Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-07-27 / 30. (509.) szám
1930, julius 27-én iiatmAk is mumm 5-ik oldal. Fájdalmak ellen Aspirin-tabletták I DOMAHIDY ELEMÉR spirituálizmussal kell beoltani. A hiszékenységet hittel. A tudomány egyszeregyét Hiszekeggyel. A bizonytalanságot kinyilatkoztatással. A szabadelvű humanitást moralitással. A médiumokat Isten malaszt- jával. A szeánszok ideges tömegét pedig le kellene ültetni, hogy látván lásson és hallván halljon. Tény, hogy sok oly eseménnyel találkozunk a spiritizmusban, amelyek titokzatosak előttünk. Eme események és nem bizonyított jelenségek megfejtése érdekében azonban nem szükséges azonnal „titkos“ erőkre esküdni. A tudományos alapon megindult pszicho-fizikai kutatások sok-sok felhőt oszlattak már el. Az alanyi bizonyosságot tudósok kísérletei fogják realizálni s tárgyi bizonyosságá valorizálni. A jelenségek természetes megfejtésének lehetősége észszerű álláspont. Az asztaltánc és asztalkoppanás természetes utón jön létre. A résztvevők keze apró lökések egész sorozatát viszi az asztalra, melyek mérhetők kísérleti utón, noha egyen- kint jelentéktelenek, de összességükben azt eredményezik, hogy általuk még súlyos asztalok is mozgásba hozhatók. A telekinétikus és parakinétikus jelenségeket a pszichikus erő kiáramlásával igazolja Crookes. Az összes materializációs médiumok rajtavesztettek csalásukon, a szellemfényképek ténybeliségét pedig leálcázta a technika. A szellemirás — csaló bűvészmutatvány, technikai fogás mely mögött nem szabad megidézett lelket sejteni, sem leckét felmondó ördögöt keresni, hanem — és ez áll az egész spiritizmusra — ki kell nyitni a függönyt s a világosságon nem nő több — gomba. A spiritizmus inficiál. A védekezés nem a kézmosás, hanem a fejmosás. Tegyünk szert tiszta, derűs gondolkozásra. A fény az igazság gloriolája. A sötétség a butaság melegágya. A spiritizmus a hiszékenységre apellál, a butaságra épít és a sötétségből táplálkozik. Londoni jelentés szerint Conan Doyle óriási bűnügyi és spiritiszta könyvtárát Rosenbach dr. az ismert amerikai kéziratkereskedő vette meg árverésen. Noha a könyvtár reprezentánsa volt Conan Doyle spiritiszta gondolatvilágának, a vételár mégis alig 100 font volt. Potom ár! A spiritizmus ennyit sem ér. Szatmáron, megszállt területen, vasárnap délután, élete 65. évében meghalt domahidai Domahídy Elemér nyug. főispán, a megszállt területi magyarság s különösen a re- formátusságnak kimagasló vezérfér- fia. Halálával ismét megfogyatkozott ama kevés, a régi jó világból való, puritán, magyar emberek száma, akik úgy a közélet porondján, mint magánéletük folyamán, mindig az önzetlenség utjain jártak és akiket a társadalom feltétlen tisztelettel és nagyrabecsüléssel illetett. Domahidy Elemér alakja szervesen összeforrott azzal a politikai irányzattal, mely Tisza István gróf eszmevilágát testesitette meg. Mint főispán objektiv belátásával, páratlan tudásával és igazságérzetével tűnt ki. A törvényhatóságok köz- igazgatásában a kormánypolitikai irányítás klasszikus stílusát képviselte. Lelke szelídsége és jósága szolgál magyarázatul annak is, hogy egyházának hü fia volt. Buzgó, meg- győződéses református, aki sokat fáradozott egyháza érdekében. Domahidy Elemér élettörténete. Domahidy Elemér 1865-ben született Domahidán. Középiskoláit Szatmáron és Debrecenben végezte és ugyanitt folytatta jogi tanulmányait is. Főiskolai tanulmányainak elvégzése után közigazgatási gyakornokká, majd 1888-ban Erdődön szolgabiró- vá, 1889-ben pedig Nagykárolyban főszolgabíróvá választották meg. E hivatal ügyeit 12 évig látta el. A nagy károlyi kerület 1901-ben országgyűlési képviselővé választotta. 1904-ben Hajdumegye és Debrecen város főispánjává nevezték ki és e fontos pozícióját kilenc és fél évig töltötte be. Az impérium változás után a szat- mármegyei magyarság Domahidy Elemér személyében egyik igen nagy befolyással biró védelmezőjét és vezérét látta. Az Avarescu-rezsim alatt szenátorrá választották és e minőségben igen sokat tett a kisebbségi sorsba szakadt magyar testvérekért. A román pártok személyét igen komolyan vették, mert reálpolitikusnak tartották. A szatmárvármegyei Magyar Párt első elnöke volt Domahidy Elemér, aki ezt a tisztséget is lelkes munkálkodással töltötte be. Domahidy Elemér mindezeken felül még több társadalmi intézmény vezetésében is tevékenyen vett részt s világi elfoglaltsága mellett nem feledkezett meg ref. egyházáról sem, amelynek fejlődése és sorsa leikéhez volt forrva. A közbizalom 1891-ben a nagykárolyi egyház presbiterévé, 1893-ban a nagykárolyi ref. egyházmegye tanácsbirá- jává, 1896-ban egyházmegyei gondnokká, majd 1922-ben az újonnan alakult Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnokává választotta Halála és temetése. Domahidy Elemért már évekkel ezelőtt súlyos gyomorbántalmak támadták meg. A betegség mindinkább terjedt és elhatalmasodott beteg szervezetén, mig vasárnap a halál megváltotta a további szenvedésektől. Holttestét a ref. főgimnázium tornacsarnokában ravatalozták fel, a temetési szertartásra pedig a ref. templomba vitték át. A gyász- szertartáson megjelent a szatmár- vidéki és városi magyarság, a megyei és városi közélet minden számottevő alakja és Magyarországról is igen sok előkelőség érkezett, hogy Domahídy Elemér végtisztességén jelen legyen. így ott volt dr. Streicher Andor alispán, Szomjas Lajos nyug. államtitkár, báró Kende Zsig- mond, báró Kende György, báró Perényi Péter és neje, Jékey Sándor volt főispán, a Domahidy, Kölcsey, Böszörményi, Csaba, bér. Kováts, Helmeczy, Bónís és Uray családok számos tagja, végül a szatmári intelligencia tagjai. A gyászszertartáson Boros Jenő szatmári ref. lelkész imádkozott, a gyászbeszédet pedig Csernák Béla egyházkerületi főjegyző, nagyváradi ref. lelkész mondotta. A szatmár- megyei Magyar Párt nevében Dr. Nagy Sándor ügyvezető elnök búcsúztatta Domahidy Elemért, akinek holttestét a szertartás után Domahidára szállították, ahol a családi sirkertben helyezték örök nyugalomra. Közelebbről gyászolják az elhunytat: özv. kölesei Kende Elemérné szül. domahidai Domahidy Matild nagynénje; kürthi Csaba Cara férj. kölesei Kölcsey Ferencné, kürthi Csaba István, kürthi Csaba Miklós, kürthi Csaba László unokahuga, illetve öccsei; kürti Csaba Adorján, báró Perényi Péter sógorai; báró Perényi Madolie férj. dr. Lukács Györgyné, báró Perényi Baba férj. garábi Oláh Lajosné sógornői; szilágycsehi Nagy Viola, tarcali dr. Szomjas Lajosné szül. sepsizoltáni Czerjék Csilla, alsócsemátoni DoIngyen Autosyphon Mátészalkán a Nagytőzsdében. mokos Andorné szül. domahidai Domahidy Elsa, ujfalussi Ujfalussy Dezsőné szül. domahidai Domahidy Alexandrine, domahidai dr. Domahidy Pál, nagylónyai Lónyay Ferencné szül. kölesei Kende Nandíne, özv. ludányi Bay Györgyné szül. kölesei Kende Pálma, Pellegrini Albertné szül. kölesei Kende Djelma, tolcsvai Bónis Elemérné szül. kölesei Kende Mariéi, domahidai Domahidy Viktor, szilágysomlyói Szilágyi Sándor unokatestvérei. Kereskedők bajai és az OMKE. Nádor Jenő titkár előadása Fehérgyarmaton, Mátészalkán és Vásárosnaményban. Egészen sajátságos és érthetetlen dolog, hogy amikor minden vonatkozásban az erők szervzzésének szükségéről beszélnek, vármegyénk fejlődő kereskedelmi élete nem mutatja az összefogásnak azt az erejét, amely várható volna tőle. Különösen áll ez a megállapítás a megye- székhely kereskedő érdekeltségére, pedig Mátészalka kereskedelmi élete, eltekintve a mai általános pangástól, mégis csak élénk és pezsdülő forgalmat reprezentálhat. Köztudomású dolog, hogy a magyar kereskedelmi világ nagyszerű érdekképviseleti szervezete az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés. Az ország valamennyi számottevő helyén vannak Omke kerületek, így vármegyénkben is. Itt azonban inkább csak papíron, mert amig talán Fehérgyarmaton a megszervezett Omke-fiókban nem üti fel fejét annyiszor a széthúzás, addig Mátészalkán máig sem tud erőteljes egyesületi élet kifejlődni. Részben ennek a kereskedői érdekek szempontjából káros hatású állapotnak megváltoztatása, részben pedig az OMKE általános programm- jába beletartozó előadás-tartás érdekében a hét elején vármegyénkben járt Nádor Jenő titkár, aki hétfőn elsőnek F ehér gyár mat on tartotta meg előadását az Omke- fiók rendkívüli közgyűlésén. A gyűlést Weisz Sándor, a helybeli OMKE elnöke nyitotta meg, majd Nádor Jenő titkár beszélt a magyar közgazdasági élet mai helyzetéről, ismertetve a kereskedőket, iparosokat érintő újabb törvényeket és rendeleteket, a túladóztatás elleni védekezési módokat és egyéb tudni valókat. Megbeszélés tárgyát képezte a záróra kérdése, valamint a kereskedők és iparosok könyv- vezetése is. Nádor Jenő titkárnak Mátyás Adolf alelnök köszönte meg a nívós előadást. A gyűlésen félszólalt Igazán élvezni rádióját? töltesse akkumulátorait az Ecsediláp üzletében. A legmodernebb berendezéssel, szakszerű felügyelet alatt, legolcsóbb árakon végzik itt a töltést. — Az Ecsediláp Társulat Villamosuzeme Kossuth-utca 33.
