Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-11-30 / 48. (557.) szám

2-ik oldal 1930. november 30-án. %Míkmá^ és mm & csaaga?! Iparos Dalkör november hó 23-án este jól si­került műsoros estélyt rendezett. Az estély különös jelentőségű, mert a csengeri iparosság hazafias vol­tára és ambiciózus kulturtörekvé- seire fényes világot vet. Az estély, amely inkább „tarka estnek" volt nevezhető, sok élvezetet nyújtott a hallgató közönségnek, amely zsú­folásig megtöltötte a termet és tet­szésnyilvánításának zajos tapssal adott kifejezést. Nagy elismerés il­leti a rendezőséget, de a szereplő­ket is, akik tehetségük legjavát ad­ták oda a siker érdekében. Alig tu­dunk különbséget tenni a fiatalság egyes - tagjai között a siker szem­pontjából. A tarka estet Eszenyi Sándor tanitó prologja nyitotta meg. Rimbe szedte a dal dicsőítését és annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a dal kultusza, amely a magyar dal felséges voltára való te­kintettel nem is lesz nehéz, diadal­masan fog hóditani a nagy közön­ség körében is. A műsor főszámai természetesen a dalkör énekszámai voltak, amelyek úgy összhang, mint fegyelmezettség szempontjából is kiválóan alkalmas eszközei lettek a magyar dal propagálásának. Ügye­sen illeszkedtek a műsor keretébe a többi számok is: két bohózat és egy igen szépen megjátszott irre­denta darab. Az irredenta darab címe: A megölt iskola. Erdély szen­vedései és jajkiáltásaí közül egy, amely a sok közül a legjobban fáj: a magyar iskolák haldoklása a lel­kűnkbe markolt. Az elrabolt Erdély történelmi és kulturális vonatkozá­saiban is annyira a lelkűnkhöz nőtt, hogy valóságos kinzó fájdalmat érez­tünk a pusztulásnak indult drága magyar gyermekek eloláhositásának láttára. Lelkűnkbe nyilalott a ma­gyar szenvedés és a magyar igaz­ság gúzsbakötése. Titkos, nagy, szent fogadás támadt a szivünkben: min­dent visszaadunk; a szenvedést, a jajt, a megalázást, a sok keserűsé­get, büszke ősi fajunk meggyalázá- sát s visszaadunk mindent, amivel a lelkünket megsebezték. Nagy elis­merés illeti a rendezőséget s az ambiciózus műkedvelői gárda min­den egyes tagját. Dicséretesen sza­valtak: Bányay Tériké, Dobos írén, Sós Ilonka, Rácz Jolán, Mátyás Róza, Ecsedy Anna, Opris Kató, Eszenyi Sándor, Barát József, Ecsedy Gyula, Mitzger Antal, Medgyesy István, Márián Miklós, Barcsay Imre, Márián Endre, ifj. Katona Sándor, Szász József, Fuchs Imre. A ren­dezés nehéz munkáját Vigh József tanitó végezte, aki a szerepek be­tanítása mellett az énekkart is ve­zényelte, eredményesen és szép sikerrel. Véres Gsaládi háborúság Botpalád községben. — Izgalmas verekedés végkímeriilésig. — Egy régi családi gyűlölködésből kegyetlen, véres verekedés történt e hó 22-én Botpalád községben.' Kiss József odavaló földmives este 9—10 óra között egy lámpával az istállóba ment, hogy lovait megitassa. A lámpát a szegre akasztotta, mig ő kiment az udvarra vizet meríteni. Amint visszatért, az istálló ajtaja előtt hirtelen elébe ugrott veje, Pinkóczy Károly, magasra emelt fejszével. — Most meghalsz a pénzemért — orditoti Pinkóczi és az éles fejszével Kiss felé sújtott. Azonban Kissnek sikerült balkezével a halálos csapást felfognia, úgy, hogy a balta éle csak kisebb sebet ejtett a fején. A hét ember most egymás­nak rohant és vad dula­kodás támadt közöttük. Kiss József nem birt a fejszével csapkodó támadójával. Segítségért kiáltozott, de senki sem hallotta. A LEGJOBB GYERMEKAPOLÖSZEREKKEL GONDOZZAK. Sül IZ — oU£e#rn&/ds44i&pTu^ 1 1 W 1 tptfertmekAXázfificwv LESZAKÍTJA A KI ÜTÉSEKET, ME GSZÜNTETI a B&R VÖRÖ^sáGéT. PATIKÁBAN , DROGÉRIABANjILLATSZERTAR BAN KAPHATÓ. &l/jz*7TveKhÁmZjőrior &o-&£eefr Védekezés közben hiába könyör- gött bőszült támadójának, hogy ne ölje meg, Pinkóczi az éles fejszével csak tovább csapkodott. Kiss már három súlyos sebből vérzett és az egyik hatalmas ütés eltörte balkarját. Végre azonban mindketten kimerülve rogytak a földre. Most aztán megindult közöttük a beszélgetés. Pinkóczy ajánlatot tett félig agyonvert áldozatának: — Ha azt vallód, hogy a ló rú­gott meg, megkegyelmezek életed­nek, de ha feladsz a csendőröknek, légy elkészülve, hogy megöllek, mint a veszett kutyát. Kiss szorongatott helyzetében mindent megígért, de másnap ter­mészetesen bejelentette véres ka­landját a csendőröknek. Pínkóczit kihallgatták, de állhatatosan tagadta, hogy ő lett volna a támadó. Azonban ruházatán a csendőrök friss vérnyo­mokat, arcán több helyen sebeket és a lakásán a házkutatás során vé­res ruhákat találtak. A csendőrök a tárgyi bizonyíté­kok és a terhelő vallomások alap- ján Pinkóczy Károlyt a nyíregyházi kir. ügyészégre kisérték, ahol elő­zetes letartóztatásba helyezték. h hányas-film teahnikája. (A Jazz-király sajtóbemutatója alkalmából.) A néma és a hangos mozi között mi okozza a leglényegesebb különb­séget ? Csak az, hogy a hangos mozi fehér vásznán megjelenő sze­mélyek beszélnek, cselekvéseiket zene kíséri s a mozgással járó ki­sérő zörejek: lábdobogás, koppanás, tülkölés stb. mind hallható, E „csak“ mögött azonban korunk egyik leg­nagyobb legcsodálatosabb találmá­nya húzódik meg. Van-e, akit nem érdekel a mozgásnak és zenének ez a bámulatos együttese ? A pergő filmek hangossá tételé­nél ma már általánosságban kétféle megoldást használnak. Az egyik mechanikai megoldás, a másik, a tökéletesebb, foto, vagy fényelektro­mos cellás megoldás. Lássuk rövi­den mind a kettőt. Minden rádiós tudja, hogy a gra­mofon lemezek a rádiófelveyőgép közbeiktatásával is lejátszhatók, ami­kor hangszórónk utján sokkal töké­letesebb visszaadást nyerünk, mint a jellegzetesen torzító és bántóan színező gramofon tölcsérek segítsé­gével. Ezt egy nagyon kis szerke­zet, az u. n, elektromágneses hang­doboz teszi lehetővé (pick-upp), mely a lemez barázdáin szaladó acéltü rezgéseit nem hangokká, ha­nem elektromos áramingadozásokká alakítja át. Ha ezeket az áraminga­dozásokat rádió-gépünk segítségével felerősítjük, — a pick-uppot a gép­hez kapcsoljuk, — a hangszóróba jutott áram, illetve rezgésbe jövő membrán élethűen és tetszésünk sze­rint szabályozható hangerővel adja vissza a lemezre eredetileg felvett hangokat. A hangosfilm első, me­chanikai megoldása a film és a rá­dió-gramofon leleményes összhang­ba hozásából keletkezett. Ezek a gramofon-lemezes hangosfilmek. A felvétel úgy történik, hogy amikor a cselekményeket a gyorsan pergő filmre lefotografálják, ugyan­akkor a gramofon felvevő gépet is megindítják. A beszéd, a zene, a zörejek rezgésbe hozzák a felvevő gép tűjét s ez egyenetlen mélyedése­ket váj a körben futó lemezre. Ezek a hangbarázdák. Ha most már a a kemény és kész lemezt megin­dítjuk, a tü ugyanazokat a mozgá­sokat végzi, mint eredetileg, — te­hát visszakapjuk a filmezés ideje alatt felvett összes hangokat, E megoldásnál a legnagyobb problémát az okozta, hogy lejátszás­nál a film és -gramofon együtt-hala<- dása biztosítva legyen. Ez ma már megoldottnak tekinthető a synchron- tányér segítségével. A másik a fényelektromos cellás I megoldás. Itt is külön géppel készül a cselekmények és hangok felvétele. Csakhogy a hangrezgéseket gramo­fon helyett ugyanolyan érzékeny mikrofon veszi fel, mint a Stúdió­ban, vagy beszédek külső közvetí­tésénél. A mikrofonban keletkezett elektromos ingadozások, amiket egy közbeiktatott rádiógép felerősít, — a fényelektromos cellába jutnak. Itt egy speciális, rendkívül érzékeny lámpán halad keresztül az áram, mely fényét a legkisebb ingadozás­ra is változtatja s ezeket a fény­erősségváltozásokat égy, a filmfel­vevőgéppel azonos gyorsasággal per­gő filmre lefotografálják. Úgy a hangokat, mint az eseményeket fel­vevő gépnél «gy számláló berende­zés állandóan jelzésekkel látja el a két külön készülő filmet s ez a jelzés teszi lehetővé, hogy elkészí­tés után pontosan egymás mellé ragaszthassák a két filmet: a cselek- vényt és beszédet, zenét, hangokat. Az összeillesztett két negatívból készül el a. pozitív film, amelynek teljes szélessége három és fél centi­méter s amiből csak két és fél mili- méter esik a hangvisszaadásra szük­séges fénycsikra.. Mi történik a le­adásnál ? Iskolaszentelés Szatmárcsekén. Megható és a maga egyszerűsé­gében is nagyszerű ünnepségben volt része november 23-án a szat- márcsekei református gyülekezetnek, amely ezen a napon ünnepelte nagy áldozatkészséggel épített uj iskolá­jának felszentelését. Délután 2 órakor kezdődött az iskokszesilelésí ünnepség-, amelyen \ alkalmi imát Siposs Jó­zsef esperes mondott. A helybeli Kölcsey-Dalkör énekszáma után is­kola-avatási beszédet tartott Orosz Kálmán tiszacsécsei ref. lelkész, majd ismét a Kölcsey-Dalkör éne­kelt Melegh Dezső tanitó-karnagy vezényletével, Szalay Pál helybeli ref. lelkész záróbeszédé, végül a 232. dics. 3. versének eléneklése után az iskola-avatási Istentisztelet véget ért. Délután 5 órakor műsoros előadás volt szebbnél-szebb szavalatoknak és színmüveknek egész sorával. Az előadást Literátí Endre igazgató- tanító rendezte nagy sikerrel. A mai idő komolyságához képest külső pompa és fény helyett a szi­vek összedobbanása és együttér­zése tetté ünneppé e nagy napot s ez együttérzés nyilvánult meg ak­kor is, amikor közös vacsorára gyűltek össze az ünnepségek részt­vevői. Itt Kölcsey István főgondnok a Kormányzó urat, Szalay Pál hely­beli lelkész az esperest, Orosz Kál­mán tiszacsécsei lelkészt és Hein­rich Vendel helybeli róm. kath. lelkészt, az esperes a íőgondnokot és a helyi lelkészt, a róm. kath. lelkész az egyházat és annak ve­zetőit, Orosz Kálmán lelkész a fő­jegyzőt, a főjegyző a nőket és a tanítói kart éltette, Literátí Endre ig. tanitó pedig hűséges és lelkiis­meretes munkára tett ígéretet. Ezt a kettős filmet behelyezik a mozigépbe. A mozgóképet adó ré­szét erősen átvilágítják, lencsékkel megnagyobbítják s oly gyorsaság­gal pergetik, hogy másodpercenként 24 kép követi egymást a fehér vász­non. Ugyanakkor a két és fél mili- méteres hang-csikot is átvilágítják olyan fénnyel, ami egy ötezred mi- liméter szélességű résen áthatolhat. (Minél keskenyebb az átütő fény, annál tisztább, tökéletesebb a hang­visszaadás.) A fényforrást itt egy egyenletes fényű lámpa, az u, n. hanglámpa szolgáltatja. A filmen át­hatoló keskeny fény a leadó fény­elektromos cellára esik, ahol a fény­erősségnek megfelelően ingadozni kezd a rajta keresztül áramló elek­tromosság. Ha több fényt enged át a film, akkor nagyobb, — ha keve­sebbet, akkor kisebb az áraminga­dozás. Az itt keletkezett s fel is erősí­tett áramot egyszerű dróthuzalon elvezetik a gépházból a vászon mögé felszerelt hangszóróba, ahol a hang- sik okozta áramingadozások han­gokká alakulnak át. A hangos film­nek ez a legtökéletesebb megoldása addig, mig e sorokat írom; lehet, hogy holnap már másról beszél­hetünk ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom