Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)

1930-05-18 / 20. (499.) szám

4-ik oldal. 1930. május 18-án laiimAi ti biiíbk i K. I. E. konferenciája Mátészalkán. valamelyes . módon mód­ját ejti annak, hogy en­nek a kórháznak, amely ismétlem, felépült, de be­rendezési költségeire fe­dezet nem áll rendelke­zésre, berendezési költségeinek legalább a felét tárcája terhére elvállalja; a másik felét a három csonkavárme­gye közönsége mindenesetre elő fogja teremteni. Ez annál fontosabb, mert az egész vidéken, a három csonka vármegyében sehol sincsen megfelelő kórház, a legközelebbi kórház Nyíregyházán van és oda is egy igen gyenge vicinális vezet. Azt mondotta az igen tisztelt mi­niszter ur, amikor Zalaegerszegről szólott, hogy ő pro domo beszélt. Ugyanigy méltóztassék nekem is megengedni, hogy pro domo bátor voltam ezt a mátészalkai kórház­ügyet előhozni. Ismétlem, teljes bi­zalommal vagyok a miniszter ur kiváló működése iránt, ezért a most tárgyalt cimet elfogadom. {Elénk helyeslés a jobboldalon.) A különféle felszólalásokra adott válaszában kitért a miniszter a kór­házak dolgára is, a következő sza­vakkal : A kórházakra vonatkozó­lag is különböző igények, kérések, szinte azt mondhatnám: jelentke­zések hangzottak el, példának oká­ért a székesfehérvári és a mátészal­kai kórházakra vonatkozólag. Mátészalka kórháza iránt különös figyelemmel vagyok, mert hiszen engem mindig meghat, amikor látom, hogy egy nehéz kö­rülmények között élő vármegye, vagy valamilyen törvényhatósági vá­ros, vagy község a maga részéről nagy szeretettel és áldozatkézség­gel iparkodik egy-egy ilyen kérdést megoldani, és ez az eset például a mátészalkai kórház ügyében is. Mindenesetre utánanézek majd an­nak, hogy — ha csak valami pénz­ügyi eszköz rendelkezésemre áll — a mátészalkai kórház, éppúgy, mint más ilyen, pénzügyi hiány folytán akadékot szenvedő kórház is, kellő segités utján átadható legyen áldá­sos rendeltetésének. (Elénk helyes­lés jobbfelől.) Magyarország sütő és husiparossága országos kongresszuson tiltako­zik a háziipari rende- ietek ellen. Folyó hó 28-án a sütő és husiparosok kongresszust tartanak Debrecenben, amelyen kérni fogják a rájuk nézve sérel­mesnek tartott két rendelet vissza­vonását. A kongresszusra meghív­ják a kereskedelemügyi minisztert, több országgyűlési képviselőt és a kereskedelmi és iparkamarákat. Levélpapírt olcsót, szépet, dús választékban kaphat a „Szatmár és Bereg“ könyvesboltjában. A Keresztyén Ifjúsági Egyletek Országos Szövetsége folyó hó 11-én propaganda napot és ezzel együtt konferenciát tartott Mátészalkán. Resztvettek a konferencián: Töl- téssy Zoltán a K. 1. E. nemzeti tit­kára, Kovács Péter (Hajdúböször­mény) földműves titkár, Dobos Ká­roly országos titkár, Kosa Béla (Szamoskér), Tóth Sándor (Nábrád), Boross Mihály (Vitka), Batta Mik­lós (Szamosszeg) ref. lelkészek, Be- recz Sándor hitoktató lelkész (Nagy- ecsed), Kincses István ref. lelkész (Mátészalka), Berényi Dániel ref. s. lelkész (Mátészalka). Ezenkívül a mátészalkai református tanítóság az összes ifjúsággal és vidékről mint­egy 400 főnyi levente, — oktatóikkal. Vasárnap reggel 8 órakor a ref. iskolák termeiben a vidéki és helyi lelkészek, és Barabás János tanító az ifjúsággal, Biblia-köri tartot+ak; 9 órakor a Kie-jelvényes ifjúság már zsúfolásig megtöltötte a temp­lomot, ahol Kincses István ref. lel­kész nyitotta meg a konferenciát az ifjúsághoz intézett