Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-08-10 / 32. (511.) szám
mmii» l» mu A nagy garral hirdetett augusztus 1.-i bolsevista demonstráció európai eredménye tehát, a beérkezett hírek szerint, néhány fizetett ügynök letartóztatása, néhányszáz megtévesztett előállítása és az a tanulság, hogy a polgári társadalomnak teljes egyetértésben össze kell fogni, hogy az önmagától való összeomlást el amúgy se kerülhető moszkvai vörös uralom utolsó erőfeszítései a jövőben is hasonlóan teljes kudarcba fulladjanak. 2-ik oldal. — SzüiSis figyelmébe. A sátoraljaújhelyi „Carolineum“ r. k. leánynevelő intézet ellátásra felvesz elemi- polgári- és kertgazdasági- háztartási iskolába járó növendékeket, kiket mérsékelt anyagi feltételek mellett lelkiismeretes gondozásban, családias ellátásban részesit s anyagilag gondoskodik lelki és testi fejlődésükről. Az intézet minden tekintetben megfelel a modern követelményeknek. Szép nagy kertje, torna- és játéktere van, ez utóbbi télen korcsolya pályául szolgál. A város hegyvidéken fekszik, levegője, vize kitűnő. A fentebb említett kertgazdasági és háztartási iskola 2 évfolyamos. A legkorszerűbb prog- rammot tűzte maga elé a „kenyéradó kultúra" fejlesztésére. A hangsúlyozottan gyakorlati irányú tanfolyam keretébe természetesen bevonja az elméleti tárgyak köréből amelyek az általános műveltség szempontjából szükségesek s igy ideális továbbképző iskolává teszi azok számára is, kik leányaikat nem akarják külön pályára kiképezni, de továbbtaníttatásukat szükségesnek látják. A kertgazdasági gyakorlatokon kívül főleg a főzésben és varrásban képzi ki az iskola a növendékeket. Az internátusról készséggel küld prospektust az Elöljáróság. (31—) aSINGER varrógépek MÉors A. LEGJOBBAK ! ' A beregi ezüstfenyő. Miller János szentszéki tanácsos jubileumára. Ott áll ez az ezüstfenyő Isten parkjának beregi sarkában: Márokpapiban. A má- ramarosi hegyvidékről került abba a kis faluba. Beregbe való átültetésekor bizonyosan nem gondolta Isten fiatal zsoldosa, hogy a Szózat első két versszaka életének miniatűr jóslata: Bölcsőd az s majdan sirod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Itt él Miller János közel négy évtizede. Közel negyven éve küzd népéért, mint a beregi Egyptom Mózese! Benne tiszteli a sötét világ népe a választott vezérlő fejedelmet, az Isten-embert, a végek kapitányát, vagy a második Deák Ferencet. O lett „Jasu bácsi“ néven a „járás bölcse.“ Isten után a pap minden! A középkor hittérítői, mint az összes mesterségekben jártas népnevelők mentek a kultúrálatlan nép közé. Szt. Bonifác egyik kezében bibliát, a másikban collstokkot tartott s úgy ment a frízek közé. Miller János beregi működését ez a jelszó determinálta: Cruce et instrumento! Megtanította népét imádkozva dolgozni. Imádság, munka, külön-külön meddő, áldást, boldogságot hoz együtt a — kettő! Kitárt karokkal járta meg az életet, átölelte a játékromokon síró kicsiny gyermekfejeket s megsúgta nekik, hogy a tört fabábjukat összeragasztja s a tompa kardot újra kifeni. Magához húzta őket, hogy ne lássa leikükön a korai harcot, fülükbe súgta, jöjjetek kicsinykék, velem barátkoznak az angyalok. — Én pap vagyok! Szerette az ifjúságot, a magyar virágot. Olyan ifjúságot nevel, amelynek olyan a gerince, mint a sudár jegenye, s olyan érzékeny a lelke, mint a rezgő nyárfa levele. Dalos lelke köré gyűjti a magyar májust s kibontott zászlója alatt együtt várnak a fiuk és — angyalok. Közel negyven éve őrködik falvak határában, hogy megvívjon népe helyett — Dávidként Góliáthal. Népe Hu- nyady Jánost látja benne. Budának érdekes nevezetessége a Norma-fa. Bér égnék is van norma-fája, az ő Jasu bácsija. Amaz a Dunántúl ereklyéje. Jasu bácsi a Tiszavidék dísze. Mindkettőben átmentődött a múlt a jelenbe s bennük konzerválódott egy vidék történelme. A világtörténelem igrice: Cantu Caesár. A beregi történelem regőse: Miller János. Szive a beregi járás históriájának jegyzőkönyve. A filisz- teusok és a választott nép örök harcának ez az ezüstfenyő a koronatanúja. Közel 40 éve őrzi beregi Vatikánját ez az ezüsthaju pap. Foglya lett népének. Rabja a szeretetnek. S rekordere a karakternek. Fizessen neki Isten csorduló mértékkel Magányos Sernyő. Hogy görnyed, mint aki bűnt lakói, Az ősz cibálta bus bokor! Az ágakról levert levelek A szélben fel s le kerengenék. Haraszt röpül, vén fűz nyikorog. Minden csupa gyász..', pernye, romok... A végét várja minden e zord vidéken — Csak én nem! Én, amig minden omlik, összedül, Gyökereimmel e kopár fokon — Bus székely fenyő — megkapaszkodom, S állok, daccal, társ nélkül, egyedül. S mig havat dob rám, hóköpenyt, egy szeges nap, vagy egy vad éj, így biztatom magam: ne félj, 'te tovább [tartasz, mint a tél! A gúnyos holdnak, mely nekem halált s [hasonlót emleget, így szólok: Uram, láttam én már karón [varjat eleget! Görnyedtem'én még máskor is, némultan, [hó és jég alatt — De törzsem, ágam akkor is, a hó alatt is [zöld maradt. Kibírtam én már sok telet, Mig jöttek a jégtörő szelek, S gályáimon, mint húrokon, uj fuvalmak... Uj fuvalmak zenéltek! így múlnak, újulnak évek... Én az időkkel bátran szembe nézek. Tompa László. Az Eszperantóval Magyarorsiägert. Eredeti útleírás. II. Elindulás Nürnbergből. — Kivándorló magyarok a megszállt területekről. — Magyarok külföldön. Nürnbergi két napunk után estére indultunk, miután a magunkkal hozott film ügyeit nehány vámhivatalban itteni barátaink támogatásával nagynehezen sikerült elintézni. Ezzel kapcsolatosan meg is állapíthattuk, hogy a finánc mindenütt finánc s bizony, ha nem lett volna velünk az itteni eszperantista egyesület itten nagy befolyású elnöke s ha Lukács barátom pénzügyi fogalmazói mivolta nem «lett volna már önmagában is nagyszerű protekció, nehezen sikerült volna jelentős biztosíték nélkül tovább vinni filmjeinket, amik pedig ezu- táni előadásaink programmjának jelentős részét adták. A pályaudvaron, ha lehet, többen voltak bucsuzásunknál, mint abányan vártak bennünket. Egész hatalmas csoportosulás támadt a perronon s magyar és eszperantó zászlóink az egész vonat figyelmét felhívták. Különösen azokét a magyar munkásokét, akik velünk együtt utaztak, s akik a megszállott Felvidékről jöttek a belgiumi bányákba dolgozni. Nekik igazán jól eshetett a magyarok ekkora ünneplése ebben a messzi idegenben, különösen azután, hogy megtudták, mi a mi utunk célja. Volt is azután kérdezősködés és beszélgetés. Két „ország" magyarjai találkoztak s távol, nagyon távol ettől a két országtól értettük meg igazán, hogy mekkora közösséget jelent az, hogy magyarok vagyunk, akármelyik országba is kényszeritettek egyikünket vagy másikunkat a békeszerződések. Itt igazán egyek voltunk. Magyarok. Akármilyen útlevéllel is utaztunk. Különben is, ami a magyar szót illeti, már az nem olyan ritka ezen a vonalon. Vonatunkon innen is, onnan is hangzott a magyar szó. Amerikai magyarok is utaztak velünk. Ezek már igy idegenben érezték magukat elemükben. Ők most mentek „hazafelé". Mennyi helyen is vannak már „otthon" a magyarok ! Egy nemzetközi gyorsvonaton, akár úgy is érezheti az ember magát, mintha otthon volna. Errefelé különösen, hiszen ez a vasútvonal a középeurópai népek országutja a tenger felé. Hamburg, Antwerpen, Amsterdam, Rotterdam, Bréma a magyar kivándorlás gócpontjai. A s áldja meg ezüstös fejét két kézzel! Erősítse meg jóságos szivét Isten harmatja s vezesse még sok évtizeden át a fehér torony árnyékában a gondjára bízott nyájat. A londoni South-Kensington múzeumban van egy csodafa. Hatalmas keresztmetszetére rá van írva a századok története, melyet ő megélt; a normannok megjelenése, a fehér és vörös rózsa harca, Cromvell forradalma, a négy György, Viktória királynő uralma... A mároki ezüstfenyő gyűrűi is beszélnek sok év küzdelméről a munka szeretetéről boldogság ígéretéről s a vértanu- ság elfogadásáról. Mély tisztelettel hajtja meg magát Bér eg ezüstfenyője előtt egy — nyírfa. — Sirály — _____1930. augusztus 10-én. MEGJÖTTEK a „Pengős regények“ újabb kötetei a ilimiiK ÉS BEREK könyvesboltjába. Mary Rinehart: A bőregér. ?...: A dilettáns detektív. May Edginton; A beteljesült álom. Agatha Christe : A titkos ellenfél. Joan Sutherland: Olthatatlan lángok. Az első hét kötet is újból kapható. SZ/1TM&K ÉS SERE© könyvesboltja. Gróf Tisza István-utca 6 szám. nyugnti bányavidékekre is ezen a vonalon özönlik a megszállott területi magyarság olcsó munkástömege. Bizony elszorul az ember szive, amikor oláh, cseh útleveleket lát magyaroknál, akik egy szót sem tudnak más nyelven. Most, hogy belekezdettem ebbe a témába a külföldet járó magyarokról, hát itt is maradok. Mi is érdekelhetne valakit jobban, mint ez a kérdés: hova mennek s mit csinálnak ezek a tekintélyes magyar tömegek, amelyek mostanában úgy látszik szinte inváziószerüen járnak szerte a világban. Egy magyar, akivel később Belgiumban beszélgettem erről, panaszolta : magyarok mindenütt és minden munkára vannak. Ha valahogy megneszelik, hogy ebben vagy abban a városban akad valamilyen munka, elsők a magyarok. Munka pedig nincsen sehol ma Európában. Még a kivándorlók vélt eldorádójábán : Franciaországban sincsen. Egy-egy magyar, ha elkerült hazulról, végig jár öt-hat országot, amig valahol állandó munkát tud szerezni. Az én magyarom is igy tett. Nem szívesen megy haza rongyosabban, mint ahogy eljött hazulról. Inkább nyakába veszi a világot. Haza nem mehet pénz nélkül. Szégyen lenne ez. De nem is lehetne.
