Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-09-21 / 38. (517.) szám

3-ik oldal. 1930. szeptember 21-én. ________________IgjlTMjÍR Éj BKKEC A rádió nem luxus többé. A magyar Standard gyár óriási sikere. — Saját tudósítónktól. — néhány napra el lehet helyezni. A dispen- sairenak ilyen módon való kiegészítése természetszerűleg az intézmény működésének teljes átszervezésével kell, hogy járjon, valami módon gondos­kodni kell a lekvöcsarnokot használó be­tegek legalább részbeni élelmezéséről s ki kell fejleszteni a dispensaire gondozó mun­káját abban az irányban, hogy az u. n. egészségesek védelmét is el tudja látni. A dispensaire munkája azonban csak úgy lehet eredményes, ha az egész társa­dalom mögéje áll. A mátészalkai dispen­saire csak a központ volna, ahonnan a tuberkulózis leküzdésére irányuló rendszabályok az egész vármegyére kiterjedő- leg kiindulnának és egységes irányítás alá kerülnének. Eh­hez azonban a társadalom megszervezése szükséges, ott, ahol dispensaire egyelőre nincsen, helyi társadalmi szervezeteket, gondozó bizottságokat kellene létesíteni, melyeknek feladata volna a tuberkulózis ellen való védekezés tanait terjeszteni és megvalósítani, a tuberkulózisra gyanús be­tegek felügyeletéről és az egészségesek vé­delméről gondoskodni. Én úgy képzelem a dolgot, hogy egész Szatmár vármegye tár­sadalma egy egységes tuberkulózis ellen védekező egyesületté tömörülne, melynek igazgató szerve és ez az egyesület minden járási székhelyen a fent vázolt feladatok teljesí­tésére fiókot létesít. Ezeknek a fiókoknak a munkáját nagyban előmozdítaná ha a gondozó munka végzésére hivatásos gondozónőket al­kalmaznának, akik egyben a csecsemő-, gyermek- és anyagondozást is ellátnák, s akiknek a tu­berkulózis ellen való védekezés módsze­reiben való speciális kiképzését a központi dispensaire orvosának kellene vállalnia. A központi dispensaire kifejlesztése mellett egy ilyen, az egész vármegyét behálózó szervezetnek a létesítését tartom a legfon­tosabb és legszükségesebb feladatnak, hogy a tuberkulózis leküzdése felé az első sike­res lépést megtegyük. Á SINGER WRÓGÉPEK MÉGrS A LEGJOBBAK ! ' A rádió a huszadik század leg­nagyobb ajándéka. Különösen vi­déken, távol a fővárostól, a mű­vészi és zenei centrumoktól, való­sággal áldás a jó vevőkészülék, amely megszünteti a távolságokat és lehetővé teszi, a legelhagyottabb pusztán lévő hallgatónak is, hogy. rövid másodpercek alatt a világ bármely fővárosában szórakozzék. Az ilyen rádiókészülék azonban mindezideig luxus volt. A Standard Villamossági R. t. a legnagyobb ma­gyar rádiógyár forgalomba hozott egy olyan készüléket, amely a rádió áldásait elérhetővé teszi a legszeré­nyebb jövedelmű ember számára is. A gyönyörű hangszinezetü és hangerejü készülékről az ország minden részében folytatott vétel- kisérletek alkalmával a szakértők a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak. Ezeken a vételi kísér­leteken 3—J—1 csöves hálózati „Stan­dard 3a“ jelzésű uj készülék az or­szág minden nagyobb városában, még az egyes kedvezőtlen vételi viszonyokkal rendelkező helyeken — Hivatalból szorgal­mazzák az uzsora-vétség elleni bűnvádi eljárást Bereg megyében. Az igaz­ságügyminiszter vármegyénk közigaz­gatási bizottságnak előterjesztésére az 1883. XXV. t. c. 10. §-sa alapján az uzsora-vétségét illetően Bereg­is vett hangszóróval 20—30 állo­mást. A készülék szelektivitására jellemző, hogy sikerültvele Münchent fogni akkor, amikor Budapest és Wien is közvetített. A magyar- ipar büszke lehet erre a termékére, mert a készülék való­ban meg is érdemli azt a hatalmas érdeklődést és sikert, amely meg- nyilvánid a készülékkel szemben már most is forgalomba hozatala után alig pár nappal. Még a legbenfentesebbek : a gyár tisztviselői és mérnökei sem, akik kezdettől fogva tisztában voltak a készülék értékével, nem számítottak ilyen példátlan sikerre. A gyár el van halmozva megrendelésekkel és lázas munka folyik, hogy a meg­rendelőket kielégítsék. A „Standard“ jelszava: legjobbat a legolcsóbban. Ekés bizonyítéka mindez annak, hogy a rossz gazda­sági viszonyok között is lehet ered­ményeket elérni, ha jót és olcsót hozunk a piacra. vármegye magyar uralom alatt ma­radt területére nézve a bűnvádi eljárásnak hivatalból szorgalmazását rendelte el. Ez az üdvös intézkedés bizonyára alkalmas lesz arra, hogy megszabadítsa az uzsorások karmai közé jutott, szegény beregi népet a nyomorúság vámszedőítől. Magyar vagy? STANDARD 3a Magyart végy! —wmi világsiker!! M— Kapható: „Galvania“ vili. és műszaki vállalat, Mátészalka. Ecsediláp Társulat Villamosműve, Nagyecsed. de nem volt célunk csupán a hol­land városok megtekintése. Leiden- hez fűződött s a miatt keletkezett aggodalmaink, hogy az állomáson nem láttunk fogadó bizottságot, nem voltak alaposak. Mivel csak más­napra vártak, csupán Petrus Johan­nes Hoope ur várt bennünket egy kis esperantó lobogóval kezében, az állomás kijáratánál, ahonnan elma­radhatatlan kerékpárja miatt nem jött bennebb. Vasárnap is volt, ez pedig Hollandiában a csend napja s ilyenkor a hollandok igazán ün­nepelnek. Arról, hogy milyen szi­gorúan veszik itt a vasárnapot, ké­sőbb beszélek majd. A mai napra elég volt a holland vasutakról s falvakról elmélkedni. Majd legköze­lebb folytatom a vasárnapok szigo­rúságáról a holland sajátosságok el­beszélését. Hoope ur egyenesen házához ve­zetett, illetve előbb a Hotel Com- merzbe, ahol számomra biztosítot­tak lakást. Hotel Commerz egyéb­ként minden hollandi városban van. Megszokott szállóelnevezés. Három ízben laktam Hollandiában Com­merz szállóban. A Hoope család példája az es- perantista családoknak két-három tagja tud valamit ezen a nyelven, ha nem is a legtöbbet. Ilyen helyen igazán kellemes lenni, mert nem kell a házi asszonnyal tolmács segít­ségével értekezni a magyar konyha specialitásairól, — aminek kérdése egyébként majdnem mindenütt élénk érdeklődés tárgyát képezte. Hoope- éknál sok gyerek is volt s ezek közül, — ez is családi szokás, — egy kettő az esperantista s a többit nem érdekli a papa nagy bosszú­ságára, aki igyekszik leleplezni ama hiányosságát, hogy annyi agitativ készséggel nem áldatott meg, hogy legalább a gyerekeit nyerje meg az esperantó gondolatának. Természetesen Leidenben mit is lehetett volna megnézni, mint világ­híres egyetemét, ahol megszületett a leideni palack, mely első lépés volt a mai technikai kultúra felé. Leiden egyébként is híres városa Hollandiának s uj híressége felül­múlja a régit. Ugyanis itt tanult ab­ban az időben Julianna holland trónörökösnő. Ezt még az a leideni is büszkén emlegette, aki — ami nem éppen ritkaság — semmit sem tudott városának másik nevezetes­ségéről: a palackról. Ez a nép ra­jong dinasztiájáért s még kommu­nista munkások is tisztelik a ki­rálynőt, akiről az egyik úgy emlé­kezett meg, hogy nagyon jó asszony őfelsége s igazán nem ellene, ha­nem a királyság intézménye ellen harcol a pártjuk. Boldog ország és boldog nép, amelyiknek királyi fa­míliája ilyen közel áll a nemzet egyeteméhez. Miért, hogy nem volt nekünk ebben a soha sem értékel­hető boldogságban részünk? Nagy érdeme van ennek a jelentéktelen­nek látszó tényezőnek a holland nép jólétének és boldogságának megalapozottságában. Előadásunk sikere teljes volt. Nem nagy számú, de lelkesedett s igazi érdeklődést mutató közönség előtt mutattuk be a magyar nótakölté­szet remekeit. Sajnos, filmjeinket nem tudták bemutatni. Helyettük a magyar történelemről, a magyar nép származásáról, ami érdekes, hogy milyen nagyon érdekelte mindenütt hallgatóságunkat, a mostani magyar problémákról, főleg Trianonról elő­adást tartottam. Itteni barátaink lel­kesedését mi sem illusztrálhatja job­ban, mint az a körülmény, hogy az utunk eredményéből adódott össze­köttetéseket a leideniekkel lehetett legélénkebben fenntartani. Dr. Puskás István. A Magyarrészi SzatmárEgyliáz- megyejTanitóegyesíiletkiizgyiílése A Magyarrészi Szatmáregyház- megyei Tanítói Egyesület 1930. évi október hó 22-én Mátészal­kán a róm. kath. elemi népisko­lában gyűlést tart. A gyűlést meg­előzően 9 órakor szent mise lesz, közös szentáldozással. Utána reg­geli a szokott helyen. A gyűlés programmja a következő: 1. 10 órakor elnöki megnyitó. 2. A műit gyűlés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. 3. Elnöki jelentés. 4 Értekezés: (Papp Ferenc). A történelem tanítás köréből: „A katholicizmus taint nemzetfenn­tartó erő“. 5. Gyakorlati tanítás a törté­nelemből, különös figyelemmel az értekezésre. (Időszaki anyag. Osz­tatlan iskola.) 6. Pénztáros jelentése. 7. Könyvtáros jelentése. 8. A kántortanitók sérelmei. (Duchnovszky Károly.) 9. Indítványok. 10. Az énektanítás. (Eszme­csere.) 11. Tisztujitás. Gyűlés után közebéd. A mátészalkai Gazdakör szüreti mulatsága. A mátészalkai „Gazdakör", jövő vasárnap, szeptember hó 28-án dél­után 2 órakor szüreti felvonulást és este 8 órakor a Vármegyei Nagy­vendéglő összes termeiben saját székház-alapja javára szerpentin és konfetti csatával, világpostával, ame­rikai árveréssel, szépségversennyel egybekötött zártkörű szüreti tánc- mulatságot rendez. A meghívókat a következő nevekkel küldette szét a gazdaköri elnökség: Díszelnök: péchujfalusi Péchy László kír. ka­marás, főispán, elnök: Ifj. Néma Mihály, alelnökök: Izsoó Károly, Csizmadia Ferenc, titkár: Vájná István, pénztáros: I. Szabó Ferenc, jegyző: Néma Lajos, ellenőrök: K. Nagy Károly, Bakó Balázs, könyv­táros : Néma István, ügyész: Dr. Tóth Bálint, Rendezőség: Kovács Imre hegybíró, vitéz.Bor- széky István nótárius, M. Nagy Károly gazda, Mónus Kálmán pos­tamester, Nagy Pál kísbiró, Deák Ferenc, Sárközi Juliska, Gaál Zsig- mond, Néma Zsófika, Bakos Viktor, Ari Ilonka, Németh Pál, Chmellár Bözsike, Nagy Sándor, Bétéri Pi­roska csőszök és csőszleányok, Szabó Mihály és Varga Pál cigány- birók, Sallai Endre, Gál Bözsike, Mészáros Bálint, Lengyel Annuska, Lengyel Dezső, Kerekes Birike, Boróczky Dezső, Fülep Ilonka, Len­gyel János, Chmellár Giziké, Bor­bély Zoltán, Tóth Icuka postások és postáslányok, Oláh Sándor fel­vonulásvezető, ifj. Ari István, Ba- ráth György, Balázsi Sándor, ifj. Csizmadia Ferenc, Deél Gusztáv, ifj. Eölyüs Sándor, Tinái Gyula, Farkas Antal, Izsoó Gusztáv, Katona Ernő, Kubényi Mihály, Kovács La­jos, Lengyel Jénos, Veres Imre, ifj. Nemes Ferenc, Néma Ferenc, ifj. Néma Bertalan, Oláh József, Rácz; Gyula, Szabó Gusztáv lovaslegé­nyek. Végh Ferenc, Jablonkai István, Veres Ambrus, Szabó Sándor mar- kotányosok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom