Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-05-18 / 20. (499.) szám

1930. május 18-án.

SX/ITMlR iS BEKEC

3-ík oldal.

Lényegesen kedvezőbb összeköttetéseket hozott vármegyénk vonalain az uj vasúti menetrend.

Nyíregyháza—Mátészalka között jó fél órával rövidült a menetidő. — Zajta és Csenger felé is négy vonatpár közlekedik.

A hónapokkal ezelőtt Mátészalkán tartott menetrendi értekezlet idején alkalma volt jelezni már a „Szatmár és Bereg“-nek, hogy a májusi uj menetrend vármegyénk számára lényegesen kedvezőbb vasúti összeköttetéseket fog hozni. Lehetségessé vált ez annál inkább, mert

a Nyíregyháza—Nyírbátor közötti pálya-átépítés a

a kínosan hosszú menetidőt erősen csökkenthetővé

tette.

A most közétett május menetrendben örvendetesen érezhető a javulás menetidő dolgában, bár egészen kétségtelen, hogy a végleges megoldás csak akkor következhet el, ha a pálya további részét is át fogják építeni.

A Csenger és Zajta felé járó viszonylatban az érdekeltségek kívánsága teljesült, mert

az eddigi három vonatpár helyett mindkét irányban négy közlekedik.

Figyelemreméltó előnye még az uj menetrendnek, hogy Budapesttől Mátészalkáig és vissza

egy gyorsvonatpárhoz közvetlen kocsi is közlekedik.

Az olvasóinkat közelebbről érdeklő menetrendet egyébként részletesen alább adjuk:

Nyíregyháza—Budapest közt:

Gyorsvonat ind. Nyíregyházáról

6'00 ó.,

érk. Bpest nyug.-ra

11-10 óSzem.

99

11 11

10-32 „

11

99 11

19-43 „

Gyors.

11

11 11

ll'lO „

11

11 11

16-15 „

Gyors.

11

11 11

16-13 „

11

„ keletire

21-36 „

Szem.

11

11 11

20'17 „

11

„ nyug.-ra

5-05 „

Szem.

11

99 11

2T40 „

11

11 11

8-29 „

Gyors.

11

„ Bpest keletiről

7-50 „

11

Nyíregyházára

13-10 „

Szem.

99

„ „ nyug.-ról

7-29 „

11

11

15-46 „

Gyors.

11

11 11 11

14-00 „

11

11

19-05 „

Gyors.

11

11 11 11

18 00 „

11

11

23-00 „

Szem.

11

11 11 11

19-55 „

11

11

4-30 „

Szem.

11

11 11 99

23'27 „

11

11

8-46 „

Nyíregyháza—Mátészalka közt:

Indul Nyíregyházáról 5'33 órakor. Érkezik Mátészalkára

13-30 „

7‘58 órakor 15-39 „

11

11

16-08

11 11

99

18-33

ff

11

20-00

11 11

11

22-14

11

tf

Mátészalkáról 2"35

11 11

Nyíregyházára

4-55

11

11

11

7 00

99 11

11

9-09

11

11

11

13-35

11 11

99

15-56

11

11

11

17 35

11 11

11

19-49

11

Mátészalka—

Fehérgyarmat—Zajta közt:

Indul Mátészalkáról

8" 10 órakor. Érkezik

Fehérgyarmatra

8 "52 órakor

99

Zajtára

10'12

11

11

99

13-21

99 91

Fehérgyarmatra 14"21

99

11

Zajtára

16-22

11

11

99

15'47

11 99

Fehérgyarmatra 16"28

11

11

Zaj tára

17-44

11

V

11

22-24

11 11

Fehérgyarmatra 23"05

11

11

Zajtára

0-21

11

11

Zajtárói

4-45

11

ff

F.-gyarmatról

6-00

11 11

Mátészalkára

6-45

11

11

Zajtárói

11-20

11

11

F.-gyarmatról

12-34

99 11

11

13-20

11

11

Zajtárói

15-15

11

11

F.-gyarmatról

16-34

11 99

11

17-20

99

11

Zajtárói

18'00

99

11

F.-gyarmatról

19-55

9 11

11

20-54

99

Mátészalka—Csenger közt:

Indul Mátészalkáról

8"24 órakor. Érkezik

Csengerre

9"38 órakor

99

19

13-37

11 99

99

15-30

99

11

11

16-00

11 11

11

17-12

99

ff

99

22-37

11 99

11

23-50

11

11

Csengerről

5-08

11 11

11

6‘23

ff

11

11

11-42

99 11

ff

12-57

11

11

99

15-38

99 99

11

16-57

11

11

11

18-40

11 11

11

20-15

1)

Mátészalka—Ágerdőmajor közt:

Indul Mátészalkáról

5"10 órakor. Érkezik Ágerdőmajorra

5"55 órakor

11

11

12-05

11 11

11

13-40

11

11

11

17-40

11 11

11

18-25

11

11

Ágerdőmajorról 6"10

11 11

Mátészalkára

655

11

11

11

14-10

11 11

»

15-30

11

91

»»

18.35

»1 11

11

19-20

11

Mátészalka—Vásárosnamény közt:

Indul Mátészalkáról 4"00 órakor. Érkezik Vásárosnaményba

V.-naményból

9-35

16-05

6-00

8-46

16-49

Mátészalkára

4"37 órakor 10-12 „ 16.48 „

6-40 „

9.22 „

17,28 „

Nyíregyháza—Vásárosnamény közt:

Indul Nyíregyházáról 6’04 órakor. Érkezik V.-naményba

V.-naményból

13-25 20-08 4-50 13-23 17 30

8"25 órakor 16-05 „

22-37 „

Nyíregyházára 7"25 „

„ 1606

19-29 „

A mátészalkai közkérház ügye a parlamentben.

Vass miniszter nyilatkozata a néplöléti tárca költségvetési tárgyalásán dr. Bart kos Andor képviselő felszólalására.

A Mátészalkán épült vármegyei közkórház berendezésének pénzügyi akadályai és egyéb építési nehézségek ügyében, mint lapunkból ismeretes dr. Streicher Andor alispán a közelmúltban jelentést tett a közigazgatási bizottságnak, de most közölt időszaki jelentése is utal ezekre a dolgokra.

Az is általában köztudomású, hogy úgy az alispán, mint Péchy László főispán

szorgalmazza a népjóléti kormánynál a kérdés megoldását

s ezzel kapcsolatban rendkívül időszerű és méltán közérdeklődésre tarthat számot az a nyilatkozat, amelyet Vass József népjóléti miniszter tett a parlamentben, dr Barthos Andor képviselő felszólalására adott válaszában.

A mátészalkai kerület képviselője, a népjóléti tárca költségvetésének részletes vitájában, a mátészalkai kórház ügye mellett egyéb vonatkozásokban is érdekes kérdésekkel foglalkozott s ezeket is módunkban van alább ismertetni olvasóinkkal :

Lelkesedés száll meg engem — kezdte beszédét dr Barthos Andor — a népjóléti és munkaügyi miniszter ur szavaira, amikor azt mondotta, hogy módját fogja ejteni annak, hogy a községekben

a falusi orvosok lakásellátását valamiképen elősegítse.

Igen tisztelt Képviselőház! Valami szomorúság, ha az ember a Tisza vidékét nézi. Körülbelül talán ez a legelhanyagoltabb vidéke az országnak, nemcsak azért, mert 150 év előtti módon gazdálkodnak a mieink, hanem azért is, mert itt-ott még akad ugyan egy-egy körorvos, de a nagyszámú falvakban egyáltalán nem találunk orvosokat.

Én azt hiszem, hogy a községekben meg lenne a hajlandóság, ha kölcsönt tudnának kapni, — nem segélyt, hanem kamatmentes kölcsönt — arra, hogy az orvosi lakásokat valóban előállítsák.

Méltóztassanak elképzelni egy olyan választókerületet, amely csupa

községekből áll, s ahol van összesen három körorvos 27 községre s van összesen négy patika. Vájjon lehetnek-e egészséges állapotok ott, ahol a nyílt kutak valóban fertőzők, mérgezők? Nagyon kérem az igen tisztelt miniszter urat, ejtse módját annak, hogy abból a 4 millióból, amelyről méltóztatott megemlékezni, valahogy szintén kölcsönöket adjon. Ismétlem, hogy e részben sem kérek semmit, csak kölcsönt a községeknek, hogy

artézi kutakat legyenek képesek furatni.

(Úgy van! a jobboldalon.)

Ez igen fontos kérdés. Ami az oly sokszor szóba hozott tuberkulózis kérdését illeti, talán ez a mi legnagyobb betegségünk.

Azt mondotta az igen tisztelt miniszter ur imént értékelt beszédében, hogy Veszprém kiabál kórház után; Mátészalka e tekintetben szerényebb, ő csak kér.

Mátészalka vármegyei központ ép úgy, mint Veszprém. Sajnos, hogy vármegyei központ, mert én jobban szeretném, ha Nagykároly volna a vármegyei központ és nem Mátészalka. Mátészalkán létesült egy közkórház, a sajnos, ma csonka vármegye székhelyén, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék igen kevés részének a székhelyén. A vármegye közönsége,

áthatva annak a szükségérzetétől, hogy a vármegye székhelyén kórház legyen,

megszavazta a kórházépítés feleköltségét és a legnagyobb elismeréssel tartozik a három csonka vármegye az igen tisztelt népjóléti- és munkaügyi miniszter urnák, hogy a költség másik felét tárcájának terhére volt szives elvállalni, azonban az építési költségekből a berendezésre majdnem semmi sem maradt. Ott áll üresen a kórház és nekünk csak egyetlenegy reményünk lehet, ez a remény is az igen tisztelt miniszter urban van, hogy a vármegye alispánja megvizsgáltatja az ügyet, — amint ezt megígérni szives is volt — és hogy