Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-25 / 34. szám
2-ik oldal. SIATMiiS iS BÉKÉS Vass József helyettes miniszter- elnök válaszában kifejezést adott azon meghatottságának, melyet benne a külföldi magyarok jelenléte okoz. Mint mondotta, nem tudna olyan részt megjelölni a világban, ahonnan nem jött volna valaki, vagy nem jött üzenet. — Nemcsak az a nyolc és félmillió a magyar, amennyien mi vagyunk, akik itt élünk Csonkama- gyarország határain belül, hanem azok is, akik más határok között élnek s lelkűkbe beleégette magát a haza fogalma. Ez teszi ünneppé nekünk a mai napot. Értsük meg, — mondotta — hogy sem lehet a huszadik században eltemetni egy nemzetet, ahogy el akartak és el akarnak egyesek temetni minket. Mi nem vagyunk többé harcos nép, nincs többé kard a kezünkben, nóta, amely most hangzik az orgonából, az De Profundis, fájdalmas kompozíció. A ti példátok mutatja legjobban, hogy erő van a népek lelkében, idegen talajban gyökeret tudtatok verni, amihez erő kell, a ti munkátokat, becsületes- ségíeket és művészeteteket erősség sugalmazza, Ezek az energia-hullámok az ősmagyar forrásból származnak. — Ezeket tartsátok, meg magatokban hazátok, nemzetetek részére. Nekünk magyaroknak szerepünk van ezen a világon és a megbecsülésünket ki kell vívni. Azt mondja egy költő, hogy minden nemzetnek illata van. A magyar nemzetnek a mirha keserű illata van, az élet keserű illata, de a mirha, ha széttapossák, kihajt, ha nem is egy, de száz év múlva. Ez a magyar élet is. (Óriási éljenzés.) A kormány nevében végül megköszönte a külföldi magyarok üdvözletét és viszonzásul a kormány üdvözletét küldi a világ magyarjainak. — A küldöttség Vass József beszéde végén könnyezve, de tomboló lelkesedéssel kiáltott éljent és ünnepelte a helyettes miniszterelnököt. — Közhivatalok, vállalatok, nagyobb cégek és magánosok csak a világhírű Remington-író- gépekeí kedvelik. Lapunk könyv- kereskedése elvállalta a Remington- írógépek képviseletét s az érdeklődőknek be is mutatja a Remington- Portable, a 12-es modelü egészen modern gépet s Rem-Blick uj tipusu kis gépet. Gyári árak — részletfizetési kedvezmény! Használt gépek átcserélése. SZATMlR—FEHÉR9Y1RKAT-CSENGEBÍ AUTÓBUSZ. BBBKiaBBnasH!eiLnmr»Fnii i mini i i m ir—imrnw'«*■' a bírnám! magyar erdő nem tud megindulni, mert a villám lesújtotta az évszázados iákat. — Mi tőlünk ne féljenek, ne féljenek abban az értelemben, hogy mi fegyverrel, karddal a kezünkben akarjuk visszaszerezni a régi Magyarországot. Egy másik kard van a kezűnkben és lelkűnkben; az igazság kardja l Mert ne felejtsétek el, hogy a népek sorsa nem a harctereken és a diplomaták asztalánál dől el, hanem a magasságokban és mélységekben. A világtörténelem orgonájánál az Úristen ül, itt dől el a népek sorsa és eldől a népek lelkében, mert erő az egyik és erő a másik. Az a MENETREN D. Szatmár—Fehérgyarmat: Szatmár ind. reggel 5’— ó. Fehérgyarmat ind. reggel 8 — ó. Pete vámhatár „ 11 6'- „ Zsarolyán 11 »1 8-10 „ Sima „ 11 6T0 „ Majtis 11 11 8-20 „ Csegöld „ 11 6-20 „ Jánk 11 11 8-30 „ Jánk „ tf 6'30 „ Csegöld 11 11 8-40 „ Majtis „ 11 6-40 „ Sima 11 11 8-50 „ Zsarolyán „ ff 6-50 „ Pete vámhatár 11 n 9-- „ Fehérgyarmat érk. 11 T— „ Szatmár érk. 10— „ Szaimár—-Csenger: Szatmár ind. d. e. 8-— ó. Csenger indul 7212"— ó. Pete vámhatár „ ii 11'- „ Tótfalu 11 12-10 „ Sima „ 11 11*10 „ Sima 11 12-20 „ Tótfalu „ 11 11-20 „ Pete vámhatár 11 12-30 „ Csenger érk. ii 11-30 „ Szatmár érkezik 1'30 „ Víieldij kilométerenként 16 fillér. 1929. augusztus 25-én. A tűz keletkezési okai. Irta: Kovácsy Árpád vármegyei tüzren- dészeti felügyelő. E cikksorozat keretében lehetőleg röviden igyekszem az igen nagy anyaggal, a tűz keletkezési okaival foglalkozni, megelőző tűzrendészed szempontból, hogy legalább egyes okoknak egyes esetekben elejét vettessük. Látni fogjuk e sorokból, hogy mily megszámlálhatatlanul sok esetben keletkezhetik tűz és hogy a legtöbb esetben a tűz okozásának az ember az oka. A tűz keletkezési okát legnagyobbrészt a gondatlanság és elővigyázatlanság terhére írhatjuk s ezeknek az okoknak a száma a technika fejlődésével nap- ról-napra szaporodik. Emlékezhetünk még arra, hogy régebben például a benzint csak tisztítóknál használták, magánházaknál pedig jó volt keztyü és pecsétek tisztítására. Ma pedig, amikor az idő pénz és ugyszólva majdnem minden emberi munkát gépekkel pótolunk, amikor a gyors közlekedést a motorok oldják meg, benzin nélkül ugyszólva meg 'sem tudunk mozdulni. A sok példa egyikének fenntebbi ismertetése után haladjunk tovább, a villamos áramot, mint tűzokozót nem is említve, ezzel s a többivel később foglalkoznék röviden. A tűz keletkezési okainak ismerete igen fontos két szempontból: 1. tűzrendészed szempontból, hogy annak ismétlődését a jövőben megakadályozzuk ; 2. nyomozás szempontjából különösen azért, hogy egyes esetekben a nyomozást megkönnyítsék; 3. jogi szempontból, hogy gyújtogatás, hanyagság, gondatlanság, szándékosság stb. miatt tört-e ki a tűz, hogy.a büntetendő cselekményével arányosan büntet- tessék. Ezek után igyekszem az okokat osztályozni, azaz csoportokba foglalni az okozók természete, illetve az okok eredete szerint. Ezek lehetnek: Kölcsey, mint Siatmár követe. III. Erdélyért. Erdély és Wesselényi nagy neve elválaszthatatlanok. Wesselényi volt az, aki a két haza egyesítéséért sorra járta a Partiummal szomszédos megyéket és megnyerte igaz, nagy lelkesítéssel lassankint az egész köznemességet. Szatmár éppen közel esett a Wesselényiek szilágyi fészkéhez, Hadadhoz. Itt sok személyes hive is akadt s olyan lelkes támogatói eszméjének, mint Kölcsey, aki maga is félig erdélyi, helyesebben partiumi. Tudta, érezte az összetartozás, az egyesülés jelentőségét. Wesselényivel egyesülten érte el, hogy Szatmár vármegye még 1830, végén felszólította az egész országot az egyesítés munkálásáért. Most 1833. január 1-én jegyzi naplójába, hogy esteledéskor Wesselényi kereste meg s „Erdélyről tőn szót." „Vélem dolgoztatott ki cik- helyt a kis haza visszakapcsolásáért. Hiszitek é, hogy a diplomáciai száraz munka mellett a lélekre poétái hevület szállhat ?... Amint az adataim átnéztem s képzeletem két század alakjain végig röppent... kezem akaratlanul nyomódott mellemhez ... Szegény szép kis Erdély, a te gyermekeid idegen partokon hamvadnak, ki fog onnan egy maroknyi port hozni ? hogy ha talán egy könny fakadna még látására, egy forró szent könnyű, mely a sziveken fekvő jeget felolvaszthatná. Az ügy a kerületbe nyolcadikán került. Elfogadták Kölcsey dolgozatát. Ez újra fel lelkesíti őt. Főbb meg- okolása, hogy a Részek 1732-ben a Carolina resolutio által törvény ellen vétettek el s törvényes válasz- szal mért ne lehessen visszaadatni? S ha Erdély kihallgattatását vetik élénkbe okul, ürügyül, tessék összehivatni az erdélyi gyűlést addig, amig a magyarországi együtt van. Ezt kívánni kötelességünk is. Testvérhazánkban 23 éve nem volt gyűlés... Küldőim két év óta ez ügy pártolására felszólították az egész hazát. Én magyarországi apának s erdélyi anyának gyermeke, születésemtől bírom a testvérhazák iránti szerelmet, én szivem alatt egybeforrva hordom képeiket; s kínos látnom az elszakasztottságot, ellenséges körülmények miatt. Csak egyszer vethetném le magamat a földre, hol születtem s rebeghetném: visszanyertelek... A remény nem épen semmit jelentő alak, mint filozófiaitok gondolják. Hagyjatok engem reményiem; s higyjétek el, ez a boldogságnak egy neme... Írja Naplójába még január 8-án. A ma még kegyetlenebből elveszített fájdalmát tépik fel bennünk e szavak. S mi lett az eredmény? Mit vívhatott ki e lelket tépő szavakkal? Nem többet, mint mai buzdításainkkal elérhetünk. Felajzotta a sziveket, megerősítette a vágyakat és nem hagyta elaludni a reményt, hogy minden ellenséges körülmények ellenére is jogunk van, reményünknek kell lennie és kötelességünk érte küzdeni, a kedvező alkalomra szakadatlanul készen lenni, hogy Erdély, a drága magyar kincs mentői előbb visszakapcsoltassék az anyához, mely dédelgette, a testvérhez, aki félti s nem csupán zokogni tud elestén, de munkálkodni érte, tenni, küzdeni s harcra is készen, ha kell. Wesselényi a legfélelmetesebb ellenzéki volt, mert elvei érdekében nemcsak sóhajtozni, szónokolni s tapsokra áhítozni tudott, de képes volt minden nyugalmát feláldozni, sorra járni a megyéket, megnyerni az embereket, dolgozni, izgatni s összetartani szakadatlanul... Nos, ettől a Wesselényitől rettent meg az udvar. Őt akarta ártalmatlanná tenni, hogy úgy ejttesse el a neki nem kedves ügyet. Spionok pedig mindig akadnak. Ellene is számosak a feladások... Február 28-án már ezt jegyzi naplójába Kölcsey: „Nálunk még a sajtó minden rabvolta mellett is, a beszédszabadság még fennáll... Szatmár vármegyéből a múlt évek alatt tett felírások Wesselényinek tulajdonitattak. S nem ok nélkül.., Ő egy pár év alatt... lelke volt e megyének s ott, hol oppositió (ellenzés) század óta nem volt, egy nem megvetendő középpontot alkota... Az árulás ?... Szégyen csak a kopott kalappal és köpenyeggel van összekötve (s ezeket újra cserélni: ut az árulás.) És a vád? Wesselényi Magyarországot Ausztriától örökre elszakasztani tör... a nádort királlyá, ő magát nádorrá tenni törekszik, mely esetben a szatmári követ legalább is udvari poéta lehetne", — mondja keserű gúnnyal Kölcsey... „A konkoly közöttünk el van hintve... sajnálkoznotok kell a nemzet balsorsán. Nem vala elég a visszavonás átka, mely század óta terhesen fekszik felettünk; egy fantomnak, egy leMezögazgazdasági és különféle más gépek eladásához agilis ügynököt keres FÖLDESI F. VILMOS gépkereskedő Mátészalka, gr. Tisza István-utca.
