégis élvezetes esték közé sorozzuk, melyet külömben Feledi Boriska szerzett meg, kit a közönség egész estén át ünnepelt s mi is örvendünk, hogy jutalom- játáka, melyre úgy ő, mint mi is szívesén fogunk visszaemlékezni, ily szépen sikerült. Sok ily sikert kívánunk még a bájos művésznőnek.

A halász szeretője.

Dankó Pista a „szegedi nótafa“ tudvalevőleg nem csak gyönyörű népdalaival szerzett népszerű-éget az országban, 'több Ízben próbálkozott már a próza terén is s két népszínművet is irt, egyet „Czigány- szerélem“ czimmal, a másik pedig a fenti czimet viseli. Mindkettőt saját tapasztalataiból irta, elleste szokásaikat, megfigyelte a halászok életét s igy e megfigyelések alapján irta meg a „Halász szeretőjét“ is. E népszínműve határozottan jobb az előbbinél, bár uj mesét nem beszél, de érdekes mindvégig, természetesen leszámítva több gyengéjét a darabnak, mely azt teljes sikerre nem vezetheti. A „Halász szeretőjében** két ellenséges család áll szemközt egymással. Förgeteg Pál halász gazda két leányával s özv. Sutkáné Bandi fiával. Bandi por-L geteg Annuskát szereti, Förgeteg azon? ban Szántó molnár mesterhez kényszeríti Annuskát, de nem szeretetből c-mpán

Fqlytatás q, mellékleten,

gyező, melynek fogantyúja egy akkora darab gyémánt, hogy sokat ne mondjak, mint egy tyúktojás, s értéke bizonyosan felér egy domíniummal, kivált ha még a legyezőre művészileg felrakott többi gyémántokat is hozzávesszük.

Az igaz, hogy itt a gyémántnak nincsen semmi különös nagy becse, mert a búr nép erkölcseiben nagyon egyszerű, nem ismeri a fényűzést, s a mire szüksége van, azt a saját szorgalmával képes megszerezni. A gyémánt pedig oly közönséges, hogy utón útfélen lábbal tapodják. Ha a búr,ifjú házasodni készül, nem azt kérdi a ieendő apósától, mennyi a gyémántja, hanem igenis azt, hogy mennyi a marhája, mert mint földmives népnek erre van szüksége s az igazi vagyonnak csakis ezt tartják ott. Mindamellett | gyémántbányákat szorgalmasan művelik, s miután semmi áron nem egyeztek bele, hogy az angolok bányát vásárolhassanak, ebből származott a mostani háború. De a burok elkészültek reá, mert a gyémántjaik segítségével nagyázeryen felszerelték magukat, s úgy el vannak látva mindennel, hogy tiz esztendeig sem fognak megszorulni.

Hanem ha a burok kevésre becsülik is a gyémántot, annál nagyobb éti előttem az értéke, s a hol csak hozzájuthatok, én bizony nem hagyom a porban heverni. Van is egy olyan szép gyűjteményem, a melyért Európában egy kis német herczeg- séget lehetne vásárolni. Fel is tettem magamban, hogyha visszatérek Szatmárra, minden jó ismerősömet meg fogom lepni egy szép példánynyal. Hogy a Szerkesztő ur fogja kapni a legszebb és legnagyobb -darabot, azt említeni is fölösleges. Sőt kilátásba helyezheti a „Szatmár és Vidéke“ fő*) és egyéb munkatársainak is, hogy ő róluk sem fogok megfeledkezni.

Az angolok minden vonalon meglővén verve, miután biztosra vehető, hogy

*) Sajuálom a volt fónrankatársat, a ki épen most tudott, a laptól megválni, mikor ilyen Sae- rencso érte volna.

Siprk.