Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-01 / 35. szám

4-ik oldal. 1929. szeptember 1-én. SZAEMÁR It 'BERKS keletkezik a legtöbb gondatlanság­ból okozott tüzeset, de igy fordul elő a legtöbb ipari baleset is. Igen sok esetben okoztak gyerekek játé­kaik során tüzet, különösen a ka- kasos gyufák korában, de nemcsak a gyerekek, hanem felnőttek is tü­zet okoztak, különösen csűrökben, istállókban, szérüskertekben, fameg­munkáló és benzin telepen, robbanó gáz és gőzös helyiségekben, ahol is gyufát vagy cigarettát dobtak el, amiatt igen gyakran keletkezett szinpadi tűz is. ide sorolandónak tartom a fűtés, tüzelés, világitás és épitési szabály­talanságokat is úgy az üzemeknél, mint a lakóházaknál és egyéb épít­ményeknél is. Felhozom példának azt, hogy az 1927-ik évben a magyarországi 47.000 tűzesetből 11.000 esetben gondatlanság és 10.000 esetben vé­lelmezett gondatlanság okozta a tüzet, tehát a fenti évi tüzesetek 45 százaléka gondatlanságból, azaz vélelmezett gondatlanságból kelet­kezett. Csak röviden akarok ezekre a tüzekre egy pár példát felhozni. Például a fűtésnél: a fűtőtestekhez közel teszünk gyúlékony anyagot, ami a kisugárzási hő behatása alatt destillációs folyamaton megy ke­resztül míg az anyagból kiváló gő­zök és gázok elérik a lobbanási s az anyag pedig később az égési hőt, azaz hőfokot, amikor is a fellobbanó lángokat maga is képes tovább táp­lálni és kész a tűz, amelynek leg­többször igen komoly következmé­nyei vannak. A kályha hamuját parázzsal vegyesen kiöntik a sze­métdombra, ahol ha gyúlékony anyag van tüzet okoz, de ha nincs is, egy kis szél kell hozzá, hogy azt szalma, széna vagy más gyúlé­kony anyaghoz vigye s ott tüzet okozzon. Szokták igen sok helyen a hamut padlásfeljárókban, fa vagy papír skatulyákban gyűjteni, ilyen esetek is okoztak már tüzet. Keres­kedésekben, üzemekben stb. mielőtt elmennek — mondjuk ebédelni — az alkalmazottak jól megrakják a kályhát, a tüzelőanyagot vagy könnyen gyűlő anyagot mellette hagyják, a kályha áttüzesedik, ki­szárítja a mellette levő gyúlékony anyagot, egy szikra pattan ki a jól kiszáradt anyagra, meggyül s a tűz tovaterjedése igen komoly tüzeknek az okozója. Vagy a kályhák alá nem tesznek szigetelőt, néha a cse­rép kályhát is közvetlen a padlóra építik. A cserép, tégla vagy vas­kályha áttüzesedik s az a rész a padlóval közvetlenül érintkezik, de mivel a levegő azt a részt nem járja át, nem is hül le s egy ideig, amíg az úgynevezett destillációs fo­lyamatokon át megy, a padló seny­ved addig, mig a kellőleg kiszáradt lobbanékony és senyvedő padló va­lamely részén levegővel érintkezve lángra lobban. (Szobatüzek.) Igen sok esetben elektromos tü­zelésnél a fűtőtestet elfelejtik kikap­csolni s az, ha gyúlékony anyagon vagy amellett kellő távolságban van áttüzesedve, tüzet okoz. Történt már tűz villamos-vasaló ki nem kapcsolása miatt is, például a folyó évben Pesten, oka az volt, hogy a villany-vasalót használat után elfe­lejtették kikapcsolni, a zongorára tették s elmentek hazulról. A va­saló áttüzesedve beégette a zongo­rát s arról a függönyön át tova ter­jedt a tűz. Asztalos műhelyekben gyakran okoz tüzet az elővigyázatlan enyv- olvasztás. Bensőséges, szép ünnepély színhelye volt e hó 28-án a máriapócsi kegytemplom. Ti­vadar Elek szentszékí taná­csos, Szatmárvármegye gör. kath. főesperese, Fábiánháza fenkölt lelkületű lelkésze ün­nepelte ott meghitt csendes­ségben, csupán Isten közel- létét keresve, áldozó papságá­nak ötven éves jubileumát. Az aranymise megünnep­lésére a jubilánsnak tisztelői és barátai nagyban készültek. De Tivadar Elek, mint Krisz­tus szive szerint vcdó pap, egész életében a zajialan mun­ka híve volt s önmagához kö­vetkezetes maradt akkor is, mikor a papi életben emez igen keveseknek kijutó ünnep­ség köszöntött reá. Isten útán a Boldogságos Szűz volt tisz­teletének első tárgya, erre ok­tatta híveit ötven éven át, az ő kegyhelyére vezette el évröl- évre népét lelki megújulást keresni. Ide vonult, hogy öt­ven éves áldozópapi jubile­uma alkalmából aranymisé­jét bemutassa. Tivadar Eleket fölösleges jellemeznünk. Itt élte le kö- zöttün k, Sza tm árvárm egyében egész szép életét. Mint ifjú pap a gebei gör. kath. hívek­nek volt tevékeny lelki pász­tora, utóbb a fábiánházai egyházközség élére került s fokozatosan emelkedve lett a hajdudorogi gör. kath. püs­pökség nyíri egyházkerületé­nek esperese, a püspöki szent­szék ülnöke s végül a várme­gyei főesperes. Közéleti tevé­kenységének szép elismerése Igen sok tüzet okoz még a rossz kémény, a nyitva hagyott vagy sza­bálytalan kémény ajtó, a kéménybe épített gerenda stb. Veszélyes még az is sok esetben, hogy a kályhá­ban a fa jobban égjen petróleumot, benzint öntenek a tűzre, az igen könnyen berobbanhat, szétvetvén az üveget, szétfolyik égve a lakásban. Bádogtetők javításánál a forrasz­tólángra, bábakályha szabálytalan kezelése, illetve felügyelet nélküli tetőn hagyása igen sok tüzet okoz. (Lásd 2. Ízben a budapesti máv. palota.) Hányszor okozott már elővigyá­zatlan disznóperzselés, erdei kirán­dulásokkor szalonnasütés otthagyott tüze stb. igen veszedelmes kimene­telű tüzet. (Folyt, köv.) volt, midőn vármegyéje tör­vényhatósági bizottságába még, mint ujszentelt áldozó-papot beválasztotta. Az a vármegye, melynek — mint régi nemes — csaknem minden nemes családjával közelebbi vagy tá­volabbi rokoni összeköttetés­ben is áll. Mint embert puritán jellem, mint papot békeszeretet és igazi buzgóság jellemzi, Már fiatalabb éveiben magára von­ta feletteseinek figyelmét s a munkácsi egyházmegye nagy­nevű püspöke, dr. Firczák Gyula ismételten is megkí­nálta központi tisztségekkel és méltóságokkal. Öt azonban szive a néphez vonta s min­den alkalommal módját ta­lálta annak, hogy szeretett szatmármegyeí hívei között maradhasson. Valláskülönb­ség nélkül mindenki a legna­gyobb tisztelettel viseltetett iránta. Példája volt annak, miként lehet saját egyházának önzetlen szolgálatát a feleke- zetközi békesség és megértés szellemével összeegyeztetni. Lelkipásztori, esperesi és fő- esperesi működését a nyircsa- holyi és mátészalkai uj egyház- községek megalakulása, egy­házkerülete iskolaügyének fel­virágzása, számos uj iskola emelése teiték elfelejthetetlen korszakává a szatmármegyeí magyar görög katholikusság- nak. De nemcsak, mint pap, nemcsak mint egyházának dignitáriusa tüntette ki magát öt decenniumos működése alatt. Szemei előtt a közép­kor hittérítői lebegtek, kik nemcsak szellemiekben, hanem az anyagi boldogulás terén is vezetői voltak népüknek. Ezért törekedett arra, hogy minta­szerű gazda legyen s főleg a gazdálkodás elhanyagoltabb, de jövedelem szempontjából nagyobb fontossággal bíró ágait művelte előszeretettel s pl. baromfitenyészete több íz­ben nyert kitüntetést kiállítá­sok alkalmával is. Ötven éves papi működé­sének minden napja, minden vonatkozásban érdemeinek és népszerűségének fokozására szolgált. Szinte nehéz volt meg­tennie, hogy a minden oldal­ról megnyilatkozó tisztelet és rokonszenv elől kitérjen s vá­gya szerinti csendben ünne­pelhesse meg arany miséj ét. Az ünnepség egyébként 28- án reggel fél 9 órakor vette kezdetét a máriapócsi kegy­templom főoltáránál. Megható volt látni, amint az ötven év előtti ifjú levita most, mint galambősz aggastyán lépett az Ur szent-oltárához, hogy meg­köszönje ötven esztendő gaz­dag munkásságának kegyel­meit. Az agy lelkipásztor mel­lett a manuduktori tisztet P. Dolby Leontin, Sz. Bazil r. házfőnök töltötte be. Segédke- zők Kozma János és Karossy Ferenc nyíri kerületi papok voltak. A jubilánst paptest­vérei nevében ifj. Damjano- vich Ágoston kér. esperes üd­vözölte meleg szeretettel. Tisz­telői és barátai közül is szá­mosán keresték fel gratulá­cióikkal. JSLllJílüxheleden minden k/íxiarJásíuw. VARRÓGÉP MINDENT VARR. STOPPOL ÉS HÍMEZ Kedvező fizetési feltételek. Alacsony havi részletek. Singer varrógép részv társ. MÁTÉSZALKA, Hősök-tere 14. Bedől Tivadar Elek főesperes aranymiséje. iZSÄ »Budapesti cipőáruházban« Megérkeztek a legújabb bel- és külföldi őszi divat különlegességek sa legszebb kivitelben kaphatók, —Férfi, női és gyermek cipők dús választékban. — Szolid pontos kiszolgálás. — Tisztviselőknek és egyesületeknek árengedmény. BRAUN DEZSŐ cipőáruháza Mátészalka, gr. Tisza István-u. 18. (Cukrászda épületben), kafa^ sziv^^egteWnté’sTt.k*ra"

Next

/
Oldalképek
Tartalom