Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-06-29 / 26. (505.) szám
3MMMMAI is len cs POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. — ELŐFIZETÉSI DÍJ: NEGYEDÉVRE 2 P 40 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MÁTÉSZALKA, 1930. JUMBUS 29. FELELŐS SZERKESZTŐ: Br. FÁBIÁN SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8 SZ. TELEFON 38 ÉS 74. — KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-UTCA 8. ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN-UTCA 6 SZÁM. — POSTACSEKK SZÁMLA 54'003. X. Él kM 26. €S05.£ SZÁM. Peng1 a kasza. Ősrégi magyar hagyomány szerint Péter-Pálkor megpendül a kasza a Kárpátok alján. Ilyenkor megélénkül a határ. A pacsirta-dallal össze- ölelkőzik a marokszedő leányok szerelmes, sóvárgó nótája és a kaszakő nyiszorgó csengése veri hozzá az ütemet. A végeláthatatlan aranytáblák hajlongó-bókoló rejtelmes suttogása elzsibbasztja a lelket, a délibáb csalóka játéka álomképeket varázsol az égre és közben fel-fel csattan egy- egy szerelmes legény szilaj kurjantása. Azt mondják az idegenek, nincs a földnek még egy olyan népe, amelyik annyira átültetné egész jellemét, féltve őrzött hagyományait Isten áldásának learatásába, mint a magyar. Világot járó tudósok jönnek ilyenkor hozzánk és titokban figyelnek bennünket. Tőlük tudjuk, hogy azon a hatalmas területen, amelyen még Szent István bölcsessége mondta az első keresztény törvényeket, mindenütt egyet látnak, egyet találnak : egyformán fogja a legény a kasza nyelét, egyformán hajlong és szemérmeskedik a marokszedő leány és egy kottáról, közös ősi nótafáról cseng a dal a vágyak, remények és csalódások ezerszavu nyelvén. Ezer esztendeje peng a kasza a Duna-Tisza, Maros és Olt mentén és ezer esztendeig változatlan maradt a zenéje, csak a dal, a nótás ajkak világgá sóhajtott, többször töredék mondatokba kibugyanó indulata változott a szerint, amilyen sorsa volt az országnak. Hányszor megesett, hogy kard lett a kaszából és gyilkoló szerszám a sarlóból; hányszor megesett, hogy harci riadóvá lett a sóvárgó legény szilaj kurjantása. Mert nem hiába mondja a magyar „életnek“ a föld termését, úgy is védelmezi, akárcsak a szeme világát, szerettei nyugodt boldogságát. Hányszor megesett ezer esztendő alatt, hogy földig taroló fergetegek száguldottak az aratók felett, de mégis kiderült az ég, áttörte a felhőt a napsugár és megint csak ott táncolt a délibáb. Kaszává görbült a kard és újra leánykézben villogott a sarló. De a maihoz hasonló nehéz sors még soha nem cibálta a magyar föld aranyló-suttogó szőnyegét. így magyar marok még nem szorította a kasza nyelét, marokszedő így még nem ölelte a rendet, mint tiz és néhány éve. Szilajabb a legény kurjantása, bánatosabb a leány dala, mert a nagy rónaság számottevőbb részén nem magyar életet éltet a magyar föld termése. Idegenek tartják a zsákot, idegenek szegik meg a pirosra sült magyar cipót. Csak a kasza suhintása, a kő nyiszorgása és a pacsirta délibábos dala maradt meg magyarnak. A természetben pedig nenT; lehet csalni. Hiába szántják ki az uj határokat, betemeti az idő viharozása azokat a hitvány árkocskákat, elsimítja az eső és hó tisztitó ereje, csak az égbemt^fidő sziklák, a Kárpátok eltünteÄ V'^Jikoszoruja és a folyóvizek medre változatlan. Ezek k.lKtt, ezek mentén pedig mindig egyformán peng a kasza. Kedveiden módosították a gabonaértékesito Javaslatot. Kedden kezdi fáriüalni a képviselőhás. Bess őrlési jesy. Kem Múlt számában közölte a „Szat- már és Bereg“ eredeti alakjában azt a törvénytervezetet, amelyet röviden boletta-javaslat néven tárgyal, immár két hete a legszélesebbkörü közvélemény. A parlament egyesitett bizottságaiban is szakadatlan tárgyalások folytak s az ügy fontosságára tekintettel, csaknem naponta uj és uj helyzet támadt a viták és eszmecserék eredményeként, Bethlen István gróf miniszterelnök haza érkezésével • azután döntő fordulat állott elő, amennyiben a miniszterelnök indítványára kedvező módosításokat eszközöltek a javaslatban. így igen fontos módosítás az, hogy a tervezett 8 pengős bo- letta helyett 3 pengős gabonajegy lesz, ezt a 3 pengős prémiumot azonban rossz termés esetén felemelhetik. Ennek a szisztémának az az előnye, hogy az állam rossz termés esetén abba a helyzetbe jut, hogy nagyobb prémiumot adhat a gazdának és a termelési hiány kompenzálódik egy árral, amelyet a világpiaci árak alapján nem tudnának elérni. A fogyasztást mindez nem terheli meg. A második tévedés az, hogy a legszegényebb fogyasztó fizetné a nagybirtok adóját. Éppen a kenyérliszt és a a kenyér árát nem akarja a kormány emelni és ezért bevette a javaslatba, hogy maximálni is lehet a kenyér árat. Igen nagy súlyt helyez a kormány arra, hogy a szegényebb fogyasztót ne terheljék meg és ezt az elvet az egész vonalon érvényesítik. Az, hogy a gabonajeggyel csak adót fizethet a gazda, azért van, hogy a gabonajegyből ne legyen pénzjegy, mert hiszen a gabonajegy nem egyéb, mint a termelésnek nyújtott A mezőgazdasági válság ás kibontakozás. Irta : Dr. Bartlaos Andor, a mátészalkai választókerület országgyűlési képviselője. I. rész. A gazdasági válságról nyilatkoznak politikusok, írnak a napilapok és cikkezik a szaksajtó. Panasszal van teli mindenki, iparos, kereskedő és a mezőgazda egyaránt. Az ország gazdasági leromlását kétségkívül a háború és az ezt követő események okozták. Harmadára csonkították meg hazánk földjét. A békében nem volt gondja a magyar gazdának, hogy miként értékesítse búzáját, borát, állatát, mert 55 millió lakost magában foglaló belső piaca volt: az egész osztrák-magyar monarchia. De nem csak nálunk van baj, nem túlzás, ha azt mondom, mindenütt baj van. Az egyik oka a bajoknak az önellátásra való törekvés. Az agrárországok megélhetésük érdekében kénytelenek iparosodni, viszont az ipari államok mindent elkövetnek mezőgazdaságuknak fejlesztésére. Európa egyes államai, — amelyek a legfontosabb mezőgazdasági cikkekben behozatalra szorulnak — a vámok nagyfokú emelésével támogatják mezőgazdaságukat, sőt még a behozatalt is korlátozzák. Csehország a gabona és liszt vámját, valamint számos más mezőgazda- sági termék vámját emelni akarja. Ausztria az eddigi 5 aranykoronás lisztvámot ennek háromszorosára kívánja emelni. Az önellátás — mondotta Marschall Ferenc előadó a költségvetési vita folyamán — bűvös jelszó lett, amelyről odakünn azt hiszik, hogy az által a havasokon és a steppe- ken Manitobát vagy legalább is ti- szavidéki búzát tudnak előteremteni. Az önellátás és a vámpolitikákét fontos oka a válságnak. Egy további ok, hogy Európa buzafo- gyasztása, amely a békeévekben 493 millió mmázsát tett ki, 472 millió mmázsára esett vissza. Az okok között legfontosabb a tengerentúl mérhetlenül nagy versenye, amelyre az olcsóbb termelés a nagy távolság mellett is képessé teszi, legújabban ebben a versenyben részt vesz rettenetes állapota dacára Oroszország is, mert már a múlt esztendőben 213 millió mmázsát produkált. A tengeren túl való termelés nagy arányait a következő néhány adat mutatja. Kanada búzatermése, amely az 1909—1913. évek átlagában 53 millió mm, volt, 1928-ban elérte a 145 millió mmázsát. Az Északamerikai Egyesült Államok búzatermése ugyanez alatt az idő alatt 187 millió mmázsáról 245 millió mmázsára emelkedett. Argentina a háború előtt 40 millió mmázsa búzát termelt, ma termése 83 millió mmázsát tesz ki. Mezőgazdasági termelésünk jövedelmezőségének képe igen szomorú. A Magyar Gazdaságkutató Intézet megállapítása szerint a békeévek átlagos árával szemben a múlt év végén a mezőgazdasági termékek árának terhére 20 százalékos eltolódás mutatkozik, ha pedig az 1925—27. évi átlagos árakat vesszük 100-zal egyenlőnek, az 1929. év folyamán több mint 12 százalékkal rosszabbodott a mezőgazdasági termékeknek az egyéb áruk árához való viszonya. A termelés költségei is emelkedtek csaknem ugyanilyen arányban. Megvizsgált 82 gazdaság közül 65 százalék, vagyis 53 gazdaságnak volt nyeresége, ellenben 35 százaléknak, tehát 29 gazdaság egyenesen veszteséget mutatott ki. Gazdáinknak nincsen forgótőkéjük, következésképen hitelre szorulnak, Mi a háború előtt sem tartoztunk a tőkeerős országok közzé, akkor is igénybe kellett vennünk idegen tőkét. A magyar föld azonban jelzálogterheitől az infláció ideje alatt megszabadult, A gazdák szorultságukban azonban a békeévekénél terhesebb kölcsönök felvételére kényszerülnek. Sovány vigasz a Statisztikai Szemle decemberi füzetének az a megállapítása, hogy a magyar földbirtokoknak 75 százaléka tehermentes. Az 1333 millió bekebelezett teherből 83 pengő esik egy holdra. Nem vigasz ez, mert a régi adósság kamatterhei sokkal A pocsolyajéggel hütött élelmiszerek az egészséget veszélyeztetik a műjéggel hütöttek igazolása az üzletekben látható.
