Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-09-21 / 38. (517.) szám

4-ik oldal. 1930. szeptember 21-én, tS HBEim© Széleskörű, heves vita folyt a törvény- hatósági közgyűlésen az általános gazdasági válságról. Emlékezés Vass József haláláról. — Újból megválasztották a közigazgatási bizottságba a kisorsolt régi tagokat. A törvényhatósági bizottság csü­törtöki közgyűlése sokaknak szol­gált meglepetéssel. Meglepetés volt mindjárt maga az, hogy szokatlanul élénk és heves vita folyt olyan kér­désekről is, amilyenekben összecsa­pást senki sem várhatott komolyan s az bizvást el is maradhatott vol­na. Meglepetés volt az is, hogy a közigazgatási bizottsági tagválasztásnál újra jelentkezett az a tendencia, amely az utóbbi időben gyakran igyekszik személyes ambíciók „csak azért is“ akcióival megzavarni azt az összhangot, amely ilyen dolgok­ban, eddig mindig általánosan és egyöntetűen kialakult közfelfogást szokott szankcionálni, a fontosabb bizottsági választásoknál. Kiütközött végül a közgyűlés során értékes és alapos felszó» Hálások mellett, néhány olyan momentum is, amely egyfelől komolytalan, másfe­lől célba nem találó és egyoldalú osztálypolitikai elfogultságból táplál­kozó felszólalások hangját ütötte meg a közgyűlési teremben. Az az uj szin, uj hang, uj erő és uj szellem, amelyet az újjáalakult törvényhatóságtól várt a közvéle­mény, semmi esetre sem jelentheti az egyetemes közérdekeknek osztály­politikai szemszögből való felpar­cellázását s például az iparosság képviselőinek szimpatikus szereplése mellett miért ne lehetne a kisgaz­dák hangja és felfogása is higgad­tabb és mérsékeltebb ? Magyarázata aligha lehet más, minthogy a csü­törtöki közgyűlésen a vezetésre és példamutatásra hivatottak se talál­ták el szerencsésen az eszmecsere alkalmas formáját. A népes közgyűlésen egyébként szép számban jelentek meg a bizottsági tagok. Körülbelül százharmincán voltak, köztük a me­gyei élet jónéhány vezető alakja, képviselők, felsőházi tagok, gazdasági és kormányfőtanácsosok és egyéb méltóságos urak, valamint sürü, zárt tömegben az uj kisgazdák. Péchy László főispán elnöki megnyitója mindjárt első szavaival arról a fájdalmas veszte­ségéről szólott, amely a kormányt s vele az egész nemzetet érte Vass József népjóléti miniszter halálával. Vass Józsefet — mondotta a főispán — erős nem­zeti érzése, hatalmas tudása, párat­lan munkabírása, helyes szociális érzése és emberséges jósága a haza egyik legkiválóbb fiává tette s igy méltán gyászolja őt fájdalommal a törvényhatósági bizottság is, — A közgyűlés tagjai felállással hódoltak a nagy miniszter emlékének s el­határozták, hogy a miniszter emlé­két jegyzőkönyvben örökítik meg, a kormányhoz pedig részvét távira­tot küldenek. Bejelentette a főis­pán ezzel kapcsolatban, hogy az el­hunyt miniszter temetésén a vár­megye alispánja küldöttséggel kép­viseltette a törvényhatóságot s ko­szorút helyeztetett a ravatalra. — Megemlékezett ezután a főispán Nagy Zsigmond, Szemán József és Hadady Béla bizottsági tagok el­hunytéról is, kiknek emlékét ugyan­csak jegyzőkönyvben örökíti meg a törvényhatóság. A tárgysorozat első pontja az alispáni időszaki je­lentés volt, majd néhány miniszteri leirat s társtörvényhatósági átirat következett. Ez utóbbiak között szerepelt Bihar megye állás-fogla­lása az árterületekbe eső utak hoz­zájárulási-költségeinek mérséklése tárgyában, ami ellen Gulácsy István szót emelt s érveinek hatása alatt az ártéri birtokosság védelmében el is állt a közgyűlés a felirat támogatá­sától. A közigazgatási bizottság újjáalakítását ejtette meg ezután titkos szavazás­sal a törvényhatósági közgyűlés. A szavazatszedő küldöttség elnöke Szegedy Antal gazd. főtanácsos, tagjai pedig dr. Gyene István és Horváth István, gazd. főtanácsos vol­tak. Leadtak 130 szavazatot s eb­ből Gulácsy István kapott 95-öt, Madarassy Dezső 95-öt, Károlyi Gyula gróf 82-őt, Jékey Sándor 80-at és Kende György báró 64-et. Dr. Gaál Endrének csak 48 szava­zatot sikerült szerezni s igy kisebb­ségben maradt a volt és most újra megválasztott bizottsági tagokkal szemben. Az igazoló választmány tagjai a következők lettek: Almer Béla, Gyene Pál dr., Janka Sándor dr., Jékey Sándor, Kincses István, Pé­chy Manó, Székely Gyula és Ve­ress István. Alispáni előterjesztésre a hivata­los órákat a következőkép állapí­totta meg a közgyűlés. Központi hi­vatalban délelőtt 8—2-ig., a főszolga­bírói .hivataloknál pedig 8—12-ig és délután 2—4-ig. Kijelölte ezután a közgyűlés azokat a pénzintézeteket, ahol a közpénzeket kezeltetni fogja, majd a kéményseprői kerületek uj beosztása körül támadt nagyobb vita. Az eddigi 9 kerülettel szemben ugyanis, az aránytalan jövedelmek ígaszságosabb elosztása érdekében 13 kerületet ál­lapit meg az uj javaslat. Tóth Bá­lint bizottsági tag helyeselte a ja­vaslatot, majd Inczédy Márton azt kívánta, hogy a most tervezett 6000—7000 pengős jövedelmű ke­rületek helyett 3000—3500 pengős kerületek legyenek s a 24 filléres seprési dij 20 fillérre szállittassék le. Dr. Bornemissza Béla a mai beosztás fenntartása mellett foglalt állást, Péchy Manó az előadói ja­vaslatot támogatta, majd Tóth Fe­renc szólalt fel hasonlókép s végül is úgy határozott a közgyűlés, hogy elfogadta a 13 kerületes uj beosz­tást, egyben felhívta az alispánt, hogy legrövidebb időn belül tegyen javaslatot a seprési dij leszállítása ügyében. Sorra került azután a jövő évi költségvetés, amit a közgyűlés hoz­zászólás nélkül elfogadott, majd na­gyobb vitát provokált a Gazdasági Egyesületnek az a kérelme, hogy feliratot intézzen a vármegye a kor­mányhoz a Szamossályi-Porcsalma közötti Szamos-hid költségeinek fedezése céljából. Kál- lay Szabolcs szólalt fel a javaslat elíen azzal, hogy inkább a gazda­ságilag fontosabb kisarí Tísza-hid építését kérje a vármegye. Támadta is emiatt a Gazdasági Egyesületet, mert az szerinte nem eléggé meg­fontoltan ismerte fel a kérdés fon­tosságát. Péchy Manó a javaslatot támogatta felszólalásában s jelezte, hogy a szamossályi hídnak építését, amit a kormány már programmba vett, csak veszélyezteti annak más módon való felvetése. Szuhányi Fe­renc a Gazdasági Egyesületet ért támadást verte vissza elmésen, majd elmondotta, hogy állandó közben­járása a megvalósulás küszöbéig juttatta már ezt az ügyet s céltalan volna gáncsolni azt. Vitéz Filep Endre már eleve tiltakozását jelen­tette be minden költségmegszavazás ellen s utána Csaba Miklós hang­súlyozta még a hid fontosságát. Negyven bizottsági tagnak a súlyos gazdasági helyzet orvoslása érdekében beadott felirati javaslata volt még a tárgysorozaton az a fontos pont, amely körül éles szóharc s terjengős vitatkozás tá­madt. Az indítvány ugyanazt tartal­mazza, mint amit a tiszabecsí gaz­daértekezletről közölt tudósításban, öt pontba foglalva, múlt számunk­ban közöltünk. A javaslat megoko- lását Dr. Gaál Endre vállalta s fel­szólalásában hangsúlyozni kívánta, hogy semmiféle politikai célt nem akar szolgálni ez az akció, de a Törvényhatóság elé kellett hozni azt a válságos helyzetet, amelybe a mezőgazdasági termelés jutott. Be­jelentette egyúttal, hogy a felirat­nak a vetőmaghitel meghosszabbí­tására vonatkozó részét — vele kö­zölt ígérete szerint — már teljesí­teni is fogja a miniszter. Dr. Ma­darassy Géza a Tisza—Szamosközi Ármentesitő Társulat részére kért törlesztéses kölcsönhöz szólva azt kívánta, hogy az ártér-adó teher holdanként ne lehessen több 2 pen­gőnél. Szuhányi Ferenc beszélt ezután. Dr. Gaál Endre akcióját — mondotta — szívesen látja és megszavazza, mert szimpatikusabb- nak találja tavalyi akciójánál, mely ugyancsak Tiszabecsről indult ki s a 12 pontos politikai mozgalomhoz vezetett. A javaslatot azonban csak tüneti gyógyításnak véli, ami helyes átmeneti­leg, de emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyökeres megoldást, ö is állandóan igyekszik a kormány segítségét megnyerni, s mások is tesznek valamit, nemcsak Gaál Endre, aki a szamossályi hid építésének ki­eszközlésében is magára vállálta az apaságot, amikor azonban most a közgyűlésen ennek a dolognak el­iz uj XXV. Az elérhető legnagyobb nyeremény pengő sr 100 pengő jutalom és nyeremények 300.000 200.000 100.000 38—40 50.000 40.000 30.000 25.000 20.000 15.000 stb pengő, összesen közel S millió pengő készpénzben 84.000 sorsjegy közül 42.000 biztosan nyer minden második sorsjegy!! Az 1. osztályú sorsjegyek hivatalos ára: i E^ész I 1 Fél fi Negyed | 1 Nyolcad | 1 24 p 8 1 12 P § 1 6P 11 3P i li Húzás Minden ű Q október Í7-én második sprs­kezdődik! jegy nyer! 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom