Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-08-03 / 31. (510.) szám

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. ________ MÁ TÉSZALKA, 193®. AUGUSZTUS 3. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54'003. X. ÉVFOLYAM 31. (51®.) SZÁM. | Hadady Béla I A megyeszékhellyé lett Máté­szalka községi életét megdöb­bentően fájdalmas veszteség érte. Tragikus körülmények között váratlanul elhunyt csen- geri Hadady Béla főjegyző, a községi közéletnek nyolcadik éve irányitója és fáradhatatla­nul tevékeny vezetője. Hadady Béla halálával egy messze ágazó jegyző-familia jobb sorsra hivatott sarjadéka tűnt el a magyar közéletből. Vannak a magyar falvaknak tősgyökeres jegyző-dinasztiái, tradícióban is megőrizői a nó­tárius-elhivatottságnak, egye­dül-való lelkesültséggel fajta- szeretetben, népi gondok istá- polásában s minden áldozatra önzetlenül kész hazafiságban. Hadady Béla is azok közül való volt, akiknek egész érzés­világát, mindenekf elett ural- kodóan, a legizzóbb hazafiság töltötte be. Azé a hazafíságé, amely nem tud megbirkózni egy idegen államiság ketrecé­be zárt magyarságnak inasza­kadt küzdeni-kényszerültségé- vel, de otthagyja inkább bol­dog hajlékát is, hogy minde­nét vesztve se rettenjen vissza egy félelmetesen nehezebb, de mégis szabadabb, levegősebb és magyarabb élet megalapo­zásától. Hadady Béla is min­dent veszített a mikolaí fészek elhagyásával, ámde bőségesen kárpótoltnak érezte magát nosztalgiás vágyának teljesülté­vel, a felszabaduló haza föld­jén. Amilyen hazafias elszántság determinálta egész gondolat- világát magyar hazafisága dol­gaiban, éppen olyan gyerme­teg lélek volt saját ügyeiben. Fizikumának erőteljes egész­sége bírni látszott minden küz­delmet s a maximumra foko­zott munkának öldöklő iramát is, amikor az idők odasodor­ták egy páratlan tempóban fejlődni indult nagyközség élé­re, a megye székhelyén. És aiiii'>«iii!;iíi»ü.'iiiiii'j«ai:!!ii»fcaii!iiie»íiiiiiíi»i!iriiimg^iiiiiii ő nyolcadik éve állt már ezen a nehéz poszton, látszólag ereje teljességében, valójában pedig végzetesen összetörve. Lobo­gó lelkesüitsége, fáradthatat­lan munkaszeretete, községé­nek fejlődése és előbbrehala- dása érdekében minden jó iránt fogékony akaratereje vál­tozatlannak látszott lenni, de hogy lelke belsejében, hogy omlott minden össze, azt ta­lán ő is csak a végzetes órák­ban érezhette teljesen. Jó szive ott dobogott min­den cselekvésben, ami mások­nak szolgált javára s csak magának nem tudott adni me­leg életáramot. Lelke ott emel­kedett egy a trianoni szeren­csétlenségből is nagyra nőhe­tett falunak várossá lendült haladásában, csak a saját éle­tét nem tudta virágzóan át­plántálni az uj talajba. Körülte minden fejlődött, virágzott, csak az ő élete gyö- kértelen fája hervadóit és pusztult, egészen a kidőlésig, zuhanásában elénk döbbentve trianoni tragédiánknak is rop­pant árnyékát. Több ezer ember kísérte utolsó útjára Mátészalka tragikusan elhunyt főjegyzőjét. A községi képviselőtestület maradandóan óhajtja meg­örökíteni Hadady Béla emlékét. közig, jegyző és 1923. julius 10-től megválasztott főjegyző. A váratlan haláleset hire nemcsak a község közönségét döbbentette meg, de a legnagyobb részvét fo­gadta messze az egész vármegyében. A gyászesetről a család az alábbi gyászjelentést adta ki: A kiterjedt rokonság nevében is fájdalommal tudatjuk, hogy csen­ged Hadady Béla Mátészalka nagy­község főjegyzője, törvényhatósági bizottsági tag életének 47-ik évében folyó hó 29-én délután 3 órakor váratlanul elhunyt. Temetése folyó hó 3l-én délután 4 órakor lesz a ref. egyház szertartása szerint, ami­kor is a községházától kisérjük utolsó útjára. Mátészalka, 1930. évi julius hó 29-én. Béke poraira! Özv. csenged Hadady Béláné szül. Simay Ilona neje; Olga, Géza, Mária és Anika gyexmekei; csenged Hadady Gedeon, csenged Hadady Gedeon­ná szül. kisdobai Décse Etelka szü­lei j csenged Hadady Erzsébet fér­jével Osváth Bélával, csenged Ha­dady Mária férjével Bartha József­fel testvérei és sógorai. A községi elöljáróság a következő gyászjelentésben adta tudtul nagy veszteségét: Mátészalka nagyközség nevében szomorúsággal tudatjuk, hogy csen­ged Hadady Béla törvényhatósági bizottsági tag, a megyeszékhely nyolc éven át főjegyzője, folyó hó 29-én váratlanul elhunyt, Temetése folyó hó 3l-én délután 4 órakor lesz a Városháza tanácsterméből a református egyház szertartása sze­rint. Éidemes főjegyzőnk emlékét kegyelettel őrizzük! Mátészalka, 1930. évi julius hó 29-én. Községi elöljáróság. A jegyzőegyesület is adott ki gyászjelentést a követ­kező szöveggel: Szatmár, Ugocsa és Bereg köz­igazgatásilag egyelőre egyesített vár­megyék Jegyző Egyesülete mélysé­ges fájdalommal tudatja, hogy vá­lasztmányi tagja, csengeri Hadady Béla törvényhatósági bizottsági tag, Mátészalka nagyközség főjegyzője, életének 47-ik évében, 1930. évi julius hó 29-én váratlanul elhunyt. Temetése folyó hó 3l-én délután 4 órakor lesz Mátészalkán, a Vá­rosházáról. Mátészalka, 1930. évi julius hó 29-én. Kartársunk emlé­két őszinte kegyelettel őrizzük meg! Amint az előrelátható volt, a temetés iránt óriási részvét mutatkozott. Éppen ezért szűknek bizonyult a A mátészalkai „Hangya“ étterem és vendéglő debreceni hires Kispipa ven- jjg keresztül volt üzletvezetője, Bernárdin János vette át. — Elsőrendű magyar konyha, villásreggeli, ebéd g -rendszer, tisztán kezelt italok, dupla márciusi részvény sör, figyelmes, pontos kiszolgálás. — Borravaló g pénteken hal-estély! — Szives támogatást kér a vendéglő vezetője. 31—33 ^ Kedden délután 5 óra tájban per­cek alatt terjedt el a hír Mátészal­kán, hogy a község főjegyzője, csengeri Hadady Béla, tragikus kö­rülmények között elhunyt. Rettene­tesen megdöbbentett mindenkit a hir s gyötrő, nagy fájdalom lett úrrá azokon, akik hozzá közelállóan, mint barátai és tisztelői, lakására siettek, hogy feleletet kapjanak a kétkedve fogadott és lesújtóan szo­morú hírre. Kit ne tett volna a hir kétkedővé, akik ismerték őt, hogy a java férfikorban levő, életerős férfi méregpoharat vehet kezébe ? És mégis megtörtént. A búcsúleve­lei szerint lelkében teljesen össze­roppant férfi gondosan elkészült a halálra. Megírta fájdalmas leveleit, ünneplő feketébe öltözött s csor­duló könnyek között, fájó szívvel, sztrichnínnel oldotta meg azt a nagy rejtélyt, amely csak a halálban ígért balzsamot, gondjaira, bajaira s fá­radt életére. Holttestét még kedden este, mi­után Balásy Miklós vezető járásbiró az ilyen eseteknél előirt hivatalos jegyzőkönyvezést befejezte, a községházán rava­talozták lel, a tanácskozásra szánt nagyteremben. És ettől kezdve állandóan, csopor­tosan felkereste az egész község népe, hogy megdöbbent fájdalmának érzéseit elvigye a gyászos ravatal­hoz. Szerdán délelőtt ll órakor a képviselőtestület rendkívüli gyászközgyülést tartott, amelyen Sarkady István közigazga­tási jegyző mélyen meghatódva je­lentette be a szomorú eseményt, méltatva az elhunyt főjegyző neve­zetes érdemeit, a község élén eltöl­tött nehéz 8 év alatt. Javaslatára kimondotta a képviselőtestület, hogy emlékét jegyzőkönyvében megörö­kíti. Az előterjesztés után Dr. Grün- baum Frigyes főrabbi azt a gondo­latot vetette fel, hogy maradandób­ban örökítse meg a község, elhunyt főjegyzője emlékét valamilyen ala­pítvánnyal. Molnár Károly szent­széki tanácsos fejezte ki ezután megindult szavakkal a maga és egyháza részvétét, majd Kincses István református lelkész tette ugyanazt. Mindketten magukévá tették a gondolatot, hogy alapít­vány létesittessék az elhunyt ne­vére. Több hozzászólás után az a felfogás alakult ki, hogy mátészal­kai szegény gyermekek karácsonyi felruházására 10.000 pengős alapít­ványnak évi 8 százalékos kamata, tehát 800 pengő fordittassék min­den esztendőben, figyelemmel a megboldogultnak hátrahagyott ár­váira. Életrajzi adatok. Hadady Béla 1883-ban született Mikolán. Édesapja Hadady Gedeon mikolai jegyző volt. Hadady Béla is itt lett helyettes aljegyző 1900. januárjában. 1903-ban megválasz­tották aljegyzővé, majd 1909, jú­nius 23-tól 1921. junius 25-ig kör­jegyző volt Mikolán. Ekkor átjött Csonka-Szatmárba, ahol Tyúkodon 1922. január 5-től h. adóügyi jegy­ző lett. 1922. junius 18 óta h. fő­jegyző Mátészalkán, november 8-tól i!!l!!l!!»il!!!!li!«BI!iiiiS«ai!IIB»!!iri!l!!Äi!!!!!!!!»a!Ilil!!i 1 déglőnek 8 éven étlap szerint, menü-r — Minden nincs, snüí^üiiiiüü^Tüüis ........................................................................................ Kü i-BKKK.tt "■■"^TTBMBMffT^WrailiniWraWBflTITMnwilTHrmmiiTiirriTTriTnW 11111111 miiw 11 Inniimi 11 ni ■mil in l^■nl^l»^^^ ■■■■»■ihmm —muiwmiiiiiwiiiiiim■mi——■iiiiiibm—m Ilii un '«— ———-————

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom