Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-08-03 / 31. (510.) szám
2-ik oldal. síjtTMáR és mmm 1930. augusztus 3-án. községháza udvara s a temetési szertartáshoz ki kellett hozni a ravatalt a községháza elé. A temetésre csütörtökön egész délelőtt érkeztek a vidékről, a temetés órájára pedig szorongásig megtelt az utca is a község népével. Valameny- nyí hivatal és testület, mind kivonult a temetésre. Péchy László főispánnal és dr. Streicher Andor alispánnal az élén a megyei tisztviselői kar s felsorolhatatianul mindenki, állami vagy más hivatalbeli. A koporsó mellett Kincses István ref. lelkész mondott mélyen a szivekbe vágó beszédet, majd tisztviselő társai és a megyei jegyzői kar nagy számban megjelent tagjai váltogatva vitték ki utolsó földi útjára elhunyt kartársukat. A koszorúk és virágcsokrok alig fértek el a gyászkocsin. Közöttük a következő feiirásu szalagok voltak olvashatók: Felejthetetlen jó fiamnak — Szerető anyád. Drága jó apukánknak — Mária és Anikó. Drága jó édesapámnak hálás szeretettel — Gézuka. Ilitől — Bélának. Felejthetetlen jó édesapánknak — Olga és Feri. Forrón szeretett testvérünknek — Erzsiké és Béla. Felejthetetlen testvérünknek — Mariska, Józsi és Sárika. Nyugodjál békében — Boriska és Károly. Drága jó Béla bácsinak — Magdi. Felejthetetlen főjegyzőnknek — Mátészalka elöljárói. Szeretett főjegyzőjének — Képviselőtestület. Felejthetetlen hivatalfőnökünknek — Tisztviselői kar. Kartársi szeretet jeléül — Vármegyei jegyző egyesület. Utolsó üdvözlet — Simay és Fülöp-család. Bélának szeretettel — Olga és’Pista. Kegyeletes emlékezésül — Vármegyei törvényhatóság. Szeretett főjegyzőnknek — Mátészalka iparosai. Szeretett főjegyzőnknek — Önkéntes tűzoltó testület. Igazgatósági tagjának — „Szatmár és Bereg“ r. t. Igaz barátsággal — Dr. Fábián Sándor és családja. Szeretett kartársunknak — Fehérgyarmati járás jegyzői. Kegyeletes emlékezésül — Mátészalkai levente egyesület. Megemlékezésül szeretettel — Lujzi és Árpád. M. kir. csendőrség Mátészalkán állomásozó tiszti és altiszti kara. A temetőben Berényi Dániel segédlelkész imája után dr. Boér Endre vm. főjegyző mondott utolsó Isten hozzádot az elhunytnak a törvényhatóság nevében. Csizmadia Ferenc főbiró az elöljáróság fájdalmas búcsúszavát hallatta. A képviselőtestület és általa a község közönségének nevében Dr. Literáthy Dezső járásbiró beszélt mély megindultsággal. A jegyzőegyesület gyászát Jakab Tibor szamosszegi főjegyző, a tüzoltó- testületét Hajdú Sándor főparancsnok, az iparosokét Doby Antal ipartestületi elnök, a leventékét Kovácsy Árpád tiizrendészeti felügyelő fejezte ki. Majd hulltak, hulltak a göröngyök, hogy eltakarják Hadady Bélát az élő világ elől, amelyből halálával szabadulni igyekezett. az ország a Himnusz megírásának századik évfordulóját ünnepelte 1923. juníus 9-én és 10-én, Mátészalkán és Szatmárcsekén. Az ünnepség kimagasló eseménye, Horthy Miklós kormányzó megjelenése volt, aki résztvett a törvényhatóság rendkívüli közgyűlésén. A kormány, a nemzetgyűlés, a Tudományos Akadémia, a Petőfi- és Kisfaíudy-Tár- saság hódolt ekkor Kölcsey emlékének, szatmárcsekei sírját is megkoszorúzva. Kölcsey Ferenc alakja mellett Rákóczi fejedelmi emléke az, ami még rendkívül megdobogtatja a szatmár- és beregmegyei kuruc- magyar sziveket. Különös alkalom adódott erre, amikor 1926 ban a fejedelem születésének harmadfélszázados emlékünnepét ülte meg az ország s az országos emlékezésben különös melegséggel Szatmármegye. A törvényhatóság közgyűlésén a historikus Berey József nagyecsedi esperes emlékmű felállítását sürgette azon a történelmi alapon, hogy a szabadsághős fejedelmet szive érzelme vonzotta nagyecsedi várához. A törvényhatóság állást is foglalt az emlékmű létesítése mellett azzal, hogy „különösen méltóan hódolhat a fejedelem vitéz alakjának, nemes lelkének és szellemének az a három, hozzá mindig hü törvényhatóság, Szatmár, Ugocsa és Bereg, ahonnan egykor indult s ahol gyátisztségekben fokról-fokra emelkedett, 1905. évben pápai prelátussá nevezték ki, 1912-ben kanonok lett és 1928. julius 9-én a szatmári káptalan őt káptalani helynökké nevezte ki. Szabó István néhai Meszlényi és Boromissza püspökök alatt teljesített szolgálatot és eredményes buzgó munkásságával a püspökök teljes bizalmát és szere- tetét a maga részére a legteljesebb mértékben megnyerte. A kinevezés tényével a nagyváradi püspökség eddigi apostoli kormányzójának : Mayer Antalnak kormányzói megbízatása és joghatósága megszűnik. Az egyesített püspökség keretében, a nagyváradi apostoli kormányzói hely- nököt, mini az apostoli kormányzó helyetteséi, már Szabó István, az uj apostoli kormányzó Sogja kinevezni. Ismeretes, hogy a szatmári püspökség joghatósága alá tartozott magyarországi részeket, a múlt év julius 7-én, amikor a pápa és a a román kormány között létrejött konkordátumot ratifikálták, lecsatolták. Ezt a lecsatolást most, augusztus hó 15-én, követni fogja a csehszlovákiai plébániák lecsatolása is és ezzel végre a szatmár—nagyváradi egyesitett püspökség joghatóságának kérdése jogérvényesen elintézést nyer. Az uj apostoli kormányzót kedden délelőtt üdvözölték a káptalan tagjai és a központi papok, kiknek nevében Ilosvay Lajos kanonokplébános köszöntötte meleg szavakkal a puritán főpásztort. Azután a város és a katholikus társadalom előkelőségei keresték fel Szabó István apostoli kormányzót és fejezték ki szerencsekívánataikat a kinevezés alkalmából. szos véget is ért a nemzeti felkelés“. Azóta az emlékmű készen áll s várja ünnepi felavatását. A Köl- csey-mauzoleum építése várja még a nemzeti kegyeletnek áldozatkész megnyilatkozását, minden idők magyarjának méltó módon hirdetve Kölcsey dicső emlékét s elismeréssel adózva annak a szokásaiban és érzéseiben, szivében, lelkében és egész életében magyarán-magyar, derék népnek, amely nyelvében és népköltészetében ma is a legizesebb, legtisztább és legirodalmibb nyelvet beszéli, mint azt Szendrey Zsigmond legújabb népköltési gyűjtése is igazolja. A régi megyében nagy számmal éltek a XIV. század vége felé ide szivárgott oláhok s kisebb számban a csaknem egészen elmagyaroso- dott, telepitett svábok. A csonka megye most néhány község jó magyar svábján kívül szinmagyar. Vallás szerint többségben református, utána római és görögkatholikus, végül izraelita. A református egyház- községek három egyházmegyéhez tartoznak, a görögkatholikusoknak főesperességük van, a római katholikus plébániák adminisztrálására pedig apostoli kormányzót nevezett ki a pápa Székely Gyula püspöki helynök személyében. Az általában vallásos, falusi nép kis igényű, dolognak élő földmives, az iparosodásnak minden lendülete Szalbó István szatmári káptalani hely- siököt az egyesített szatmár»nagyváradl püspökség — apostoli kormányzójává nevezték ki, Mayer Antal eddigi kormányzói megbízatása és joghatósága megszűnt. — Az uj apostoli kormányzó a nagyváradi püspökség kormányzatát augusztus 15-én veszi át. — Augusztus 15-től a csehszlovákiai plébániákat a szatmári püspökségtől elszakítják. Szatmár és Bihar megyék egész katholikus társadalmának és egyházi életének hatalmas szenzációja van. A bukaresti pápai apostoli nun- cius ugyanis a szatmári rkath, püspökség káptalanjához rendeletet küldött, amelyben közölte, hogy a pápa felhatalmazása alapján, az egyesített szatmár— nagyváradi püspökség apostoli kormányzójává Szabó István szatmári káptalani helynököt nevezte ki. A pápai nuncíus ugyanezen rendeletével egyidőben, egy másik rendeletet is küldött a szatmári káptalanhoz, amely a szatmári és nagyváradi püspökségek egyesítésének megtörténtét hozza a káptala n tudomására azzal, hogy a két püspökség egyesítésének joghatálya folyó év augusztus hó 15-én kezdődik. Szabó Istvánnak apostoli kormányzóvá történt kinevezése azonban nemcsak a helybeli káptalan körében, de Szatmár város és az egész megye katholikus társadalmában is őszinte és osztatlan örömet fog kelteni, mert az uj kormányzó eddigi működése, nagy tekintélye, népszerűsége és lelki erényei őt méltán predesztinálták a magas egyházi tisztség betöltésére. Az uj apostoli kormányzó 1863-ban született Szatmáron. Theologiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, nemsokára azután a szatmári püspökség egyházmegyéjének szolgálatába lépett. Itt az egyházi Szatmár, Ugassa Berey lár- msjjjék tíz esztendeje. A „Budapesti Hírlap“ jubileumi melléklete számára irta: Dr. Fábián Sándor. IV. A kulturális fejlődés. A vármegye közönségének többéves óhajtása középiskola szervezése, miután 115 község lakosai részére nincs a vármegyében középiskola. A nagymultu intézetek ott maradtak Nagykárolyban, Szatmáron, Nagybányán, Beregszászon, Munkácson s bár 1926 ban erőteljes mozgalom indult a minden közérdekű mozgalmat lelkesülten vezető „Szatmár és Bereg“ hasábjain a megyeszékhelyen felállítandó reálgimnázium érdekében, a küzdelem nem vezetett idáig nagyobb sikerre, minthogy kormányigéretet kapott a vármegye közönsége a gazdasági viszonyok enyhülésével meginduló állami beruházások alkalmával megoldható támogatásra. Az általános népoktatásügy előbbre- jutása mellett a gazdasági oktatás kiterjesztése érdekében is épült Mátészalkán a gazdaközönség számára egy sokra hivatott gazdasági iskola, amelynek internátussal való kibővítésére is rövidesen sor kerül. Nagy munkát végez az iskolánkivüli népművelési akció is a maga különféle tanfolyamaival. Érdemes kulturtevékenységet fejtenek ki a társadalmi és felekezeti egyesületek, testületek, énekkarok, színtársulatok, utóbbiak között Mátészalkán a nyíregyházai s mindezek munkája elaprózva is szép és érdemes szolgálatot végez a nemzeti irodalom s a művészi élet számára. A régi Szatmár vármegyének hazánk kulturális fejlődésében nevezetes szerep jutott. Ez a megye adta históriánknak a magyar reneszánszkor Bakócz Tamását Erdődről, a reformáció magyar Lutherét, dévai Biró Mátyást, az első teljes magyar biblia mesteri fordítóját, Ká- roli Gáspárt s a Himnusz halhatatlanját, Kölcsey Ferencet. Az Erdődön élt Szendrey Julia sugallta Petőfi legszebb verseit. A megye szülöttje Lauka Gusztáv, Gaál József. Nagypeleskéről indította nevezetes útjára nótáriusát Gvadányi József, Nagykárolyban élte ifjúságát Bársony István, ám a csonka vármegyének Móricz Zsigmond tiszacsécsi szülőfaluján kívül nem maradt csak Kölcsey Ferenc szatmárcsekei sírja. Kölcsey nevével kezdett nemzeti irodalmunk terjesztésének lelkes munkájába a Mátészalkán nemrég megalakult Kölcsey-Egyesület s Köl- cseynek emlékéhez fűződik az a nagyarányú ünnepség is, amellyel