bensőséges beszéddel. Utána Dobos Károly if­júsági titkár ismertette a Kié célját. Közvetlen előadásával pillanatok alatt magához ragadta nemcsak az ifjúság, de az ősz fejű hallgatóság lelkét is. Elmondta, hogy kis falvak­ban, ahol a ref, ifjúság eddig a kár­tyán és korcsmázáson kívül más szórakozást nem ismert, miként tö­möritette egyesületekbe őket a jövőbe látó papi és tanítói kar. Éneklés után megkezdődött a rendes vasárnapi isieniisztelet. Prédikációt mondott Tóth Sándor nábrádi lelkész, megmutatva a Bib­lia alapján az egyedüli helyes utat a krisztusi szereteten át Istenig. A magyar református ifjúságnak ezt az utat kell követnie, ha azt akarja, hogy történelmi hivatását, mely a múltban oly ragyogó lapokat irt be a magyar nemzet történelmébe, a jövőben is betölthesse. Istentisztelet után Töltéssy Zoltán főtitkár ismertette a Kié eddigi tér­hódításait és örömét fejezte ki afelett, hogy a mátészalkai konferenciára ily nagy számmal jött be a kör­nyék is. Délben alkoholmentes társasebéd volt a Székházban 60 főnyi részt­vevővel. Ebéd után Dobos titkár a ref. iskola udvarán szórakoztató társasjáté­kokra tanította az ifjakat, és hogy tényleg szórakoztak, bizonyította eleven ka­cagásuk is. Délután fél 3 órakor az Apolló-mozgóban folytatódott a konferencia. És az itt követett rend és beállítás teljesen követte egy Kie-est rendjét. Ima, ének, vallásos és hazafias szavala­tok után Szilágyi Sándor „Bercsényi“ cserkész elmondta, hogy a Máté­szalkán 1929. december hónapban megalakult Kié, melynek már ed­dig is nagyon szép számú látoga­tója és tagja volt, esténként mivel foglalkozik. Ezt az egyesületet Szabó Gusztáv ref. tanító alakította és ve­zeti ma is, szeretettel és hozzáér­téssel. Négy felvonásos filmet pergettek le ezután, mint szórakoztató részt, melyen bemutatták a minneapolisi (U. S. A.) Kié, munkásságát. Lát­hattuk, hogy milyen helyesen reális eszközökkel nevelik az ottani ifjú­ságot; klubok, tornatermek, vallá­sos megbeszélések biztosítják az ifjúság testi és lelki tisztaságát. Lát­hattunk végül egy Kié. táborozást a Balaton mellett. Beszédet tartott az ifjúsághoz Bo­ross Mihály vitkai ref. lelkész, fel­tárva a hallgatóság előtt, hogy mily nagy szükségünk van lelki és testi mosdásra, — hogy a múlt hibáit és Megírtuk a múlt héten, hogy a Kölcsey irodalmi és közművelődési egyesület páratlan sikerűnek Ígér­kező s első nagyarányú kultur-est- jét május 31-én rendezi Mátészal­kán, este fél 9 órakor. A kultur-estélyen szatmári és nagykárolyi művészek és előadók vendégszereplése, bensőséges test­véri találkozóra ad majd rendkívüli A „Szatmár és Bereg“ olvasói­nak aligha kerülte el a figyelmét, hogy a mátészalkai téli gazdasági iskola dolgairól, sikereiből és több irányú eredményes munkájáról, mily sokszor esik szó hasábjainkon. De méltán csodálni való is az, hogy ez az eleddig teljesen ismeret­len, már legalább is e vidéken egészen újszerű iskolatípus, milyen sokoldalúan s kezdeti nehézségei mellett is milyen rugalmasan mu­tatja meg időről-időre, a gazdasági szakoktatás uj útjait. Á sorozatos sikereknek egyik kétségtelen elő- segitője az a határtalan buzgóság és kitartó lelkesedés, amellyel Vajda István igazgató népszerűsíti iskolá­ját, tanárai megértése mellett. Hat héttel ezelőtt, pontosan már­cius 26-án, háztartási vándortanfo­lyam kezdődött a remekül beren­dezett iskolában 26 résztvevővel, akik között csak 5 volt helybeli, a többi vidéki. Egyébként pedig 17 gazda és 9 iparos-lány, mindegyi­kük betöltve a 17-ik életévet. A tanfolyamon, általános műveltséget is adni akaró igyekezet mellett, a háztartás minden kérdése, nevelés­tan és egészségtan, gyakorlati vo­natkozásban pedig baromfitenyész­tés, tejgazdaság, sertéshizlalás és kertészet foglalkoztatta a hallgató­kat, akik emellett főzésben, mosás­ban és kézimunkában is hasznos oktatást kaptak. A tanfolyamot Ratsek Franciska bűneit levethessük. Utána Kovács Péter földmives titkár — kit a Kié magasztos céljai ihlettek meg és úgy lett egyszerű földmives ember­ből ismereteinek pótlása, európai utazás és lelki elmélyedés után or­szágos titkár. Tartott Bibliakört, be­szélve a barát helyes megválasztá­sáról, mert a barát emelhet és ront­hat is, mert mint mondá: mutasd meg a te barátodat és megmondom ki vagy! A bibliamagyarázat után éneklés és imádkozás volt, majd Dobos titkár megköszönte a megje­lentek figyelmét s egyesületek ala­kítására buzdítva a hallgatóságot, a konferenciát délután háromnegyed 5 órakor bezárta. Hat órakor vallásos est volt, melyen az itt maradt vendé­gek mint előadók, szintén részt vet­tek. Természetesen a vallásos est is az ifjúság nevelésének volt szen­telve. (abla.) alkalmat a régi nagykárolyi Kölcsey- egyesület s az ideát maradt várme­gye Kölcsey egyesülete között. Az estély iránt megyeszerte rend­kívüli az érdeklődés. Éppen ezért már is kéri az egyesület vezetősége, hogy a vidéki jegy-igényléseket le­hető mihamarabb szíveskedjenek az érdeklődők bejelenteni. gazdasági szaktanárnő vezette rend­kívül ügyesen és kedveltetően, kü­lönösen buzgólkodva a praktikus irányú sütés-főzés, konyhakertészet és növénytermelésben. A szabás­varrást, kézimunkát s tejgazdalko- dást Weiland Piroska tanította lelke­sen, kézimunkában súlyt helyezve a népmüvészi hímzésre, igy a már csaknem elhanyagolt népi motívu­mokra. Az egészségtan köréből Dr. Fogarassy István községi orvos is­mertette meg a hallgatókat a leg­fontosabb tudnivalókkal. A csütörtöki vizsgán a tanfo- lyamísták saját maguk készítette, egyforma ruhákban jelentek meg s igy külsőségekben is rögtön ki­fejezésre juttatták tudásuk sokoldalú­ságát. A vizsgán megjelent Dr. Streicher Andor alispán is Mada- rassy István főszolgabíróval, Buch- wein Béla gazdasági főfelügyelővel. Dr. Fábián Sándor szerkesztővel, a hölgyközönség soraiban pedig ott volt Dr. Szepesy Károlyné, Dr. Literáthy Dezsőné, Spett Gyuláné, Tóth Sándorné, Merkli Lajosné, Szepesy Ilonka, Elsztner Lulu és többen a növendékek hozzátartozói közül. Vizsgaelnök Aigner Gusztáv gazdasági szaktanitónőképző és me- zőgazd. szakiskola igazgató volt Kecskemétről, mint a földmivelésügyí miniszter képviselője. A vizsgázók szépen és jól felel- gettek, bármilyen tárgyból kapták Hagymássy Béla torok, malmok, szeszgyárak javít és szerelését jutányos árban elvállalja. gazdasági gépműhelyét a Péchy László-utcá- ból a Meggyesi-ut 9 szám alatti saját házába S _1______M. ^ JL 1 ahol mindenféle gaz­He lyezte at, dasági gépek, trak­torok, malmok, szeszgyárakjavitását n < , , , , , , , , , ■ özek ért ablak es hazszamok gyartasa azonnal is! Az egész vármegye ünnepe lesz Kölese y-egyesületünk kultur-estje. A május 31-iki művész-estély iránt vidéken is egyre fokozódik a meleg érdeklődés. A mátészalkai téli gazdasági iskola háztartási tanfolyamának záróvizsgája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom