Szatmár és Bereg, 1931 (11. évfolyam, 23/582-39/598. szám)

1931-09-06 / 36. (595.) szám

2-ik oldal. SZATMÍB iS B ESRKfi 1931. szeptember 6-án. Helyezzék el a napi piacot az Egyház­térről ! — Levél a szerkesztőhöz. — és örök erőforrásaira rámutató elő­adás-sorozatot. Az egyházkerületi közgyűlés szom­bati programmján adminisztratív ügyek szerepeltek. A debreceni református napok sorában legjelentőségteljesebb volt a vasárnapi. Az Országos Presbiteri Szövetség negyedik nagygyűlésére több, mint kétezer presbiter érkezett Debre­cenbe, ahova eljöttek erre az alka­lomra svájci testvéregyházak kikül­döttei is. A vasárnapi ünnepségek a Nagy­templomban tartott Istentisztelettel kezdődtek, amelyen palástosan vet­tek részt a lelkészek. Istentisztelet végeztével a Kollégium falába illesz­tett gyönyörű Zwingli—Kálvin em­léktábla leleplezése történt meg. A presbiteri konferencia résztve­vői ezután hatalmas menetben a Kossuth-utcai templomba vonultak, ahová Sipos József esperes vezeté­se alatt küldöttség hívta meg a ju­biláns Baltazár Dezső püspököt a konferenciára. A püspököt a Presbiteri Szövet­ség nevében Dókus Ernő köszön­tötte s az üdvözlő szavakra a jubi­láns püspök nagy éljenzéssel foga­dott beszédben válaszolt. Befejezé­sül a szövetségi konferencia több határozati javaslatot fogadott el. Az első határozatban Trianon ellen tiltakozik a konferencia, a másodikban egy egészséges föld- birtoktelepitési politika megindítá­sára szólítja fel az államot, a har­madikban kéri, hogy a külföldön élő református magyarokhoz misz- sziós útra induló lelkipásztorok úti­költségét a kormány vállalja el, a negyedikben kívánja, hogy az egy­házi költségvetések tiz százaléka mindenkor a szegénygondozásra fordittassék. Hatalmas szenzáció erejével ha­tott az utolsó deklaráció, a presbi­teri kongresszus szociális üzenete, amely korszakot jelent a reformá­tus egyház életében. Ez az üzenet ki­nyilatkoztatja, hogy sem az istentelen pénz, sem az istentelen munka, sem a hitetlen trösztök, sem a hitetlen szakszervezetek nem tudják meg­hozni a válsággal küzdő világ ki­bontakozását, mert csak az osztály- gyűlöletet növelik és a világ ka­tasztrófáját és Isten igazságos ítéle­tét siettetik. Hétfőn délelőtt a kistemplomban folytatták az Orle konferenciáját. Délután a konferencia résztvevői Hajdúböször­ménybe utaztak, ahol résztvettek azon az ünnepélyen, amelyen dr. Baltazár Dezső szülőházának em­léktábláját leplezték le. — A BäesmseSä Barafr as igényelt devisát g>éns- intéset utján utalja át. A Magyar Nemzeti Bank a deviza igényléseknél újabban azt az eljárást követeli, hogy az igényelt devizát nem közvetlenül utalja ki a félnek, hanem valamelyik pénzintézet utján, hogy az igényelt deviza tényleg külföldi tartozás kiegyenlítésére for­dittassék. A deviza kiutalása tekin­tetében elrendelt ujitás természete­sen szükségessé teszi, hogy deviza és áruhitel igénylése iránt előterjesz­tett minden kérelemben meg kell jelölni azt a pénzintézetet, amely­nek utján igényli a devizát a kérel­mező. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Azt hiszem, t. Szerkesztő ur látta már vasárnap reggel vagy talán dél­előtt két templomunk előtt a napi piacot s az árusok távozása után a visszahagyott piszkot. Látta azt is, hogy vasárnap a rkath. vallásuak a kis misére, a ref. vallásu iskolai ta­nulók felügyelők mellett az ifjúsági 8 órai Istentiszteletre a piaci kö­zönség (eladók és vevők) közvetlen közelében vonulnak el. Ha figyelte, de mégha véletlenül nem is figyelte, akkor is hallhatott a vasárnapi han­gulatot rontó és a vallásosság gya­korlatára hátrányosan ható, de saj­nos, a piaci érintkezési modorban sokszor használt durva s különösen az ifjúságnak megtanulni nem való kifejezéseket, trágár, mocskos sza­vakat. Gondoljuk, hogy t. Szerkesztő ur is csatlakozik hozzánk, amikor azt kérjük, de nem tudjuk, hogy kitől, hogy a templomok előtt tar­tott azaz úgynevezett „napi piac" ott legyen tartva, ahol annak he­lyéről a község annak idején oko­san gondoskodott, mert semmivel sem indokolható az a visszás álla­pot, amely Mátészalkán divatozik, hogy a heti piacot és napi piaco­kat különböző helyen tartják s ezen állapottal a mindenesetre többség­ben levő jobb érzésű lakosság meg­botránkozását váltják ki. Azt egy háztulajdonos sem tűrné, hogy az ablaka alá trágya dombot helyezzenek, már pedig az Isten háza van annyira becsülendő, mint a halandó emberek háza, ami nem is vitatható. Tudomásunk van arról, hogy a község képviselő testületé 1926. évben határozatilag kimondotta, hogy a templomok elől a napi pi­acot az arra szolgáló piac-térre át­helyezi. Sajnos, amint a tények igazolják, az a határozat a semmivel volt egyenlő, mert az még ma sincs végrehajtva. Tisztelettel kérjük ezért azt a hatóságot, amelyiknek ez az ügy hatáskörébe tartozik, hogy a képviselőtestület határozatának ér­vényt szerezni szíveskedjék. Kérel­münket a legnagyobb bizalommal merjük az ismeretlen hatósághoz intézni, mert meg vagyunk róla győ­ződve, hogy velünk ezen kérdésben mindenekben egyet ért. Tisztelt Szerkesztő urat arra kér­jük, hogy csatlakozzon hozzánk s adjon helyet nagybecsű lapjában ezen kérelmünknek. Tisztelettel: Aláírások. A panaszos kérelemnek a legna­gyobb készséggel adunk helyt s az aláírókhoz mi is csatlakozunk. Szerkesztő. — A dbeSáissizsMinisater reaídeBeíe a MacsnSsaneB- iciiSielg @as«8as»@sSfre való vaift€S©B,Sá$a ellen. A bel­ügyminiszter leiratot intézett a fő­város polgármesteréhez és egyúttal a vidéki törvényhatóságok vezetői­hez is a munkanélküliek Budapest­re özönlésének megakadályozása iránt. A rendelet rámutat arra, hogy Budapesten ép olyan kilátástalan a mai viszonyok között a munkanél­küliek elhelyezkedése, mint a vidé­ken és ilyen körülmények között semmi érdek nem fűződik ahhoz, hogy a vidéki munkátlanok is a fő­városban összpontosuljanak. Felhív­ja tehát a vidéki hatóságok vezető­it, hogy a munkanélküliek Buda­pestre vándorlását akadályozzák meg, egyben pedig intézkedett az iránt is, hogy a vidékről Budapest­re érkező és ott elhelyezkedést nem találó munkanélkülieket, közigazgatá­si utón illetőségi helyükre visszato- loncolják. Gazdagyülés Fehérgyarmaton. Szuhányi Ferenc m. kir. gazd. fő­tanácsos, orsz. gyűl. képv., a vár­megyei gazdasági egyesület elnöke, tekintélyes számban egybegyült gaz­daközönség előtt nyitotta meg Fe­hérgyarmaton a szept. 4-én tartott gazdaértekezletet. Ismertette a gazdák nehéz hely­zetét s a fagy-rovar-és aszály-kár következtében beállott vetőmagnél­küliséget. Nagy érdeklődés és szá­mos felszólalás után a reászoruló gazdáknak vetőmaggal való ellátá­sának kérdésében Péchy Manó, In- ezédy Márton, Christoph Frigyes ja­vaslatai alapján az értekezlet felha­talmazta az egyesület elnökségét, keresse meg a földmivelésügyi mi­nisztériumot, hogy az őszibuza vető­magszükséglet biztosításáról sürgő­sen gondoskodjék. Vitéz Dr. Gyene Pál felszólalása után a gazdák nagyonsulyos pénz­ügyi helyzetével is részletesen fog­lalkozott az értekezlet s többrend­beli javaslatot fogadott el, amelyek ismertetésére legközelebb visszaté­rünk. A javaslatokkal kapcsolatban több oldalról jött hozzászólás és heves vitatkozás után az értekezlet Chris­toph Frigyes, Inczédy Márton, vitéz ! dr. Gyene Pál gazdák és Szűcs Gyula egys. titkárból álló bizott­ságot küldött ki a javaslatokkal kapcsolatos felterjesztések és meg­keresések összeállítása végett. A nyári pangás után, az őszi idénytől remélnek némi forgalmat a mátészalkai kereskedők. Ha valaki a mai súlyos gazdasági helyzetről némi képet akar magá­nak alkotni, úgy jól teszi, ha fel­keresi a különböző kereskedéseket, leül egy székre és órák hosszat fi­gyel. Az eredmény a következő lesz: Vevő az üzletekbe ritkán téved be és a mátészalkai kereskedőknek minden okuk megvan a siránko­zásra. Itt nem töri senki a fejét az aranypengő és papirpengő közötti különbségek várható eltolódásán. Itt vevőket várnak s megelégednének a régi filléresekkel is. Felkerestünk egy csomó üzletet és különböző kérdéseket intéztünk az egyes kereskedőkhöz. A válasz csaknem egyöntetű volt. Az elmúlt julius és augusztus hónap szinte kétségbeejtő üzlettelenséget hozott. Ok természetesen a válságos gaz­dasági helyzet. Felemlítettük a budapesti lapok­nak azon híreit, hogy az egyes cik­kek árát konjunkturális haszonhaj- hászás miatt némely nagykereskedő felemelte. Milyen változást okozott ez a mátészalkai kereskedelemben ? — Uram! — volt a válasz, — mi dacára ezeknek a jelenségek­nek, az ellenkezőjét cselekedtük. Mi nem feljebb, de lejebb vittük az árakat. Végül az utolsó kérdés: Miben bíznak és remélnek? Mitől várják az üzleti* élet némi élénkségét ? — Pillanatnyilag az őszi szezon forgalmától — volt az egyöntetű felelet. Az őszi idény forgalma! A szal­maszál ! Vájjon elég erős lesz-e ez a szalmaszál ahhoz, hogy legalább a reményt fenntartsa? (—) EZERT ISMÉTELJÜK^ A jó varrógép gyártása preciziósmunka! Ezért nem tud minden gyár varrógépet előállítani! Singer varrógépek azonban évtizedes tapasztalatok alapján., kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! SE EHww:« SINGER VARRÓGÉPEK világhírűek! Singer varrógép részvénytársaság Mátészalka, Hősök-fere 14 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom