Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-09-06 / 36. (595.) szám

Tek. Egyetemi Kör Ref. Kollegium Si.iw v t ■ i: * I POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — E G Y ES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. KU, É¥FOLYAH 3®. €595.$ SERB'S. Vármegyénk rendkívül súlyos me­zőgazdasági helyzetének problémája úgy az érdekelt gazdaközönségnek, mint hivatalos intéző köröknek hó­napok óta állandó gondja. A nyo­masztó válság enyhítésére minden lehetséges lépés megtörtént s a ja­vaslatoknak, tervezeteknek, egye­sületi és hivatalos előterjesztések­nek egész tömege fekszik már a földmivelésügyi kormány előtt. A szanálási akciónak egyik leg­sürgősebb és legfontosabb tenni­valója, a nagyarányú veiőmagiiíáay megszüntetése. Ennek, a termelés folytonosságát biztositó célnak ér­dekében a földmivelésügyi kormány az elemi károk folytán vagyoni vi­szonyaiknál fogva is valóban rászo­ruló 20 katasztrális holdon alul gazdálkodó gazdáknak vetőmagse­gélyt biztosit, kölcsön formájában, melyet 1932. szeptember 30-ig kell kamatmentesen visszafizetniök. Szatmár és Bereg vármegyék te­rületére 121.000 pengő hitelkeretet állapított meg a földmivelésügyi mi­niszter és ennek felhasználására és szétosztására központi bizottság meg­alakítását rendelte el. Péchy Szabolcs főispán a bizottságot a rendelet in­tenciói szerint megalakította s hol­nap már össze is ül a bizottság, hogy mielőbb elvégezhesse feladatát. A megyei mezőgazdaság helyzete ma, fájdalom, oly súlyos, hogy nem­csak a 20 holdon aluli gazdák szo­rulnak rá a vetőmagsegélyre, de még ezek számára is csak szűkö­sen lesz elég a 121.000 pengő. A főispán többször is nyomaté­kosan hangsúlyozta ezeket a szem­pontokat a földmivelésügyi kor­mányzat előtt s újabban is előterjesztést tett a hitel­keret felemelésére. Remény van rá, hogy ez sikerülni fog, de még ez esetben is, értesü­lésünk szerint, kizártnak látszik, hogy a 20 holdon felüli birtokosok részesülhessenek a vetőmagse­gélyben. Olyan nagyarányú országos akció lebonyolításáról van szó, hogy az államháztartás közismerten nehéz helyzetében lehetetlennek Sog bizo­nyulni a 20 holdon Selüli gazdáknak vetőmagse­gélyben való részesítése. Egyébként vármegyénk területén községenként és egyénenként meg­történt a vetőmagsegélyre szorulók összeírása s ezeknek revíziója most folyik. Az eddigi megállapítások szerint valószínűnek látszik, hogy a 20 holdon aluli birtokosok bejelen­tett szükséglete kielégíthető lesz. Figyelembe kell venni azonban, hogy körülbelül 15 községben a képviselőtestület nem haj- landó a hitelezésekért ga­ranciát nyújtani s így nem a teljes szükséglet zavar­talan ellátásáról van szó. Az is bi­zonyos, hogy ahol a képviselőtestü­leti határozat elmarad, ott a vető­mag kiosztása szóba sem jöhet. Megfelelő vetőmag beszerzése csak részben válik lehetővé a me­gye területén, igy azt a közeli uradalmakból fogják vásárolni oly módon, hogy a szállítandó búza­mennyiségnek vetési célokra alkal­mas volta kétségtelenül igazolt le­gyen. A szállítások előreláthatóan már a héten meg­kezdődnek. As Idei télre Is megszervezik az inségenyhitő mozgalmat. A ffirmlt évi segélyezés Jótétemény volt a támogatásra szorsalőkmak. Az általános gazdasági válság, a rossz termés, a mezőgazdasági és ipari munkanélküliség vármegyénk­ben ez idén is olyan helyzetet te­remtett, hogy a legsötétebb gond már is előre veti árnyékát a köze­ledő télre. Emlékezetes még olvasóink előtt az a páratlan sikerű inségenyhitő mozgalom, amely az elmúlt télen megyeszerte, de tőként Mátészal­kán szervezte meg rendkívüli ered­ménnyel a támogatásra szorulók rendszeres segélyezését. Az inségakció részleteiről annak idején hétről-hétre beszámoltunk, de hogy végeredményben milyen hathatós segítséget biztosított ez a mozgalom a támogatásra szorulók­nak, annak megismertetésére he­lyénvalónak tartjuk közölni azt az összesítő alispán! jelentést, amely a népjóléti minisztérium szá­mára készült s a következő ada­tokkal ismerteti a mozgalom ered­ményét : Közmunkák. Közmunkák céljaira sem a bel­ügyminiszter nem állapított meg semilyen összeget, sem a kormány nem utalt ki semmit. Az 1930. november 1-től 1931. március 31-ig közmunkákra felhasz­nált összeg (anyagbeszerzés stb.) 85.000 P volt. A kifizetett nap­számbérek összege 52.000 P. Segélyezés. A segélyre szorulók száma 3216 volt. Ebből segélyben részesült 2962. A segélyre szorulók közül: pénzbeli támogatásban, ellenszolgáltatás nél­kül részesült 267, pénzbeli támo­gatásban, inségmunkák utján 182, élelmiszer támogatásban 1717, tü­zelőanyag támogatásban 396, étkez­tetési támogatásban 306, ruházati támogatásban 479, egyéb támoga­tásban 115. A kiosztott pénzbeli támogatás (népkonyháknak 2456 P, törvhat. hozzájárulás 1500 P] államsegély­ből 4137 P értéket képviselt. Élel­miszer támogatás értéke 7934 P, tüzelőanyag támogatás értéke 3002 P, étkeztetési támogatás értéke 11753 P, ruházati támogatás értéke 3864 P, napközi otthonok fenntartása (Má­tészalkán) 447 P, inségmunkák költ­ségei (vm. közkórház kerítés stb.) 8914 P, egyéb támogatás 90 P. Összesen: 40.141 P. Fedezet. Az inségjárulékból befolyt 3957 P, pénzbeli adományok összege 6362 P, természetbeni adományok értéke 7072 P, a Kormányzóné Ő Főmél­tósága akciójából adományozott tá­mogatás értéke 240 P, a népjóléti minisztérium részéről kiutalt állami támogatás (5000-j-5000) 10.000 P, egyéb állami támogatás 65 P, tör­vényhatósági hozzájárulás 495 P, községek (városok) hozzájárulása — P. Egyéb bevételek: táncmulat­ságok jövedelméből és egyebekbő- 916 P, Mátészalkán rendezett jóté- konycélu estély jövedelme 1079 P, népkonyhák külön gyűjtése Máté­szalkán és a népkonyháknak az inségakcióra felhasznált vagyona kb. együtt 10.350 P. Összesen : 40.536 P. Az itt közölt adatokhoz hozzászá­mítandó a tarpai kőbányában kifize­tésre került 4,052 pengő 57 fillér. Értesülésünk szerint, figyelemmel a közeledő tél nehézségeire, már is megtörténtek a kezdeményező lépé­sek az idei inségenyhitő mozgalom megszervezésére és igy minden re­mény megvan rá, hogy a szegény- gondozás nemes munkája az idén is jótékonyan fogja éreztetni áldásos hatását. Ä debreceni református nesjhét. A ref. hét debreceni napjai a magyar kálvinizmus történeté­ben maradandó emléket hagytak s messzehangzóvá tették Baltazár De­zső dr. húszéves püspöki jubileumát. Augusztus 27-én, csütörtökön kezdődött az Orle 3 napos konfe­renciája, ötszáz lelkész részvételével. A konferencia egyik alelnöke vár­megyénkből Sipos József esperes volt. Pénteken az Egyetemes Konvent és az Orszá­gos Zsinat lelkészi elnökének, Dr. Baltazár Dezső püspöknek főpászto­ri jubileumával kapcsolatos ünnep­ségnek zajlottak le. Délelőtt ment végbe az Egyházkerület ünnepi köz­gyűlése a Nagytemplomban. Itt De­genfeld Pál gróf főgondnok mondott beszédet, majd az üdvözlések ára­data köszöntötte a püspököt. Vár­megyénk üdvözletét Dr. Streicher Andor alispán tolmácsolta. Délután az Országos Református Jóléti és Gazdasági Társulat tartott közgyű­lést, amelyben Ignéczy Sándor mér- ki lelkész arról beszélt, hogy mit tehet a lelkész sajátmaga gazdasági és szociális helyzete érdekében. A vallástanitó lelkészek Sipos József esperes korelnöklésével ülé­seztek, a papnék pedig a kollégium dísztermében, Sipos József esperes feleségének vezetésével küldöttségi- leg tisztelegtek Baltazár püspök előtt és száz szál fehér rózsából álló csok­rot nyújtottak át neki. Az Orle-konferencia szombati napján több értékes előadás hangzott el. Az estig tartott konferencia során Si- poss József turistvándi esperes zá­rószavai és imádsága zárták be a lelkipásztorok korszerű problémáira I Tankönyvet és írószert a flAIMlK £9 IBEREffi könyvkereskedésében vásároljon. 2© &ek!©a aistlí sasainak vetőmag-szükséglete SsiefégitSiefflü iass. .OO® ad erre a eéEs-sa a (reBdmlvelésfigyi kormány. — A Ekéken megStesddcUmeBs a ssáíSÉSás^fc \

Next

/
Oldalképek
Tartalom