Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-01 / 35. szám

1929. szeptember 1-én.

5-ík oldal.

StÄlMÄR m BiRM

A gyermek.

A napokban ismét a gyermekek kerültek érdeklődésünk középpontjába. Egy pillanatra elfelejtjük nyomorúságaink sokaságát és felderül az arcunk, amint rájuk nézünk. Milyen boldogan rendezgetik a könyveiket és készülnek az iskolába, szinte mi magunk is kedvet kapunk rá, hogy táskát akasszunk a nyakunkba s elmenjünk velük. Csakhogy mi már nagyon is sokat tudunk és túl sokat tapasztaltunk ahhoz, hogy olyan vidáman és bizakodva foghassunk a munkához, mint ők. Azért hát csak maradjunk mi itthon és dolgozzunk, hogy ők gondtalanul játszhassanak, szenvedjünk, hogy ők őszintén örülhessenek és imádkozzunk, hogy az Isten segítse meg őket, jobban mint minket s adja meg nekik azt, amit tőlünk elvett, Nagy magyar ország régi ezredéves határát s ennek a népnek a régi dicsőségét, hatalmát és boldogságát. Az a tudat, hogy értük dolgozunk, érettük áldozzuk fel magunkat, meg fogja erősíteni fáradt tagjainkat és meg fogja édesíteni szenvedéseinket. Sőt akkor éreznénk csak igazán elviselhetetlennek az életet, ha nem volna szabad gyermekeink terhét magunkra vállalni s helyettük hordani.

A bibliabeli Annát férjének hozzávaló nagy szeretete sem képes boldoggá tenni, mert hiányzik családi életéből Isten legkedvesebb ajándéka, a gyermek. Odafordul hát forró imádságával az Úrhoz, hogy gondoljon reá, fordítsa el az ő nyomorúságát és szégyenét, adjon neki gyermeket.

A mai modern nő ezzel szemben mit tesz? Azért imádkozik, ha egyáltalában imádkozik, hogy az Isten ne adjon gyermeket neki. Legfeljebb csak egyet, hiszen az az egy is sok, terhes és kényelmetlen. Mennyivel könnyebb és élvezetesebb, mondja az ilyen, az élet a gyermeknevelés gondja nélkül A vagyonos pedig azt mondja, nem oszlik szét legalább a vagyon. Megmarad a holdak száma. Mit bánják ők, ha súlyosan vétkeznek is Istenük, nemzetük és egyházuk ellen. Mit tudják ők, hogy mit dobnak el maguktól, midőn visz- szautasitják a jó Isten áldását. Ok csak élni akarnak és meg akarják tartani az életüket, nem tudván, hogy éppen ezáltal vesztik el azt, nem tudva, hogy bűn az és pedig nagy bűn, amit cselekszik, ha önző számításból meddőségért eped, ha pusztán kényelemszeretetből ki akar bújni az annyaság szép és szent hivatása alól. Bűn ez, amelyért valakinek bűnhődni kell.

De hogy ez az Isten áldása csapássá ne változzék át, ne felejtsük el, hogy a gyermek senkié sem, csak egyedül az Istené!

Szülék, akiket gyermekekkel áldott meg az Isten, itt a szeptember.

Kezdődik a tanítás és a tanulás. Mennyi uj gond. Csak vigyázzunk, el ne feledkezzünk az egy szükséges dologról: Jézushoz vezetni a gyermekünket, hogy megáldja őket. így épülhet fel biztos alapra gyermekünk jövője s igy lesz meg az a

reménységünk, hogy az ő életük boldogabb lesz, mint a miénk, mert közeledünk az Istenhez, ő is közeledni fog hozzánk.

És ezt nem akarnátok?!

Orosz Kálmán

tiszacsécsei ref. lelkipásztor

tokában akármilyen régi bibliák vannak, hogy szíveskedjenek azt szeptember 1-ig a nagykárolyi lel- készi hivatal cimére megküldeni. Természetesen a bibliákat visszaszolgáltatják s a szállítási költséget megtérítik.

A vizsolyi bibliát kiállító tulajdonos jutalomban részesül. Az újabb brítt és külföldi biblíaterjesztő vállalat kiadványait, mivel az legtöbb van, korlátolt számban állítjuk ki, azért jelezni kell, hogy kik, milyen kiadású bibliát hajlandók kiállítani! ?

A bibliákat kiállítás után mindenki kézhez kapja.

6471—1929. tk. sz.

Hirdetmény, /

A fehérgyarmati kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Szatmár—Fehérgyarmat vasútvonalhoz az alább megnevezett községek határában kisajátított birtokterületekről elkészített összeírás, térkép és egyéni kimutatás hitelesítésére a következő határnapok tűzettek ki, úgymint Zajta községre nézve 1929. évi október hó 9 napján délelőtt fél 12 órakor.

Értesíti az érdekelteket, hogy azok, kiknek a kisajátítás, térfogat, valamint a bir- tokösszeirásokba bevezetett szolgalmak vagy jogosultságok ellen kifogásaik vannak, erre vonatkozó észrevételeiket a fentebbi határnapon a hitelesítő bizottságnak előterjeszthetik.

Azokat pedig, kiknek a kisajátított területekért járó s az egyéni kimutatásban kitüntetett kártalanítási vagy kisajátítási összeg mennyiségére nézve vannak ellenvetéseik, vagy akik ezen összegekre bármilyen címen igényt tartanak, felhívja, hogy ellenvetéseiket s illetőleg igényeiket ezen telekkönyvi hatósághoz 1929. évi október hó 1-ig annál bizonyosabban jelentsék be, mert a bíróság tekintet nélkül a később jelentkezők észrevé-» teleire és igényeire a kisajátítási és kártalanítási összeget az egyéni kimutatás adatainak megfelelően fogja kiutalni, a kisajátított területekre bekebelezett vagy felülkebelezett terheknek törlését pedig hivatalból fogja elrendelni.

Az egyéni kimutatás, térkép és birtokösszeirás a telekhivatalban felek által megtekinthető.

Kelt Fehérgyarmat, 1929. évi augusztus hó 19-én. Dr. Soós s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Fazekas kiadó. 35—37

A magykárolyí református egyház Káról! Gáspár emlékünnepélye.

A nagyarányú ünnepség, amely a felekezeti kereteket messze felül fogja múlni, a magyarság demonstrativ ünnepe lesz.

Szeptember 14-én

Ebben az évben van négyszázadik évfordulója annak, hogy a világhírű magyar biblia-fordító, Káról! Gáspár Nagykárolyban született.

E nevezetes esemény emlékére a nagykárolyi református egyház s vele együtt az erdélyi és a király- hágómelléki református egyházkerület, hatalmas arányú ünnepséget rendez szeptember hó 12—16. napjain.

Ezen a

református nagyhéten,

amelynek megünneplésére Makkai Sándor dr. és Sulyok István püspökök körlevélben hívták fel a lelkészek, világi renden levő egyházi tisztviselők és az érdeklődő hívek figyelmét, a legkiválóbb református férfiak fognak előadásokat tartani, így a megnyitó biblia-órán Dr. Makkai Sándor püspök.

A tudományos előadások

programmja a következő:

1. A Szentirás az újabb theolo- giában, (Dr. Tavaszy Sándor.)

2. A Szentirás a magyar irodalomban. (Dr. Csüry Bálint.)

3. A Szentirás az igehirdetésben. (Az egzegézis és igehirdetés: Dr. Gönczy Lajos.)

4. A Szentirás tanulmányozásának módszerei, tekintettel különösen a szekták eljárásaira. (Dr. Imre Lajos.)

5. Erdélyi és királyhágómelléki kerületek együttmunkálkodása a történelem folyamán. (Csernák Béla.)

6. A jelenlegi magyar református egyházi törvénykezés alapvető kérdései. (Kiss Albert.)

A délutáni konferenciák programmja;

A lelkipásztor a magánéletben. (Papp József lelkész.)

A lelkipásztor a közéletben. (Deb- reczeni István lelkész.)

A gyülekezet, mint munkaközösség. (Kádár Géza.)

A világ protestántizmus mozgalmai, (Maksay Albert.)

A templomi ünnepélyen előadások:

A református asszony családjában. (Dóczyné Berde Árnál.)

Az ifjúság a református egyházban. (Tereh Géza.)

Az ünnepélyeken előfohászt és biblia-magyarázatot, valamint a bezáró áldást mondják: Sárközy Lajos, Vásárhelyi Boldizsár.

lelkészi, presbiteri és tanítói közös konferencia.

Reggel 9—10-ig közös áhitat, biblia óra az összes résztvevők részére. A mi örökségünk II. Tim. 3.,

16—17. (Sulyok István püspök.)

A református presbiter feladatai. (Dr. Thury Kálmán.)

Mely eszközökkel tehetjük erősebbé a kálvinista öntudatot iskoláinkban (Juhász Albert.)

A gyülekezetek egymásért való felelőssége. (Dr. Nagy Sándor.)

Egyházunk szociális feladatai. (Vásárhelyi János.)

Délután kirándulások.

Szeptember 15-én: Károli Gáspár emlékünnepély.

Délelőtt 10 órakor Istentisztelet. Az istentiszteleten szolgálnak: Sulyok István és Dr. Makkai Sándor püspökök.

11 órakor: a Károli emléktábla leleplezése. Beszédet tart: Dr. Gönczy Lajos kolozsvári theologiai tanár.

Fél 12 órakor: diszgyülés. Megnyitó beszédet tart: Domahidy Elemér egyházkerületi f^ondnok.

Károli Gáspárról emlékbeszédet tart: Dr. Nagy Géza theol. tanár.

Károli Gáspár irodalmi társaság megalakulása.

Az ünnepélyt előkészítő bizottság mos/ megjelent körlevelében felkéri mindazokat, akik az ünnepélyeken részt akarnak venni, hogy ezt a szándékukat Gönczy Sándor nagykárolyi református lelkész hivatalában jelentsék be.

Külföldiek részére a jelentkezés határideje szeptember nyolcadika.

Magyarországi és más külföldi lelkészek jelentkezését a hatóságoknál együttesen fogják elintézni, úgy, hogy ezeknek személyesen jelentkezniük nem szükséges. Az ünnepélyek iránt különben az egész magyar református egyházban óriási érdeklődés nyilvánul meg és már most is egymásután érkeznek a jelentkezések a nagykárolyi ref. lelkészi hivatalhoz.

Az emlékünnepély alkalmából

biblia kiállítás

is lesz, az eddig megjelent biblia- kiadványokból.

Gönczy Sándor nagykárolyi református lelkész felkéri lelkésztestvéreit s mindazokat, akiknek bir-