Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám
Mátészalka, 1929. augusztus 25. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 34. szám. Kgj etem Kör i més Hasít Debrecen Ref .Kollegii íjn POLITÍ KAI,TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP* l£> _______ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklős-u. S. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54.003. Felelős szerkesztő : Er. FÁBIÁN 3 Á N í> OiR Kiadja: „Szatmár és Sereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj: Félévre 4 P SO f. Negyedévre 2 P 40. Az idők sodrélisn. A világ minden táján lakó magyarok milliói elküldték képviselőiket a budapesti világ- kongresszusra, mert ők is érzik és tudják, hogy sohasem volt nagyobb szükség reá, mint csonkaságunkban, hogy a magyar célok elérésére egyesítsük a magyar erőket. Azonban ez a kongresszus eredményre csak akkor juthat, az erők egyesítését csak akkor teremtheti meg, ha a magyar akarat és elszántság mellett a hazafias szellem is áthatja az azon résztvevők szivét és értelmét, hogy majd, ha újra szétszélednek a világ minden tájára, eredményesen hozzáláthassanak ahoz a nagy és felelősség- teljes munkához, amelytől a magyar nép jobb jövőjét és megerősödését reméli. Ennek a kongresszusnak, mondhatnók szövetkezésnek kiváló fontossága elvitathatatlan. Azt a küzdelmet, amit eddig a trianoni Magyarország folytatott, ezentúl a világ minden táján egységes erővel, együttes erőfeszítéssel fogják vívni az elszórtan élő, elszakított és eddig magukra hagyatott magyarok. Elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor a világ minden táján őszinte barátaink, sőt csodálóínk vannak, akik teljesen átérzik a velünk történt igazságtalanságot és velünk szemben igazságot és méltányosságot sürgetnek. Széttéptük a kisantant államok körülöttünk font hálóját, a ránk vetett hurok szorítása már meglazult s kezd végleg ki- siklani a kezükből. Ma már nem bánhatnak el olyan köny- nyen velünk. Nem mi mondjuk, hanem a velünk testvéri barátságban élő olasz nagyhatalom sajtója, hogy „többé már senki sem emelhet büntetlenül kezet Magyarországra. Azt sem mi állítjuk, hanem Pozsonyban a Tuka per tárgyalásán, legnagyobb ellenségeink bizonyítják, hogy a Felvidéken erős irredenta mozgalom van és attól tartanak, hogy olyan parlamenti többség alakul, mely a Felvidék Magyarországhoz való csatlakozása mellett dönt. Ismétlem, ezt nem mi magyarok állítjuk, hanem legnagyobb ellenségeink erősitik egyre. Meddig lehet ezt az áramlatot mesterséges gátakkal visszaszorítani, azt az idő dönti el. A magyarok világkongresz- szusa uj munka, uj időszak kezdetét jelenti. Tulajdonképen Rothermere lord gondolata volt az, hogy a nagy küzdelemre meg kell szervezni az egész világon elszórtan élő magyarokat, mert azok összetett erejével lehet elérni a nagy sikert. A világ hatalmas népei a hágai tanácskozás eredményeként nem minden aggodalom nélkül gondolnak a holnapra. Régi szövetségesek kerülnek szembe egymással és a világháború felszámolása napirenden van. Franciaországban j kormányok buknak és Cle- menceau után most ugylátszik Poincaré is lekerüli a politika színteréről. Angliában Chamberlain is letűnt és az uj kormány már nem idegenkedik úgy a revízió eszméjétől. A Rajnavidék kiürítése csak hónapok kérdésévé vált, itt lesz az ideje a többi megszállás megszüntetésének is. A nagy felszámolásnak hozzánk is el kell jutnia és ezzel a jogtalanul és oktalanul elrabolt területek kiürítésének is napirendre kell kerülnie. Az igazságtalanság korszaka közeledik a végéhez. Magyarok világkongresszusa* A Budapesten csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött világ- kongresszuson a világ minden táján élő mapyarok 746 képviselője vett részt. A kongresszust megelőzően részt vettek az összes felekezeti templomokban tartott Istentiszteleten. Ezután a Bazilika előtt volt a gyülekezés és innen indultak a Nemzeti Muzeum kertjébe, ahol óriási embersokaság helyezkedett el. A nemzeti Hiszekegy és a Szózat elhangzása után Perényi Zsig- mond báró üdvözölte a kongresszus résztvevőit, akiknek szívbe markoló megnyitó szavai után, elfogadták azt a javaslatát, hogy üdvözlő sürgönyt küldjenek Mussolini olasz miniszterelnöknek és Rothermere lordnak. Ezután a külföldi országokban otthon maradt magyarság nevében az egyes kiküldöttek üdvözölték az óházát és a Trianon által elszakított területeken élő magyarokat. Ezen üdvözlő szavak után felolvasták a világ minden részében élő magyar kolóniák és szövetségektől érkezett, mintegy 150 sürgönyt, amelyekben szerencsét kívánnak a magyar feltámadásért indított küzdelemhez. A megnyitó ünnep végeztével felhangzott a Himnusz és megindult a menet a Várba, hogy a külföldi magyarok kifejezzék Horthy Miklós, Magyarország kormányzója előtt, a világ magyarjainak hódolatát, A külföldi magyarok a palotaőrök sorfala között vonultak fel a királyi palota márványtermébe, ahonnan háromnegyed egy órakor mentek át a Szent István terembe, ahová csakhamar megérkezett vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A világkongresszusra egybegyült külföldi magyarság nevében Jósika-Herczeg Imre dr. üdvözölte a kormányzót. Azzal a hittel jöttünk ide, — mondotta — hogy itt megteremtjük minden magyarok testvéri egységét arra a nemes munkára, annak a háznak felépítésére, amelyben Magyarország reménye és feltámadása lakik. Beszédében kérte tenét, a magyarok Ishogy Magyarország dicső kormányzójátáldja,segítse és sokáig éltesse. Horthy Miklós kormányzó szívből köszönte az elhangzott üdvözlő szavakat és köszöntötte a világ minden tájékáról összegyűlt magyar véreinket és azoknak, akik nem lőhettek el, az egész magyar nemzet meleg üdvözletét küldi. Majd igy folytatta: Külföldre szakadt véreinknek igyekezníök kell, hogy uj környezetükben élő példái legyenek a magyar faj kiváló tulajdonságainak és becsületet szerezzenek a magyar népnek, mert igy járulhatnak hozzá leginkább a magyarság ügyére kedvező közvélemény megteremtéséhez, amire égető szükségünk van. Azt üzenem a külföld magyarjainak, hogy ne tekintsék magukat a magyarság ezeréves fájáról lehullott leveleknek, amelyeket messze sodort a szél, hanem legyenek fajuknak csupán más talajba átültetett friss hajtásai, akiket a-közös emlékek és a magyar kultúra erős gyökérszálai fűznek ehhez a régi hazához, amely ma inkább, mint valaha, számit a hozzá ragaszkodók felvilágosító és támogató munkájára. A beszéd végeztével percekig zúgott az éljenzés és taps. A kormányzó ezután közvetlen beszélgetésbe bocsátkozott a külföldi magyarokkal. Többek között megszólításával tüntette ki azt a három párisi magyar munkást, akik kerékpáron jöttek Budapestre. A kormányzót távozásakor ismételten éltették. A küldöttség ezután Vass József miniszterelnök-helyettesnél tisztelgett, akit a küldöttség nevében dr. Révész Tibor, a Párisi Magyar Egyesület orvosa üdvözölt. Beszédében hangoztatta, hogy a hazában élő testvérek mindig számíthatnak reájuk, mert dolgoznak odakünn, azonban nem ízlik ott künn a kenyér, mert nem magyar földben termett búzából készült. A kongresszusról hazatérve, lelkűkben megacélosodva, sokszoros erővel folytatják a munkát a legszentebb célért, egy nagyobb, szebb, gazdagabb hazáért, Nagymagyarországért. Műtrágyák bel- és külföldi gyártmányok legkedvezőbb beszerzése FEHÉR LÁSZLÓ OKL. KÖZGAZDÁSZ NYÍRBÁTOR Iroda: Piac-tér 18 sz. — Telefon 77. — Telep: Levente-utca 1 sz. — Telefon 93,
