Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-07-20 / 29. (508.) szám

mm ■ 'MM R ■ É S. ■ K R C.S POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54 003. MÁTÉSZALKA, 1930. JULIUS 20. X. ÉVFOLYAM 29. <508.> SZÁM. A magyar igazság és az európai események. Franciaország legtekintélye­sebb szemléje, mely sohasem akart hallani a páriskörnyéki bé­kekötések revíziójáról, legutóbbi számában már kénytelen be­ismerni, hogy a revízió kérdése a középeurópai politikai tengelyé­vé vált. „Az a hang, amelyet Mussolini és sajtója használ, valamint szö­vetkezése Magyarországgal, amely Európa valamennyi állama között nyilvánvalóan a békeszer­ződések revíziója körül legjobban érdekelt állam és amely ebből a tényből nem is csinál titkot, azt a gondolatot ébreszti, hogy Olaszország át akarja venni a revíziót követelő politikai kezde­ményezését és irányítását.“ Kevés vigasztalást nyújt ezzel szemben a franciáknak az a feltevés, hogy Károly román ki­rály trónralépése alkalmával nyíl­tan lekötötte magát Románia területének megvédelmezésére, mert hiszen senki sem várhatta, hogy az ellenkező irányban érde­kelt nemzet szuverén képviselője az ellenkező irányú eszme han­goztatásával lépjen a porondra. Az igazságok bejárják a maguk útját és tizenkét esztendei ma­kacs vonakodás, gyűlölködő túl­zás, a leigázottság minden rém­sége után végre elérkezett az igazság a maga utján a béke- revizió küszöbéhez. A kisebbségek kérdésének nyilvános tárgyalása során az ősszel bőséges alkalom nyilik a békeszerződések véres igazságtalanságainak megvilágí­tására és a revízió ügyének meg­felelő előkészítésére. Briand francia külügyminisz­ternek az európai államszövetség ügyében szétküldött emlékiratára adott válaszok is bőségesen al­kalmat nyújtottak a békeszerző­dések revíziójára irányuló alap­elvek kifejtésére. Olaszország a maga válaszában éles bírálatot mond a biztonság kérdéséről, mely a mai igazságtalan béke- szerződések alapjául szolgál. Olaszország azt követeli, hogy ezt az eszmét cseréljék fel a le- fegyverezés gondolatával, mert csakis ezen az alapon lehet a béke stabilizálásáról beszélni. Ez az álláspont teljesen egybevág a magyar állásponttal, mert mi sem akarunk mást, minthogy végre igazán biztosítsák a kö­zépeurópai államok normális életét, állítsák vissza határainkat és akkor majd tárgyalunk az európai államok szövetkezéséről. Semmi sem bizonyítja jobban az idők változását, mint az, hogy legnagyobb ellenségünk Scotus Viator megállapítása szerint csök­kenteni kell a mai határok jelentő­ségét, hogy a nép közt fennálló igazságtalanságok és tarthatat­lan állapotok megszűnjenek. Scotus Viator ezt a tanácsot igen jól megszívlelhette volna a világháború előtti időben, amikor valóban nem álltak fenn mere­ven Európa szivében azok az országhatárok, melyeket most, a világháború végén a felfuvalko- dott kisantantállamok legképte­lenebb módon megvont határaik védelmezése érdekében létesí­tettek. Az igazságtalan és merev el- zárkózottság megtörésének első jele a sinajai mezőgazdasági ér­tekezlet lesz, mely a román kor­mány meghívására ül össze. Ez­zel a kísérlettel megtörik a jég és II. Károly román király trónra- lépésének következményeképen uj szellem nyilvánul meg a kis- antant politikájában. Nem szabad azonban az események jelentő­A boletta-rendszer bevezetése az 1930. évi XXII. törvénycikkel julius hó 16-án, szerdán megtörtént. Az Országos Törvénytárban meg­jelent a törvény szövege, a hivata­los lapban pedig a végrehajtási uta­sítás. Minden jel arra mutat, hogy az üzleti világ és a gazdaközönség gyorsan megbarátkozik a boletta- rendszerrel és a boletta minden na­gyobb zökkenő nélkül beilleszkedik a gabonaforgalom lebonyolítási rend­szerébe. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy itt egészen uj és még eddig teljesen kipróbálatlan rendszer gyakorlati alkalmazásáról van szó. A gyakorlat fogja tehát hozzáigazítani magát a rendszert az élet igényeihez. Számolt ezzel a kö­rülménnyel maga a végrehajtási uta­sítás is, amely többek között figyel­mezteti a pénzügyi hatóságokat, hogy a gabonajegyrendszer az első idő­ben bizonyára tévedésre, félreértésre adhat okot. A hatóságoknak tehát nagy körültekintéssel, tapintattal és méltányossággal kell eljárniok. Az első tény, ami a bolettarend- szer bevezetésével kapcsolatosan kiemelendő, az, hogy a beharangozott drágitá- tások elmaradtak. Ez ugyan természetes, mert az árak emelését a rendszer alkalmazása nem teszi megokolttá, azonban mé­gis szükséges aláhúzni, mert az a célzatos mesterkedés, amely a bo­letta ellen indított politikai táma­ségét túlozni és ezért egyenlőre csak annyit állapíthatunk meg, hogy ezen az utón tovább ha­ladva közelebb juthatunk a köl­csönös megértés politikájához. De bármerre vezessen ez az ut, mindig érvényben marad az az elv, melyet legutóbb Bethlen István gróf debreceni nagy be­szédében hangoztatott, hogy a magyar politika a revízió eszmé­jéről nem mondhat le soha. Ne feledjük el, hogy épen ak­kor, amidőn Sinajában megkez­dődnek a magyar-jugoszláv-ro- mán mezőgazdasági tárgyalások, akkor érkezik el ideje annak, hogy kiterjessze szárnyát az Óceán átrepülésére induló „Igazságot Magyarországnak“ (Justice for Hungary) nevű hatalmas repülő­gép, melynek magasan szárnyaló útját öt világrész nemzete kiséri figyelemmel és repülésének nyo­mán mélyen bevésődik a nemze­tek lelkiismeretébe, hogy Magyar- ország az igazság kiszolgáltatá­sát várja. dással elbukott, most a drágulással igyekezett rémitgetni a közönséget. Ezzel szemben a pékek kijelentet­ték, hogy a kenyér árát nem emelik. A malmok is foglalkoztak a bolet- tával és a malomipar vezetői kö­zölték, hogy az őrleményeknél sem­miféle árnövelést nem terveznek és csak a végrehajtási utasításhoz iga­zodva, a megváltoztatott forgalmi adó szerint fogják újra kalkulálni a lisztárakat, A bolettatörvény életbeléptetésé­vel kapcsolatosan természetesen forgalomba került a gabonajegy is. Hatféle címletet készítettek: 30 fil­lérest, 1’50, 3’—, 30‘— 150‘— és 300 pengőst. Mindegyiknek más színe van. A gabonajegyeket a posta áru- sitja s vármegyénk területén va­lamennyi postahivatal megkapta a készleteket. Árusítani fogják a bolettát hir szerint a tra­fikokban is. A postán midenki vá­sárolhat bolettát. A bolettának pénzre való beváltását természete­sen csak a községi elöljáróságok részére eszközli a posta. A községi pénztárakba tudvalévőén adófizetés utján kerül majd boletta. Ez ideig, értesülésünk szerint kevés gabona­jegyet adtak el, pedig az állam igen nagy forgalomra számit, ami abból is megállapítható, hogy az államnyomdában 2‘4 millió dara­bot készítettek. Tábortűz mellett... (A „Szatmár és Bereg" eredeti tudósítása.) Kedves Barátom! A debreceni református főgimnázium 722-es szá­mú cserkész-csapata, a nemzetközi jamboreen is győzelmes „Erő“ csapat itt táboroz hetek óta Vásárosnamény mellett a tiszaparti füzesekben. Most vasárnap ismertető és szórakoztató délutánt rendezett, amelyre szives szeretettel hívtak meg minket, az érdeklődő közönséget. Egy kedves, aranyos társasággal elmentem magam is, végig gyönyörködtem a cserkész­fiuk derűs életét és most be fogom Neked bizonyítani kedves Barátom, hogy én vagyok a világon a leg­rosszabb tudósító. Nem azt mondom el, amit láttam, hanem amit gon­doltam. No azt se mind, csak ami — gondolom, — Téged is érdekel. De ha kinyomtatod, lehet, hogy a tár­saságunkban levő kedves szomszé­domat is érdekelni fogja, kinek el­felejtettem akkor mindezt elmondani. * Vörös fénnyel lobog a tábortűz. Apró, kis csillagok szállanak égi csillagok felé. Apródok, cserkészek ülnek körülötte: sólymok, sasok sirályok, darvak és fecskék, kik mos, boldog, valóságos hősei nem régen hallott altató meséknek. Nem mon­dok szokatlanul uj dolgot azzal, hogy ezekre a fejlődő, kamaszkor­ban levő fiukra semmi sincs olyan óriási nevelő, formáló hatással, mint a hős. A hős, mint eszmény. Min­den kamasz telítve van a fantázia mythosképző erejével. Olvasmányai­nak valamelyik vonzó alakja, vagy egy történelmi, vagy egy képzeleti alak bálványképpé válik előtte s ad­dig igyekszik utánozni, mig ő maga is hőssé idomul. Láttál-e már ked­ves Barátom pöttömnyi kis gyerme­ket levente sapkában az utcán ma­sírozni ? Azok mind hadvezérnek készülnek. Hány gyermeknek esz­ményképe — amint helyesen je­gyezte meg egyik szomszédom — Napokon, valamelyik nagy színész, vagy teszem azt:Ford, Amundsen? Hát Te nem virasztottál-e fenn Verne regények felett s nem szerettél vol­na Nemo kapitány lenni, vagy Ro­binson ? A fejlődő gyermekre az a hős, akivel ő a legtöbbet foglalko­zik s aki ránézve a világon a leg­nagyobb dolog. Előttem a gyepes térségen, tábor­tűz mellett Robinsonok ülnek. Ma­gyar Robinsonok. Sasok, sirályok, fecskék, akik kirepültek a puha, családi fészekből s most nehéz, nagy vándorútra készülnek; hősök, kik az uj honfoglalás nomád életére edzik magukat s a Retyezát, a Har­gita, a munkácsi hegyek oldalán akarják feltüntetni sátraikat. A cser­készet magyar hősöket formáló ere­jének az az alapgondolata: az a ka­masz, akinek én jelölöm ki a hőst < Kör nyvet f 1 Da pi rt, í irÁo-7űH allllül* tlBIKii 1 O C- v/ í l könyvkereskedésében vásároljon. Szerdán életbelépett a gabonatörvény. A boletta bevezetése minden zökkenő nélkül megkezdődött. — Nem drágulhat meg a kenyér. — Vármegyénkben vala­mennyi postahivatal árulja a bolettát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom