Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-06-29 / 26. (505.) szám
2-ík oldal. lUTMte IS KEIN 1930. junius 29-én. , ,„ , - „ ' J* töltesse akkumulátorait az Ecsediláp üzletében. I|£22L5Íj2t.H 0TV02S111 Q.Í£21,S*f 21 F^€tlöJ2lt « A legmodernebb berendezéssel, szakszerű felügyelet alatt, legolcsóbb árakon végzik itt a töltést. — Az Ecsediláp Társulat Villamosüzeme Kossuth-utca 33. segítség, amelyben a kisgazda és a nagygazda egyaránt részesül. A másik fontos módosítás az, hogy nem lesz őrlési jegy, tehát a vámőrlési eljárás olyan marad, amilyen volt s a javaslatból kiveszik mindazt, ami a vámőrlés kellemetlen megszorításával járna. Ugyancsak nem lesz szó^ forgalmiadó emeléséről -Äj®^^pnl0kr0l. A vámkezelés és vámuMÉBek emeléséhez sem járul hozzad miniszterelnök, mert a kormány inkább a vámok leszállítása mellett van. Mindamellett kénytelen egyidőre a vámvédelmet fenntartani a nemzet jól felfogott érdekében. Mindenkiben van annyi belátás, hogy a mezőgazdaságot meg kei! mentem. A magyar gazdának szüksége van arra, hogy az államon keresztül a többi gazdasági ágtól segítséget kapjon. A kormánynak ott kell segítenie, ahol baj van. Bátran ki mer állani a kis- és nagy gazda előtt azzal, hogy a javaslattal jót tesz a magyar gazdasági életnek. A törvényjavaslat második fejezete a gabonajelzálogról, harmadik fejezete az úgynevezett zöldhitelről, negyedik fejezete a tőzsdei határidő- ügyletekről, ötödik fejezet a gabona- nemüek őrléséről és a kenyér ipar- szerű sütéséről tartalmaz intézkedéseket. — Ko^orsán Sámuel mátéssalliai ssüssmes- tes1 gróf Tisza István utca 27/a szám alatti műhelyében nyári megőrzésre és gondozásra vállal bundákat, prémeket és bármiféle ruhaneműt. Vállalja nyersbőrök feldolgozását és kikészítését, bőrkabátok rendbehozását, javítását is. (18—27) Pániért magáira vállalta a csengerslmaí kasszarablás elkövetését. §€ősa Ssrergv romáira Bsat^ssíissökevé’ajr két évi bőr- t@ni kapetí a cigányok helyett. — Érdekes uira- felvételi eljárás Ssatmáron egy Jogerős ítélet dolgában. Rendkívül érdekes bünügy ujra- felvételi eljárása indult meg a szatmári törvényszéken. Az eset előzményei lapunk olvasó közönsége előtt ismeretesek. 1929. novemberében a magyar- országi Csengersima község kasszáját felfeszitették és kirabolták, A magyar és román csendőrségek közös nyomozása megállapította, hogy a rablást Balog János, Lakatos János és Lakatos Antal romániai illetőségű cigányok követték el három magyarországi cigány társaságában, A nyomozás eredményeképpen a csendőrség elfogta Balogot és a két Lakatost és beszállította őket a szatmári ügyészség fogházába. A nyomozás folyamán a szatmári törvényszékhez egy névtelen levél érkezett, amelyben a névtelen levélíró közölte, hogy a csengersima! kasszarablást nem a cigányok követték el, hanem Kosa György volt községi írnok, román katonaszökevény és Csuhái Sándor, aki szintén román katonaszökevény, jelenleg debreceni lakos. Kosa a különböző betörésekért a szatmári ügyészség fogházában volt letartóztatva. A névtelen levél alapján kihallgatták Kosát, aki vallomásában beismerte, hogy a rablást Csuháival és két magyarországi cigánnyal egyetemben ő követte el és a lopás elkövetése után átszökött Romániába. Az ügyészség ezen az alapon vádat emelt Kosa ellen és a cigányokat szabadlábra helyezte. Kosa a törvényszék elé került és miután a főtárgyaláson is beismerte a rablást, két évi fegyházra ítélték, amely jogerőre is emelkedett. Kosa megkezdte a büntetését. Már úgy látszott, hogy végleg lezárultak a bünpör aktái, amikor Kosa a múlt héten váratlanul memorandumot intézett az igazságügyi igazgatósághoz. A memorandumban elmondja, hogy ártatlan a csengersima! kasszarablás ügyében. A börtönben együtt ült a letartóztatott három cigánnyal, akik ígéretekkel rávették, hogy busás jutalom ellenében vállalja el helyettük a bűncselekmény elkövetését. A cigányok azt Ígérték neki, hogy ha kiszabadulnak, nagy összeg pénzt juttatnak el hozzá a fogházba. Elmondja, hogy a névtelen levelet, amelyet a törvényszék kapott, saját maga irta és egy kiszabadult fogolytársával adatta fel a törvényszék címére. Mikor a cigányokat szabadlábra helyezték, nyugodtan várta, hogy mikor hozzák be a pénzt. A cigányok azonban megfeledkeztek Ígéretükről és nyomuk veszett. Miután felém sem néznek — írja beadványában — nem leszek bolond helyettük ülni. Majd kéri perének ujrafelvételét, amit a törvényszék — miután meggyőződött a beadványban foglaltak alaposságáról — el is rendelt. A cigányok felkutatása iránt széleskörű nyomozás indult meg, de azok ma már árkon-bokron túl vannak és a markukba nevetve, kár- örvendeznekazon, hogy Kosa György miképpen üli helyettük a két esztendőt. Értesítés! Értesítem a tisztelt amatőr és szakfényképészeket, hogy a gr. Tisza István-u. 11 sz, alatt levő illatszertáramba a S o t o - cikkeket is bevezettem. Az áru teljesen friss. Az árak ugyanazok, mint Budapesten. Tisztelettel ii_ ri_ i Tóth Ilonka. 25—27 Mátészalka. Tudja Ön már, hogy az ismert Aspirin-tabletták 1895-ben beható kísérletek és tudományos kutatások után kerültek forgalomba és immár kbl. 33 év óta az emberiséget a meghűlések elleni védekezésnél támogatják. Hülések minden tüneteinél, influenza-, spanyol-járvány, reuma, csuz, ischiásnál ma már az egész világon Aspirin- tablettákat az eredeti csomagolásban a „Bayer-kereszttel“ szedik. könnyebbek voltak, mint a mostaniak, ha tehát az adósságnak számszerű összege kisebb is, ma az adósság után sokkal nagyobb kamatot kell fizetni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy váltó- kölcsönök is jelentkeznek terhekül. A mezőgazdaságnak 3—5 százalékot kitevő jövedelmezősége nem bírja ki a 12—14 százalékos hiteleket. A tönkremenés ilyen adósság mellett igazán csak idő kérdése. Ilyen körülmények között természetesen óhaja a gazdáknak az olcsó hitel. Ámde a pénz drága. Ami azért különös, mert úgy az ezüstnek, mint az aranynak az ára is csökkent. Pedig az aranyat végre is értékmérőnek tartják. Hihetetlenül olcsóbbodott az ezüstnek az ára. 1919-ben az ezüst árfolyama Londonban irányadó piacán 79'/8 pence volt unciánként (31.1035 gr.), ma az ezüst ára mindössze 18—19 pence, sőt, ha az árfolyamot a jegybankok nem tartanák, akkor még ez az ár is a felére esnék le. Milliárdos értékcsökkenésről van szó, amely érintette Mexikót, az Északamerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Indiát, Kínát, Perzsiát, . Abessziniát. Kina most készül va- ; lutareformjára, amely az ezüstnek ; — mint pénzeszköznek — megadja a kegyelemdöfést. Nézetem szerint a pénzdrágaság átmeneti jelenség. Ennek a felfogásnak igazolására felhozom, hogy az amerikai, az angol, a francia, a német, az olasz és a cseh jegybankok ismételten leszállították a kamatlábat. Az angol bankkamat 3 százalék, a francia 2 és fél százalék, tehát alacsonyabbak a kamatlábak, mint aminők békében voltak. New-Yorkban nemrég átmenetileg a magánkamatláb 2 százalék alá esett. A pénzhiány feszültsége nálunk is enyhülni fog, a pénznek olcsóbbodása be fog következni itt is, bár a pénz olcsóbbodás közvetve ismét az árak csökkenésére vezethet, miért is sokan helytelennek tartják hosszú lejáratú hitelek lekötését. A javulás tartósságától függ, hogy kedvezőbb hitelfeltételek mellett hosszú lejáratú kölcsönhöz jusson a termelés. Súlyosan nehezedik szerencsétlen országunknak küzködő népére a rendkívül súlyos adóteher. Az össz- adók fejkvótája az előtt: 89'43 pengőt tett ki, mig ez ma 141'45 pengőre rúg. A mezőgazdasági válságstatisztika szerint — országos átlagban— egy katasztrális holdra a közteher 5 pengőt tett ki, ma 12‘8 pengőre rug a közteher, a kataszteri tisztajövedelem egy koronájára pedig 1'26 pengő közteher esik. A közterhek tehát 1913. óta több mint kétszeresükre emelkedtek. Igaz, hogy másutt nagyobbak a mező- gazdaságra nehezedő közterhek, de viszont a nyugati országok gazdáinak teherbírása sokkal nagyobb, mint a mi teherbíró képességünk. Amint említettem mindenütt megnehezült a helyzet. Staub Elemér a Mezőgazdasági Exportintézet elnöke kinjárt Lengyelországban, Ausztriában és azt tapasztalta, hogy ott még súlyosabb a helyzet, mint nálunk; de komoly helyen történt megállapítás szerint Németországban, Romániában, Jugoszláviában és Bulgáriában is kedvezőtlenebb a mező- gazdasági helyzet, mint a miénk és a magasabb kamatok miatt a mező- gazdaság eladósodása is nagyobb. Nem vélek felesleges munkát végezni, ha távirati stílusban ismertetem, hogy az agrárválság leküzdésére, illetve a gabona beszerzés terén más országok mit terveznek. Németországban a német nagyipari szövetség foglalkozott az agrárválság kérdésével. A szövetség felfogása szerint elsősorban a mező- gazdasági termelés költségeinek csökkentése, másodsorban pedig a minőség javítása orvosolhatja a bajt. Ausztriában a Heimwehr a gabona- monopolium behozatalát akként gondolná, hogy a külföldi búzát 45, a rozsot pedig 40 sillinges árban tartanák, viszont az importszükségletet vámmentesen szereznék be legalacsonyabb árakon. Görögországban a kormány elrendelte, hogy a búzaliszthez árpazab és tengeri lisztet keverjenek. Lettországban a kormány törvény- javaslatot terjesztett a parlament elé a gabonamonopolium bevezetéséről. Úgy a behozatalt, mint az értékesítést állami szerv intézné. Kérdés azonban: törvény lesz-e ebből a javaslatból ? Romámban és Bulgáriában nagy visszhangot keltett a keleteurópai agrár államok szervezkedésének a terve. Mindkét államban hajlandóság mutatkozik arra, hogy csatlakozzanak a dunai poolhoz. Ausztráliában a kormány figyelmeztette a gazdákat, hogy ez idén száraz esztendőre van kilátás, ami nagy károkat okoz a juhtenyésztésben, miértis felszólította a gazdákat, hogy térjenek át a búzatermelésre. Ebben az évben két millió hektárral emlkedett az ausztráliai búzaterület. Ha a gazdáknak métermázsánként 20 pengő 60 filléres árat garantálnának, ez 40 millió főni sterlingbe (1086 millió P) kerülne, de kérdés, vájjon ezt az összeget elő tudják-e teremteni?
