Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-11-30 / 48. (557.) szám
r rP. Tek. Egyetemi Kör Ref. Kollégium Debrecen i is i s;es« POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR MÁTÉSZALKA. 1930. NOVEMBER 30. SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 bj TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54-003. X. ÉVFOLYAM 48. (557.) SZÁM. A berlini ut lényege. Gróf Bethlen Istvánt Berlinben oly messzemenő barátsággal fogadták, amely az egész magyar nemzetet méltán töltheti el örömmel. A magyar nemzetet a levertségében is hatalmas német birodalomhoz nemcsak fegyverbarátsági, de szoros kulturális kapcsolatok is fűzik. Ezek a szálak elszakíthatatlan viszonyt szőttek a két nemzet között, amelyeket, — mint a jelek mutatják — most már ki lehet építeni egyéb vonatkozásokban is. Hogy ezeknek az újabb kapcsolatoknak ideje elérkezett, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a német kormány meghívta miniszterelnökünket, személyét megtisztelő vendéglátásban részesítette, mivel kapcsolatban oly nagy jelentőségű politikai nyilatkozatok hangoztak el, amelyek különösen gazdasági téren kecsegtetnek nagy értékkel. A gróf Bethlen István tiszteletére rendezett disz- ebéden maga a német kancellár adott kifejezést annak a kívánságának, hogy a külön politikai és kulturális eszményekben felépült viszonynak ki kell terjednie gazdasági és áruforgalmi területekre is. A német kancellár beszédéből kitűnik, hogy a magyar kormány működését a legnagyobb figyelemmel kisérték a német birodalomban s csakis ennek a munkában eltöltött tiz esztendő eredményeinek tulajdoníthatjuk, hogy a német kormány is elérkezettnek látja az időt arra, hogy mindkettőnket közösen érdeklő kérdésekről most már tárgyalásokat folytassunk s kölcsönös megelégedésre, eredményekre jussunk. Régóta hangoztattuk, hogy csakis egy belpolitikailag konszolidált állam képes helyes külpolitikai alkotások terére lépni, íme egymásután jelentkeznek külpolitikai vonatkozásokban azok az eredmények, amelyek elérhetőek nem lettek volna, ha megcsonkított országunk politikáját nem az a szellem tölti el, amelynek az a Bethlen István a reprezentánsa, aki tekintélyt és súlyt képvisel nemcsak belpolitikai, de külpolitikai téren is. Ilyenkor látjuk, mit jelent nekünk az ő személye. A német kancellár nyíltan kijelentette, hogy azok az érdemek, amelyeket Bethlen István a magyar politika terén az elmúlt évtizedben elért, csodálattal és őszinte örömmel töltik el a német népet is. A berlini úttól határozott eredményeket vár a magyar közvélemény s eredményeket elsősorban közgazdasági téren. Mint ismeretes, Németországban a legnagyobb erőfeszítéseket tették annak érdekében, hogy az önellátásra való törekvés gondolatát minél nagyobb tökélyre emelve, a mező- gazdasági termények bevitelét lehetőleg a minimumra csökkentsék. Az elmúlt idők tanúsága azt mutatja hogy Németország minden erőfeszítése ellenére is kénytelen igen tekintélyes mennyiségű mezőgazdasági termény behozatalához fordulni. Ha lezáródnak ezek a gazdasági tárgyalások s a magyar kormánynak sikerül megfelelő eredményeket elérnie, annak nagy jelentőségét érezni fogja a magyarországi termelés. A berlini ut lényege a nem lekicsinylendő érzelmi kapcsolatok mellett itt keresendő. Mindenesetre szerencsés körülmény olyan féllel gazdasági nexusba jutni, amelyhez üzleti összeköttetéseken kivül egyéb szálak is fűznek bennünket. Mit tárgyal a szerdai megyegyOlás t Törvényhatóságok közérdekű átiratai, a közúti alap költségvetése, vármegyei közkórház részére felajánlott állami kölcsön felvételének ügye, alispán! előterjesztés szabályrendelet alkotására a gyümölcsfabetegségek elleni kötelező védekezésről és a kéményseprési dijak leszállítása a közgyűlés napirendjén. Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlését, mint azt előre jeleztük, dr. Streicher Andor alispán az 1930. évi december hó 3-ik (szerda) napjának délelőtt 10 órájára Mátészalkán, az egyesitett vármegyék székházának nagytermébe összehívta. Egyben arról is értesítette a törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy a Vitézi Törzsszék törzskapitánya a közgyűlés keretében fogja Streicher Lajos nyug. huszáralezredest, a vármegyei Vitézi Szék újonnan kinevezett kapitányát bemutatni s ez alkalommal fogja az újabban adományozott háborús emlékérmeket átnyújtani. A közgyűlés tárgysorozatából az alábbi fontosabb pontokat említjük meg: Abauj-Torna vármegye th. bizottságának határozata, a csehszlovák határon érdekelt közületek kártalanítása érdekében a m. kir. kormányhoz intézett felirat támogatása iránt. Békésvármegye th. bizottságának átirata, a gépkocsin szállított áruk vámkötelezettsége tárgyában. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék th, bizottságának átirata, az újabban észlelt nemzetellenes ger- manizáló törekvések elleni állás- foglalás tárgyában. Veszprémvármegye th. bizottságának határozata, az orosz nép embertelen elnyomatása elleni állásfoglalás ügyében. Baranyavármegye törvényhatósági bizottságának átirata a községi háztartások rendezése és ezzel kapcsolatban a borfogyasztási adó mai rendszerének eltörlése, a közmunka szolgáltatás módosítása és a kistermelőknek a gyümölcs- szeszforgalmi részvénytársaság hatásköréből való kivétele érdekében. Csongrád vármegye törvényhatóságának átirata a kisipari hitel feltételeinek kedvezőbbé tétele tárgyában. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának átirata a Szolnok—budapesti torkolattal létesítendő Duna—Tisza-csatorna megépítése ügyében. Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának átirata a rendőri büntető eljárás költségeinek fedezése tárgyában. A törvényhatósági közúti alap 1931. évi költségvetésének jóváhagyása. Alispáni előterjesztés a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter által a vm. közkórház részére felajánlott kölcsön felvétele tárgyában. Alispáni előterjesztés, a tarpai kőbánya bérletéből befolyó jövedelem felhasználásának módosítására. Alispáni előterjesztés a gyümölcsfa ápolásáról és a gyümölcsfa betegségek elleni kötelező védekezéséről szabályrendelet alkotása iránt. A mátészalkai járási Ipartestület kérelme Mátészalka község heti vásárainak zárttá nyilvánítása tárgyában. Báró Kende Zsigmond turistvándii lakos indítványa a kéményseprési dijaknak 30 százalékos leszállítása iránt. Az adófelszólamlási bizottságba egy póttag választása, végül több személyi vonatkozású ügy. A falvak népének olcsó szövetben való részesítése. A Keresztény Kisgazda-, Föld- mives- és Polgári Párt, hogy a szegényebb néprétegek ruházkodását lehetővé tegye, a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg akciót indított, hogy a magyar textilgyárak olcsó szövetet állítsanak elő. Ez az akció most eredménnyel járt és a gyárak e célra ötféle szövetet állítottak elő és pedig; Sötétkék kamgarn 140 cm. széles méterenként 9 P. Szürke mintás bekecsszövet 140 cm. széles, méterenként 8'60 P. Zöldes loden 140 cm. széles, méterenként 7'40 P. Fekete strux szövet 130 cm. méterenként 2'50 P. Zeug (cájg) 130 cm. széles, méterenként 1'75 P. Ami az elosztást illeti, a gyárak az anyagot egyrészt a Hangya szövetkezet, másrészt azon kereskedők és szabóiparosok utján hozzák forgalomba, akik erre önként vállalkoznak. I IX" _ í ____■ . : . '____^ i a UATMll |f IIRI€ Kö nyvet, pép irt, írószert könyvkereskedésében vásároljon. I
